Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

1971. június 6., vasárnap mam ÉSZAK-MAGYARORSZAG <) @>o Családi KOR Függöny a lakásban A függöny az ablakon va­lami belső meghittséget, üde hangulatot kölcsönöz a la­kásnak. Nélküle sivár, csu­pasz a legszebben berende­zett lakás is. ma már lohol /ni) aga. korazerűi gyű,.. telenített, szintetikus csipke. A legismertebb a nylon, mint a különféle szélességű és mintájú modern függö­nyök anyaga. Akinek azon­ban lakása hagyományos, vagy esetleg stílbútorral be­rendezett és szereti a nehe­zebb anyagokat, az inkább a hagyományos klöpli függönyt válassza. Sokan vitatkoznak a for­mán. Az üzletekben sokszor hangzik el a kérdés, rövid, vagy hosszú függöny-e a di­vat. Kétségtelen, hogy a tá­gas, nagy ablakú szobákban a teljes ablakfalat beborító, sűrűn ráncolt, áttetsző füg­göny a legszebb. Ez azonban csak ott célszerű, ahol az ab­lak alatt nincs bútor és fűtő­test, vagy gázkonvektor. A fűtőtestet ugyan lehet füg­gönnyel takarni, de nem ajánlatos, mert a csipke meg­sárgul, esetleg korábban A meleg? für doh örömei és firúíslmai Az elmúlt évtizedek alatt gomba módra szaporodtak ha­zánkban a gyógyfürdők. A beutalt kúráző rendsze­rint megkapja a szükséges orvosi tájékoztatást. Kúra előtt még a fürdőorvos is megvizsgálja, és a beutalt Pontos előírás szerint, hasz­nálja a gyógyvizet. Nem is a beutaltakkal van baj, hanem az egyéni für- dőzőkkel. A meleg fürdőnek nagy haszna lehet, de — saj­nos —' ártalmai is vannak. A magyar gyógyvizek áldá­sos hatását gyógyult és ja­vult mozgásszervi betegek százezrei dicsérik. És joggal! Mert még a panaszmentes embernek is jólesik a fürdő­zés a kellemes, meleg gyógy­vízben. Főleg, ha nem marad benne olyan hosszú ideig, hogy az már bágyasztja, ár­talmára lehet. Mert a gyógy­vizek ártani is tudnak. Ezt kell jól megérteniük azoknak, akik orvosi vizsgálat, vagy javaslat nélkül keresik fel termálfürdőinket. Az első tudnivaló az, hogy nem szabad a fürdést túlzás­ba vinni. Gyakori eset, hogy valaki reggel beül a meleg medencébe, és annyira elbá­gyad, hogy néhány óra múl­tán a fürdőtársak támogatják ki belőle. Sőt, olyan is akad, ak.i eszméletét veszti, és a fürdőmesterek mentik ki, hogy bele ne fulladjon. Nem fürödhet a beteg, ha testré­sze, Ízülete gyulladt, dagadt, vörös, forró vagy ha höemel- kedése van. Nem fürödhet a szívbeteg sem, mert a meleg­víz megterheli a szivet és ál­lapota rosszabbodhat. Annak sem ajánlatos a fürdőzés, akinek vérnyomása magas, aki nagyon gyenge, vagy ne­hezen mozgó öreg. A tüdő- gümőkóros, vesegyulladásos, a súlyosan vérszegény és a bőrbetegségben szenvedő be­tegnek a termálfürdő haszná­lata tilos. A terhes asszony se fürödjék meleg gyógyvíz­ben, és az sem, aki valami heveny, lázas betegségben szenved. Lám, amilyen sok a javas­lat, olyan sok a tilalom, amennyi sok a jó, olyan sok a rossz. Ha ugyan nem több! tönkremegy a kisugárzott melegtől. Ahol pedig konvek­tor van, ott tűzrendészeti szempontból sem ajánlatos a hosszú függöny. Felerősítése: rúdra, vagy guri-gurira tör­ténhet, s ezt már a függöny vásárlásakor döntsük el. A karnis mindkét oldalon leg­alább 20 centiméterrel le­gyen szélesebb, mint az ab­lak szélessége. Igv kapunk ugyanis szép, az ablakkeretet is eltakaró cs esztétikusán redőzött függönyt. Mostaná­ban divatos a lakásban min­den, ami régi. Nyugodtan fel­rakhatjuk tehát a régi füg­gönytartó rudat, az esetleg faragott, esztergályozott dí­szeivel, s kis szalagokkal erő­sítsük tel a fakarikákra a függönyt. Guri-guri alkalmazása ese­tén a függönytartó sínt az ablak fölé, a mennyezetre építsük be. Így a függöny egyenletes és 'szép redözéssel rakható fel. Guri-guri meg­oldással a mennyezeti kettős sínnel megoldható a fényvé­dő függöny felerősítése is. Ez szűri is a napfényt, de fontos dekoratív szerepe is lehet a lakásdíszítésben. Tisztítása. előnye, hogy könnyen mosha­tók, a vizet lecsurgatva belő­lük, nedvesen is felrakhatók. Bár kezelésük könnyű, hát­rányuk, hogy bizonyos ide után elvesztik hófehér színü­ket. Ügymond oxidálódnak, megbámulnák, besárgulnak és az ajánlott íehéritöszerek- kel, mosószerekkel sem nyer­hető vissza eredeti fehérsé­gük. Jó lenne, ha a gyártó ipar erre a problémára is találna megoldást. A pamutcsipke és a gittéi függönyöket szintén moshat­juk otthon is, de mivel ezek keményítést, a szárításnál fe­szítést igényelnek, jobb, ht szakemberre bízzuk. Spitzbubi minden mennyiségben — ... és végül ebben a korszerű üzemben állítjuk elü a spitzbubikat — mulatott körbe színpadias mozdulattal Kelep Ede termelési főnök. Elfogott az irigység. Miért is nincs nekem ilyen korszerű üzemem otthon! Vagy ha már nincs, miért nem tudok ilyen elegánsan körbemutat­ni? Még félkörben se tudok elegáns lenni! — ... gondolja meg az elvtárs, hogy valamikor egy ember egy teljes nap csupán másfél spitzbubit készített át­lagosan. Ebben benne voll az is, aki felet, sőt, csak negye­del tudott készíteni, s az is, akinek keze nyomán három, söl négy spilzbubi készült naponta. Transzmissziók, uram. öreg gépek elvtársain. Manuális munka. Hatvan em­ber és a napi termelés nem érte el még a száz spitzbubit sem. Még a százat sem! — karolt belém könnyedén a termelési főnök, Kelep Ede. és szinte táncléptekkel vitt körbe a szájtáti-modern gé­pek között. Ember alig. Gép- zaj alig. Fotocellák, képerő­sítő televíziós kamerák, au­tomaták gyártották itt a spitzbubikat. — Az egész üzem — foly­tatta Kelep Ede — száz négy­zetméter ... Itt dolgozott an­nak idején hatvan ember, és gyártott, mint mondottam, legfeljebb száz spitzbubit. Most öt ember van, meg a harminc korszerű gép. És mit gondol az elvtárs, mennyi a napi kapacitás? Mond jón egx, számol! — Tizezer-ötszázhuszonhat! — vágtam ki egyből. — Honnan tudja? — né­zett rám szájtátva Kelep Ede. — Nem ipari kém ma­ga? Miután sikerült megnyug­tatnom, hogy az ipari kém­kedés területén nem érek egy lyukas ipari titkot sem, bár még mindig csóválta a fejét a véletlenek ily nagyszerű összejátszása miatt, tovább cipelt körbe-körbe az üzem­ben : — ... és nézze az elvtárs! Ez a gép piros. Mit gondol, miért? Mert ehhez kell egy kis emberi erő, és a pszicho­lógus szerint a piros szín va­dít... Látja, ez a gép meg lágy pasztellkék... Itt csak finom, szinte ujjhegynyi érin­tésre van szükség. Hetvenöt millióba került ez az üzem. elvtársam, de ehhez fogható korszerű spitzbubiüzem talán a világon sincs ... No, látja, kérem, megírhatja nyugod­tan, hogy ebben az üzemben mindent megtesznek a tudo­mányos-technikai forradalom sikeréért, a termelékenység növeléséért, az emberi mun­ka hatékonyságáért. Leírta? — kérdezte aggódva. — Le, kérem szépen — mondtam illedelmesen... Csak még egy kérdést, ha meg tetszene engedni. Meny­nyi a magyar ipar és keres­kedelem napi szükséglete spitzbubiból? — Hogy mennyi? Várjunk csak — tűnődött egy pillana­tig. — Ha jól emlékszem a számokra, elnézést, hogy nincs nálam a hivatalos do­kumentáció ... Szóval, ha jól emlékszem, 92 darab! És elő­reláthatólag az ötéves terv végére ez az igény 102-rc fog emelkedni! Gyurkó Géza Operáció előtt Nem jön le azonnal?! Dióhéjban Nehezen kaptak kéglit. Sokkal több haveri szóra volt szükség, mint akarták. A kulcsot a mozi előteré­ben háromszor is megnéz­ték: valóban ez a kis acél- darab a néhány órai együtt- lét? — Tervezni nem mindig célszerű — vallotta a fiú elkeseredve, aztán bágyad­tan asztalhoz ült. A lány ásított néhányszor. — öt percet alszom — mondta, s horkolását folytatva aludt tovább. Csendesen szólt a csengő, jött a haver és néhány jó társa. — Kösz, szevasztok — felelte az ifjú pár, s a folyosón a leendő anyós ár­gus szemmel figyelte botla­dozó lépéseiket. Amikor ugyanezt, ugyan­így többször megtették, ösz- szeházasodtak. A fiú ásított néhányszor. — öt percet engedj aludni — mondta, s a horkolást folytatva aludt • tovább. Horgolt kábát Hosszú, 25—30 cm. vagy tetszés szerinti széles sállal nagyon divatos kabát és sál­együttest készíthetünk. A legszebb kék és fehér fonal­ból, de más, kedvünkre való színeket is párosíthatunk. A színek váltását a zsebekein és a sálon is a cakkos sor után kezdjük. A minta leírása: 1. sor: A megfelelő hosz- szúsdgú láncszemsor után visszaöltünk a második lánc­szembe, egy rövidpálcával, * 3 láncszem után a rövidpálcá­ba 3 egyráhajtásos pálcát öl­tünk, rövidpálcával leöltünk a 4. láncszembe * ismételünk. A sort rövidpálcás leöütéssel fejezzük be. 2. sor: 3 láncszem után a rövidpálcába 2 egyráhajtásos pálcát öltünk * szorosszem­mel átfogjuk az előző sor pálcacsoportjának három láncszemes pálcáját, 3 egy­ráhajtásos pálcát öltünk az előző sor pálcacsoportját le­oltó rövidpálcába * isméte­lünk. A sort befejezzük, az első sort kezdő 3 láncszem szorosszemes átfogásával. 3. sor: 3 láncszem után a szorosszembe öltünk 3 egy­ráhajtásos pálcát, rövidpál­cával leöltünk az előző sor három pálcájának középső pálcájára, 3 láncszem után ugyanide, 3 egyráhajtásos pálcát öltünk, s így haladunk a soron végig. A második és a harmadik sor ismétlésével dolgozunk szabásminta szeri*!. Mun­káink színe a második sor ké­szítési oldala lesz, mert ezen az oldalon domborodik ki szépen a minta. Finom faiatok Mexikói töltötthús 1 kg dagadó! a hentessel felVágatunk úgy, hogy széles nyílású zacskót képezzen. A húst megmossuk, félitatjuk, megtöltjük az alábbi töltelék­kel, és fehér fonállal össze­varrjuk. Tölteléke: 10 dkg olcsó kol­bászt és 10 dkg krinolint két­szer egymás után finomra darálunk. Összekeverjük két vízbe áztatott és kinyomott zsemlével, egy egész tojás­sal, két evőkanál konzerv zöldborsóval, 2 dkg apróra vágott pirított füstölt szalon­nával, sóval, törött borssal és az előzőleg megsózott daga- dóba töltjük. Amikor a nyí­lást összevarrtuk, a tepsibe két-három kanálnyi zsírt ra­kunk. és a sütőben megsüt­jük. Amikor a teteje rózsa­piros, egy pohár vizet öntünk rá, és időnként saját levéve! meglocsoljuk. Ropogósra és pirosra sütjük. Majd kihűlve felszeleteljük és saját levé­ben melegítjük föl. Sült bur­gonyát vagy rizsköretet adunk mellé. Kínomban találtam ki AZT HISZEM, neméin vagyok az első em­ber, aki elmenekül otthonról, amikor a szo­bafestő megjelenik, hogy újjávarázsolja hajlékát. Tetszenek ismerni a rumlit, ami ezzel jár. Ugyebár azzal kezdődik, hogy a bútorokat ki kell hordani a lakásból a folyosóra, amit népszerűén gangnak hív­nak, s mert közterület, mások is járnak rajta, úgy kell elhelyezni a sole mindenfé­lét, hogy a szomszédok is elférjenek. A nagyobb bútorok a szoba közepére kerül­nek, leterítve kölcsönkért ponyvákkal és nylonfólia-lepedőkkel. A képek az egyik szomszédba, a könyvespolc roskadozó ter­he a másik szomszédhoz, ahol a kiskutya nagy örömmel rágcsálja a Világirodalom remekeit, hiába, van ízlése, de még Iksz mai verseskötetébe is belekóstol, hogy ne mondhassák a könyvről: a kutyának sem kell. Már csak a lámpákat és a telefont kell leszerelni, valami alkalmas helyen elraktározni, a szekrényből meg kimene­kíteni néhány íehérneműdarabot, hogy le­gyen mit váltani, s máris átadhatjuk la­kásunkat a szakembernek. Egy hétig alszunk a fürdőkádban, s lessük, mit is csinál a mester, hordjuk ne­ki a sört, s figyeljük kívánságait. Lehord­juk a szemetet,‘a íelszappanozás után ke­letkező mindenféle koszt, izgatottan vár­juk, vajon a foltos, nyirkos, pacnidíszes lal valóban olyan lesz-e legalább megkö­zelítőleg, amilyennek vártuk, amilyen­nek a mester ígérte. Amikor egy hét múl­va a mester elhurcolkodik, megpróbál­juk a parkettáról eltávolítani a festés nyomait, de úgy látszik, a festés jobban ragaszkodik a padlóhoz, mint a falhoz, mert míg a falról máris pereg, a parkett­ről az istennek sem akar feljönni. Köz­ijén kétszer mejázik a gangon a bútor, íz. ágynemű, az íróasztal lapja pedig már korábban felszántódott, mert a mester azon darabolta egy bárddal az enyvet, s közben a szomszéd kutyáját is be kellett vinni az állatorvosi ambulanciára, mert egy memoárkötet megíeküdte a gyomrát. Az utómunkákkal együtt jó három hétig tart az ilyen hercehurca, s ezért is hatá­roztam el, hogy a legközelebbi alkalom elől elmenekülök otthonról. Nos, eljött a következő alkalom, meg­jelent létrájával és korongecsetjeivel a lakásomon Kont Árpád szobafestő, s újra megkezdődött a hontalanság. Egyik éj­szakámat egy félreeső ligeti pádon töl­töttem, de a közelgő napfolttevékenység miatt annyira sajgóit az isiászem, hogy nem tudtam aludni. Akkor, az átvirrasz­tott éjszakán kínomban találtam ki, hogy megmentem az emberiséget a szobafestés gyötrelmeitől. Egyszerű a megoldás. A kisebb darabokra szétszedhető lemez­falakat nem kell festeni, hanem egy borítással kell ellátni, amit ízléses csa- varokakl rögzítünk. Ha e lemez festés­re, vágj’ egyéb felújításra szorul, egy­szerűen lecsavarozzuk és ldvisszük a lakásból, majd ha kész, visszaszereljük. Nem kell bútort mozgatni, nincs festés a lakáson belül stb. Rögtön elmondtam öt­letemet egy barátomnak, aki azt mondta, hogy marhaság, mert az amúgy is szűk városi bérházi szobák méreteit tovább csökkenti egy ilyen betétlemezrendszer, másrészt meg már régen feltalálták, és alkalmazzák is, de hogy hol, azt ő sem tudja. Most meg azt olvasom az újságban, hogy hazánkban ki kísérletezték a műanyag fal­burkolást, aminek lényege, hogy a szobák falát könnyű műanyaglapokból készült elemekkel borítják, azok feslésállók, könnyen tisztíthatok és cserélhetők. Nagy­jából ugyanért találtam ki én is, csak kí­nomban. Szabadalmaztatni kellett volna annak idején az ötletet. LEHET, HOGY ezt a másikfajta eljá­rást is egy lakásfestési bajokban szen­vedő embertársam fedezte fel? (benedek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom