Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-29 / 203. szám
1971, aug. 29., vasárnap ESZAK-MAOYARORSZÄG 3 ii. A testvéri országok gazdasági életében a ..Barátság" kőolajvezeték, a ,.Béke” egyesített energiarendszerek jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Erre alapoz számos ország, közte hazánk is. amikor a vegyi és energiaipar fokozottabb fejlesztését tűzte ki óéiul. Jól funkcionál a Gazdasági Együttműködés N emzetközi Bankja, mind nagyobb műveleteket bonyolít ie a KGST országok közös beruházási bankja. ötéves terveiket a KGST tagállamai sikeresen megvalósították. Üj, hatékonyabb alapok teremtődtek a következő ötéves tervek indításához. Mindezt fokozza, hogy 1970-ben a tagállamok gondos és sokoldalú munkával egyeztették 1971—1975-re szóló népgazdasági terveiket. Ennek során újólag igazolódott, hogy a műszaki haladás vívmányainak gyors és aktív felhasználása nélkül nem valósulhat meg a gazdasági növekedés ütőmének és volumenének fokozása. A gyakorlat; bizonyítja, hogy a tudományos-technikai forradalom csak a szocialista gazdasági integrációban bontakozhat ki legnagyobb mértékben. Nem lehet a gazdaságot elszigetelten, külön-külön sikerrel fejleszteni. Ez hallatlan idő- és energia-pocsé- koláshoz vezetne. Holott mindkettőnek fontossága növekszik. Különösen az idő, mert a technikai forradalom tempója egyre gyorsul. Újabb és újabb megoldásra váró tudományos és technikai, valamint társadalmi problémák születnek. Az ipar. a közlekedés, a kereskedelem, az egészségügy, a táplálkozás fejlődése mindinkább új találmányok függvénye. Ezek hosszú és szívós, nem egy esetben nagy anyagi és szellemi ráfordításokat igénylő kutatómunkát igé-_ nyelnek. Korunkban a nagy tudományos kutató programok jól felszerelt intézeteket, kiváló szakembereket és adat- feldolgozó gépeket követelnek meg. Mindennek időben és jól megfelelni csak a kölcsönös együttműködés alapján lehet. komplex orooram A szocialista országok nagyszámú jól képzett tudó. Hiányos kutatóprogramok berekkel, magasan kvalifikált szakmunkás gárdával rendelkeznek, akik a kor színvonalán és követelményeinek megfelelően képesek megoldani a műszaki-tudományos. a gazdasági, kulturális, társadalmi haladás bonyolult feladatait. A KGST országokban a tudósok és a kutatók tábora ma már egymilliós. S számuk egyre bővül. A komplex program kidolgozását sürgetik a KGST-or- szágok népgazdaságában a végbemenő strukturális változások. A gazdasági fejlődés objektív menetéből fakad, hogy az együttműködés irányát és tartalmát hosszú távra és átfogóan kell meghatározni. E célnak felel meg a KGST XXV. közgyűlésén elfogadott komplex program, amely magában foglalja a konkrét együttműködést valamennyi szférában. Az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a 15—20 éves távlati tervek koordinálásai a termelés fő ágazataiban. A szocialista gazdasági Integráció komplex fejlesztési programja a több oldalú kapcsolatok erősítésének irányába hat. Ez nem a kétoldalú együttműködés fontosságának kisebbítését jelenti, hanem azt az objektivitást tartalmazza. hogy egyre több kérdés, bonyolult nemzetgazdasági feladat csak a szoros együttműködés láncolatában oldható meg. A kétoldalú kapcsolatok továbbra is szervesen illeszkednek a több oldalú együttműködéshez. A KGST tagállamainak gazdaságpolitikai irányvonala külön-külön kidolgozott. Ezek mindegyike sajátos történelmi és nemzeti jegyekkel rendelkezik. Döntő azon. ban. hogy azonos a politika tartalma és célja. Lényege ennek, hogy a szocialista és a kommunista társadalom sikeres építéséhez szükséges feltételek minden egyes testvéri országban megteremtődjenek, és állandóan javuljanak. Az akkor még kidolgozás alatt álló komplex programot az SEKP XXIV. kongresszusán A leiesze j Koszigin szovjet kormányfő úgy jellemezte, hogy „előmozdítja a KGST-országok együttműködésében rejlő óriási potenciális lehetőségek sokoldalú kihasználását.” Magi cici népünk érdekeinek Szocializmust építő társadalmunk nagyra értékeli azo- | kát az eredményeket, amelyeket a KGST — mindenekelőtt a Szovjetunióval való kölcsönös előnyökön alapuló együttműködéssel hoztunk létre. Ezért örömmel üdvözölhetjük mindazon lépéseket, amelyek megsokszorozzák erőfeszítéseinket, és megkönnyítik a tudományos- technikai forradalomban való belépésünket. A program tovább gazdagítja IV. ötéves tervünk sikeres teljesítésének feltételeit. Eddig megkötött kétoldalú gazdaság) kapcsolataink szervesen illeszkednek a terv egészébe. Ezek sorából kiemelkednek a Szovjetunióval kötött megállapodások. Az elkövetkezendő öt esztendőben mintegy 55 százalékkal növekszik a kél ország kölcsönös áruforgalma. Szovjet nyersolaj-behozatalunk az idei négymillió tonnáról 1975-re 6.5 millió tonnára, gázimportunk egymilliárd köbméterre bővül. 4,2 milliárd kilowattóra villamos energiát, 2,2 millió tonna vasércet, 750 000 tonna kohókokszot vásárolunk 1975-re. A lakosság ellátásának javítása végett növeljük a hűtőszekrény, a színes tv, a személygépkocsi, a fenyőíű- részárú sbb. . behozatalát, 1975-ben 30 000 db Zsiguli érkezik majd az országba. A Szovjetunióba irányuló j kivitelünk mintegy fele gép- j ipari termék lesz. ennek 45 százaléka közúti jármű, elsősorban autóbusz. A tervév végére könnyűipari termékeink exportja 50 százalékkal növekszik. Gyógyszerből 1975-ben már 75 millió rubel értékűt szállítunk a Szovjetunióba. A megállapodások jól tükrözik iparvállalataink fejlesztési elképzeléseit. segítik azok megvalósulását. A lehetőségek kibővülnek A két középtávú tervcik- Just felölelő olefin-egyezmény világszínvonalon álló' petrolkémiai üzem építését teszi lehetővé Lenin városban. A gazdaságosság igénye Itt 240 ezer tunná olefinterméket állítunk majd elő évente. Az olefin-program is fényesen igazolja, hogy gazdaságunk adottságai és lehetőségei jelentősen kibővülnek a kölcsönös előnyök alapján kötött: megállapodásokkal. Az integráció a részvevő országok szuverenitására és teljes önkéntességére épül. A tagállamok továbbra is önállóan rendelkeznek a saját, nemzeti vagyonnal, gazdasági és tudományos-műszaki teljesítőképességeikkel, és mindezt a jövőben még fokozottabban hasznosíthatják népeik boldogulására. Az elmúlt esztendőkben mindez igazolódott. A KGST-országok közös erőfeszítései nyomán a gazdaság erősítésében elért: eredmények a nemzeti szuverenitás további erősödését hozták. Ezzel egyidejűleg tovább erősödött a szocialista tábor függetlensége és ha.! talma, újabb győzelmek szü- j lettek a kapitalizmussal ví-1 volt gazdasági harcban. Ncmcth Antal | a megyei pártbizottság munkatársa 1 ínyre több vi*iiaialnal ’ 1' * ttuu haHani arról, hogy alaposan felülvizsgálják nemcsak a termelés műszaki és szervezési feltételeit, hanem alaposan megnézik magát a gyártmány- struktúrát is. s elsősorban olyan termékek gyártására törekednek, amelyektől a legnagyobb gazdasági eredményt várják. Hogy mitől válik egy termék gazdaságossá, vagy gazdaságtalanná, az természetesen igen sok tényezőtől függ. Mindenekelőtt a ráfordításoktól és a piacon elérhető ártól. A minap a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap cikkírója tette szóvá, hogy sokan hajlamosak elmarasztalni azokat a vállalatokat, amelyek — termelési szerkezetük korszerűsítése, s a fokozott gazdaságosság érdekében — megszüntetik, vagy meg akarják szüntetni egyes termékek gyártását. A magunk részéről csak egyel; tudunk érteni a cikkíró véleményével: a gyártmánystruk- túrájukat gazdaságosabba tenni akaró vállalatok a reform szellemében járnak el, tevékenységük egybeesik eél- ki tűzéseinkkel. Valóban, a gazdaságirányítás reformja a vállalatok egyik alapvető feladatává tette — s a szabályozok is erre ösztönöznek —, hogy ne csak tételekben, mennyisegekben gondolkodjanak, hanem gazdálkodjanak. Vagyis olyasmit és úgy termeljenek, hogy tevékenységük nyereséges legyen, s népgazdasági szinten is kifizetődjék. Igaz, átmeneti időszakra szükség van. nem lehel mindent egy csapásra megoldani. Ideiglenesen szükség lehet egyes ráfizetéses termékek gyártására, az ilyen esetekben az állam vállalja magara a veszteséget. Azt sem lehet tagadni, hogy egy-egv termék gyártásának megszüntetése pillanatnyilag zavarokat okozhat. De itt Is hangsúlyozni kell az átmenetiséget, vagyis — áthidaló, szükség-intézkedésektől eltekintve — már közép távon sem törekedhetünk a gazdaságtalan gyártmányszerkezet konzerválására. Es tulajdonképpen a reform alapelveivel. célkitűzéseinkkel kerülünk ellentétbe, ha fékezni akarjuk a vállalatok gazdaságosságot növelő törekvéseit. Megyénkben 6Zá^é°1® van már a helyes törekvéseknek. Többek között a December 4. Drótművek a korábbi években értékesítési gondjai miatt kénytelen volt i Próbapadon ellenőrzik A farkaslyuki központi özemben ki,javítóit villanymoíorokat próbapadon ellenőrzik. Így hibás motorok nem kerülnek ki a javítóműhelyből. A képen Tóth Mihály a próbapad- nál Fotó: Laczó József Táborozás után Néhány napja j£-* miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem KlSZ-bizottsága altat létrehozott ifjúsági tábor As építőtábor az egyetem 5. sz. kollégiumában kapott helyet, és parancsnoksága még ötödéves gépészmérnök- hallgatókból állt. A napokban az egyetem KlSZ-bizottsága n gyűltek össze táborbontás után. hogy értékeljék az elmúlt nyolc hét tapasztalatait, felelevenítsék azokat az epizódokat, amelyek jelentősek voltak a tábor életében. Váradi Károly, a tábor volt parancsnoka elmondotta, hogy az előzetesen összeállított kultúrprogram sikeres volt, az építőtáborozáson részvevők kitűnőre vizsgáztak fegyelmezettségből és munkavégzésből. Valamennyi munkaterület vezetői a. legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a részvevők munkájáról, igyekezetéről. Különösen ki kell emelni a diósgyőri városközpont építkezésén, a Győri kapui építkezésén és a HCM-nél tevékenykedők jó munkáját. A tábor gazdagon összeállított délutáni és esti programjában ismerkedési klubest. brigád labdarúgó-bajnokság. szalonnasütés, kirándulás és fürdés is szerepelt. A megbeszélésen egymás illán elevenítették fel a táborelet közelmúlt, emlékeit. Szűcs Gusztáv a részvevő 40 külföldivel kiépített jó kapcsolatról. beszél; Kiss Benedek Miklós, a ..lányok vezére" a Léhi Állami Gazdaságban és az Agrokonzumban, Stadler Sándor a BÁEV mun- katerületein dolgozókról beszélt. Volt olyan fiatal is — mondja —, aki az eltelt kéthetes periódus után a következő két hétre is munkára jelentkezett. A fiatalok a ledolgozott két hét után átlagosan 600—700 forintot kaptak. Mind az építőtáborban szervezett rendezvényeknek, mind a többi programnak is egységesen nagy sikere volt. előnytelen feltételek mellett is exportálni egyes termékeit.' Azóta megfigyelhető a drót-' gyár 1 érmék-szerkezetének^ folyamatos és tudatos átala-: ki tusa. Ezzel párhuzamosán' igen aktív piaci munkát is vege/, a vállalat, s ma mari ott tart a tőkés piacon is. hogy csak megfelelő árakért] szállít, sói, sikerüli nehány korábbi szerződését is előnyösebb feltételekkel meg-; újítania. Tudományos alapossággal, az elektronikus számítógépek segítségét is felhasználva korszerűsíti termék-struktúráját a Diósgyőri Gépgyár. A vállalat középtávú terve, elképzelései jól érzékeltetik,] hogy a DIGÉP a fokozott ; gazdaságosságra törekszik. Sorolhatnánk tovább a példákat, de szólnunk kell a gazdaságosság egyéb feltételeiről is. Ezek a termelés szervezéséből, az alkalmazott ií technológiákból, műszaki megoldásokból adódnak. A drótgyár vezetői a megmondhatói. milyen sokat jelentett számukra például egy üzemrész gépeinek puszta átcsoportosítása. Vagy, hogy milyen eredményt hozott a kis- gépesítés. A Diósgyőri Gépgyárban a nagyobb jelentőségű műszaki fejlesztési es szervezési intézkedések, a munkaidő jobb kihasználására való törekvés mellett a gazdaságosság növelését szolgaija a .jól fejlődő újítómoz- galom, s ennek eredményeként az anyagban, normaórában jelentkező megtakarítás. A hatékonyság, ad*^: gossag nov elese egész népgazdaságunk számára alap- í vető feladat. De a feladat | megvalósítása az egyes vál- j látótokon múlik. A szabályozók egyre inkább erre ösztönzik a vállalati kollektívákat, s ha a reform szellemében cselekszenek, a negyedik ötéves terv teljesítését segítik elő. Flanek Tibor a Az egész nyáron át tartó szárazság rendellenességet okoz a mezőgazdaságba n. Nemcsak azzal, hogy az eső elmaradása miatt a vártnál kevesebb a kapásnövények hozama, hanem azzal is. hogy előbbre került az érés, a betakarítás ideje. A gyümölcsösökben piros- lik már a léli alma, sárgul •a késéi körte. Teljes érésben van a csemegeszőlő, de a szokottnál jóval korábban kerül sor Tokaj -Hegyalján a furmint és a hárslevelű szüretiére is. A szőlő lom.hozató a szárazság ellenére is friss, zöld, a fürtök azonban esőt kívánnak, mert szükség lenne még a szemek hízására. Egy kiadós eső hatására a puhuló bogyók kicsattannának, s a száraz, meleg idő segítené az aszúsodást. A kapásokon már nem sokat tud segíteni az eső. A burgonya beérett, szárai teljesen elszáradtak, a Bodrogközben és a Hegyal ján megkezdték betakarítását. A késéi vetésű kukorica szára még zöld, s ha a esőzésen nem is, a szemeken talán lendítene valamit az eső. A korai kukorica szárai viszont már sárgulnak, zörögnek: egyes helyeken törik is a kukoricát, sőt, Bodrog- keresztúr és Szegi határában letakarított kukoricatáblákat, kúpokba rakott kukoricaszárat: is lehet látni. A termelőszövetkezetek közben már a jövő évi kenyérre gondolnak. A sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban alig akad gabonatarló: a legtöbb helyen már elvégezték a nyári szántást, s amint egy-egy burgonya-, vagy kukoricatábla letakarf- tásával végeztek, nyomban megjelennek a traktorok és megkezdik a talajelőkészítést az őkú vetések számára. Nagy jelentőségű döntések a jövő szoigálatában 0.
