Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971, aug. 14,, szombat fiz északír helyzetről Londonderry Bogside ne­vű negyedében az angol csa­patok összecsaptak a város­rész katolikus lakóival, és a harcokban életét vesztette egy fiatalember. Ezzel a hét­fő óta folyó véres összetű­zések halálos áldozatainak száma tegnap 25-re emelke­dett. DNFF-oííenzíva öt hónap óta első ízben történt, hogy a DNFF fegy­veres erői nehéztüzérségi fegyverek alkalmazásával egybehangolt támadásokat indítottak a demilitarizált övezettől délre létesített tá­maszpontok ellen. Hírügynökségi jelentések szerint csütörtökön és pén­teken virradóra a partizánok 15 támaszpont ellen intéztek gondosan egybehangolt tá­madást. Saigoni részről beis­merték, hogy a saigoni kor­mánycsapatok a kiújult har­cokban eddig 37 embert ve­szítettek. Országos és nyelvészeti (Folytatás az 1. oldalról) tag, egyetemi tanár, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete ne­vében hangsúlyozta, hogy a társadalmi közreműködők ál­tal összegyűjtött anyag ki­apadhatatlan forrás a szak­tudósoknak. Az első nap gazdag prog­ramjában több tudományos előadás szerepelt még. D r. Kámán Béla, egyetemi ta­nár, a Magyar Nyelvjárások Atlasza munkálatait ismer­tette, és a nyelvjárási gyűjtés jövő feladatait vázolta A be­tegsége miatt távol levő dr. Diószegi Vilmos, kandidátus előadását egyik munkatárs olvasta fel a Magyar Népraj­r ■ néprajzi tanácskozás zi Atlaszról és a néphitkuta­tás jövő feladatairól. Dr. Morvay Péter, a Magyar Néprajzi Társaság önkéntes gyűjtő szakosztályának elnö­ke beszámolt a legutóbbi or­szágos találkozó óta eltelt időszak eredményeiről. Az ünnepi ülésen adták át az 1971. évi Sebestyén Gyula emlékérmet a legkiválóbb önkéntes gyűjtőknek: dr. Né­meth Olivérnek, szegedi, Papp Zoltán Sándor, berekdaróci, Szűcs István, vajdácska! gyűjtőknek, valamint dr. Morvay Péternek. A tanácskozást ma Sátor­aljaújhelyen, a városi tanács dísztermében folytatják. —ez Ratifikálták a szovjet-indiai szerződést A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége pén­teken ratifikálta az augusz­tus 9-én Üj-Delhiben aláírt szovjet—indiai béke-, barát­sági és együttműködési szer­ződést. Az erről szóló törvényerejű rendeletet Nyikolaj Podgor­nij, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke írta alá. Hivatalosan közölték, hogy Venkata Giri indiai köztár­sasági elnök ratifikálta a Szovjetunió és India között Ú.i-Delhiben augusztus 9-én aláírt béke-, barátsági és együttműködési szerződést. A Rali man-perről Pakisztáni visszautasítás A r kormány tulajdonában levő Pakistan Times a pa­kisztáni sajtóban elsőként kommentálta Mudzsibur Rahman sejk, a választáso­kon győztes, majd betiltott Avami Liga vezetőjének pe­rét, amelyről eddig még hi­vatalos bejelentést sem tett a kormány. A nyilván hiva­talos helyről sugalmazott kommentár bírálja az Egye­sült Államokat és az ENSZ­et, amiért aggodalmukat fe­jezték ki a kelet-pakisztáni politikus perének titkos tár­gyalása miatt. A lap azt ír­ja, hogy ha nem volt véle­ményük a közelmúltban egyes arab országokban le­folyt megtorlásokról és most sem tesznek semmit az Észak-írországban zajló vér­ontás ellen, akkor „nincs joguk beavatkozni” Pakisztán belügyeibe. Drámai szakítás »Tjabb válságfront alakult ki a Közel-Keleten: hu­ll szonnégy óra leforgása alatt több heves fegyveres összecsapásra került sor Szíria és Jordánia hatá­rán. A két ország megszakította a diplomáciai kapcsola­tokat, valamint korlátokat szabott a közlekedésnek. En­nek következtében Jordánia csak nagy kerülővel, a Vö­rös-tengeren át tudja majd exportálni a foszfátot, leg­fontosabb kiviteli cikkét. A drámai szakításnak természetesen megvoltak a ma­ga előzményei. Az antiimperialista politikát folytató Szí­ria és az ammani udvar közötti feszültség különöskép­pen kiéleződött, amikor Husszein megkezdte a palesztin gerillamozgalommal való leszámolást. Sok ezer ellenálló kénytelen volt szíriai területre menekülni, maga Arafat is ezt az utat járta. Egymást követték a tiltakozó akciók, diplomáciai lépések, majd a jordániai Centurion páncé­losok behatolására Szíria is katonai intézkedésekkel vá­laszolt. Szíria és Jordánia konfliktusa még bonyolultabbá tet­te a jordániai krízist. Már-már úgy látszott, hogy sikeres lesz az együttes egyiptomi—szaúd-arábiai közvetítés, amelynek során hatpontos javaslatot dolgoztak ki a jor­dániai—palesztin ellentétek enyhítésére. (Igaz, a koráb­bi tapasztalatok alapján, a világ legalábbis kétkedéssel fogadja a viszonylag hamar létrejövő, s még gyorsabban érvényüket vesztő egyezményeket.) Nyilvánvaló azon­ban, hogy Kairó nehezen közvetíthet továbbra is, ami­kor föderációs partnere ennyire közvetlenül szembeke­rült Jordániával. A szíriai—jordániai ellentétek minden bizonnyal to­vább bővítik a jövő szerdára összehívott hármas arab csúcstalálkozó napirendjét. A damaszkuszi megbeszélé­seken Szadat, Kadhafi és Asszad vesz részt, valamint egy — mind ez ideig meg nem határozott — szudáni de­legációt is várnak. Közvetlen feladatként a föderációnak, az Arab Köztársaságok Szövetségének megteremtése há­rul rájuk, a megállapodásokat népszavazással kívánják szentesíteni. Remélhetőleg ez az egység tartósabbnak bi­zonyul majd az eddigi kísérleteknél, és szilárdan elkö­telezi majd magát az imperializmussal való szemben­állásra. Megjegyzések Csen En-laj nyilatkozatához A Daily World, az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának lapja megjegyzé­seket fűz ahhoz a nyilatko­zathoz, amelyet Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke adott Pekingben James Restonnak, a New York Times szemle­írójának. — A nyilatkozatból kitű­nik — írja a Daily World •—, hogy igazolódtak azoknak az aggodalmai, akik úgy véle­kedtek, hogy Nixon Peking- be tervezett látogatásának céljai közé tartozik a viet­nami kérdésről folyó párizsi tárgyalások megtorpedózása. Az interjú során Csou En- laj kijelentette, hogy a viet­nami kérdés elsőrangú jelen­tőségű, mégis maga az in­terjú azt bizonyítja, hogy a vietnami béke kérdései má­sodrangú szerepet játszottak a beszélgetés folyamán. — A legkevesebb, amit el lehetett volna várni — foly­tatja a Daily World — az, hogy Csou En-laj, mint „az antiimperializmus erőteljes szószólója”, világosan kife­jezésre juttatja a Nixon pe­kingi látogatására vonatkozó javaslatra adott válaszában: az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a viet­nami kérdéssel foglalkozó párizsi tárgyalások szabotá­zsát. — Csou En-laj világosan értésére adhatta volna, hogy a kínai—amerikai kapcsola­tok normalizálásához elen­gedhetetlenül szükséges a vietnami béke helyreállítása, az ideiglenes forradalmi kor­mány hétpontos javaslata alapján. A béke minden híve el­várja, hogy az, aki marxis­tának, vagy antiimperialis- tának vallja magát, támo­gatja az ideiglenes forradal­mi kormány hétpontos prog­ramját, és határozottan szembeszegül az imperialista agresszióval, bárhol is mu­tatkozzék az. A legkevesebb, amit Csou En-laj követelhetett volna az, hogy az amerikai fegyve­res erők az év végéig távoz­zanak Vietnamból. Csou En- laj nem tett semmi ilyesmit — írja a Daily World. A német munkásmozgalom mártírhalált halt nagy fia, Karl Liebknecht születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából a Német Szocialista Egységpárt vezetői és a berlini szovjet nagykövet tisztelegtek a Berlin-Fricd- richsfelde-i emlékműnél. Ké­pünkön: (balról jobbra) Günter Mittag, Erich Müc­kenberger, Horst Sindcr- mann, Erich Honecker, Pjotr Abraszimov, Paul Ver- ner és Alfred Neumann Intermetall értekezlet Pénteken Budapesten meg kezdődött az Intermetall ér­tekezlet, amelyen a vaskohá­szati termékek kölcsönös szál­lításáról tárgyalnak. A ta­nácskozáson részt vesznek az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezetbe tartozó országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — delegációi, va­lamint a román Metalimpex külkereskedelmi vállalat és a Jugoszláv Vaskohászati Egyesülés képviselői. Az egy­hetes eszmecserén áttekintik a vaskohászati termékek köl­csönös szállításának 1971. el­ső félévi eredményeit, és egyeztetik a harmadik ne­gyedévi termékcserét. ANDRZEj ZBYCH: KLOSS KAPITAN u. Szikrázó tekintettel mére­gé tték egymást; von Boldt tábornok életében még nem fordult elő, hogy holmi Oberleutnandot egyenrangú partnerként kellett volna ke­zelnie. — Mit akar maga tulaj­donképpen? — csahintotta. Könnyed mosoly suhant át Kloss arcán. A tábornok ar­ca is megváltozott; letűnt róla a merev mozdulatlan­ság. — Alig valamicskét, tá­bornok úr. Annak igazolását — hirtelenében nem találta a helyes kifejezést —, hogy Ingrid Kiéld kisasszonnyal ön rendelkezik. És tájékoz­tatást arra vonatkozóan, mit szándékozik vele tenni. A tábornok hallgatott. Rö­vid habozás után szivarral kínálta meg Klosst. Az ezüst szivarvágót is átnyújtotta. — Honnan van tudomása Stolpról? — Láttam őt Kiéld kis­asszony lakásában. — Akkor hát maga intéz­te őt el? — Én. — Mit tud még? — Éppen eleget — vála­szolta Kloss. Még mindig nem fedte fel valamennyi lapját. — Semmit sem tud — je­lentette ki eléggé váratlanul a tábornok. — Gestapo-ba- bérokról álmodott talán? — Azt nem mondtam, hogy Müllerhez akarok men­ni. Ő saját elhatározásából keresi Kiéld kisasszonyt. Ránézett a tábornokra, és hirtelen arra gondolt, hogy talán hibát követett el. Von Boldt elmosolyogta magát. A következő pillanatban azon­ban megkeményedett az öreg porosz arca. — Stolp ostobaságokat fe­csegett magának. (Nem is sejti, gondolta Kloss, hogy megtaláltam az írást, de meghagyom hibás feltétele­zésében.) Ha ön becsületes német tiszt, mert én tovább­ra is annak tartom — szavai csaknem kenetteljesen hang­zottak —, bizalommal ille­nék viseltetnie irántam, és meg kellene értenie, hogy bármit teszek, Németország nagysága érdekében teszem. — Tekintetét ráemeite Bis­marck portréjára. — A tiszti becsület engedelmességet és hallgatást követel öntői. Tökfej — gondolta Kloss dühösen. — Ha úgy beköp­ném neki, hogy az a bizo­nyos levélke Kinsthoven cí­mére a birtokomban van. . — A padlón fekvő táskájá­ra pillantott. — Likvidálhat­ná, igaz, hogy az ügyeletes tiszt tudja, hogy ide jöt­tem. .. Az ügyeletes tiszt hallgatni fog. Mindezt komolyan fonto­lóra vette, amikor megszó­lalt: — Tábornok úr, ezek sze­rint semmit sem szándéko­zik nekem Ingrid Kjeidről mondani? — Semmit sem ért el. — Majd röviddel utána: — Azt tudom tanácsolni önnek, fiatal barátom, hogy feledje el őt. Ez már több a soknál — gondolta Kloss. — És hogy feledje el ezt a mostani beszélgetésünket is. — Szíves örömest, tábor­nok úr — hangzott a válasz, meglehetősen bizalmaskodó hangnemben. Szíves örömest — ismételte meg. — Ha kaphatnék valami biztosíté­kot. .. — Miféle biztosítékot? — Hogy Ingrid Kiéld nem utazik el Stockholmba a hajnali vonattal. Hirtelen az jutott az eszé­be, hogy talán túl sokat mondott. A tábornok arca most csodálkozást árult el. Visszahelyezte szemére a monoklit, és élénk érdeklő­déssel szemlélte Klosst. — Nem értem. — Kaphatnék erre biztosí­tékot? — Mondjuk... igen — fe­lelte von Boldt. — Akkor hát, tábornok úr engedélyével lelépek. Mindketten hibát követ­tünk el — gondolta, miköz­ben köpenyét gombolgatta az előszobában. — Az öreg porosz meg sem próbálta ki­szedni belőlem, hogy való­jában mit tudok, én pedig egy picivel többet mondtam a kelleténél. Ha Ingrid meg­vallva Boldtnak, milyen fel­adattal bízta meg őt Müller erre az éjszakára, a tábor­nok könnyen kitalálhatja, miről is van szó, és máris a kezében vagyok. De én is a kezemben tartom őt, vagyis törököt fogtam, de nem ereszt. Csak Ingridet ki ne engedje! Kíváncsi vagyok az öreg következő lépésére. Ugyan mit fog tenni? Von Boldt tábornok tár­csázott, titkos számot hívott, és sokáig várt, mire a hívott számon megszólalt az isme­rős hang. Beszólította Stol- pot, és kiadta a parancsot: vezessék irodájába Ingrid Kieldet (,Folytatjuk) Eseményekről RÖVIDEN betiltás A spliti törvényszék csü­törtökön betiltotta a listicai Siroki Brieg ferencrendi ko­lostor kiadásában megjelent, a kolostorról szóló könyv terjesztését. A bíróság dönté­sét indokolva megállapítja, hogy a könyv tartalma nép- és államellenes bűncselek­ménynek minősül. A kolostor a háború alatt a német fa­siszták és az usztasa terro­risták fontos propagandaköz­pontja volt. TITKOSSAGVIZSGALAT Nixon amerikai elnök el­határozta, hogy felülvizsgál­tatja a történelmivé vált eseményekkel foglalkozó do­kumentumok minősítését és enyhíti más dokumentumok titkosságát. Ennek megfele­lően rövidesen nyilvánosság­ra hozzák a kubai Disznó­öbölben végrehajtott invázió (1961) , a kubai rakétaválság (1962) , a libanoni partraszál­lás (1958) és a koreai háború eddig titkosnak minősített okmányait. DOLGOZIK A LUNOHOD Végéhez közeledik a szov­jet holdjáró 10. holdnappala. A csütörtökön és pénteken létesített kapcsolatfelvételek idején a Lunohod folytatta mozgását a Hold felszínén. Panoráma felvételeket kül­dött a felszín újabb részei­ről, valamint újabb mérési eredményeket továbbított a kozmikus térség fizikai jel­lemzőiről. BUDAPESTRE ÉRKEZETT Dr. Kari Schiller, az NSZK gazdasági és pénzügyminisz­tere pénteken felesége társa­ságában, néhány napos ma­gyarországi üdülésre Buda­pestre érkezett. IZLANDI KÖVETELÉS Izland ismét követelte, hogy az Egyesült Államok vonja ki a 3500 főnyi ameri­kai erőt Keflavik támasz­pontról. Einar Agustsson kül­ügyminiszter a dán rádiónak adott nyilatkozatában kije­lentette, Izland nem akarja felszámolni a Reykjavik kö­zelében fekvő támaszpontot, de nem tartja kívánatosnak, hogy békeidőben külföldi csapatok tartózkodjanak le- »életén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom