Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
1971 .míg. T., vosórnap ESZAK-MftGYARORSZÄG 5 A FORINT JUBILEUMA A második világháborúval «gy inflációs folyamat vette kezdetét hazánkban is. Alapvető oika az a nagy gazdasági romlás volt, amelyet a háború, az ország háborús kizsarolása, az eszeveszett Pusztítás, az óriási tehertéte- lű háborús károk, a hitleri Németországnak ellenszolgáltatás nélkül teljesített szállítás és szolgáltatás, az országos méretű rablás idézett elő. Ehhez járult a katasztrofálisan rossz termés 1945-ben, a széles körű tőkés spekuláció, a politikai célzatú gazdasági szabotázs. • Miután 1946 tavaszára a reakció újabb súlyos vereséit szenvedett, a döntő harc a gazdasági területre tolódott át. A reakció a gazdaság további szétzüllesztésére, az inflációs folyamat meggyorsítására koncentrálta figyelmét. Célja a dolgozók elkeseredésének fokozása, a bizalom megrendítése volt a népi rendszer iránt. A spekulánsok siserahada, a nyomor vámszedői bőségesen srattak, ami mérhetetlenül felháborítja a népet. A jobboldali erők a nép elkeseredését igyekeztek felhasználni o demokratikus rend ellen. • A Magyar Kommunista Párt 1946. május elején nyilvánosságra hozta stabilizációs tervét, s ebben meghirdeti: augusztus 1-re meg kell teremteni az értékálló pénzt, A tervet országszerte ismertették, nagy visszhangot váltott ki, találkozott az egész nép vágyával, akaratával. A Kisgazdapárt vezetősége kétkedéssel tekintett a munkáspártok tervére. Az első világháború után — amikor az országot ért háborús kár és inflációs folyamat összehasonlíthatatlanul kisebb volt — az ellenforradalmi kormányzat csak öt év múlva tudta megteremteni a pénzügyi stabilizációt, nagy külföldi kölcsönnel., A polgári közgazdászok ellenállást tanúsítottak az önerőből tervezett stabilizációval szemben. Csak külföldi kölcsönök segítségével vélték megoldhatónak. A reakció abban bízott, hogy a külföldi kölcsön nyugati befolyást eredményez majd. A kommunista párt a legjobb szakemberek bevonásával készítette elő az új nemzeti valuta bevezetéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi feltételek megteremtésének tervét. Gazdasági forrását a tőke további korlátozásában jelölte meg. A párt' számításba vette a dolgozó osztályok áldozatkészségét, akik- megtermelik az új forint árufedezetét. Rendet kellett teremteni a termelésben. Nagyon fontos vodt, hogy olyan fogyasztási árualap jöjjön létre, amely kielégíti az új valutában jelentkező vásárlóerőt. Kidolgozták a terveket a kötött gazdálkodás folytatására, az állami elosztás kiterjesztésére, s az államháztartás pénzügyi egyensúlyának biztosítására. • A Kommunista Párt fő figyelme a munkáspártok akcióegységének, a stabilizáció alapvető politikai feltételeinek biztosítására irányult. Az MKP által kidolgozott stabilizációs program egyik jellegzetessége abban állott, hogy rövid határidőre kívánta megteremteni a jó pénzt, másrészt úgy jelölte meg forrásait és irányát, hogy az biztosítsa a forradalom továbbfejlődését, a nép életszínvonalának emelkedését. Népünk felbecsülhetetlen segítséget kapott a Szovjetuniótól a stabilizáció megteremtéséhez. A szerződések értelmében esedékes szállításik egy részét előbbre hozta, ezzel biztosította a stabilizáció árufedezetének 25 százalékát. A jóvátételi terhek volumenének felére csökkentése szintén hozzájárult a stabilizáció sikeréhez, eredményeinek megszilárdításához. Közben a kormány igyekezett lassítani az inflációt (bankjegydézsma, adópengő bevezetése). Mégis, 1946 nyarára a pengő-infláció világrekordot ért eh Tűrhetetlen lett a bérből és fizetésből élők helyzete. A pénz óráról órára, percről percre romlott, önnön papírértékét is elvesztette. Az MKP Borsod megyed lapja, a Szabad Magyarország c. napilap ára július 24-én 200 ezer, július 25-én 1 millió, július 31-én 50 millió adópengő. Egy liter tej ára 800 ezer kvadril- lió pengő, melyet 29 nullával írunk le. Valóságos asonglőrködés alakult ki a nullával. Egy kg zsíira nem volt elég egyhavi fizetés. A stabilizáció előkészítését a reakciós erők több síkon támadták, fokozták a gazdasági élet nehézségeit, háborús rémhíreket terjesztettek, és különböző fasiszta provokációkkal kísérleteztek. Az MKP megyénkben is megmutatta erejét. 1946. július 21-i nagygyűlésén negyedmilliónyi munkás és paraszt tett hitet a párt politikája mellett, ígéretet .a forint megvédésére, a reakció megfékezésére. Forintvédő bizottságokat szerveztek Miskolcon, s a megyében mindenütt. A kommunisták küzdelme nagy győzelemmel zárult. A stabilizáció sikerült, 1946. augusztus 1-én megszületett a jó forint. E gazdasági és politikai siker tovább öregbítette a Magyar Kommunista Párt tekintélyét, növelte politikai befolyását, újabb tömegeket választott le a burzsoá oldaláról. A stabil pénz bevezetése alkalmával a munkabéreket —■ az ország termelési szintjének megfelelően — a háború előttinek 50—55%-ában állapították meg. Egy forint négyszázezer kvadrillió pengőnek felelt meg. • A stabilizáció a magyar dolgozók munkájára, termelési eredményeire támaszkodva vált megoldhatóvá. A sikerek forrása a marxista- leninista közgazdaságtan gyakorlati alkalmazásában, a Kommunista Párt és a tömegek növekvő összeforrottsá- gában és a Szovjetunió testvéri segítségében rejlett. A forint bevezetése óta eltelt 25 év azt mutatja, hogy a forint megmaradt a pénz funkcióját jól ellátó valutának. -A nehéz időkre való emlékezés pedig erősítse bennünk a törekvést, hogy őrködjünk felette, védjük továbbra is. Uray Miklós Egyenlő esélyekkel ánréve' közös tanácshoz tartozik Sajópüspöki, SajónéAutomata adagoló A bükki partizánok emlékére A TVK festékgyárában állították üzembe ezt az adagológépet, melynek működése nagyban megkönnyíti az itt dolgozók munkáját, egyben biztosítja a pontos adagolást és mérést Foto: Szabados György. Határmenti ifjúsági találkozó A KISZ Ózdi járási Bizottságának rendezésében — immár hagyományosan — határmenti ifjúsági találkozóra kerül sor augusztus 8- án, vasárnap, a Hangonyi-tó partján. A bükki partizánok emlékére rendezett találkozó keretében megkoszorúzzák a hangonyi temetőben a Sző- nyi Márton partizáncsoport hősi halottjainak a sírját és az emlékművet. Délután az ifjúsági találkozó részvevőit térzene és népi táncbemutató szórakoztatja. Az esti órákban hagyományosan fellobban a tábortűz is a tavon, a partizánok emlékére. Van-e fejlődés a ísz-ek vagy önvédelmében? E nyugtalanító kérdés többször elhangzott a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén. Mi adott rá okot? A népi ellenőrök a közérdekű bejelentések, a különböző fórumokon elhangzott észrevételek, panaszok alapján 34 termelő- és szakszövetkezetben végeztek ellenőrzést. Az összefoglaló jelentésben, különösen a példatárban bőségesen szerepelnek olyan tények, amelyek arra utalnak, hogy egyes termelő- szövetkezetekben lelkiismeretlenül kezelik a közös vagyont. A nyugtalanító érzéseket növeli, hogy a rendőrségi szervek adatai szerint a megye termelőszövetkezeteiben tavaly 178 felderített, főként lopásból származó bűn- cselekmény fordult elő, ami 1 millió 624 ezer forint kárt okozott a közös vagyonban. Felületes nyilvántartás Az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés a tsz-ekben is új helyzetet teremtett a vállalatszerű gazdálkodás feltételeinek megteremtésében. A tanácsi operatív irányítás megszűnése, az állami ellenőrzés, valamint a felügyelet rendszerének módosulása, egyszóval a nagyobb önállóság fokozott követelményeket és felelősséget is támasztott a termelőszövetkezetek vezetőivel szemben. A vizsgalat megállapítja, hogy a vagyonvédelem helyzete általában javult. E javulást segíti a bűn- cselekmények felderítése, a bűnösök felelősségre vonása. A becsületes, jó szándékú isz-tagok is mind bátrabban fellépnek a károkozókkal, a hibák elkövetőivel szemben. Ezt tükrözi az is, hogy újabban jó 20 százalékkal többen tesznek közérdekű bejelentést a NEB-hez. Az utóbbi években javult a pénz kezelése, de ez korántsem érte el a kívánt szintet A legtöbb hiba a bizonylati fegyelemben, az elszámoltatásnál és a reprezentatív költségek felhasználásánál tapasztalható. E vonatkozásban számos fogyatékosság volt a gagyvendégi Csetehát Tsz-nél. A pénzt utalványozás és számlák nélkül fizetik ki. Gyakran az utalványozó és a pénzfelvevő azonos. A traktorosok például az üzemanyag-felvételezéskor kiadási bizonylatot, vagy keretutalvényt nem írnak alá, a raktáros nem vezet nyilvántartást a kiadott üzemanyagról. A bocsi Haladás Tsz-nél a szúrópróbaszerű leltárnál adott összegek visszafizetését A hejőpapi tsz-nél a múlt év óta 80 ezer forintot nem fizettek vissza és ebből a főkönyvelő tartozása 10 408 forint. Érdekes az Üj Muhi Tsa esete is. Az elnök korábban a NEB-hez fordult segítségért. És a vizsgálat a kavics forgalombahozatalánál számos visszaélést állapított meg. Később revizorok is foglalkoztak e témával, de a jegyzőkönyvet a 19. oldalnál a tsz-vezetőség kérésére abbahagyták. Az enyéni és a közösségi érdek A népi ellenőrök tapasztalata szerint a szövetkezetekben sok olyan vezető van, akinek jó szándékához nem fér kétség, de elég járatlan a különféle szabályok és rendeletek ismeretében. Nem egyszer előfordul, hogy a tsz főkönyvelője még a 8 általánossal sem rendelkezik. Bár nem esett róla szó, de ebből az következik: nagyobb lehetőségeket kell biztosítani a továbbtanulásra, a vezetők továbbképzésére. Az érem másik oldalaként az villan elő, hogy olykor a rendeleteket nem ismerő vezetők ragyogóan el tudnak igazodni, ha a saját érde|l meti és Center. A közigazgatási összevonásnál min- ” dig felmerül a csatolt községeik lakosságában a kétely, nem járnak-e rosszabbul, ha nem náluk lesz a közigazgatási központ. A részrehajlás veszélyének már a tanácsok megválasztásánál elejét veszik, amikor a közös tanácsba minden közEUenőrsik a& akkumulátorokat köpenyekből és esőkabátokból 45 db hiányzott. A nagy- rozvágyi Rákóczi Tsz-nél 48 sertés nem szerepelt a leltárban, a tarcali Tarcalve- zér Tsz-ben 208 eladott bákükről van szó. Sajnálatos, hogy jól kereső szövetkezeti vezetők különféle jogcímeken vesznek fel összegeket. Olykor nem jelentős ez, de tökéletesen elég a vezetőkbe ség a lólekszámnak megfelelő arányban küld tanácstagokat. Figyelemmel vannak az egyenlő esélyeik biztosításara a végrehajtó bizottságok összeállításánál is. Az biztos, hogy a körzetesítés után a székhelyközségben megnövekszenek az adminisztratív tennivalók.. Bánrévén ez szükségessé tette, hogy a közös tanács hivatali helyiségét korszerűsítsék, bővítsék. Az építkezéssel már elkészültek, 160 ezer forintot költöttek rá. Bővíteni kellett a székhelyközségben az iskolát is. Két újabb tantermet építenek, 420 ezer forintos költséggel. Ügy tervezik, szeptemberben már az új tanteremben is megkezdődhet a tanítás. Mit kapnak'a csatolt községek? Sajópüspökiben csak ideiglenes elhelyezése volt a postának. A tanács és a posta közös beruházásával modern posta épül most a községben. A sajónémetiek legnagyobb gondja a rossz út volt. Itt az utak karbantartására fordítanak jelentős összeget. Hasonló a helyzet Centerben is, ahol szintén útjavítás folyik. „ , , Bánréve közös tanácsának vezetői és a végrehajtó bizottság tagjai nagyon helyesen úgy vélekednek, nem aprózzák el a rendelkezésre álló pénzt, hanem fokozatosan a községek legsürgősebb gondjait oldják meg. Különben elkészült a közös tanács tizenötéves távlati fejlesztési terve, s az új létesítményeket már ennek a tervnek megfelelően készíttetik el. A távlati tervben sok új park szerepel, amely széppé teszi a községet. A postaigazgatóság városi távközlési üzemének akkumulátorhelyiségében naponta mérik a cellák erősségét. Az itt lévő akkumulátorok fonfos feladatot látnak el, ugyanis hálózatkimaradás esetén is biztosítják a távbeszélőközpont és távíróberendezések folyamatos üzemelését Foto: ifj. Hollósy Endre. rány „hiányzott” a könyvelésből. Következetesebb ellenőrzést1 Sok visszaélés melegágya a laza, felületes ellenőrzés. Gyakran hiányzik a következetesség is. A Cserehát Tsz-ben a fűbéreket összegyűjtötték, de a pénzt feljegyzése nélkül fizették be. Az ellenőrző bizottság, mivel a könyvelés megfelelő nyilvántartást nem tudott felmutatni, ennek vizsgálatát abbahagyta. A bocsi Haladás Termelőszövetkezetben 476 ezer forint hiány keletkezett. A felelős személyek megállapítása mégis elmaradt. Nem ellenőrzik mindenütt az elszámolásra kivetett bizalom megrendítésé- hez. Van, amikor harácsolás is tapasztalható. Sokszor ..a közérdekért tettem” jelszóval magvarázgatják mindezt. A domaházi tsz-ben több százezer forint állami támogatást vettek igénybe jogtalanul. Az elnöknek meggyőződésévé vált, hogy ő ezért nem börtönt, hanem kitüntetést érdemelt volna. A népi ellenőrzésnek a célja az általános kép kialakítása mellett az volt, hogy segítsen. Ez a segítség már érezhető, hiszen az en- csi járásban már több szövetkezeti vezető levonta a tanulságot és felszámolta az egyébként nem súlyos hibákat. A NEB bízik benne, hogy valamennyi szövetkezetnél így történik majd. Csorba Barnabás
