Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
1971. aug. 20., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 kongresszusra készül a HISZ Jobb feltételek közt igényesebb munkával interjú Dudln József elvtárssal, a KISZ Harsad menyei Bizottsága első titkárárui Ismeretes, hogy a KISZ KB 1970. december 21 - i határozata alapján ez év decemberében összehívják a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Vili. kongresszusát. A kongresszus politikai és szervezeti előkészítése megyénkben — a KISZ MB március 9-i határozata alapján — a kora tavasszal megkezdődött. A tanintézeti KISZ-vezetöségeket már újjáválasztották, nemsokrára sor kerül az üzemi, a területi és más jellegű KISZ-szervezetek, a csúcsvezetöségek, majd pedig a KISZ-bizottságok újjáváloszíá- sára, a tagkönyvek érvényesitésere, november elején pedig a KISZ megyei küldöttértekezletére. (Tudósítónktól) Vietnam számára készültek ezek a takarók. Az akció az ipari szövetkezetekben is tömegmozgalommá fejlődött. Számos önzetlen, melegszívű embert ismertem meg, az együttérzés sokféle megnyilvánulását tapasztaltam a szövetkezeteinkben. Valamenyn.vi megnyilvánulás arról győzött meg meg, hogy a segítő szándék, társadalmunk emberének erősödő tulajdonsága. A hangzatos szavak helyett szerény és konkrét tettek tanúsítják, az egyéni és kollektív döntések őszinteségét. Ezt éreztem akkor, amikor a Mezőkövesdi Cipész Szövetkezet közgyűlésén a levegőbe emelkedtek a kezek, megszavazták az akcióhoz való csatlakozást. Ezt éreztem, amikor elsőként a Sátoraljaújhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet juttatta el a szövetségbe kék-piros színű takaróját (a vasasok színét). Meghatott a Sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezetben tapasztalt egyöntetűség. Az ügyes kezű asszonyok, s lányok közel harminc takarói készítettek. Megkapó az Özdi Asztalos Szövetkezetben a munkásasszonyok vállalkozása, akik • # Ünnepségek az LKM-ben Tegnap, augusztus 19-én, csütörtökön déli egy órai kezdettel kis ünnepségek zajlottak le a Lenin Kohászati Müvek különböző gyáregységeiben. Az összejövetelen méltatták az alkotmány jelentőségét. A becsületes munka, a gyárhoz való hűség elismeréseképpen tavaly, a diósgyőri kohászait születésének 200. évfordulója alkalmából jubileumi aranygyűrűt alapítottak. Ezt a tegnapi ünnepségen nyújtották át másodszor azoknak, akik folyamatosan 35 éve dolgoznak a nagy múltú üzemben. Tegnap újabb 164 kohász ujjúra került az LKM-monogrammal ellátott aranygyűrű. a nehéz fizikai munka Után, a családi kötöttségek mellett, fürgén horgolták fáradt uj- iaikkal a takaró kockáit. Ezt mondhatom a forrói és a mezőkövesdi építők gyors és eredményes vállalkozásáról. Gyakran láttam például a fodrász szövetkezet fiókjaiban, hogy a haját szépíteni akaró, a búra alatt ülő vendég is horgolta a takarókockákat, kinyilvánította tettrekészségét ebben az emberbaráti mozgalomban. A humanitás magas fokát mutatja a Miskolci Szűcsi pari Szövetkezet dolgozóinak egyénenként 3—3 munkaóra felajánlása, amelynek eredményeiképpen 6 takarót készítettek. Első között juttatta el a Miskolci Vízvezetékszerelő Szövetkezet szövetségünkhöz a gondos munkával készített piros-sárga színű takaróját. Ifjúságunk kongresszusi előkészületeit nagy érdeklődéssel kíséri a felnőtt társadalom is. Ezért kerestük fel Dudla József elvtársat, a KISZ KB és 1B tágját, a Borsod megyei KISZ Bizottság első titkárát, akitől néhány kérdésre választ kértünk. — Milyen politikai és társadalmi körülmények között készülhet fel megyénk ifjúsága a KISZ közelgő kongresszusára? — Közismert, hogy \ az MSZMP Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i ülésé sokoldalú összefüggéseiben elemezte a magyar ifjúság társadalmi helyzetét, magatartását és törekvéseit. A KB ezzel kapcsolatos al- lasfoglalása és határozata közéletünk fókuszába állította az ifjúság problémáival és nevelésével való fokozottabb törődést:, megszabta a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervezetek — közte a KISZ — feladatait is. Ezt követően az MSZMP Borsod megyei Bizottsága — 1970. május 7-i ülésén —, majd pedig hatáskörükben az alsóbbszintű pártszervek is, megvizsgálták az ifjúság helyzetét, megvitatták és meghatározták a párt ifjúságpolitikájának megvalósításával kapcsolatos feladataikat. Szerepelt ez a téma tavaly . az állami és lömegszerveze- zetek testületi üléseinek napirendjén is, s hogy nemcsak formálisan, azt jól érzékeltetik a belpolitikai életünk közelmúltban lezajlott nagy eseményeinek tapasztalatai. Tudniillik, a X. kongresszusra való felkészülés, az országgyűlési és tanácsválasztások, Valamint a szakszervezeti kongresszus előkészületei során ennyire érdemben még nem foglalkoztak megyénkben az ifjúság problémáival, soha ilyen nagy arányban nem választottak fiatalokat a párt-, az állami és tömegszervezetek vezetőségébe, mint most, — beleértve a „csúcsokat”, a párt Központi Bizottságát es az országgyűlést is. Ezen túlmenően — a KB és a megyei pártbizottság állásfoglalásai, határozatai alapján — megyénkben az elmúlt másfél év alatt számos intézkedés született a munkás- és tanulóifjúság helyzetének megjavítására, élet- és munkakörülményeik fejlesztésére, továbbtanulási, pályakezdési és lakásgondjaik megoldására, művelődési. szórakozási és sportolási igényeik jobb kielégítésére. S bár tudjuk, hogy sok még a tennivaló megyénkben is ifjúságpolitikánk következetes megvalósításáért, az eddigi tapasztalatok alapján — mindenekelőtt az ifjúságpolitikánkkal kapcsolatos, helyes társadalmi szemlélet kialakulása alapján mondhatjuk, hogy megyénk ifjúsága — de országosan is ez a helyzet — ilyen jó politikai és társadalmi feltételek között még nem készülhetett az Ifjúsági szövetség kongresszusára. — Pártunk X. kongresz- szusa — egyebek közt — megerősítette a KB 1970 februári állásfoglalását, s a szocialista társadalom teljes felépítésére, magasabb szintű alkotómunkára hívta fel népünket. Isme- ri-c megyénk ifjúsága a X. kongresszus útmutatásait, határozatait, c határozatok megvalósításában rejlő lehetőségeit? — Az elmúlt évben a KISZ-oktatás keretében is sok tízezer fiatal tanulmányozta megyénkben a X. kongresszus anyagát. Sokan megértették, hogy a szocializmus teljes felépítésének korszakában, a fiatalok egyre jobb körülmények között készülhetnek az alkotó munkáséletre, magasabb képzettségre, nagyobb műveltségre tehetnek szert, és fontosabb szerephez juthatnak a társadalom életében. Most. a KISZ VIII. kongresszusának előkészítése során is mindenekelőtt arra törekszünk — KlSZ-szerve- zeteink arra törekszenek —, hogy megyénk ifjúsága mind szélesebb körben megismerkedjen a X. kongresszus útmutatásaival. a IV. ötéves terv nagy munkaprogramjával, az ifjúság tág lehetőségeivel és természetesen e lelkesítő, biztos jövőt ígérő program megvalósításával kapcsolatos kötelességeivel is. Tudjuk, a párt azt várja tőlünk, hogy mindennapi mozgalmi tevékenységünkben jobban fejeződjék ki szervezetünk politikai, kommunista jellege, hogy a KISZ tagjai támasszanak egymással és önmagukkal szemben szigorú politikai es erkölcsi követelményeket, kezdeményezzenek többet az egész ifjúság művelődési, kulturális és sportolási lehetőségeinek szélesítéséért, anyagi és szociális helyzetének javításáért, érdekeinek védelméért, hogy színesebbé és gazdagabbá váljon szövetségünk tevékenysége az ifjúság minden rétegében és korosztályában. Miben jut kifejezésre, hogy megyénk ifjúságának széles rétegei megértették, magukévá tették partunk ifjúságpolitikáját, a X. partkongresszus útmutatásait. s személyes érdeküknek tekintik e politika megvalósítását.’ , — Jól érzékelhető ez, többek között azokból az akciókból, mozgalmakból is, amelyeket megyénk fiataljai, KISZ- szervezetei kezdményeztek a Vili. kongresszus tiszteletére. A Borsodi Szénbányák fiataljai például bejelentették, hogy kongresszusi műszakokat szerveznek, a kurityáni hab- selvemárugyár fiataljai kongresszusi munkaversenyben dolgoznak, a Diósgyőri Gépgyárban új, értékes mozgalom született, ifjúság a szocialista gyárért jelszóval, a Lenin Kohászati Művek KISZ-szervezetei a kiváló alapszervezet\ címért vetélkednek, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok — köztüi: dicséretre méltóan az ifjú kombájnosok — a jó termes betakarítását segítették a nyáron; a miskolci es az ede- lényi járási KISZ-bizottságok .széleskörű társadalmi összefogással, úttörőtáborokat építettek, illetve építenek a VIII. kongresszus tiszteletére stb. A kongresszusi készülődés jegyében vett részt a nyáron 2000 borsodi fiatal a balaton- újhelyi, a boldogkőváraljai és más építőtáborokban, ennek jegyében szervezték meg a diósgyőri ifjúmunkás napokat. kerül sor a kongresszusi művészeti hetekre, villám- tornákra. túrákra és sport- versenyekre is. — Jelenleg mire összpontosítják figyelmüket megyénk KISZ-szervezetei? Az akcióprogramjaikban vállalt kötelezettségeiken túl, elsősorban a közelgő vezetö- ségválasztó taggyűlésekre és KISZ-értekezletekre, valamint a kongresszusi okmányok megvitatására. Szeretném hangsúlyozni, hogy a KISZ belső életével kapcsolatos soron következő feladatok is — éppen a növekvő demokratizmus következtében — igényesebb, körültekintőbb, következetesebb munkát kívánnak KISZ- szervezeteinktől — mondotta többek között a KISZ megyei bizottságának első titkára. Csépányi La jo« Bariók Andráanc Nyugdíjas parasztok... V alamikor, nem is olyan régen jó partinak, sikerült házasságnak tartották, ha egy falusi lány „állami emberhez” ment feleségül. Szerencsés, mondták, mert férjének nyugdíjas állása van. A nyugdíj, a nyugdíjas állás a biztonság, a megalapozott élet szimbólumát jelentette. A paraszt, a nincstelen földmunkás a múltban álmodni sem mert a nyugdíjról. Szerencsefia volt, aki mégis ki tudott törni a summásélet- ből, a cselédsorsból, a részes földművelésből, és valahol nyugdíjas állást kapott, állami szolga leheteti. Ma már olyan természetesen hangzik, ha valakiről azt mondják, hogy nyugdíjas tsz-tag, mint amikor egy évtizeddel ezelőtt azt mondták, hogy nyugdíjas vasútas, vagy gyári munkás. Pedig nem volt olyan egyszerű és könnyű eljutni idáig. Hiszen jelenleg is hazánk az egyetlen ország, ahol a parasztok nyugdíjra jogosultak, s ahol jelenleg az idős, munkában megfáradt mezőgazdasági dolgozók százezrei élvezik a nyugdíjat. Szocialista államunk nagy vívmánya, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben a férfiak 65, a nők 60 éves koruk után nyugdíjba mehetnek. És akiknek nincs meg a nyugdíjhoz szükséges idejük, öregségi járulékban részesülnek. A paraszti nyugdíjak bevezetése szinte egyik napról a másikra óriási terheket rótt államunkra. S ezt szocialista társadalmunk vállalta. 1960-ban például 636 ezer dolgozó részesült nyugdíjban, jelenleg viszont — a paraszti nyugdíjak megvalósításával és más, nyugdíjra jogosult rétegek bővítésével — csaknem másfél millió nyugdíjast tartunk nyilván. | ~i bből több mint 400 000 a tsz-nyugdíjások és öregségi járadékosok száma. 1960-ban a népgazdaság négy és fél milliárd forintot használt fel a nyugdíjasok javadalmazására, ez évben pedig 13 milliárd forintot fordít erre a célra. Mindezek az intézkedések azonban nem jelentik azt, hogy falun most már teljesen megoldódott az öregeik problémája. Nem állítjuk azt, hogy teljesen gondtalanná vált életük, hisz a 600—700 forintos nyugdíjak és a három- százegynéhány forintos öregségi járadékok még nem jelentik a gondtalan öregkort. Ezt államunk jól tudja, éppen ezért tesz további erőfeszítéseket. a nyugdíjak és a járadékok emelésére, pótlására. Ezt szolgálja például a nyugdijak és az öregségi járulékok éivi 2 százalékos emelése, valamint egyéb, úgynevezett kisegítő jövedelmek biztosítása is. Ezek közé tartozik például a háztáji föld, a földjáradék kötelező folyósítása stb. Mindezeken kívül termelőszövet, kezeteink ma már szinte kivétel nélkül, anyagi erejükhöz mérten, intézményesen gondoskodnak öregeikről. Megyénkben is sok olyan szövetkezet van, amelyik havonta rendszeresen 200—300 forint, segélyt biztosít nyugdíjasainak pótlékként. Másutt ingyenes téli tüzelővel, kedvezme- nyes fuvarral, időszakos segéllyel és még sok-sok kedvezménnyel, juttatással segítik őket. Számos helyen például könnyebb, nekik- való munkával foglalkoztatják, amivel a szövetkezet és a nyugdíjas egyaránt jól jár. a jövőben még inkább árra törekszünk, hogy államunk nagyarányú segítségével a falusi társadalom szerető, figyelmes gondoskodásával napról napra még könnyebbé, szebbé tegyük a mezei munkában megfáradt, megrokkant öi-egek nyugdíjas pihenö- napiait. Wirth Lajos Hal ipari szivetat negyven takarója
