Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
PSZAK - MÄ-GYÄ*OR52ÄG 4 1971. szept. 22., szerda V KIS/ kongresszuséra késenKe Filmek az ifjúságnak 1972: nemzetközi könyvév 4 z UNESCO 1972-t nemzetközi könyvéinek nyilvánítót, ta. Egy ide vonatkor tanulmány megállapítja, hogy a világ bármely nagyvárosának könyvtáraiban meglepődhetnek az emberek azoknak a műveknek nagy meny- nyiségén, amelyek a legkülönbözőbb tárgykörökben az érdeklődők rendelkezésére állnak. A valóságban azonban az egész világon megjelenő műveknek 50 százalékát mindössze 7 nemzet — Spanyolország, USA, Franciaország, Japán, NSZK, Anglia és a Szovjetunió — állítja elő. E hét állam a föld lakóinak mindössze 20 százalékát foglalja magában, ugyanakkor Afrika, Ázsia és Dél-Amerika a lakosság 80 százalékát jelentik, és alig adnak ki valamit. E három terület az összes megjelenő műveknek mindössze 25 százalékát adja. Ázsia, bár ott található a világ nagy könyv termelőiből Japán és India is, nem ad ki több könyvet, mint 100 ezer lakosra számítva ötöt. Afrika 2,5-et, Dél-Amerika 7,5-et. A fejlődés útjára lépett népeknél — és ők képviselik az emberiség négyötödét — az olvasás éhsége gyakran valóságos éhséget jelent. Sok államban az iskolákból kikerült emberek nem válnak olvasóvá, nem ritkaság, hogy félanalfabéták, vagy éppen tudásukról teljesen megfeledkezett felnőttek lesznek. Nehéz ezeknek könyvet ajánlani, mert a gyermekek számára készült könyvek nem elégítik ki igényüket, szókincsük viszont nem nagyobb az iskolás gyermekénél. Az 1972-es nemzetközi könyvév jelmondata — „Könyveket mindenkinek!” — jól fejezi lei az akció célját. Például Afrikában 31 millió könyv áll a 200 millió lakos rendelkezésére, és abból 24 millió import, mindössze 7 millió készül helyben. De még rosszabb a helyzet egyes ázsiai vidékeken, s különösen nagy gondot jelent a felszabadult országokban, hogy a könyvellálás elsősorban a volt gyarmattartó nyelvén jelentkezik, és nem hazai nyelven. La tin-Ameri kában is spanyol nyelvű könyvek vannak forgalomban, itt azonban az uralkodó nyelv is nagy többségben az, s talán ez indokolja, hogy Spanyolország a legnagyobb könyvkiadó államok közé tartozik. A nemzetközi könyvévet azért tervezik jövőre, mert az Utóbbi másfél évtizedben nagymértékben megváltozott a könyvelőállítás és -terjesztés technikája, egyre nagyobb teret hódít a könyvkereskedéseken kívüli könyvterjosztés is. Ezek a módszerek azonban nem érik el a világ egyharma- dára kiterjedő hatalmas falusi településeket, s itt valami más megoldásra van szükség, mint például mozgó könyvtárakra, bIbii»buszokra. A könyvelőállítás és -terjesztés legfőbb problémái — főleg a fejlődés útjára lépett országokban — a gépek, a papír, a nyomdafesték és a szakemberek hiánya. Egyes afrikai országokban egyáltalán nincs nyomdaipar. Olyan is van, ahol nyilvános könyvtár sincs. Ezeken a helyekén a legfőbb tennivaló a könyvkiadás iparának megteremtése. A fentiekben vázolt legfőbb gondokon kíván segíteni, illetve a világ figyelmét e gondok megoldására fordítani az UNESCO, amikor a következő évet nemzetközi könyvévnek nyilvánította. Úttörőnek lenni jó Tizennyolc érdekes feladat Mennyi kedves emlék őrzői azok, akik úttörők voltak valaha! Az úttörőélet varázsa, az őrsgyülések titokzatos, kezdeményező órái, az akciók teremtette ötletgyártó láz tette maradandóvá azokat az éveket. Nagynak érezzük akkori tetteinket: beteg embereket kerestünk fel jószívű, segítő szándékkal, kitakarítottunk tanítás után egy elhanyagolt busz-várótermet, megtanultuk a 12 pontot és a morzejeleket. Könyvekről Miíka Grahcscva: Tüzecske Egyszerű élet? Nagyszerű élet? Mindkettő. A földhöz lapuló, putriszerű házacskában négy fiú mellett egy leány is van. Miből sejthetné, hogy ő, aki semmiben nem különbözik a bolgár falvak többi tíz és százezer hozzá hasonló szegény- gyerekétől, egyszer majd fegyvert fogva harcol, parancsokat oszt és hajt végre, pisztolyával állítja meg a menekülni akaró tábornokot? Nem sejtheti, s éppen ez adja a mű sajátos varázsát. Az a közvetlen, vallomásszerű hang, ahogyan elmeséli életét, azokat az eseményeket, amelyek fokról fokra a jobb életért küzdő kommunisták, majd a németekkel paktáló hatalom ellen harcoló partizánok közé 'vitték. Akár kalandregény is lehetne Grabcseva írása, mert olyan események sorozatán ment át, mint a kalandregények hősei. Mégsem a kalandra — a harcra, az ellenség eszén való túljárásra — teszi a hangsúlyt, hanem az emberre, aki az egyik meg a másik oldalon áll, s miközben küzd vélt vagy valódi igazáért, maga is formálódik, mássá lesz. Ez a mű legfőbb erénye. Keveseknek sikerült olyan hitelesen be- nrmtatni azt a folyamatot, amelyben az ösztönös ellenállásból tudatos küzdelem lesz, mint ennek a nagyszerű bolgár' asszonynak, aki tettei alapján joggal kapta az Og- nyana, a „Tüzecske” nevet küzdőtársaitól. A fordulatos cselekményű, minden sorából hiteles légkörű művet Bödey József fordította, s a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. (m) Műsoros divatbemutató Miskolcon A szövetkezeti ipar immár hagyományos őszi—téli divat- bemutatóját rendezik meg ez év októberében a Miskolci Nemzeti Színházban. A divatbemutatón — amelyet műsorral „színesítve“ október 18-án, hétfőn tartanak meg — az OK1SZ Labor, valamint a Miskolci Női Szabó Szövetkezet és a Miskolci Szűcsipari Ksz 50—60 modellt vonultat fel. A napokban az a megtisztelő megbízás ért, hogy a KISZ közelgő kongresszusa tiszteletére i’endezett ifjúsági filmnapok műsorában működjek közre. Ez a közreműködés tulajdonképpen mindössze egy-két filmvita vezetéséből áll, de így módom nyílt áttekinteni, milyen filmeket kínálunk az ifjúsági filmnapok programjában a fiataloknak. A célkitűzés Elöljáróban azt kellene tisztáznunk, hogy ifjúság alatt nem elsődlegesen az általános iskoláskorú gyermekeket értjük, hanem azt a korosztályt, amely már túl van ezen és nagy többségében a tizenhatodik életévét is meghaladta. Ez a íilmna- poknál azért fontos tényező, mert egyik-másik film megtekintése bizonyos korhatárhoz kötött. A filmnapok célja — fel- tételezésem szerint — nem elsődlegesen a mozik forgalmának növelése. Nem is lehet, hiszen a bevétel e kampány kapcsán minimális, hanem éppen arra szolgál e sorozat, hogy a fiatalokat és a filmeket egymáshoz jobban közelítse, felkeltse a fiatalok érdeklődését olyan filmalkotások iránt, amelyek a rendes napi forgalomban talán kevéssé voltak közönségsikeresek, rámutasson a nem kommersz-jellegű filmek tartalmi értékére, csiszolja a fiatal látogatók ízlését. S nem utolsósorban — mert a film hatalmas lehetőséget rejt magában a propagandamunkára — alkalmas e filmsorozat arra is, hogy néhány közéleti problémát művészeti átfogalmazásban bemutassunk esetleg meg is vitassunk. A kínált program Miskolcon kívül öt várost és nyolc községet érint Ez nem valami sok, ha figyelembe vesz- szük a megye lakott helyeinek és mozijainak számát. De fogadjuk el, hogy inkább kevesebb helyen, de többet és jobbat nyújtsunk. Nézzük hát, mit kínál a program. Sajnos, a megyeszékhelyen mindössze három móri nevét látjuk a műsoron. A sajátos rendeltetésű egyetemi moziról nem kell külön szólnunk, de a város egyéb filmszínházai közül mindössze a vi szonylag kis befogadóképességű Táncsics, és a hatvanöt székes Hevesy Iván Filmklub szerepel a programban. Kár, hogy más mozik ebből — nem tudni miért —, kimaradtak. A vidéki városok közül Özd, Leninváros, Kazincbarcika, Sárospatak, Sátoraljaújhely egy-egy mozija, a községek közül Edelény, Encs, Mezőcsát, Mezőkövesd, Szerencs, Szikszó, Putnok és Tokaj található a KISZ-bi- zottságtól kapott, de alighanem a megyei moziüzemi vállalat által összeállított műsorrendben. Mit kínálunk A lényeges azonban az lenne, mit kínálunk a fiataloknak. Ha jól számoltam, ösz- szesen 12 filmet variálgatunk szeptember közepétől december közepéig, tehát három hónapon, keresztül 14 helyen. S ezek között nem egy olyan, amely éppen műsoron is van, tehát különösebb gondot nem jelentett a filmnapok műsorába iktatása, örülünk, hogy több helyen bemutatják az ifjúsági filmek iskolapéldájának tekinthető Fiúk a térről című, több mint hároméves magyar filmet, és felújítanak több más magyar és külföldi alkotást is. Ugyancsak örömmel fogadjuk ezek sorában a Nyár a hegyen című filmet Szívesen látjuk a Zabrisfeie point, a Szerelmesfilm, a Sárika drágám felújítását. Szeretnénk azonban hozzáfűzni, hogy tekintettel a nézők ifjú korára, ezekhez a filmekhez feltétlenül kívánatos lenne valamilyen bevezetés, vagy utólagos megvitatásuk. Nem közömbös, hogy például a Zabriskie point-ból a fiatal néző mit jegyez meg, mire emlékezik vissza. Nem tudjuk nagy örömmel fogadni a Kapaszkodj a feli egekbe című film csaknem minden helyen történő bemutatását Ennek műsorra tűzését csak az indokolja, hogy éppen főt most a mozikban, tartalmi fogyatékosságai azonban egyáltalán nem indokolják, hogy ifjúsági filmnapok keretében tömegesen nézessük meg különböző korú, fiatal nézőkkel. Hiányoljuk Bármennyire örömmel üdvözöljük az éppen futó filmek mellett néhánynak a felújítását mégis hiányoljuk egy-két kifejezetten az ifjúsági filmnapokra való alkotás bemutatását Feltétlenül ide kívánkozott volna a magyar filmek közül a Staféta, a Kitörés és a Horizont. Nem lehet kifogás, hogy e filmeket első bemutatásukkor — alig néhány hónappal ezelőtt — nem fogadta különösebben nagy érdeklődés. Éppen ez a szervezett ifjúsági íitaikampány lenne arra hivatott, hogy mind több fiatallal ismertesse meg e fiiiUCtVCl, CL a mákat. Csak egy-két gondolat e filmekről: a Staféta egyetemisták gondjairól, bölcsészek világlátásáról, pedagógiai rendszerünk gondjairól szól. A Kitörésben többek között a tanulni vágyó munkásfiatal gondja, a munkásfiatal és a munkásból vezető értelmiségivé lett igazgató lányának kapcsolata a fő téma. A Horizont alapkérdése, hogy a munkásasszony gyermekéből vágyainak megfelelően szakmunkás legyen-e, vagy anyja álmai szerint, hivatalnok. Ezek a témák ifjúságiak. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a Kitörést három községben összesen négy napra műsorra tűzték. Ugyanakkor a Kapaszkodj a fellegekbe Miskolcon négy, vidéken tizenhét játszási napot kapott. Bár bérlettel szervezik az ifjúsági filmnapokat, alighanem van mód a műsorterv bizonyos fokú módosítására. Legalábbis az előbb említett három magyar film műsorra tűzésére, és esetleg még egykét külföldi alkotás bemutatására, amelyek nagyon is az ifjúsági filmnapok programjába tartoznának. Ezek közül elsőnek javasolnám Gleb Panfilov Kezdet című alkotását. Nem mozikampány Az ifjúsági filmnapok nem egyszerűen marikampány. Hogy a kongresszus tiszteletére milyen filmeket mutatunk be, hogyan, milyen arányban, s mennyire nemcsak vetítést tartunk, hanem a filmmel neveJésnek fogjuk fél a sorozatot, az már kultúrpolitikai feladat. Benedek Miklós Kicsit irigyeljük a mai úttörőket Akcióik évről évre izgalmasabbak, több lehetőséget rejtenék. Az idei tanévben különösen érdekes lesz az úttörőmunka. Tizennyolc akció között válogathatnak a csapatok, sőt, maguk is kezdeményezhetnek. A választás demokratikus, a gyerekek maguk is eldönthetik, melyik akcióban szeretnének részt venni. A Mezőkeresztesi Általános Iskola 4838. sz. József Attila úttörőcsapata az Olimpiai láng és Az emberi haladás nagy úttörői című úttörőakciókat, illetve az Erdő, mező titkai című kisdobosakciót választotta. Kolyvek Istvánt, a mozgalmi ügyekkel foglalkozó igazgató-helyettest kértük, mondja el a választás történetét. — Az emberi haladás nagy úttörői akcióban sok lehetőséget látunk. A munkás- mozgalom nagy alakjaival a történelemkönyvben találkoznak a tanulók. Az érdeklődők, az aktívabbak azonnal kíváncsiak, miként élt, mit csinált még a forradalmár a?, itt elhangzottakon kívül. Sokszor rajuk, őrsük névadójáról van szó. A fizika-, kémiaórán feltalálók, tudósok nevét ismerhetik meg. — így keiül szoros kapcsolatba az iskola és a csapat munkája... — Ez az akció módot ad rá, hogy az úttörők kiegészíthessék az órán szerzett tudásukat. Korlátlan kutatási lehetőség, ötlet van benne. — Mezőkeresztesi gyerekekkel is találkoztunk a VII nyári úttörő-olimpián, Miskolcon. Bizonyára az iskola sporthagyományaival magyarázható, hogy az Olimpiai láng a második akció. — Sok tehetséges sportoló került ki iskolánkból. Bartók Pali, az 1000 méteres sík- futó igen jól szerepelt az úttörő-olimpián, Gáspár Izabella is az országos döntőbe „sakkozta magát”. Kézilab- dás lányaink a megyei döntőig jutottak, Dobrai Marikától még sokat várunk, hiszen most negyedik osztályos. A kisdobosok háromtusájában tűnt fel. Célunk, hogy minden gyerekkel megszerettessük a sportot. Lelkes, fiatal testnevelő tanárok dolgoznak iskolánkban, sokat tudnak segíteni. — Mit tud tenni ezért az úttörőmozgalom ? — Minden úttörőt megtanítunk sakkozni és kerékpározni, nyárén úszótanfolyamokat szervezünk, s a helybeliek úszni is megtanulhar- nak. Mindezeken kívül felkutatjuk a nagy olimpiák történetét. — A kisdobosok az erdők, mezők titkait kutatják. — A környezetismeretet, élővilágot tanító pedagógusok legnagyobb örömére. Persze, a kisdobosok örülne , ennek legjobban. Melyik 7—10 éves gyerek ne szeretne. erdőben, mezőben sva. ladgálni? Valamennyien sokat várunk az idei mozgalmi évtől. Az ötletes akciótervek. a választási lehetőségek bizonyára minden' úttörőcsapatban lendületet adnak a tanároknak és a gyerekeknek. Úttörőnek lenni jó. Talán jobb, mint. régen. Mindenesetre tartalmasabb, érdeke, sebb a mai úttörő rnun’éia. Lévay Györgyi Őszi““ féli slágercikk -vásár szeptember 15-től az cncsi Áfész áruházabau Férfi gumicsizma 190 Ft helyett 160 Ft Női gumicsizma 137 Ft helyett 110 Ft Női gumicsizma 120 Ft helyett 90 Ft SZTÁR nagyképemyős televízió 5.820 Ft helyett 5.400 Ft A Miskolci TtZÉP ''általat 401. számú telepe értesíti a kedves vásárlókat, hogy A NYITVA TARTÁSI IDŐ MEGVÁLTOZOTT. Szombaton 7.30 órától 13.30 óráig pénztáróra, 7.30 órától 15.30 óráig árukiadás. Hétfőn 7.30 órától 10.30 óráig pénztáréra, 7.30 órától 12.00 óráig árukiadás.
