Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

1971. aug. 1., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 — Ezen a vasárnapon sem lesz pihenő Meglehet, hogy nem látvá­nyos, de kétségkívül kiegyen­súlyozott fejlődést mutat a December 4. Drótművek gaz­dálkodása. Minden jel arra utal, hogy a vállalat otthono­san mozog a közgazdasági szabályozók meghatározta környezetben; a szabályozókat nem akadálynak, hanem a helyes gazdálkodás irányába ható jelző- és ösztonzőrend- szemék tekinti. A valóság tiszteletéről, a realitások iránti érzékről tanúskodik a vállalat tervkoncepciója: szá­mottevő beruházási lehetőség hiányában a belső tartalékok feltárását jelölték meg a fej­lesztés elsődleges forrásául. Az idei első fél év eredmé­nyei igazolták a célkitűzések helyességét. Jelentős mérték­ben növekedett a termelés, az árbevétel — maximált árak mellett — 9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év első felében. És ezt a többletet akkor értékelhetjük igazán, ha hozzátesszük, hogy a korábbinál kevesebb volt az eszközállomány. Az álló- eszközökkel kapcsolatos költ­ségek csökkentése mintegy 3 millió forint megtakarítást eredményezett. A takarékos készletgazdálkodás hozta bankköltség-megtakarítás pe­dig fél év alatt 1,7 millió fo­rint volt. A drótgyár kevesebb álló- és forgóeszközzel, a kapa­citások jobb kihasználásával tudta növelni a termelését. A nagyobb árbevétel és a költségek csökkenése eredmé­nyezte, hogy a nyereség kö­rülbelül 15 százalékkal növe­kedett. A vállalatnak máris számottevő részesedési alap áll rendelkezésére. / Megtérül az áldozat A drótgyárban airt mond­ják: egyetlen költségnek sza­bad csak nőnie. A bérkölt­ségnek. Mégpedig úgy, hogy az átlagkeresetek emelkedje­nek. A kollektíva két éven át vállalta azt a — nem cse­kély — áldozatot, hogy jó­formán aliíl vihettek haza nyereségrészesedést. A része­sedési alap nagy részét bér- fejlesztésre fordították. Nos, az áldozat megtérült. Sike­rült „rendbehozni” a vállalat bérszínvonalát. A drótgyár dolgozói ma tisztességesen keresnek, a munkaerőhiány, a fluktuáció már nem okoz­hat megrázkódtatást. Az idén is 3,7 százalékos bérfejlesztést osztottak már szét a vállalatnál. S ezt el­bírja a nyereség. A bérszabá­lyozás alapjául szolgáló ha­tékonysági mutató olyan ked­vezően alakult, hogy a ki­adott béremelés teljes egészé­ben a „kedvezményes sávba” esik. Ha tehát az év második fele is eredményes lesz, az év végi részesedésre sem lehet majd panasz. A keresetek növelését ter­mészetesen a követelmé­nyek fokozásával ■ is össze­kapcsolták. A cél: a nagyobb teljesítmény, a minőségi elő­írások maradéktalan betartá­sa, a gépek minél tökélete­sebb kihasználása. A vállalat gazdasági vezetői rendszere­sen vizsgálják a gépek ki­használását, s az egyes üze­mek dolgozóinak keresetét, s — ahol kell — késlekedés nélkül megteszik a szükséges intézkedéseket. Intenzív fejlesztés A drótgyár kétségkívül a nehezebb, de — adottságait tekintve — a számára egye­dül járható utat választotta, amikor az intenzív fejlesztés mellett döntött. A fejlesztési alap nem teszi lehetővé az üzemek, a géppark jelentő­sebb bővítését, s a létszám növelésére sincs sok lehető­ség. A vállalat tehát belső erőforrásainak jobb kihasz­nálásával, minden lehetséges tartalék felszabadításával tö­rekszik a nyereség növelé­sére. Ide kell sorolni a már em­lített takarékos gazdálkodást, a gyártmányválaszték tuda­tos alakítását, valamint a műszaki fejlesztési és szer­vezési intézkedések egész so­rozatát. A fejlesztési alap kevés hozzá, hogy jelentő­sebb beruházásokat valósít­sanak meg, de — ésszerűen felhasználva — lehetővé teszi a kisgépesítést, a nehéz fi­zikai munka megszüntetését, a technológia tökéletesítését. S ez igen sokat jelent. Sokat jelent a kapacitások teljes kihasználását lehetővé tevő munkaszervezés is, a vállalat ösztönző, a jól dolgozók fo­kozott megbecsülését bizto­sító bérrendszere pedig ugyancsak az eredmények növekedéséhez vezet. S egyre inkább érdemes jól dolgozni: a drótgyár — most már van miből — szá­mos intézkedést hoz a dolgo­zók helyzetének megjavítá­sára. Csak jól exportálni A December 4. Drótművek gazdasági eredményeiben mind nagyobb szerepet ját­szik az export. És az export­kapcsolatokat egyre jobban jellemzi a rendszeresség. A vállalat előrelátó piacpoliti­kája sikeresnek bizonyult. Ma ismerik az igényeket, nemcsak úgy általában, ha­nem tisztában vannak a mű­szaki követelményekkel, a világpiac árviszonyaival, fo­lyamatosan követik a váltó­Gyors ütemű fejlődés Az iparág átlagánál gyor­sabb ütemű fejlődést tűzött ki célul az Észak-magyaror­szági Állami Épftőipari Vál- lalat középtávú terve. Az eddigi tapasztalatok igazolják az ÉÁÉV elképze­léseit, hiszen a vállalat több mint 28 százalékkal növelte termelését, s ezzel az első fél évre szóló terviét 7,6 százalékkal túlteljesítette. Ugyanakkor a létszám a ter­vezettnek csak 98,7 százaléka volt; a vállalatnál számotte­vően nőtt a munka termelé­kenysége. A gyors ütemű fejlődés eredményei a nyereség ala­kulásában is megmutatkoz­nak: az egy évvel korábbi állapotokhoz képest a több­let csaknem 15 millió forint. zásokat is. Az igények pon­tos ismerete, s a rendelések­kel való ellátottság megszi­lárdította a vállalat piaci po­zícióit. Míg korábban — ele­gendő rendelés hiányában — néha előnytelen feltételek mellett is kénytelenek voltak exportálni termékeiket, most ki tudják várni a. megfelelő ajánlatokat, s a tőkés piacon több szerződést erre az évre már kedvezőbb, feltételekkel újítottak meg. Töretlen fejlődés, valóban kiegyensúlyozptt gazdálkodás kezdi jellemezni a drótgyári kollektíva munkáját. Olyan fejlődés, amely nem egy pil­lanatnyi. kedvező helyzetnek, hanem a gazdasági törvény­szerűségek felismerésének, a tudatos gazdálkodásnak kö­szönhető. Flanelt Tibor Jól haladnak a tarlómunkák is Hétezer vagon gabona a magtárakban Az ország déli részeihez viszonyítva megyénk nagy részében, különösen az észa­ki járásokban csak jóval ké­sőbben kezdődhetett meg az aratás, de a július 31-i, szombati jelentések szerint már itt is közel van a nagy munka befejezése. A déli já­rásokban mar csak egy neki­rugaszkodásra, és észalton is csak egy alaposabb, néhány napos hajrára van szükség althoz, hogy magtárba ke­rüljön a kalászos mezők idei jó termése. , Az aratási munkákról Fa­ragó Károly elvtárs, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának Aratás közben Jólesik a hideg víz a munka szünetében vezetője adott lapunknak tá­jékoztatást. Elmondotta töb­bek között, hogy még egyetlen esztendő­ben sem volt ilyen gyors, jól szervezett a nagy nyári munkák üteme, mint az idén. Az alapos felkészülésnek, a gondosan elkészített aratá­si ütemterveknek, a jól kija­vított és megnövekedett gép­parknak, és nem utolsósor­ban az elmúlt esztendőnél kétszerié nagyobb területen vegvszerezett, gyommentes kalászosoknak köszönhető a gyors előrehaladás. Szombatig megyénk területén az összes kalászos terület 86 százalékát, a kenyér- gabonák 85 százalékát aratták le. Az állami gazdaságok már az ara­tás 90 százalékánál tar­tanak. Az elmúlt, igen nehéz év­ben július végén megyénk a kalászos terület 21,4 száza­lékán, az ideihez hasonlóan jó időjárású 1969-es eszten­dőben is még csak a terület 68 százalékán aratta le a ga­bonát. A déli, így a mezőcsáti, a mezőkövesdi, a szerencsi és a sátoraljaújhelyi járásban, ahol kalászosaink zömét ter­mesztik, a legtöbb gazdaság már befejezte az aratást. A mezőcsáti járás 30 ezer holdnyi kalászos tengeréből szombaton már csak 550 hold volt aratatlan. A kapásoknak igen jól jött hétvégi záporok akadályoz­ták csak meg, hogy Tisza- keszi, Ároktő, Oszlár és Sa- jószöged határában is befe­jezzék a munkát a kombáj­nok. A részben már dombvidé­ki határrészeken gazdálkodó miskolci járás községeiben a kalászosok 86 százalé­kát aratták le szombatig. 1969-ben ilyenkor még csak az aratás 56, ta­Csökkeníck a beruházási költségek valy pedig a munka 36 százalékánál tartottak. Élen járt itt a munkákban a felsöasolcai, a kesznyéteni, a sajóhídvégi és az előző évek­hez viszonyítva sokat javult a sajópetri termelőszövetke­zet. Főleg a későbbi érés és a gépekkel nehezen leküzdhető domborzati viszonyok miatt az ózdi járás szombatig a kalászos terület 76 százalé­kán! az edel én yi járás és az encsi járás pedig a terület 71—72 százalékán aratott le. Megyeszerte jó ütemben haladnak a tarlómunkák is* A tsz-ekben a learatott terület mintegy 35, az állami gazdaságokban pedig 45 százalékán vé­geztek már el a tarló- hántást, illetve a nyári szántást. 1970-ben, július végén a tar­lómunkáknak még csak 4, 1969-ben pedig 18 százaléká­nál tartott osak megyénk mezőgazdasága. A gabonaátvétel üteme is megfelelő a megyében. Szombatig mintegy 7000 vagon gabona, a le­szerződött mennyiség több mint 70 százaléka került be a Gabonafor­galmi és Feldolgozó Vál­lalat magtáraiba, A mezőcsáti járásból ka­pott jelentés szerint itt jó néhány gazdaság a leszerző­dött mennyiségen felül is adott el kenyérgabonát. A tervezett 825 vagon helyett már 900 vagonnál tartanak a kenyér- és takarmányga­bona. valamint a sörárpa felvásárlásával. A búza és az árpa minősé­ge, valamint átlagtermése szinte mindenütt jobb a vártnál, a tervezettnél. Nem ritka az olyan gaz­daság, ahol búzából 20 mázsa feletti átlagter­mést értek el. A Sze­rencsi Állami Gazdaság például holdanként 23 mázsa búzát aratott. A gyengébb talajú, mosto­hább északi területeken, így például Hangonyban is sike­rült 15 mázsás búza átlag­termést elérni. (p. s.) Üj szervezeti Az Észak-magyarországi. Áramszolgáltató Vállalat szakszervezeti munkájában 1967 év döntő változásokat hozott. Az akkor megtartott választások után az új gaz­daságirányítási rendszer, a vállalati önállóság növekedé­se, valamint az ÉMÁSZ-nál végrehajtott szervezeti fel­építés módosítása lehetővé tetté a szakszervezeti munka módszereinek, tonnájának és tartalmának a megváltozta­tását is. A közel két évtizede ki­alakult négylépcsős szerveze­ti forma — körzetszerelőség, üzemvezetőség, üzletigazga­tóság és vállalati központ — az egyre növekvő műszaki és ügyviteli feladatok ellátását sem mennyiségi, sem minő­ségi értelemben nem volt képes hosszabb távon bizto­sítani. Ezért olyan szerveze­ti formát keilett keresni, amely az áramszolgáltatás műszaki és gazdasági vona­lán is lehetővé teszi a nagy­üzemi módszerek alkalmazá­sát. Így jött létre az ÉMÁSZ­nál — elsőként az iparág­ban — a háromlépcsős ope­ratív szervezet, megteremt­ve ezzel az új munkamód­szerek alkalmazásának lehe­tőségét. Ez a forma a kiren­deltséget, az üzemigazgató­ságot és a vállalati közpon­tot foglalja magában. Az el­telt négy év során jelentős fejlődést értek el az üzemi épületek létesítésével, a munkába és a munkából szállítás terjesztésével, a ki- rendeltségek gépjárművesíté- sével. Mindezt lényegesen kevesebb beruházási költség­gel tették, mint korábban. Mind többen veszik igény­be a vállalat munkásszállá­sait, s ezzel is jelentős ősz- szegeket takarítanak meg. A munkahelyekre történő kul­turált kiszállítás érdekében 14 darab 20 személyes „Ro- bur” típusú autóbuszt is vá­sároltak. Fokozott javulás mutatko­zik a munka- és védőruha- ellátásban, melyet elsősor­ban az új kollektív szerző­dés segített, Biztosítják a védőételeket és -italokat, va­lamint a dolgozók étkezteté­si költségeinek jelentős ré­szét is a vállalat fedezi. Sok segítséget nyújtanak a lakás­gondok megoldáséban. Az elmúlt évben 42 személy ré­szére 3 millió 620 ezer fo­rint, 1971-ben eddig 23 dol­gozónak 1 millió 800 ezer fo­rint kamatmentes kölcsönt biztosítottak lakásépítés cél­jára. Új öltözőivet, fürdőket épí­tettek, s a IV. ötéves' terv­időszakban az egész vállalat területén megoldódnak a szociális gondok. Nagy fi­gyelmet fordít a szakszerve­zeti bizottság a dolgozók sza­bad idejének felhasználásá­ra, és az üdültetésre. A Ba­laton mellett 7 millió forin­tos beruházással új üdülőt építenek, melyet előrelátha­tólag 1973-ban adnak át. 1971 és 1975 között kilenc új telephelyet építenek mint­egy 22 és fél milliós beru­házással. Miskolcon, Egerben és Salgótarjánban pedig j komplex üzemigazgatósági telephely épül 28 millió fo­rintos költséggel. Dohánytörés 128 holdon A prügyi Tiszamente Ter­melőszövetkezetben az ara­tás sikeres befejezése után sincs pihenő. Sok munkát adnak a tagságnak a külön­böző kapásnövény, így a 120 hold dohány és a 280 hold cukorrépa, valamint a 30 holdas zöldségkejrtészet is. A szép dohanytáblákon már javában tart a törés, s gyorsan telnek a szárítók. Háromfajta dohányt termel a gazdaság, s ebből a hevesi vált be a legjobban. Ennek szárítását ugyanis mestersé­ges úton is meg tudják ol­dani. Jövőre nagyobb terüle­ten foglalkoznak hevesi do­hány termesztésével, s az ér­tékes dohányleveleket törés után azonnal a tsz szárító­üzemébe viszik. Így megta­karítják a sok kézi munkát igénylő fűzést. A sok mun­kaerőt, időráfordítást igény­lő természetes szárítás meg­takarításával sokkal kifize­tődőbbé teszik a dohányter­mesztést Töretlen fejlődés, előrelátó piacpolitika Befejezéshez közeledik megyénkben az aratás

Next

/
Oldalképek
Tartalom