Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

1971. július 24., szombat ÉSZAK« MAGYARORSZÁG 3 Űj üzemegységet hozott létre a Várpalotai Szénbá­nyák, ahol speciális nagy teherbírású bányabiztosító berendezéseket gyártanak. A saját igények kielégíté­sén túl több hazai szénbá­nyát is ellátnak a korszerű, hidraulikus berendezések­kel, sőt külföldre is szállí­tanak. Jelenleg az NSZK megrendelésére készül több mint kétszáz darab. A bá­nyászok életét védő beren­dezések évente több mint negyvenmillió forint érték­ben készülnek Várpalotán. Képünkön: vágatpa jzsot állítanak össze az üzem dolgozói. A kereskedelmi MII különösen fontosak, sür- Setőek azok a feladatok, amelyek a nők helyzetének Javításával kapcsolatosak. Itt ugyanis a dolgozók nagy többsége nő. Erre a sajátos helyzetre mondta Nagy La- k*s főkönyvelő és Sípos t*yula ügyvitelszervező a “orsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalatnál, ahol hőket érint szinte minden Mtözkedés. idén anyagi juttatásokkal tudnak annyit segíteni hodolgozóikon, mint ameny- hyit szerettek volna. Az ut'edmények a tavalyi szint Matt maradtak eddig, s a további kilátások nem ígér­ek 1971-re lényeges javu­lási- így csak' félszázalékos bérfejlesztést tudnak megva­lósítani. Ám ez az átmene- .*> s végeredményben ob­jektív okokra visszavezethe­tő hanyatlás nem befolyá­solja az elvek érvényesíté­st. A bérezésben sem. Azo- nps munkáért, azonos anya­gi elismerés jut nőknek és férfiaknak egyaránt. Így Például az „A” kategóriájú °°ltok — a nagyobb egysé- |.ek — női vezetőinek átlag- ihaetése csak négy tized szá­ntókkal ' marad >el a fár­iakétól. Ez a minimális kü­lönbség pedig annak a kö­vetkezménye, hogy a férfiak Között több az idŐ6, a vál­thatnál sok évet eltöltött, a hőknél nagyobb gyakorlattal rendelkező boltvezető. A törzsgárdához tartozók elismerésében, az új törzs- Sárda-szabályzatnak. megfe­lelően, mondhatni anyagi erejükön felüli kötelezettsé­geket vállaltak, ami — s ta­ten már fölösleges is hang- ^lyozni — ismét csak a dol­gozók többségét adó nőket érinti. A kollektív szerződés egyik mellékletét jelentő új szabályzat értelmében a tórzsgárdatagság előnyöket biztosít a bérbesorolásoknál, a nyereségrészesedésben és Meghatározott összegű egy­szeri juttatást — amelynek ?sszege nem kisebb a nagy ■Pari üzemek hasonló jelle­gű jutalmainál — a külön­böző fokozatok elérésekor. Atn talán még ezeknél is na­gyobb jelentőségű a kollek­tiv szerződésnek az a része, amely az egy-egy dolgozóra Jutó éves túlórakeretet ha­tározza meg. A tavalyi 02 órával szemben 72 órában határozza meg azt az időt, amit a rendes munkaidő után a boltban, illetve az ‘róasztal mellett tölthet el­adó, vezető, adminisztrátor vagy bérelszámoló. A hat­évesnél kisebb gyermekét gondozó anya pedig még ennyit sem. űk évenként csak 40 órányi pluszmunkát végezhetnek. S terveik sze­rint a következő években, mind tovább csökkentik majd ezeket a keretszámo­kat. A meghosszabbított nyitva tartás bevezetése az­zal a veszéllyel járt, hogy túlzottan csökkenti majd a nők szabad idejét. Hogy ez ne következzék be, külön­böző intézkedéseket hoztak a vállalat vezetői, amelyek ma már jól bevált gyakorlat­ként védik a nők érdekeit. A lépcsőzetes munkakezdés­ről, valamint a négy- és a hatórás munkaidőben dol­gozók egyre nagyobb ará­nyú alkalmazásáról van szó. Bárki kérheti négy-, vagy hatórás foglalkoztatá­sát, akinek ez kedvező. Aki­nek így könnyebben meg­oldhatók családi vagy más problémái. Miként a munkaszervezés — mint láttuk —, elválaszt­hatatlan a nők érdekeitől, ugyanúgy szorosan összefügg a vállalati fejlesztés munka­körülményeinek javításával. Az üzleteik korszerűsítése tehát egyben azt is jelenti, hogy könnyebb lesz munká­juk fizikai és szellemi érte­lemben egyaránt, s hogy ja­vulnak bolti, szociális körül­ményeik is. Mit jelent ez? Átépítés nem valósulhat meg anélkül, hogy ne ala­kítsanak ki öltözőt ott, ahol azelőtt nem volt. A kor igé­nyért kielégítő egységek megvalósításénál gondolnak arra is, hogy kézi liftek könnyítsék az árumozgatást, ahol az szükséges, mint pél­dául .a lakberendezési bol­tokban. De ugyanígy a nők egészségét védik akkor is, amikor olyan polcokkal sze­relik fel az újjáépített üzle­teiket, amelyek mellett csak minimális szerep jut a lét­rának. Jelenleg 105 bolt­jukból körülbelül 35 olyan, amely nem felel meg a kö­vetelményeknek. Ebből az idén ötöt átépítenek. > * A nők helyzetének egyik fontos mércéje, hogy vajon arányuknak és képességeik­nek megfelelően jutnak^ vezető szerephez a vállala­A MÁV miskolci beruházásai Nemrég épiilt fel a kazánház, amely 10—12 létesítményt fűt majd a következő időszakban .A ív. ötéves terv célkitű­zései között szerepel, hogy a baromfitenyésztésben első­sorban a nagy testű, a külföl­di piacokon is jobban érté­kesíthető vágóbaromfi, így Például a liba tenyésztését hell jelentősen növelni. A bekecsi Hegyalja Tsz-ben Már az idén hozzáláttak a ^Ikitűzés megvalósításához, es a gazdaság megtalálta a számítását. Az elmúlt évben 130 ezer darab pecsenyecsirkét nevelt a gazdaság, de értékesítési Uehézségek miatt nem sok hasznuk származott a barom­tenyésztésből. Ezért az idén a Pecsenyecsirkék számát 40 ^er darabra csökkentették. A csirkék „pótlására” 13 ezer, nagy testű ludat neveltek a bekecsi réten. Nagyon jónak bizonyult a libák takarmány­értékesítése, alacsony volt az elhullás és így darabonként 38—40 forintos haszonra szá­míthatnak. Ehhez az is hoz­zájárul, hogy az idén a liba felvásárlási árát kilónként 2 forinttal növelték. A bekecsiek libáit, amelyek elérték az öt kiló feletti át- lagsűlyt, a napokban szállít­ják el. A gazdaság tervei sze­rint a következő években lé­nyegesen növelik a libate­nyészetet, s évente 50 ezer ludat nevelnek fel a bekecsi réten. tok gazdasági és társadalmi, politikai életében. Nos, itt ezzel sincs baj. A 192 bolt­vezetőnek és helyettesének több mint 50 százaléka nő. De hasonlóan kedvező a kép akkor iá, ha a vállalat köz­pontját vizsgáljuk meg ilyen szempontból. Ha pedig arra keresünk választ, hogy biz­tosított-e szakmai továbbfej­lődésük, azt látjuk, hogy a továbbtanulók, a továbbkép­zésben részt vevők kis híján száz százaléka közülük kerül ki. iftífn jogos a kér­czeK után dés_ van_e a Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalatnál olyan terület, ahol nem érvényesül megfelelően az érdekük. Van. De nem valamiféle helytelen szemlélet, vagy ha­sonló tényező következmé­nye. S hogy mennyire nem, annak bizonyítéka, hogy a vállalat vezetői a jövő évre sürgősen .megoldandó feladat­ként jelölték meg a gyógy- cipő-juttatást, az egyetlen ki­elégítetlen, jogos igény kielé­gítését. Ez is annak bizony­sága tehát, hogy nehézségek ellenére is következetesen a nők helyzetének javításával kapcsolatos határozatok meg­valósításán fáradoznak. Bíró Péter Nagy visszhangot váltott ki a miskolci mélyépítők kezdeményezése. Immár 4 év óta az építők napján az öt, tíz, tizenöt, húsz éve ott dol­gozókat egy-, két-, három- és négyhavi bérrel jutalmaz­zák. Érdemes szólni a nye­reségrészesedésről. A dolgo­zók az elosztható nyereség 50 százalékát munkabér, 40 százalékát az eltöltött évek, és 10 százalékát a munkától függően kapják meg. Így aztán nem kevés az olyan kubikosok száma, akik 5— 6000 forint nyereségrészese­déssel a tarsolyukban utaz­nak haza a családjukhoz. Uj tendencia, techno innia A vállalattól egyre inkább az öntött aszfaltút építését kívánják. Ennek megfelelően száműzik a , kézi aszfaltfőző berendezéseket, korszerűsítik; az öntött, aszfalt-technoló­giát. Modem keverőtelepet szándékszanak létrehozni, amelynek segítségével az út­építést a duplájára lehet nö­velni. Így nemcsak több utat tudnak építeni, hanem az adott területen hamarabb végeznek a munkával, 6 ke­vesebb ideig akadályozzák a közlekedést. Különösen je­lentős ez emberi vonatko­zásban, hiszen az aszfalto- zók megszabadulnak a kínos munkától. Csorba Barna Lehet 38 százalékkal több? Sikeres tél év a Miskolci Mélyépítő ) általainál „Láthatatlan” munka A miskolci mélyépítők el­sősorban az útépítésben tud­nak sokat tenni. Nagy mun­kát végeznek például a Fe6z- ty Árpád utcában, ahol a szennyvízcsatornát, vala­mint az utat korszerűsítik, s építik a Szinva utcát is. Mindkettővel ez évben akar­nak elkészülni. Ezek még „láthatatlan” munkák, hi­szen nem nagy forgalmú, de a lakosság, az üzemek szem­pontjából fontos utak. A mélyépítők hamarosan job­ban a nyilvánosság elé lép­nek. — Most kezdünk hozzá egy, a sokak által régen óhajtott munkához; 16 millió forintos költséggel szélesít­jük, korszerűsítjük a Kiss Ernő utcát. A déli terelő út korszerűsítésével jelentősen elősegítjük a még jobb köz­lekedést. A mélyépítésben, főleg a csatornázásban ma is szinte elkerülhetetlen. az emberi, a kézi munka. Mégis, a terme­lés felfutását 80 százalékban a termelékenység növekedé­sével biztosították. A válla­latvezetés a városi tanács segítségével az utóbbi évek­ben nagy figyelmet fordít a gépesítésre. Ma már a mar­koló- és szállítógépek egész sora könnyíti meg a mély­építők munkáját. 1970. vége felé több kis és nagy mar­koló érkezett, ez évben 5 ZIL billenős kocsit kaptak, s az év második felében ugyanennyi kocsit akarnak még vásárolni. Hogy ezekre mennyire szükség van, azt jellemzi, hogy az év hat hó­napjában 30 000 köbméter földet mozgattak meg, és szállítottak el. A vállalat nemcsak a gé­pesítésben, hanem a törzs­gárda erősítésében is ' sokát lépett előre. A szakemberek, a jó munkások egész sora nevelődött ki, s lett a mély­építés specialistája. Ezt be­folyásolja, hogy az egység a vállalathoz való hűséget, jó munkát mind erkölcsileg, mind anyagilag igyekszik el­ismerni. Az igazgatóság egyik jelentős beruházása a villamos-moz­dony vontatási műhely b ürítése és korszerűsítése. Képün­kön az épülő vontatási műhely látható Ugyancsak ilyen, nem lát­ványos munka a csatorna- építés. Bővítik, korszerűsítik az ivóvízhálózatot például az LKM lakótelepén. Ez év hat hónapjában a tavalyi 2000- rel szemben 2300 méter hosz- szúságban haladtak a csator­naépítésben. Az útépítésben — a főtevékenység ellenére — nem ilyen nagy a növeke­dés aránya, mivel a tavalyi 30 000-rel szemben 35 000 négyzetméter utat korszerű­sítettek. — Nálunk már hosszú évek óta tendencia, hogy éven te 25—30 százalékkal növeljük az építés volume­nét. 1971. első felében ennél egy-kicsit gyorsabb a „felfu­tás”. mivel a tervezettől 4,4. a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva 38 százalék­kal értünk él nagyobb ered­ményt. Tagadhatatlanul jóleső ér­zéssel mondja ezt Mezei Alajos, a kiváló címmel ki­tüntetett Miskolci Mélyépítő Vállalat igazgatója. Kinőtték a keretet A vállalat igen sokat fej­lődött az elmúlt években. Ezt minden adatnál jobban szemlélteti egyetlen tény. Korábban a mélyépítők sose bírtak annyi munkát végez­ni, mint amennyit a városi tanács pénztárcája megenge­dett volna. Most fordított a helyzet. Az építőegység ré­gen túlnőtt a városi kereten, s a vállalatnak bőven jut ereje más vállalkozásokra is. A miskolci mélyépítőkkel találkozhatunk a BVK-ban, a Volán miskolci és encsi telepén, a megyei vízművek­nél, a Diósgyőri Papírgyár­ban, ahol belső útépítéseket, térburkolásokat végeznek. Az egység a IV. ötéves terv szerint 80 százalékkal akarja bővíteni a tevékenységét. Ez a nagyarányú fejlődés, a le­hetőség egyben ösztönző is, hogy még jobban éljünk a vállalat képességeivel Mis­kolc fejlesztése érdekében is. 4 párthatározat szellemében A nődolgozók védelme a kereskedelemben Kifizetődik a iibatenyészt A haszon: ludanként 311—10 forint »

Next

/
Oldalképek
Tartalom