Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
£SZÄfC~iMÄGYÄROR$2A<3 4 1971. július 24., szombat Újabb adalékok a borsodi munkáskultúra t történetéhez Évtizedek hagyománya, be- idegződöttsége a szemlélet: a nyár a népművelés holt idénye. Nos, esztendőkkel ezelőtt még védhető volt valamely adott helyen, és esetben a fenti szemlélet. ■ Általános érvénnyel és elvileg már régen nem védhető — mégis létezik mind a szemlélet, mind az erre épülő gyakorlat. Néhány hete adtunk hírt róla, hogy a Szakszervezetek Borsod megyei Központi Könyvtára kiadásában megjelent a perecesi Bányamécs történetét bemutató kiadvány. Ismeretes, hogy ■ a könyvtár és elsősorban annak vezetője, Magyar András évek óta kutatja a borsodi munkáskultúra, s azon belül az olvasókörök történetét és a nagy múltú munkáskönyvtárakat kiadványsorozatban akarja bemutatni. E sorozat első darabja volt a Diósgyőri Jószerencse Dal- és Olvasókör, a második pedig a perecesi Bányamécs bemutatása. Most újabb régi munkáskönyvtár történeti anyagának összegyűjtése folyik. Ormosbánya, illetve korábbi nevén Ormospusza, mint bányaüzem hajdan a diósgyőri vasgyárhoz tartozott. Könyvtárát, illetve olvasó- egyletét Szemán István villanyiszerelő alapította 1924- ben, de gyakorlatilag a kör már korábban is működött. Bizonyítja e működést az 1920. október 14-én kelt, 23.766/CXII. számú körlevél, amelyet Ondrus gyárigazgató „a vasgyártelep összes kul- túregyleteihez és testületéihez” megküldött. Az a tény, hogy már 1920 októberében a gyárigazgató, illetve a gyár vezetősége szükségesnek tartotta, hogy e körlevélből Ormosbányára is küldjön, bizonyítja, hogy ott már számon tartott olvasóegylet működött. E körlevél egyébként a .Petőfy (így! A szerk.) Társaság miskolci hazafias pro- pagan da ünnepségeire” rendeli ki az egyletek tagjait vagy legalábbis kívánja kirendelni. S hogy nagyobb nyomatékot adjon a gyárigazgató a felhívásnak, ,így kezdi kívánságát: „Erős ném- zeti érzéstől áthatott kulturális törekvésről lévén szó...” Ismertek azok az erős nemzeti érzéstől áthatott törekvések, amelyek 1920 őszén Magyarországon honosak voltak. Arról nincs semmiféle feljegyzés, vajon milyen foganatja volt az igazgatói körlevélnek. Ehhez a körlevélhez az ormosbányai könyvtár történetének kutatása közben jutott el Magyar András. Érdemes megjegyezni, hogy az ormosbányai olvasókört alakító Szemán István villany- szerelő, aki a kör elnöke is lett a későbbiekben, a felszabadulás után Kossuth-díjat kapott, és ma is Ormosbányán él. Az egylet vezetőségében egyébként 1924-ben mindössze két értelmiségi foglalkozású volt, a többi 7 .vezetőségi tag fizikai munkás. Az ormosbányai könyvtár történetét még ebben az évben szeretnék nyomdába adni, s lehetőleg meg is jelentetni. 111I1III111I1 Ugyancsak a Szakszervezetek Borsod megyei Központi Könyvtárának rendezvénye lesz az a kiállítás, amely újabb adalékokat szolgáltat majd szűkebb pátriánk munkáskultúrájának jobb megismeréséhez, és a nyomdászok hajdani tevékenységének feltárásához. Július 30-tól rendezik meg a kiállítást a szakszervezetek megyei székházában, s mintegy folytatása az ez év áprilisában megtartott, Gondolat- közlés a sziklarajzoktól az ABC kialakulásáig című kiállításnak. Most Gutenberg Jánostól a felszabadulásig terjedő időszakot kívánja a kiállítás felölelni. Tudományos könyvtárak segítségével áll össze a tárlati anyag, amelyben most már többségben lesznek az eredeti dokumentumok. Például a Lévay József Tudományos Könyvtár és a Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtára értékes ősnyomtatványokat ad kölcsön bemutatásra. A múlt század második felétől pedig megjelennek majd a kiállításon a helyi — miskolci, borsodi —; nyomtatványok és e nyomtatványokkal igyekszik a kiállítás rendezősége az egykori, 1895-ben alakult Miskolci Nyomdászok és Betűöntők Önképző Osztálya nevű egyesület történetét is bemutatni. Ehhez nagyon sok dokumentum kékben van már, de a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár és több más intézmény is még továbbiakkal szolgál. A kiállításra a Borsodi Nyomdaipari Vállalat egy miniatúrát jelentet meg. Á nyomdászegylet története egyébként külön kiadvány, illetve a bevezetőben említett könyvtártörténeti sorozat egy újabb füzetének témája lesz. Megjelenése egy későbbi. időpontban várható. Magyar Andrásnak a kezében nagyon sok régi nyomdai levélpapír van már napjainkban. A különböző miskolci nyomdák és a Jószerencse Dalkör levelezéséből nagyon sok adalék tűnik elő a nyomdászok tevékenységére, életére vonatkozóan is. Nemcsak üzleti tartalmúak ezek a levelek, hanem például a Tanácsköztársaság időszakában rendezett kulturális, ismeretterjesztő és más rendezvények jobb megismeréséhez is sokféle érdekes adatot nyújtanak. E levelezések korábban, a Jószerencse Dalkör történetének kutatásakor kerültek elő. fliiniMiNinii Nem tartozik szorosan a munkáskultúrához, de bizonyára nagyon sok munkáskultúrtörténeti adalékkal fog szolgálni az a kutatótevékenység is, amelybe szintén belekezdett a szakszervezeti könyvtár,’s amelynek célja a miskolci és borsodi hírlaptörténelem megismerése és bemutatása lesz. (benedek) Télen egyszerűbb? Tagadhatatlan, hogy vannak időszakok, amelyek eleve kedvezőbbek a népművelési tevékenység különböző formái számára. Ahogyan ezt kissé vulgarizálva — és nem is kissé kényelmes alapállásból — meg szokták fogalmazni: télen egyszerűbb. Ha ezen a kifejezésen azt értjük, hogy — főként vidéken — a mezőgazdaságban kevesebb 'elfoglaltságot jelentő késő őszi-téli hónapokban az emberek (idősebbek és fiatalabbak) amúgy sem tudnak mit csinálni, tehát már csak unalmukban is ellátogatnak a különböző rendezvényekre, részt vesznek az öntevékeny csoportok Népi kerámiák [Hiányból Újszerű technikával festi ízléses, rendkívül dekoratív hatású kerámiáit — tihanyi műtermében — Barth Lídia keramikus iparművész. A fiatal keramikusnő alkotásaiban felhasználja és továbbfejleszti a Balaton-felvidéki és a habán népi fazekasság hagyományait , jCSAK | JÁTÉK MA ESTE bizonyára milliószámra dll' nek a képernyő elé a táncdalok kedve- I lői. Megkezdődik a Magyar Rádió és Televízió idei táncdalfeszitválja. Megjelenését, kezdetét milliók várták, de önáltatás lenne szemet húnyni ellenzőinek nagy tábora felett. Még meg sem kezdődött, amikor már jelzés érkezett a j szerkesztőségünkbe, amelynek névtelen írója tiltakozott ellene, és dühös következtetéseiben olyan messzire ment, hogy még a mezőgazdasági munkától való ifjonti húzódozást is a táncdalfesztivál számlájára írta. A közelmúltban hallottuk, hogy a Telitalálat című televíziós vetélkedő egyes adásai után példátlan levéláradat érkezett a Televízióhoz, s az egyik alkalommal 32 ezren felül volt azoknak a leveleknek a száma, amelyeknek írói saját elhatározásukból valamilyen formában véleményüket nyilvánították a vetélkedőről.’ Természetesen szélsőségek is adódtak ezekben a levelekben, sőt a többség az volt. Egyik tábor a versenyzést és a játékvezetést magasztalta. a másik az akasztófára kívánta. És hasonló jelenségekkel találkozunk szinte minden vetélkedőnél. Érdemes visszagondolni a Kicsoda, micsoda? egyes adásai után jelentkezett országos visszhangra, a kisebb jelentőségű vetélkedőket követő megnyilvánulásokra. És nem utolsósorban érdemes visszagondolni a régebbi Ki mit tud?-ok, majd a táncdalfesztiválok egyes szereplőit és produkcióit elítélő vagy magasztaló véleményekre. Hajlamosak vagyunk elég gyakran arra, hogy megfeledkezzünk egy alapvető tényről: a vetélkedők, a Televízió versenyei, fesztiváljai alapvetően játékok, még akkor is, ha egyiknél-másik- nál. bizonyos művészpályák felé sodródás is* a tét. A játék hevében arra is hajlamosak vagyunk, hogy csak la magunk ízlését fogadjuk el egyedülvaló- nak, a magunk véleményét igazságosnak. re mindenkit, aki más véleményt formál, akinek más szereplő vagy produkció tetszik, vagy esetleg közömbösen szemléli e versengéseiket, már velünk szembenállónak tekintsük. Egyik-másik alkalommal odáig eljutottunk, hogy érdemtelen téma kapcsán született oktalan véleménykülönbségek heves vitákhoz, ellenségeskedésekhez, névtelen levelek áradatához vezettek. TALÁN NEM szükségtelen éppen a táncdalfesztivál új ciklusának kezdetén ismételten feljegyezni, hogy a vetélkedő és a fesztivál alapvetően csak játék, amelyet nézni, élvezni kell, s ha tetszik, örömmel fogadni, ha nem tetszik, nem muszáj nézni, de semmiképpen sem lehet egy vetélkedő vagy egy dalfesztivál alkalom és ürügy ellenségeskedő indulatok kiváltására, messzemenő társadalmi következtetések levonására. E versenyeken, vetélkedőkön többségükben jó szándékú, jól felkészült fiatal és kevésbé fiatal emberek mérik össze erejüket, tudásukat, felkészültségüket, s a Televízió azért közvetíti ezeket, hogy nagy tömegeket szórakoztasson ezzel 'a játékkal. Szórakoztatni akarja tehát a társadalmat, és nem acsargó drukker- táborokra osztani. (b. m.) A nyár sem holt idény! munkájában, akkor sem járunk ugyan messze az igazságtól, de annak csak egy részét mondtuk lei. A másik része pedig nem más, mint hogy az ilyen szemlélet a régi, ma már nem elengedő, nem korszerű, úgynevezett spontán népművelési tevékenység továbbélésének bizonyítéka. Sokszor elmondott, leírt, megvitatott tény, hogy napjainkban elképzelhetetlen az igazán hatékony népművelés a nagyon komoly tervezés, az összes tényezőket figyelembe vevő, a helyi adottságokhoz igazodó, az igényeket ismerő, azoknak elébe menő, a jó tendenciákat erősí,tő elemző munka nélkül. Népművelni általában nem lehet; léteznek általános elvek, szabályok, módszerek, létezik a tapasztalatoknak egy általános köre, de ezekből mindenhol az adott körülményekhez alkalmazott konkrét népművelést kell megvalósítaniuk a népművelőknek.' Márpedig akkor az is nyilvánvaló, hogy • a népművelés önmaga dolgát nehezíti, meg, ha nem gondoskodik saját munkája folyamatának zavartalanságáról. Nonstop munka — Ha egy kerékpáros leáll, sokkal több energiát igényel az újraindulás állóhelyzetből — a korábbi sebesség elnyeréséhez szükséges erőt nem is említve — mint ha 'akármilyen lassan is, de mozgásban tartja a pedált, s vele a gépet. Nos, valamelyest hasonló a helyzet a népművelésben is: ha beletörődünk a két-, sőt háromhónapos nyári kiesésbe, elvesztjük az év korábbi szakaszában nyert lendületet, s ősszel kezdhetjük az egészet szinte a holtpontról, Mire ismét lendületbe jön a „bicikli”, legjobb esetben is októbert mutat a naptár. Vajon ésszerű, s ezen túl, népművelési célkitűzéseink szempontjából helyes-e, hasznos-e ez a valóban holt idő, sőt elpazarolt idő? Aligha. A munkájával igazán törődő népművelő — akár főhivatású, akár tiszteletdíjas — egész évre tervez, megkeresve a lehetőséget, hogy a nyári hónapokban milyen munkát végezhet. A nonstop-tevékenység egyik lehetősége a sorozatok ésszerű megszervezése : mi akadálya lenne, hogy egy-egy filmklub, zene- történeti klub, magnós klub, különböző szakkörök nyáron is működjenek? Ki kel! találni, mikor, hogyan jöhetnek össze a tagok — talán nem olyan sűrűn, mint ráérősebb, kevesebb más elfoglaltságot tartalmazó hónapokban, de azért rendszeresen. Az sem kétséges, hogy a művelődési házak és a KISZ-szervezetek közti jó kapcsolat is létrehozhat jó ötleteket, amelyek a nyári „üzemelést” biztosítják: mini-vetélkedők, a táborozásokat előkészítő, országismereti előadások, úti- élmény-beszámolók, baráti országokról rendezett kis Ki mit tud?-ok, politikai körök, író—olvasó találkozók, ankétok neves újságírókkal, művészekkel, a képzőművész körök nyári táborozásai, az ott készült munkából rendezett tárlatok, zenés-táncos összejövetelek, s még ki tudja, mennyi mindenféle lehetőség kínálkozik a fiatalokat is érdeklő programok kialakítására. Mindezek olyan tevékenységek, amelyek szinte észrevétlenül biztosítják a fo- lyomatosságot, a kihagyások nélküli munkát. Nyáron is szervezetlen Persze ha valamely község népművelői most kezdenek hozzá a nyári tevékenység „kitalálásához”, abból minden bizonnyal csak kapkodás származik. Semmiből a népművelésben is csak semmi születik. Ha a népművelők előrelátó szemlélettel dolgoznak, egészen biztos, hogy eredményesebb, tartalmasabb és hatásában is mélyebb munkát végezhetnek. S ebben az esetben valóban nem lesz holt idény a népművelésben, — sem a nyár, sem más időszak. IPARI TANULÓKAT FELVESZÜNK fon«-, szövőszak mára l Jelentkezhet minden, 14. életévét betöltött, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatal. A gyár biztosit: kedvezményes utazást, ebédet, díjtalanul munkaruhát, tankönyveket Kezdő tanulóbér havi 100—300 Ft, amely az előmeneteltől függően emelkedik. Szülőkiöl távol élő tanulóknak havi 300 Ft különélési pótlékot, szülőknél lakó fiataloknak havi 250 Ft -f ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet bármely munkanapon, 7—10 óráig, j Levélre részletes tájékoztatást küldünk. < A gyár címe: Budapest, IV. Erkel n. 30. Személyzeti. I oktatási osztály. Kislakáscpítők, vállalatok! falazóhomok eladását, házhoz szállítását vállaljuk minden mennyiségben Kistokaji „Új Élet” Mg. Tsz. Ui.: Lukács I
