Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-14 / 191. szám
1971. aug. 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kevés az utánpótlás Len in város munkaerőhelyzetéről Hazánk vegyipari bázisának továbbfejlesztése érdekében három kiemelt népgazdasági beruházás munkái kezdődnek meg az idén Leli invárosban. Az olajfinomító, a hőerőmű és az etiléngyár építése, üzembe állítása hallatlan munkaerő-szükséglettel jár. A leninvárosi tanács végrehajtó bizottsága fontosnak tartotta a város munkaerőhelyzetét elemző vizsgálatot. Az alapos felmérő munkát a megyei tanács és a leninvárosi tanács vb munkaügyi osztálya készítette. Munkások az üzemtelepítésnél !,enj.nváros negyedik ötéves 1 o r vének munka erő-szükség- letét mindenekelőtt az üzemek kivitelezéséhez nélkülözhetetlen munkaerő-bázis megteremtése határozza meg. A kivitelező vállalatok nyilatkozata szerint a munkások (50 százalékának építőipari szakmunkásnak kell lenni. Az üzemtelepítéshez szükséges munkaerő egy részét magukkal hozzák az építést, szerelést végző vállalatok, a másik hányadot — mintegy 2500 főt — a városból és környékéről kívánják alkalmazni. Természetesen — sok időt igénybe vevő beruházásról lévén szó — a következő évek szakmunkástanulóira is számítanak, de ez csak kis mértékben jelent munkaerőforrást, hiszen az 1972-ben beiskolázott fiatalok csak 2 —3 év múlva kapják meg szakmunkás-bizonyítványukat. I j munkahelyek A kivitelezés mellett, s részben azzal egyidőben Leninvá- ros munkaerő-helyzetének másik meghatározója a meglevő üzemek és a belépő új létesítmények üzemeltetési munkaerő-szükséglete. Eszerint a negyedik ötéves tervben — a várható kiöregedést is figyelembe véve — 2500 újonnan munkába álló dolgozó férfira és nőre lesz szükséfe. A tercier ágazat fejlődését sem hagyta figyelmen kívül a vizsgálat. A város kereskedelmében, szolgáltatóiparában, közlekedésében, művelődésügyi és egészségügyi intézményeiben dolgozók számának szükségszerű növekedésére is számítani kell. Az együttes munkaerőszükséglet 7187 dolgozó embert igényel. Ez azt is jelenti, hogy a most még 11 ezer lakosú városban öt év múlva csaknem 10 ezer dolgozóra lesz szükség. A környező falvakból A munkába álló fiatalok és a nyugdíjba menő öregek számának összehasonlítása nem túl kedvező képet ad. A felmérések szerint a IV. ötéves terv időszakában 840 nyugdíjazással és 900 friss munkaerővel kell számolni Leninváros népessége tehát a jövőben sem tudja biztosítani a munkaerő-utánpótlást. A város környékén levő községek lakossága tudna könnyíteni a gondokon, bár Miskolc szívóhatása kedvezőtlenül érinti ilyen szempontból is a fiatal iparvárost. Leninváros három vonzáskörzetének lakosságából mintegy 4500—6000 férfi munkaerővel lehet számolni a negyedik ötéves terv idején. Leninváros munkaerőszükségletén belül kiemelten kell foglalkozni a szakemberek részarányával. Különösen az olajfinomító és az erőmű igényel magas képzettségű vegyész, gépész és villamosipari szakembereket, valamint nagyszámú szakmunkás gárdát. Leninvárost fiatalok lakják, mégis kevés a szakmunkás utánpótlás. 1975-ig 450 fiatal fejezi be a z általános iskolát, s az előzetes számítások szerint 1980 és lbVi között is ugyanennyien végeznék majd. Ismét a város vonzáskörzetébe tartozó borsodi települések fiatalságára kell számítani. Ehhez azonban mind több szakmunkásképző intézetre, középiskolára, kollégiumra van szükség Leninvárosban. *: A nagy ipari jövő előtt álló szocialista város munkaerő-helyzetét vizsgáló, terjedelmes jelentés megállapítja, hogy minden lehetőséget kihasználva biztosítani tudják a város IV. ötéves tervének munkaerő-szükségletét, bár sok segítséget várnak a városban építkező anyavállalatoktól és a miskolci üzemektől is. A városa tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban megtárgyalta a munkaügyi osztályok előterjesztését és több fontos gyakorlati kérdésben határozatot hozott. L. Gy. Értekezlet a NIM-hen A pénteki nehézipari miniszteri értekezleten a többi között a tárcáihoz tartozó vállalatok tűzrendészetének helyzetéről és a fejlesztés koncepciójáról tárgyaltak. Az értekezlet elé terjesztett jelentés rámutat, hogy a nehézipar az ország legtűzveszélyesebb ágazata, korszerű eszközökkel, elővigyázatossággal azonban a vegyipari, a kőolajipari és a más tűzveszélyes vállalatoknál is elejét lehet venni a szerencsétlenségeknek, baleseteknek. Megállapították, hogy a legtöbb esetben a hanyagság, a gondatlanság, a technológiai fegyelem súlyos megsértése idézte elő a tüzet, a robbanást. A felelősök ellen büntető eljárás indult. A legfontosabb teendő tehát a megelőzés. A miniszteri értekezlet álláspontja szerint a tűz- és robbanásveszélyes létesítmények terve- j zésekor kötelezővé kell tenni külön tűzvédelmi beruházási terv készítését is. Biztosítani kell például a korszerű tűzjelzés rendszerének kiépítését, a tűzvédelmi automatikait alkalmazását. Részletesen foglalkozott a miniszteri értekezlet a biztonságos kőolaj tárolással, nagy befogadóképességű tárolótelepek létesítésének elveivel. 1980-ig mintegy hárommillió köbméter össztér- l'ogatú új kőolajtartályt létesítenek hazánkban, s behatóan tanulmányozzák ezek optimális méreteit. Az az álláspont alakult ki, hogy az eddigi szabványokat megváltoztatva, emeljék fel a tartályok befogadóképességének felső határát. A miniszteri értekezlet a hazai szénhidrogénkutatás helyzetéről és feladatairól is tárgyalt. Háromszáz holdon termelnek csemegeszőlőt a Kertészeti Egyetem taksony-eröspusztai szőlészetében. Már megkezdték a Cardinal és Pannónia kincse nevű csemegeszőlők szedését. Az idén rekordtermésre számítanak — holdanként 40 mázsára becsülik a várható termést. A tőkéken nem ritka a másfélkilós fürt sem Szövetkezeti kongresszusok előtt K ongresszusra készülnek a magyar szövetkezeti mozgalmak. Az OKISZ Országos Választmánya, illetve a SZÖ- VOSZ Országos Tanácsa már határozott az ezz.l kapcsolatos teendőkről, megalkotta az irányelveket. A TOT Elnöksége még csupán az előkészítő stádiumnál tart. Végleges már, hogy a kisipari szövetkezetek kongresszusát az idén október 11 és 13; a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kongresszusát pedig december 14 és 16 között tartják meg. Minden valószínűség szerint 1972 márciusában lesz a termelőszövetkezeti kongresz- szus. Ezek egyébként nem önkényesen kitűzött időpontok, mert mindhárom testületben lejár addigra a két kongresszus közötti, alapszabályban meghatározott idő. A magyar szövetkezeti mozgalom kezdete óta most vagyunk először abban a helyzetben, hogy a kongresszusokról együtt, egységes fogalmazásban beszélhessünk. Ennek oka részben, hogy újabban az állam is — amennyire csak lehetséges — együttesen közelíti meg a három fő ágazatot, most készül például az egységes szövetkezeti törvény. Másik ok, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács keretében a három ágazat vezetői rendszeresen tájékoztatják egymást és összehangolják elképzeléseiket. A kongresszusok előkészítése jórészt új elvek szerint történik. Ezek közül talán a legfontosabb az úgynevezett közvetlen képviselet elve. Ez azt jelenti, hogy a kongresszust előkészítő megyei, vagy területi tanácskozásokra kivétel nélkül miniden szövetkezet delegál küldötteket — az is, amely nem tagja a szövetségnek — és ezek közvetlen szavazás útján választják meg a megye vagy a terület képviselőit a kongresszusra. Sőt. a leendő országos tanácsok, vagy választmányok tagjainak nyolcvan százalékát már itt, a megyei tanácskozásokon megválasztják, Teljes jogú kongresz- szusi küldött kizárólag csak szövetkezeti tag lehet. Azt gondolná az ember, hogy „hétköznapi” vagy szokványos kongresszusok lesznek ezek, hiszen a közelmúltban a főbb kérdések sora már eldőlt. Valóságos jogi személyek, a tagok tulajdonában lévő, önálló vállalatok lettek az egyes szövetkezetek. az országos központok elvesztették korábbi hatósági jellegüket. Erre mutat az elképzelt napirendek futólagos áttekintése is. Miről lesz szó a kongresszusokon? Az elmúlt időszak tapasztalatainak elemzéséről, a következő időszak célkitűzéseinek meghatározásáról, az egyéni-csoportos-társadalmi érdekek összhangjáról, a szövetkezetek és szövetkezeti társulások, illetve az állam kapcsolatainak fejlesztéséről, stb. Ezek a témák végeredményben minden kongresszuson szerepednek. A napirendeket tekintve lesz néhány sajátos ágazati téma is. A kisipari szövetkezetek küldötteinek például komolyan szükséges beszélniük arról, hogyan fejleszthetik a szol- gáltatásolcat, valamint a lakásépítést és karbantartást. A SZÖVOSZ kongresszuson megalkotják az úgynevezett föderatív felépítést, tehát gondoskod - niok kell arról, hogy a takarék- és lakásszövetkezetek önálló választmányt is létrehozzanak, hogy saját ügyeikről a fogyasztási szövetkezetektől függetlenül dönthessenek. A termelőszövetkezeti kongresszuson hangsúlyt kap majd az ön- kormányzati ellenőrzés témája, tehát a szövetkezeti ellenőrző bizottságok munkájának külső támogatása. Mire az első kongresszus összeül, megszületik az egységes szövetkezeti törvény, amely az eddigi előjelek szerint, lényeges változásokat is előír. Viszont, az egyes ágazatokra vonatkozó törvényerejű rendeletek megalkotása, illetve a különben jól bevált termelőszövetkezeti törvény módosítása csupán a kongresszusok után történik meg. Tehát a választott küldöttek feladata lesz, hogy tudomásul vegyék a kerettörvényt, de még beleszólhatnak a sorsukat lényegesen befolyásoló ágazati jogszabályok megalkotásába. Jelentős kérdések várnak eldöntésre az egyes szövetkezeti mozgalmakon belül is. A S„.ÖVOSZ-nak például országos vállalatai voltak, illetve vannak. De a SZÖVOSZ ma már csupán érdekképviseleti szervezet, ebben a minőségben vállalatai nem lehetnek. Mi történjen akkor ezekkel a létező és hatalmas gazdasági erőt képviselő vállalatokkal? Az OKISZ szervezeti ikörén belül vannak valóságos gyárak, vállalati formában, de cégtábláinkon a „kisipari szövetkezet” megjelöléssel. Meg kell találni a módját annak, hogy ezekből a cégekből is valóságos szövetkezet váljon. M indebből is látszik, hogy a szövetkezeti kongresszusok megrendezése és lebonyolítása nem valamiféle rutinmunka lesz, hanem szocialista demokratizmusunk újabb megnyilvánulása, sőt, fejlődése: tehát közéletünk jelentős eseménye. Az OKISZ kongresszusára 60 milliós leiajánlás Az ipari szövetkezetekben és a szövetségekben az év elején választották újjá a vezetőségeket. Ez év októberében lesz az OKISZ VI. kongresszusa. Az ország mintegy 300 ezer ipari szövetkezeti dolgozója munkafelajánlásokkal és szép gazdasági, mozgalmi eredményekkel készül a jelentős eseményre. Borsod megye ipari szövetkezeted eddig 60 millió forint értékű felajánlást tettek az OKISZ-kongresszus tiszteletére. A szövetkezeti dolgozók és vezetők a többletet elsősorban a lakossági javításszolgáltatásban, az építésben, az export termelésben kívánják előállítani. Elegendő áru volt a piacon Az Agrokonzum a miskolci piacok legnagyobb ellátója, árszabályozó szerepe is nagy. A hétvégi ellátásról, a pénteki, szombati árakról érdeklődtünk az Agrokonzum illetékeseinél. Mint megtudtuk, tegnap mintegy 1500 kilogramm zöldség- és gyümölcs- félét osztottak szét a piacok, utcai elárusítóhelyek ós zöldségboltok között. Ez a meny- nyiség bő kínálatot biztosított a pénteki piaci napon. Burgonya ismét bőségesen van, hagyma is, bár valamivel kevesebb, mint tavaly. A makói hagyma kilója 4 forint 40 fillér. Paradicsomból és paprikából 200—200 mázsát hozott forgalomba tegnap az Agrokonzum. Az étkezési paradicsom 2,80, a be- főznivaló 2,40, a paprika kilója 3 és 5 forint között ingadozik. Az elmúlt meleg napok nem kedveztek a zöldbabnak. Kevés van belőle, de az ára még így sem éri el a tavalyit, 5 forint. Kelkáposztából és karfiolból is gyenge a felhozatal, fejes káposzta viszont bőségesen van. A gyümölcspiacon az őszibarack a sláger. Óriási a minőség- és áringadozás; 3, illetve 9,60 a barack. A körte, akna és szilva ára is megegyezik nagyjából a tavalyival, almából és körtéből a tavalyi felhozatalhoz hasonlóan kevés van. A körte kilója 6, az almáé 6,20 forint. Szilvából megfelelő a mennyiség, kilója 4,80. A Csabagyöngye csemegeszőlő kilója 9,20. A jövő héten már I többféle szőlő közül válogathatnak a vásárlók, bár ezek valamivel drágábbak lesznek. A hét elején jelenik meg a j szőlőskertek királynője és a | Pannónia kincse. A főorvos tanácsai A kánikula és a nyár vége a gyomor- és béliertözé- ses megbetegedések főszezonja. Mivel épp a legveszedelmesebb hónapokat éljük, nem árt szót ejteni a fertőzésekről. E témakörben kértünk interjút dr. Kígyós- sy Lajos, állami közegészségügyi ós járványügyi felügyelőtől, epidemiológus főorvostól. — Miért a nyár végi és a kora őszi hónapok veszélyesek, holott júliusban törvényszerűbb a meleg, mint most? — A nyári gyomor- es bél- fertőzéses betegségek szoros összefüggésben vannak az időjárással. A megbetegedések szaporodása általában 4 —5 héttel követi a hőmérséklet 20 fok fölé emelkedését. — Melyek a nyári gyomor- és bélfertőzéses betegségek? — A dizentéria az egyik leggyakrabban előforduló nyári betegség. A hastífusz és a paratífusz ma már ritkább, az utóbbi években csak elvétve fordult elő. A járványos májgyulladás is a bélfertőzéses betegségek közé tartozik, de nem tipikusan szezonális. Ebbe a csoportba tartozott a járványos gyermekbénulás, amelyet azon. ban a jó védő hatású oltóanyagokkal sikerült felszámolni. Az ételmérgezés kórokozói által előidézett gyomor- és bélgyulladás a leggyakoribb nyári betegség, sokszor hallunk róla. — Mit tesz a KÖJÁL a fertőzések megelőzése érdekében? — A közegészségügyi, járványügyi felügyelőségek az ellenőrzések fokozásával es szükséges intézkedésekkel biztosítják az ivóvíz higiénikus tisztaságát, a szemét stb. eltávolítását és az élelmiszerek higiénikus tárolását, forgalomba hozatalát. Az esetenként jelentkező egy-egy fertőző megbetegedés alkalmával járványügyi intézkedésekkel akadályozzák meg a terjedési.. De a betegség, a járvány megelőzése minden — közösségben élő — ember kötelessége. Különös gondot kell fordítani a szemét, hulladék megfelelő tárolására, mindenkor le kell fedni a háztartási szemetet, nehogy légytenyészőhellyé váljék. A legyek veszélyes járvány terjesztők! Ételeinket mindenkor takarjuk le, és lehetőleg friss élelmiszer-eket fogyasszunk. (A hűtőszekrény sem nyújt biztonságot.) Távolról szállított ételeket minden esetben fel kell forralnunk. Például, ha egy sátortáborba közeli községből, városból szállítunk főtt ételt, ott, a helyszínen forralással kell fertőtleníteni. — Mik a gyomor- és bélfertőzés leggyakoribb tünetei, mit kell tennünk ilyenkor? — A dizentériára jellemző, hogy enyhe hasmenéssel jelentkezik, s az ürített kórokozók terjesztik tovább a betegséget. Tehát hasmenéssel, hányással, esetleg lázzal járó megbetegedések esetén ilyenkor, nyáron, azonnal orvoshoz kell fordulnia mindenkinek, hogy a kórokozók eredetét azonnal megállapíthassák és intézkedhessenek. ílévay)
