Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-06 / 132. szám
gSZAX-MA<5¥ARORSZÁG 4 1W. Június 6., vosúrnep i Mint lapunk más helyén közöltük, szombaton este a [ budapesti Nemzeti Színház együttesének vendégszereplé- i sével, illetve Csurka István Döglött aknák című komédiájának bemutatásával befejeződött az első miskolci vig- i játékfesztivál. Előzőleg, a zsűri döntése alapján a zárófo- [ gadáson kiadták a Miskolci városi Tanács, a Színházmü- i vészeti Szövetség, valamint a Művészeti Szakszervezetek ' Szövetsége díjait a fesztiválon legjobbnak minősülő rende- i zőknek, színészeknek és szcenikusnak. A fesztivál befej ezödött, tanulságai azonban hosszú időre alapul szolgálhatnak a színházaknak a műsortervezéshez, a darabválasztáshoz, a rendezőknek és színészeknek a vígjáték-játszáshoz. Hét új magyar vígjátékot sorakoztatott fel a fesztivál gazdag programja. A most záruló évad kilenc játékot produkált, s abból hét találkozott itt a közönséggel. Ez a hetes kínálat módot nyújtott rá, hogy képet alkossunk a mai magyar vígjátékról, s tanulságokat vonjunk le a vígjáték-terméssel és játszással kapcsolatban, ószintén sajnálhatjuk, hogy a további két vígjáték — különböző okok miatt — nem jutott el Miskolcra, mert így a kép nem teljes, bár any- nyira nem is csonka, hogy a tanulságok ne lennének alkalmazhatók a magyar vígjáték-termés egészére. Szembetűnő a vígjátékok témaválasztásánál a maiság, a közéleti érdeklődés. Hu- bay Miklós Álomfejtés című munkáját kivéve a látott da- -abok mindegyike napjaink társadalmi kérdéseit közelíti meg, és különböző művészi megfogalmazásban azokat a mindennap felbukkanó jelenségeket ábrázolja, azokra a kérdőjelekre keresi a választ, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Természe- vsen ebbe a közéleti érdek- 'ődésű csoportba tartozik Uly és Gyula Bölcsek a fán című játéka is, amely bár a múltban játszódik, nagyon is a máról és a mához szól. A további öt játék pedig mindenfélev* áttétel nélkül. egyenesen napjainkról beszél. Ez a maiság és ez a közéleti töltés a fesztiválon megismert vígjáték-termés egyik legfontosabb vonása. A miskolci vigjátékfeszti- vált elsődlegesen azzal a céllal hozta létre a Miskolci Nemzeti Színház kezdeményezésére a városi tanács, a minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Magyar írók Szövetsége, hogy felmérje, hol tart ma a korszerű vígjáték, mit kell tennie írónak é színházi embernek egyaránt e méltatlanul mellőzött, s egy időben sokak által nagyon lebecsült .színművészed ágazat felvirágoztatásáért reneszánszáért. A bemutatott játékokon kívül igen hasznosak voltak azok a szűlcebb körű, kötetlen baráti beszélgetések, amelyeken az ország különböző részeiből Miskolcra látogatott színházi vezetők, rendezők, színészek, kritikusok vitattak meg egy-egy konkrét játékot, vagy vizsgálták meg a vígjátékírás és -játszás egyik-másik gondját. E kis beszélgetéseken kívül nagyon értékesnek bizonyult a Molnár Gál Péter kritikus bevezetője alapján kialakult vita, amely már címében — Víg' játék, vagy vígjáték? — sejtette, hogy azt a gondolatot kívánja megvitatni, amely szerint nálunk a vígjáték fogalmanem eléggé tisztázott, és nem ritkán ezt az összetett szó műfaji megjelölést két szónak értelmezik, s a vidámkodást, a minden áron való neveltetést, a hatás vadászó játékot is — noha az legfeljebb víg játék — vígjátéknak fogják fel és könyvelik el. Ez a vita — bár nem minden részvevőnek tetszésével találkozott — igen sok olyan jelenséget felszínre hozott, amelyek egyenként és összességükben a. nemes neveltetés, az igazi vígjátékjátszás gátlói. De felszínre hozta másik oldalon azt is, hogy az elmúlt években elég sok csökkent értékű vígjáték, vagy annak vélt színpadi mű született, s az egyszer már műsorra tűzött műveket a színházak tűzzel-vassal műsoron akarják tartani, mindenáron be akarják mutatni, a bemutatott rosszat pedig nem merik levenni műsorról. Félünk a rossz darabokat megbuktatni. és sokszor még olyan elméleteket is gyártunk hozzá, hogy nem baj, ha értéktelen, rossz a produkció, ha közönségsikeres, mert a belőle vastagodó kassza fedezi majd esetleg egy későbbi értékesebb, de kevésbé kasszasikeres mű kiállítását. Talán szükségteÜrmepség a Nehézipari Műszaki Egyetemen (Folytatás az 1. oldalról.) A pedagógusnap alkalma bői szombaton délelőtt ün népségét tartottak Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az egyetem oktatóin és hallgatóinak képviselőin kívül részt vettek az ünnepségen Miskolc közéletének reprezentánsai is, ott voll többek között MoldovánGyu la, a .Városi pártbizottság titkára, fíárczi Béla, a városi tanács elnöke. Mráz Ferenc. az SZMT elnöke, Azáry Zoltán, a Pedagógusszakszervezet megyei titkára. Dr. Horz.zú Miklós egyeli mi tanár, az egyetemi szak- szervezet: bizottság elnöke nyitotta meg az ünnepségei, beszédet pedig Gácsi Miklós a DIGÉP vezérigazgatója, országgyűlési képviselő mondott. Dr. Sulcz Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, rektor- helyettes ismertette a pedagógusnapi kitüntetéseket. Az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta dr. Földvá- ry Aladár tanszékvezető egyetemi tanár. dr. Cselényi József adjunktus, dr. Gulyás József adjunktus, dr. Tajna- <ői József docens. Miniszteri dicsérő oklevelet kapott Gács György adjunktus és Rátki András adjunktus. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Máté Bernátné takarító, Nagy Gyula kertészeti dolgo zó, Fucker Fridolin mühely- -•ezető, Laczkó Ferenc tanszé- i mechanikus. Szabó Dénes isoportvezető, Zajkás Ferenc oelőadó. A pedagógusnapi ünnepségén ismertették az oktatók ^észére kiírt pályamunkák dí- j jazottjait. Az egyetem három kara hallgatóinak képviselői az ünnepségen vii-ággal köszöntötték oktatóikat. len külön hangsúlyozni, ennek az álláspontnak hamisságát és veszélyességét. Elérle-e vajon célját az első miskolci vígjátékfeszli- vál? Minden bizonnyal. Pon- . tosan most még nem lehet I tudni. Ma még csak azt tudhatjuk, hogy a fesztivál résztvevői láttak hét különböző szintű és témájú játékot, látlak hét rendezői munkál, egy tor nagyszerű és egy másik 7 or kevéssé kiemelkedő színészi teljesítményt, A látottak rangsorolását a zsűri elvégezte. s ha ítéletével egészében nem is ért egyet mindenki, összességében nem lehet vitázni róla. Legfeljebb egy kérdésben: amikor többször szóba került a fesztivál során, hogy a jó vígjátékelőadás elképzelhetetlen jó darab nélkül, furcsának tűnik, hogy a zsűri éppen a darabokat nem rangsorolta, illetve írói munkát nem díjazott. Folytatva az előbbi gondolatsort: a csütörtöki vitán nagyjából felmértük a mai magyar vígjáték hely- letét, legalábbis nem volt a jelenlévők között, aki a vitaindító előadás megállapí- ' fásait érdemben vitatta vol- ; na. Rendelkezésünkre áll I hát hét új darab ismerete az abból levonható tanulságokkal, és egy átfogó vita soksok tanulsága. Felmérni talán sikerült a helyzetet. De hogy a fesztivál mennyire viszi majd. előbbre a magyar vígjáték ügyét, milyen mértékben segít a megbecsülés újra-megszerzésében, s egyáltalán el tudja-e indítani a magyar vígjáték reneszánszát, az itt nem dőlhetett el. Arra majd az alkotóműhelyek, a színházak elkövetkező évadának, vagy évadainak műsorrendje, a bemutatandó új vígjátékok sora adhatja meg a választ. Benedek Miklós Mácsady Béla munkája Dalostalálkozó Tegnap, szombaton és ma. vasárnap zajlik le Szolnokon a III. országos szövetkezeti dalostalálkozó. Az ország 35 általános fogyasztási szövetkezeti kórusa vesz részt ezen a dalosversenyen, amelyen a borsodiaké a legnépesebb küldöttség, öt borsodi kórus, a Mezőkövesdi ÁFÉSZ, vegyeskara, a tolcsvai parasztkórus, a hangonyi és a gesztelyi vegyeskar, valamint a Tokaji ÁFÉSZ Erkel Ferenc vegyeskórusa érdemelte ki a szolnoki meghívást. A találkozó célja, hogy e tömeges méretű, sajátos körülmények között működő, műkedvelő művészeti ág tagjai megismerjék egymás munkáját, és a kórusművészetet kedvelő közönségnek bemutassák a kórusirodalom remekeit. A találkozó során á kórusvezetők, a szakemberek bevonásával megvitatják az énekkarok jelenlegi helyzetét, művészeti problémáit és feladatait. BIHAR! SÁNDOR: A hiányzó házban lakik Majdnem jelenidö még. Meg se látva tört fát, szemetet, elnémítva piacot, a más délutánba illő meccset a falon, kriksz-kraksz-ot, mely dadog. Házfal csuromvizc, ablak-veriték. ösvény, lenn, háztetőn, kapu, gyors alkonyai megismétli a csend előtti csendet. Időzített hangot ad, föld-zsibbadást, felismerést a romhoz. Ali Lapucnt se kéz. se arc, csak akit a freccsenő víz, repülő kő hordoz, az idő viseli agyát, izmait. Szabadon a hiányzó házban lakik. (Algír, Kasbah) Wózpzpp világviszonyJAtlAvAcI, ]atban is neves képzőművészeti alkotást őriz a klasszicizáló reneszánsz palota, a legnagyobb magyar gyűjtemény, a Szépművészeti Múzeum. Amikor az 1898-os törvénycikk kimondta az országos Szépművészeti Múzeum létesítésének szükségességét, már évtizedek óta sürgették, szorgalmazták a szakemberek, a lapok ilyen intézmény felállítását. Országos pályázatot hirdettek, s a második díjas Schickedanz Albert és Herzog Fülöp némileg módosított tervei alapján 1900 nyárén megkezdik az építkezést. Korinthusi oszlopok, dór pilaszlerek, antik timpanonok, az olimpiai Zeus templom szoborcsoportjának másolata, az antik görög- formák harmonizálva épültek egybe az újreneszansz stílű- . sú épületcsoporttal. Bent nagy antik csarnokok, márvány oszlopos folyosók adnak helyet a műalkotásoknak. A Szépművészeti Múzeumot 1906. december elején nyitották meg. S bár a Szép- művészeti Múzeum épülete még csak 65 éves, a páratlan értékű gyűjtemény jóval korábbi. A mi első múzeumunk a Széchényi Ferenc által 1802-ben a nemzeti múzeum létesítésére felajánlott könyv-, címer- és éremgyűjtemény- böl teremtődött. Ebben a ' Széchéflyi-féle anyagban volt néhány . festmény is — ezek a Nemzeti Múzeum képtárénak első darabjai. Az 1832—36-os országgyűlés határozott a mai Nemzeti Múzeum felépítéséről. És ugyanez az országgyűlés a képtárról is hozott határozatokat. Pyrker János egri érsek 190 festményből álló kollekciót ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak, köztük számos olyan képet, amely ma is a Szépművészeti Múzeum legnagyobb értéke. 1845-ben „egyesület állott össze — Kubinyi Ágostonnak, a Nemzeti Múzeum igazgatójának indítására —, amely céljául tűzé ki egy, a Magyar ■ Nemzeti Múzeum képgyűjteménye mellett felállítandó nemzeti képcsarnok alakítását”. A szabadságharc idején, Kossuth utasítására a „magyar kincstári elnöki lakhoz tartozott 78 olajfestmény” — került a múzeumba. A Nemzeti Képcsarnok ünnepélyes megnyitására 1851 - ben került sor, s ezzel megszületett az első állandó kiállítás hazánkban, amelyen magyar festők alkotásaival ismerkedhetett meg a közönség. Ekkor 29 művész 52 képét mutatták be. Nagy változást jelentett egy másik gazdag gyűjtemény, az Országos Képtár megalakulása, amely a Nemzeti Múzeum képtárától függetlenül jött létre. Gerincét a világhírű Esterházy-képtár alkotta, amely 1870-ben került állami tulajdonba. Az Esterházy család művészet iránt érdeklődő főurai, már a 17. századtól gyűjtik a műalkotásokat. De a képtár igazi megalapítója Miklós herceg volt, aki egymaga ezer festményt, három és fél ezer rajzot és ötvenezer metszetet vásárolt. Az Esterházy-képtár 1815 óta, Becsben nyitva állt a nagyközönségnek. A magyar közvélemény már a Nemzeti Múzeum alapítása után hangot ad kívánságának a képtár hazahozataláról. Miklós herceg fia, Esterházy Pál, az 1848-as kormány külügyminisztere, a 60-as évek elején „maga és örökösei nevében beleegyezését adja, hogy a gyűjtemény a Magyar Akadémia palotájában őriztessék”. 1870-ben pedig eladják az államnak — s ettől fogva Országos Képtár nevet viselve „az ország elidegeníthetetlen javai közé soroltatik és Pest városából, mint az ország központjából soha el nem vitethetik”. Pulszky Ferencnek, a Nemzeti Múzeum igazgatójának javaslatára átrendezték a képtárakat. A Nemzeti Múzeum képtárába az újabbkori festményeket gyűjtötték, az Országos Képtárba a régi műveket. Az időközben megnyílt Szépművészeti Múzeum 1912- ben vette át a Pálfy János által adományozott gyűjteményt — Tizian, Veronese, Tintoretto, XVII. századi holland és barbizoni festők műveit. Közvetlenül az első világháború kitörése előtt Petro- vics Eleket nevezik ki a múzeum igazgatójává. Az a 21 év, amelyet ebben a tisztében eltöltött, a Szépművészeti Múzeum első fénykora. Munkájának célja a gyűjtemények fejlesztése és tudományos rendezése volt. A múzeumnak új osztályai, kiállításai születtek; megteremti a Régi Magyar Képtár alapjait. Elveti a múzeumi vásárlásod alkalmi jellegét, „amely éppen csali egy üresen álló helynek betöltését, egy hiányzó névnek pótlását jelenti”. A kiegészítésnek magasabb és nemesebb érteimet kell adnunk; a meglevőnek és az újnak olyan találkozása legyen az, amely a művészi hatást fokozza és a művészettörténeti tanulságokat mélyíti... — vallja. S ha nem volt fedezet, mindig megtalálta a módját, hogy a kiszemelt műtárgy a múzeum tulajdonába kerüljön. „Valóságos varázslat volt ez — írja róla Szómory Dezső —. amelynek rejtélyes hatása alatt híres • gyűjtök megváltak legszebb darabjaidtól, s boldogan, vagy nem boldogan, de odaajándékozták neki ezeket a legszebb darabokat.. Kollektív adakozók álltak mellé, egész társaságok. hogy álmait, vágyait és reményeit meíva'^ll - sák...” • A fasizálódó Magyarország urai nem tűrhették Petrovics demokratikus művészetpuli- tikáját — 1935-ben nyugdíjazták. A háború vihara teiduita a múzeum életét. A műkincseket csomagolás nélkül rakták vagonokba, teherautókra. Egy része hónapokig hánvó- dott a lebombázott grazi pályaudvaron, más részét a szentgotthárdi apátság pincéjében őrizték. A? anyag teljes egészében csak 1947- ben került vissza a Szépművészeti Múzeumbr A telszabaaums után az első időszaki kiállítás 1946 tavaszán nyílt meg. Azóta — a Szépmű vészeS Múzeum számos emlékezetes, értékes kiállítással örvendeztette meg a közönséget. X. M. Visszapillantás a vígjátékfesztiválra.
