Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
1971. szept. 22., szerda 6SZAK-MAGYARORSZÄG 3 Tavaly óta javult a helyzet? Mezőgazdasági , alkatrészek — Sárgazöld! — Sárgazöld! Különös érzés fog el a katonai parancsszavakhoz hasonlóan keményen roppanó szavak hallatán. A kelet felől sugárzó, őszies nap fehéren csillogó fénnyel vonja be a ; ivóiba futó acélsíneket, a kifeszített „pókhálót”, az elektromos jelzőberendezésekkel együtt. Lipcsei József vonatvezető összehúzott sze- : kkel kémleli a gyorsan közeledő jelzőlámpákat. — Ilyenkor, amikor a napfény végigfekszik a síneken, minden csillog, nehéz meglátni a jelzéseket — mondja. — Fárasztó lehet egész úton feszülten figyelni. Az éberségjelző berren egyet. Kozma István, mozdonyvezető lábával megbillenti a pedált. — Ez is rossz, de a mi legnagyobb ellenségünk a köd. Attól félünk. — Szabad zölddel! — Szabad zölddel! A zúgás erősödik, nő a mozdony sebessége, a kilométeróra mutatója 120 körül ingadozik. Kozma láthatóan élvezi a robogást. E pillanatban olyan, mintha ő is a mozdony alkatrésze, vagy az az ő külön szerve lenne. Olyasmi jár az eszemben, hogy mint minden gyerek, ő is zsenge ifjúságától kezdve a mozdonyra vágyott. Kiábrándít. A lakatos szakmát tanulta, gyárban akart elhelyezkedni, de összeakadt egy öreg vasutassal, az mesélt a mozdonyról. Magánúton elvégezte munkája mellett a négy polgárit, s 1945-től dolgozik a Miskolci Fűtőházban. 1949-től vezet. A zúgás halkul, a sebesség csökken, aztán az expressz engedelmesen áll meg Ernődön. Az utasok kíváncsian néznek ki az ablakon. Hiszen a menetrend szerint a szerelvény a fővárosig nem áll meg. Mi a csodának torpantunk meg akkor ezen az állomáson. Nem tudakozódom. Még a miskolci állomáson hosszú listát adtak fel a mozdonyra. Ebben ilyen kitételek vannak „Ernőd állomáson megáll..., Ernőd—Mezőkeresztes között a jobb vágó- ] nyon változó szelvényben 600 ' méter hosszban 60 km/ó .. A jövőnk, a biztonságos közlekedés érdekében a vasutasok már itt tartanak Mis- kolctól kiindulva, az új típusú vasúti sín és aljazat építésével. A méterenként 54 kg- os síneken 160 kilométeres sebességgel roboghatnak majd a vonatok. Valami feltűnik. Élelmiszerek alapanyagainak vizsgálata A fokozott fogyasztói érdekvédelem értelmében a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium mino«ee- felügyeleti és szabványügyi osztályának rendeletére a minőségvizsgáló intézetek a jövőben tovább szélesítik vizsgálataik területét. Az új szemlélet alapján az Intézetek nemcsak a ke z éleim szereltre terjesztik ki vizsgálataikat, hanem mindazokat az anyagokat is ellenőrzik. amelyek közvetlen, vagy kózveieljt tormában az élelmis'erek alanapvggait képe/. A megye. .inii.,ségvizsgálo Intézet a közelmúltban mái megkezdte az élelmiszer- alapanyagok vizsgálatát is. A vasúti építők nemcsak félreállnak, hanem szinte betapadnak a távolabb álló vagonsorba. A forgalmista tárcsájával int, s ő is hátra ugrik. — Miért félnek ezek az emberek ? — Nem félnek. Óvatosak. Bár ezt tennék minden esetben az utasok is... A mozdonyvezetőből keserű sóhajként törnek elő a szavak. Egy régi esetre emlékezik ... Kozma rendkívül precíz, alapos ember. Inkább négyszer meggyőződik valamiről, mint egyszer mulasszon. Volt már rá eset, sok évvel ezelőtt, hogy a jelző szabadra állt, de pillantása riadtan figyelmeztette: vigyázzon, a vágány nem szabad. Ha akkor egy pillanatig enged a figyelme, belerobog egy álló szerelvénybe. Más esetben egy pályakocsi került az útjába. Sok balesetet elhárított, s megakadályozott, de egyet nem tudott. Az utasok a lassú, erősen dohogó gőzöshöz szoktak. Nem tudják ma sem kiszámítani a villamos-mozdonyok gyorsaságát. Az egyik állomáson egy öregasszony hátrafordulva valakihez szólt, s egyet hátralépett. Pontosan elég volt ahhoz, hogy a már lassuló mozdony is összerop- pantsa. A mozdony személyzete ártatlan volt a dologban, de a látvány ott marad az idegekben. Hatvantól „döcögve” haladunk. Megjegyeztem a sebesség előírást: Hatvanban csak hatvan kilométerrel lehet haladni. Ez az egyetlen állomás, amelyben még nincs automatikus vasúti biztosító berendezés. A vonatvezető figyelmeztetve mondja. — Váltó — még egyszer váltó. És a mozdonyvezető a biztonság kedvéért megismétli. Gyakran változik a sebesség előírás. Kilencven, 80, 70 kilométer. A vágányok nagyon elavultak. A sínhálózatot korszerűsíteni kellene. Azt mondják, hogy az építő erő most másutt van lekötve. Azt hittem, hogy Kozma István velem együtt Miskolcon szállt mozdonyra. Kiderült, előző nap déli 12 órakor kezdte a munkát, fel egy vonattal Budapestre, s vissza, a Lillafüreddel Nyíregyházára. Ott pihent, s reggel az expresszel ismét Budapestre megy, a délivel indul haza Miskolcra; 15.20 órakor telik le a szolgálata. — Ez a mi életünk — állapítja meg a mozdonyvezető —, egész életünk szolgálatban, s a tanulásban telik el. Hogy kell-e tanulni? De még mennyire! A szocialista brigádban, amelyhez tartozom és amely a Május 1. nevet viseli, minden tagnak van megbízatása. Én propagandista vagyok két éve. Tanulok és tanítok. De van tanulni való a szakmai vonalon is. Korábban lassabban változott a technika. Most egyre gyorsabb a változás üteme. tJj és új gépek jönnek, a meglevő gépeken is sok korszerűsítést végeznek. A magánéletről beszélünk. Kozma Miskolcon lakik, saját kicsi házában, 3 gyermekével és feleségével egyetemben. A 3 gyerek mellett az asszony csak nyaranként vállalhat munkát. Különben is a családi életnek egy kicsit a szol gálatok hoz kell igazodnia. Szórakozás? Arra kérés idő jut, legfeljebb a tv, a könyv. De ha jön a szabad- ] ság... — Szeretek utazni. Nekünk 1 egész Európára érvényes szabadjegyünk van. A feleségemmel együtt bejártuk Svájcot, Olaszországot, Lengyelországot, jártunk Pozsonyban. Mik a tervei ? Rendkívül egyszerűek. Sikeresen eltölteni a szolgálatokat, ne legyen baleset, felnevelni a gyerekeket, kenyeret adni majd a kezükbe. A mozdony és az idő rohan. Már a Keletiben vagyunk. A vonatvezető, mint sokszor az úton, az okmányok fölé hajol, s bejegyzi: a Lillafüred expressz 13 perces késéssel érkezett meg. Csorba Barnabás Más években, így őszi dobén, de tavasszal és nyáron is, ha valaki be akart jutni az AGROKER Vállalat miskolci telepének udvarára — nehéz dolga volt. Kívül nagy volt a forgalom: jöttek-men- tek a gépkocsik, teherautók, traktorok, vontatók, különböző mezőgazdasági gépek. Az AGROKER embereivel alig lehetett beszélni, mert valósággal ostromolták őket a vevők. Most hetek óta csend van. Csák néha áll meg gépkocsi a kapu előtt. Mi ennek az oka? A kérdésre Számos- vári István igazgató meglehetősen szomorúan válaszolt. — Gép van és alkatrész is, bőségesen — mondta —, de nem jönnek a vevők. Tavaly még könyörögtek Kissé meglepő a válasz, hiszen az elmúlt évben valóságos ostromállapot uralkodott az AGROKER-telepen. Különböző értekezleteken, tanácskozásokon követelték, hogy az AGROKER és a megye illetékes vezetői szerezzenek elegendő mezőgazdasági gépet, mert az amortizálódott parkkal képtelenség időben elvégezni a mezőgazdasági munkákat. Igaz, tavaly rossz volt az időjárás. Törték-szakadtak a gépele, a mezőgazdasági üzemek nem győzték a javítást, és a vezetők néha a fél országot bejárták egy-egy alkatrészért. Idén, úgy tűnik, minden probléma eltűnt, vagy megoldódott. Nem kell a gép, vagy sokkal kevesebb kell, mint amennyiről tavaly beszéltek. Sok tsz azt a gépet sem veszi át, amelyet tavasszal megrendelt. Egészen pontosan: 120 millió forint értékű, 1971-re megrendelt mezőgazdasági gép vár átadásra. Ennek nagyobb felét már át sem akarják venni az üzemek, vagy egyszerűen halogatják az átvételt, mert egyelőre az időjárás jó, a gépek üzemeltetése sokkal olcsóbb és könnyebb, mint tavaly. A mezőgazdasági üzemek vezetői pénzhiányra hivatkoznak. Mi történt? Miért áll a sok át nem vett mezőgazdasági gép? Talán többet rendelt az AGROKER, mint amennyi a valóságos szükséglet? Aligha. Csakhogy tavaly ősszel és az idén tavasszal, amikor az igénylések történtek — még katasztrofálisnak tűnt a helyzet, mert időben közel voltak a tavalyi rossz emlékek. De később az időjárás kedvezett. Az amortizálódott gépekkel is lehetett dolgozni. A mezőgazdasági üzemek gépparkja ugyanis tavaly óta nem sokat javult. Csak az üzemeltetési feltételek javultak meg De hát az időjárás kiszámíthatatlan. Ha rosszra, esősre fordulna — a gépesítés problémái azonnal előtérbe kerülnének, és a jelenlegi gépparkkal a nehéz körülmények közt nem lehetne gyorsan, maradéktalanul biztosítani a munkákat. Jelenleg 50 Szuper-Zetor traktor áll például a vállalat központi telepén. A megye termelőszövetkezetei ez évben 160 új kombájnt vásároltak mintegy 25 millió forint értékben. Az idei, ideális időjárású betakarításhoz a kombájnpark elegendő volt. Eladott az AGROKER 380 új pótkocsit is, 15 millió forint értékben. Munkagépeket és műhelyi felszereléseket 53 millió forintért vásároltak a termelő- szövetkezetek. De az összes új gépi vásárlás így is csak 135 millió forint volt, s az AGROKER az igények szerint eredetileg csaknem 300 millió forint értékű új mezőgazda- sági gépet rendelt. A jelenlegi raktári készlet értéke — gépekből — 60 millió forint, s az esztendő végéig további 80 millió forint értékű új gép érkezik Miskolcra. Munkagépeket és alkatrészeket is bőven rendeltek. A telepen jelenleg is kapható 115 darab korszerű, 48 soros, új, szovjet és magyar gyártmányú vetőgép. De tárcsák, ekék és más talajművelő-ta- lajelőkészítő gépek is kaphatók. Összesen 30 millió forint értékű olyan munkagép áll a telepen, amelyek a mostam őszi munkák során szükségesek. A pénzügyi nehézségekre való hivatkozás aligha fogadható el. Bizonyítja ezt a műtrágyák mellőzése is. A megrendelt műtrágyákból több mint 50 ezer tonna van raktáron. Ezt sem hajlandók átvenni a tsz-ek, mert — mondják —, nincs pénz. Ezek szerint semmire sincs pénz? Hiszen az idén jóformán csak pótkocsikat és fűkaszákat vásároltak, más munkagépet és felszerelést alig Például öntözőgépet és -berendezést 1971-ben egy forint értékűt sem vásároltak, szőlőfeldolgozó gépekből is 10 millió forint értékű a készlet. A szüret ideje közeledik, de vásárlás még csak elvétve fordul elő. Alkatrészbőség Tavasszal — márciusban — még nem lehetett alkatrészeket kapni. Akkor mindenki követelte. Az igények szerint az AGROKER 220 millió forint értékű, 15 ezer féle mezőgazdasági gépalkatrészt szerzett be. Igaz, ebből 150 millió forint értékű alkatrészt el is adtak, ami szintén azf bizonyítja, hogy mezőgazda- sági üzemeink inkább a régi, amortizálódott gépeket javítják és újítják fel, s nem vásárolnak újakat, korszerűeket. A megyei AGROKER Vállalatnak egyébként jelenleg 70 millió forint értékű alkatrészkészlete van, és minden igényt ki tud elégíteni. Szendrei József Épül a KISZ-Iakólelep Mezőkövesden A mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet a múlt évben 37. az idén pedig 64 új lakást ad át a mező! e -di KIS'/ lakótelepen. Ugyanott OTP ! ' ok is készülnek, melyek közül éppen a napokban adtak át egy épületet, amelyben 16 lakás van II szerződéses fegyelem megszilárdításáért A közelmúltban a Gazdasági Bizottság behatóan foglalkozott a szerződéses fegyelem tapasztalataival, & olyan határozatot hozott, amelyben felhívja a minisztereket és a tanácsi végrehajtó bizottságokat, hogy kísérjék nagyobb figyelemmel a vállalati szerződéses kapcsolatok alakulását, segítsenek felszámolni a lazaságokat. Vajon miért van erre szükség? Köztudott, hogy' a gazdasági szerződések pozitív szervező szerepe az utóbbi években lényegesen megnövekedett. Ugyanakkor azonban egy országos, átfogó felmérés megállapította, hogy számos jelenség a szerződéses fegyelem fellazulásának irányába hat. A szerződéskötéseiknél gyakran tapasztalhatók kirívó hanyagságból vagy a tájékozottság hiányából adódó lazaságok, amelyek súlyos anyagi következményekkel járhatnak. Egy fél év alatt 319 olyan ügy került a Központi Gazdasági Döntőbizottság elé, ahol a szerződést nem kellő körültekintéssel kötötték, fontos kérdéseket nem tisztáztak, s így összesen közel egymilliárd forint értékű szerződés realizálása sodródott veszélybe. Gyakori eset az is, hogy egyes vállalatok nem a megkívánt módon teljesítik szerződéses kötelezettségeiket. Ilyen eseteiméi egy’ fél év leforgása alatt a Központi Gazdasági Döntőbizottság több mint 200 millió forint értékű termékről állapította meg, hogy az rendelteiesszerű felhasználásra alkalmatlan. Sajnos előfordul, hogy egyes vállalatok egyoldalúan csak számukra előnyös feltételeket szabnak, jogosulatlanul magas árakat, díjakat számi!nőnk fel a szerződések megkötésekor. Az utóbbi két évben 20 vállalatot ilyen jogtalan anyagi előnyöket szerző szerződések miatt 28 millió forint bírsággal kellett sújtani. Problémákat jelent az is. hogy egész sor szerződő fél késve tesz eleget fizetési kötelezettségeinek, s ennek kedvezőtlen hatásai tovább gyűrűznek, megkárosítanak más vállalatokat is. A Gazdasági Bizottság felhívása szerint a szerződéses kapcsolatok alakulásának nagyobb figyelemmel kísérésére, a lazaságok mielőbbi felszámolására tehát valóban nagy szükség van. A feladatokkal most valamennyi tárca és tanácsi vb foglalkozik. Elemzik területükön a szerződéses fegyelem tapasztalatait, s igen helyénvaló, ha szigorú intézkedéseket hoznak, utasításokat adnak a lazaságok, a visszáságok megszüntetéséré, a vállalatok közötti szerződéses fegy’elem megszilárdítása érdekében. (P- s.) „Életünk a szolgálatban telik el...
