Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
1971. aug. 1., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 — Ezen a vasárnapon sem lesz pihenő Meglehet, hogy nem látványos, de kétségkívül kiegyensúlyozott fejlődést mutat a December 4. Drótművek gazdálkodása. Minden jel arra utal, hogy a vállalat otthonosan mozog a közgazdasági szabályozók meghatározta környezetben; a szabályozókat nem akadálynak, hanem a helyes gazdálkodás irányába ható jelző- és ösztonzőrend- szemék tekinti. A valóság tiszteletéről, a realitások iránti érzékről tanúskodik a vállalat tervkoncepciója: számottevő beruházási lehetőség hiányában a belső tartalékok feltárását jelölték meg a fejlesztés elsődleges forrásául. Az idei első fél év eredményei igazolták a célkitűzések helyességét. Jelentős mértékben növekedett a termelés, az árbevétel — maximált árak mellett — 9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év első felében. És ezt a többletet akkor értékelhetjük igazán, ha hozzátesszük, hogy a korábbinál kevesebb volt az eszközállomány. Az álló- eszközökkel kapcsolatos költségek csökkentése mintegy 3 millió forint megtakarítást eredményezett. A takarékos készletgazdálkodás hozta bankköltség-megtakarítás pedig fél év alatt 1,7 millió forint volt. A drótgyár kevesebb álló- és forgóeszközzel, a kapacitások jobb kihasználásával tudta növelni a termelését. A nagyobb árbevétel és a költségek csökkenése eredményezte, hogy a nyereség körülbelül 15 százalékkal növekedett. A vállalatnak máris számottevő részesedési alap áll rendelkezésére. / Megtérül az áldozat A drótgyárban airt mondják: egyetlen költségnek szabad csak nőnie. A bérköltségnek. Mégpedig úgy, hogy az átlagkeresetek emelkedjenek. A kollektíva két éven át vállalta azt a — nem csekély — áldozatot, hogy jóformán aliíl vihettek haza nyereségrészesedést. A részesedési alap nagy részét bér- fejlesztésre fordították. Nos, az áldozat megtérült. Sikerült „rendbehozni” a vállalat bérszínvonalát. A drótgyár dolgozói ma tisztességesen keresnek, a munkaerőhiány, a fluktuáció már nem okozhat megrázkódtatást. Az idén is 3,7 százalékos bérfejlesztést osztottak már szét a vállalatnál. S ezt elbírja a nyereség. A bérszabályozás alapjául szolgáló hatékonysági mutató olyan kedvezően alakult, hogy a kiadott béremelés teljes egészében a „kedvezményes sávba” esik. Ha tehát az év második fele is eredményes lesz, az év végi részesedésre sem lehet majd panasz. A keresetek növelését természetesen a követelmények fokozásával ■ is összekapcsolták. A cél: a nagyobb teljesítmény, a minőségi előírások maradéktalan betartása, a gépek minél tökéletesebb kihasználása. A vállalat gazdasági vezetői rendszeresen vizsgálják a gépek kihasználását, s az egyes üzemek dolgozóinak keresetét, s — ahol kell — késlekedés nélkül megteszik a szükséges intézkedéseket. Intenzív fejlesztés A drótgyár kétségkívül a nehezebb, de — adottságait tekintve — a számára egyedül járható utat választotta, amikor az intenzív fejlesztés mellett döntött. A fejlesztési alap nem teszi lehetővé az üzemek, a géppark jelentősebb bővítését, s a létszám növelésére sincs sok lehetőség. A vállalat tehát belső erőforrásainak jobb kihasználásával, minden lehetséges tartalék felszabadításával törekszik a nyereség növelésére. Ide kell sorolni a már említett takarékos gazdálkodást, a gyártmányválaszték tudatos alakítását, valamint a műszaki fejlesztési és szervezési intézkedések egész sorozatát. A fejlesztési alap kevés hozzá, hogy jelentősebb beruházásokat valósítsanak meg, de — ésszerűen felhasználva — lehetővé teszi a kisgépesítést, a nehéz fizikai munka megszüntetését, a technológia tökéletesítését. S ez igen sokat jelent. Sokat jelent a kapacitások teljes kihasználását lehetővé tevő munkaszervezés is, a vállalat ösztönző, a jól dolgozók fokozott megbecsülését biztosító bérrendszere pedig ugyancsak az eredmények növekedéséhez vezet. S egyre inkább érdemes jól dolgozni: a drótgyár — most már van miből — számos intézkedést hoz a dolgozók helyzetének megjavítására. Csak jól exportálni A December 4. Drótművek gazdasági eredményeiben mind nagyobb szerepet játszik az export. És az exportkapcsolatokat egyre jobban jellemzi a rendszeresség. A vállalat előrelátó piacpolitikája sikeresnek bizonyult. Ma ismerik az igényeket, nemcsak úgy általában, hanem tisztában vannak a műszaki követelményekkel, a világpiac árviszonyaival, folyamatosan követik a váltóGyors ütemű fejlődés Az iparág átlagánál gyorsabb ütemű fejlődést tűzött ki célul az Észak-magyarországi Állami Épftőipari Vál- lalat középtávú terve. Az eddigi tapasztalatok igazolják az ÉÁÉV elképzeléseit, hiszen a vállalat több mint 28 százalékkal növelte termelését, s ezzel az első fél évre szóló terviét 7,6 százalékkal túlteljesítette. Ugyanakkor a létszám a tervezettnek csak 98,7 százaléka volt; a vállalatnál számottevően nőtt a munka termelékenysége. A gyors ütemű fejlődés eredményei a nyereség alakulásában is megmutatkoznak: az egy évvel korábbi állapotokhoz képest a többlet csaknem 15 millió forint. zásokat is. Az igények pontos ismerete, s a rendelésekkel való ellátottság megszilárdította a vállalat piaci pozícióit. Míg korábban — elegendő rendelés hiányában — néha előnytelen feltételek mellett is kénytelenek voltak exportálni termékeiket, most ki tudják várni a. megfelelő ajánlatokat, s a tőkés piacon több szerződést erre az évre már kedvezőbb, feltételekkel újítottak meg. Töretlen fejlődés, valóban kiegyensúlyozptt gazdálkodás kezdi jellemezni a drótgyári kollektíva munkáját. Olyan fejlődés, amely nem egy pillanatnyi. kedvező helyzetnek, hanem a gazdasági törvényszerűségek felismerésének, a tudatos gazdálkodásnak köszönhető. Flanelt Tibor Jól haladnak a tarlómunkák is Hétezer vagon gabona a magtárakban Az ország déli részeihez viszonyítva megyénk nagy részében, különösen az északi járásokban csak jóval későbben kezdődhetett meg az aratás, de a július 31-i, szombati jelentések szerint már itt is közel van a nagy munka befejezése. A déli járásokban mar csak egy nekirugaszkodásra, és észalton is csak egy alaposabb, néhány napos hajrára van szükség althoz, hogy magtárba kerüljön a kalászos mezők idei jó termése. , Az aratási munkákról Faragó Károly elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának Aratás közben Jólesik a hideg víz a munka szünetében vezetője adott lapunknak tájékoztatást. Elmondotta többek között, hogy még egyetlen esztendőben sem volt ilyen gyors, jól szervezett a nagy nyári munkák üteme, mint az idén. Az alapos felkészülésnek, a gondosan elkészített aratási ütemterveknek, a jól kijavított és megnövekedett gépparknak, és nem utolsósorban az elmúlt esztendőnél kétszerié nagyobb területen vegvszerezett, gyommentes kalászosoknak köszönhető a gyors előrehaladás. Szombatig megyénk területén az összes kalászos terület 86 százalékát, a kenyér- gabonák 85 százalékát aratták le. Az állami gazdaságok már az aratás 90 százalékánál tartanak. Az elmúlt, igen nehéz évben július végén megyénk a kalászos terület 21,4 százalékán, az ideihez hasonlóan jó időjárású 1969-es esztendőben is még csak a terület 68 százalékán aratta le a gabonát. A déli, így a mezőcsáti, a mezőkövesdi, a szerencsi és a sátoraljaújhelyi járásban, ahol kalászosaink zömét termesztik, a legtöbb gazdaság már befejezte az aratást. A mezőcsáti járás 30 ezer holdnyi kalászos tengeréből szombaton már csak 550 hold volt aratatlan. A kapásoknak igen jól jött hétvégi záporok akadályozták csak meg, hogy Tisza- keszi, Ároktő, Oszlár és Sa- jószöged határában is befejezzék a munkát a kombájnok. A részben már dombvidéki határrészeken gazdálkodó miskolci járás községeiben a kalászosok 86 százalékát aratták le szombatig. 1969-ben ilyenkor még csak az aratás 56, taCsökkeníck a beruházási költségek valy pedig a munka 36 százalékánál tartottak. Élen járt itt a munkákban a felsöasolcai, a kesznyéteni, a sajóhídvégi és az előző évekhez viszonyítva sokat javult a sajópetri termelőszövetkezet. Főleg a későbbi érés és a gépekkel nehezen leküzdhető domborzati viszonyok miatt az ózdi járás szombatig a kalászos terület 76 százalékán! az edel én yi járás és az encsi járás pedig a terület 71—72 százalékán aratott le. Megyeszerte jó ütemben haladnak a tarlómunkák is* A tsz-ekben a learatott terület mintegy 35, az állami gazdaságokban pedig 45 százalékán végeztek már el a tarló- hántást, illetve a nyári szántást. 1970-ben, július végén a tarlómunkáknak még csak 4, 1969-ben pedig 18 százalékánál tartott osak megyénk mezőgazdasága. A gabonaátvétel üteme is megfelelő a megyében. Szombatig mintegy 7000 vagon gabona, a leszerződött mennyiség több mint 70 százaléka került be a Gabonaforgalmi és Feldolgozó Vállalat magtáraiba, A mezőcsáti járásból kapott jelentés szerint itt jó néhány gazdaság a leszerződött mennyiségen felül is adott el kenyérgabonát. A tervezett 825 vagon helyett már 900 vagonnál tartanak a kenyér- és takarmánygabona. valamint a sörárpa felvásárlásával. A búza és az árpa minősége, valamint átlagtermése szinte mindenütt jobb a vártnál, a tervezettnél. Nem ritka az olyan gazdaság, ahol búzából 20 mázsa feletti átlagtermést értek el. A Szerencsi Állami Gazdaság például holdanként 23 mázsa búzát aratott. A gyengébb talajú, mostohább északi területeken, így például Hangonyban is sikerült 15 mázsás búza átlagtermést elérni. (p. s.) Üj szervezeti Az Észak-magyarországi. Áramszolgáltató Vállalat szakszervezeti munkájában 1967 év döntő változásokat hozott. Az akkor megtartott választások után az új gazdaságirányítási rendszer, a vállalati önállóság növekedése, valamint az ÉMÁSZ-nál végrehajtott szervezeti felépítés módosítása lehetővé tetté a szakszervezeti munka módszereinek, tonnájának és tartalmának a megváltoztatását is. A közel két évtizede kialakult négylépcsős szervezeti forma — körzetszerelőség, üzemvezetőség, üzletigazgatóság és vállalati központ — az egyre növekvő műszaki és ügyviteli feladatok ellátását sem mennyiségi, sem minőségi értelemben nem volt képes hosszabb távon biztosítani. Ezért olyan szervezeti formát keilett keresni, amely az áramszolgáltatás műszaki és gazdasági vonalán is lehetővé teszi a nagyüzemi módszerek alkalmazását. Így jött létre az ÉMÁSZnál — elsőként az iparágban — a háromlépcsős operatív szervezet, megteremtve ezzel az új munkamódszerek alkalmazásának lehetőségét. Ez a forma a kirendeltséget, az üzemigazgatóságot és a vállalati központot foglalja magában. Az eltelt négy év során jelentős fejlődést értek el az üzemi épületek létesítésével, a munkába és a munkából szállítás terjesztésével, a ki- rendeltségek gépjárművesíté- sével. Mindezt lényegesen kevesebb beruházási költséggel tették, mint korábban. Mind többen veszik igénybe a vállalat munkásszállásait, s ezzel is jelentős ősz- szegeket takarítanak meg. A munkahelyekre történő kulturált kiszállítás érdekében 14 darab 20 személyes „Ro- bur” típusú autóbuszt is vásároltak. Fokozott javulás mutatkozik a munka- és védőruha- ellátásban, melyet elsősorban az új kollektív szerződés segített, Biztosítják a védőételeket és -italokat, valamint a dolgozók étkeztetési költségeinek jelentős részét is a vállalat fedezi. Sok segítséget nyújtanak a lakásgondok megoldáséban. Az elmúlt évben 42 személy részére 3 millió 620 ezer forint, 1971-ben eddig 23 dolgozónak 1 millió 800 ezer forint kamatmentes kölcsönt biztosítottak lakásépítés céljára. Új öltözőivet, fürdőket építettek, s a IV. ötéves' tervidőszakban az egész vállalat területén megoldódnak a szociális gondok. Nagy figyelmet fordít a szakszervezeti bizottság a dolgozók szabad idejének felhasználására, és az üdültetésre. A Balaton mellett 7 millió forintos beruházással új üdülőt építenek, melyet előreláthatólag 1973-ban adnak át. 1971 és 1975 között kilenc új telephelyet építenek mintegy 22 és fél milliós beruházással. Miskolcon, Egerben és Salgótarjánban pedig j komplex üzemigazgatósági telephely épül 28 millió forintos költséggel. Dohánytörés 128 holdon A prügyi Tiszamente Termelőszövetkezetben az aratás sikeres befejezése után sincs pihenő. Sok munkát adnak a tagságnak a különböző kapásnövény, így a 120 hold dohány és a 280 hold cukorrépa, valamint a 30 holdas zöldségkejrtészet is. A szép dohanytáblákon már javában tart a törés, s gyorsan telnek a szárítók. Háromfajta dohányt termel a gazdaság, s ebből a hevesi vált be a legjobban. Ennek szárítását ugyanis mesterséges úton is meg tudják oldani. Jövőre nagyobb területen foglalkoznak hevesi dohány termesztésével, s az értékes dohányleveleket törés után azonnal a tsz szárítóüzemébe viszik. Így megtakarítják a sok kézi munkát igénylő fűzést. A sok munkaerőt, időráfordítást igénylő természetes szárítás megtakarításával sokkal kifizetődőbbé teszik a dohánytermesztést Töretlen fejlődés, előrelátó piacpolitika Befejezéshez közeledik megyénkben az aratás
