Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. május 7., péntek Megalakult Miskolc város Tanácsa Dr. Bodnár Ferenc felszólalása Borsodi műszaki hetek (Folytatás az 1. oldalról) — Aki szereti Miskolcot — mondotta —, annak úgy kell dolgoznia, hogy a város mél­tó legyen az ország második városához. Ügy kell tevé­kenykedni minden miskolci­nak és minden Borsod me­gyeinek is, hogy Miskolc valóban Borsod fővárosa le­gyen. Dr. Bodnár Ferenc az elért eredmények mellett szólt a gondokról, feladatokról is. — A közelmúltban több olyan fontos esemény zajlott le, amelyen a lakosság szé­les rétegeivel közvetlenül ta­lálkozhattunk. Ezeken a fóru­mokon igen sok, a gazdaságot érintő és a tanács feladatát képező kérdés és javaslal hangzott el, s ezek egybe­vágnak gazdaságpolitikánk célkitűzéseivel, a IV. ötéves tervünkkel. Megyénk pártbizottságának első titkára a gondokról szól­va elsősorban az építőiparról, a szakmunkásképzésről be­szélt, de ismertette a foglal­kozás- és jövedelempolitika területén tapasztalható hibá­kat, illetve azok javítására való törekvést is. Dr. Bodnár Ferenc külön foglalkozott a lakossági szolgáltatásokkal és a munkáslakta területek ellátásával. — Minimálisan biztosítani kell a IV. ötéves tervben szereplő 60 százalékos fejlő­dést a kiemelt szolgáltatási ágazatokban, tehát a textil- tisztításban, a személygépko­csi javításban, a háztartási gépjavításban és a lakáskar­bantartásban. Dr. Bodnár Ferenc foglal­kozott a lakásépítési prog­rammal és a lakáselosztássa) is, és felhívta a tanács fi­gyelmét rá, hogy ennek ér­dekében alakítson ki jobb kapcsolatot, együttműködést minden érdekelt szervvel. Be­szédének végén hangsúlyoz­ta: — A célkitűzések nem mindegyike speciálisan taná­csi feladat, de valamennyi­ben megtalálhatók azok az oldalak, amelyek a tanács munkájától függenek, ame­lyeket e testületnek kell vég­rehajtania, segítenie társadal­munk, népünk, választóink javára. Befejezésül Bárczi Béla még egyszer megköszönte a bizalmat és ezzel véget ért Miskolc megyei város Taná­csának ülése. Ny. P. Tanácsülés Monokon Énekkel, szavalatokkal és virágcsokrokkal köszöntötték az úttörő fiatalok a Monok, közös községi Tanács új és újra választott tagjait, teg­nap délután, a tanács ala­kuló ülésén, amelyen a 47 monoki-golopi tanácstagon kí­vül megjelent a monóki szü­letésű dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Le- nánváros országgyűlési kép­viselője. Az elnökségben he­lyet foglalt továbbá Imri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára. Jelen voltak az ünnepi ta­nácsülésen a helyi vezetők Huszti István, a monoki Kos­suth Lajos Termelőszövetke­zet elnöke és Zsuffa Tibor iskolaigazgató is. A tanács­ülés korelnöke Novotnyik János volt. Az ülésen osztották ki a tanácstagok megbízólevelét és tagsági könyvét, majd sor ke­rült a végrehajtó bizottság megválasztására. A községi tanács elnöke Ficsor István lett, akit a Hazafias Népfront megyei elnökségének javasla­tára megyei tanácstagnak je­löltek. A monoki tanácsülésen felszólalt dr. Bodnár Ferenc, aki megyénk fejlődését ecse­telte, beszélt a vegyipar bor­sodi beruházásairól, és szólt a mezőgazdasági feladatokról is, amelyben a monokiaknak is sok a tennivalójuk. Az el­ső titkár biztosította a me­gye segítségéről a helyieket. Ennek egyik bizonyítéka, hogy még e hónapban épül­ni kezd az ottani törpe víz­mű. (Folytatás az 1. oldalról) nyi Egyesület és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Borsod megyei, il­letve miskolci szervezetei rendeztek. A konferenciát dr. Pásztor Pál, a MTESZ megyei elnö­ke nyitotta meg. Előadás hangzott el ezután a számí­tástechnika magyarországi helyzetéről és fejlődéséről, a számítástechnikának az adat- feldolgozáson kívül megle­vő számos alkalmazási lehe­tőségéről. A konferencia részvevői megismerkedhettek a Lenin Kohászati Művek számítóközpontjának és a Számítástechnikai és Ügyvi­A világsajtót gyorsan bejárta a hír, hogy újra gyilkolt a szicíliai maffia. Képünkön: a legújabb áldozat, a tartomá­nyi főváros, Palermo főügyé­sze, Pietro Scaglione, akit so­főr-testőrével együtt öltek meg. telszervező Vállalat miskol- ., ói számítóközpontjának tevé­kenységével, a számítástech­nikai szakemberképzés me­gyei helyzetével. A konferencián előadás­ban is és hozzászólások for­májában is elhangzott egy a borsodi vállalatok által közösen létesítendő megyei számítóközpont gondolata- Ezzel kapcsolatban a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság elnökségének megbízásából igényfelmérés ' készült. A felmérés, illetve a felmérés alapján készült ta­nulmány többek között az egyre növekvő igényekről ta­núskodik. Ugyanakkor azon­ban a vállalati fejlesztési alapok szűkössége bizonyos fokig nehezíti egy ilyen szá­mítóközpont létrehozását. A konferencia vitájában felszólalók támogatták a borsodi számítóközpont gon­dolatát. Ilyen értelemben szólalt fel a vitában Kovács Sándor, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője is. A konferenciát követően a jelenlevő vállalati gazdasá­gi vezetők kerekasztal-konfe- rencián tárgyalták meg a tennivalókat. A vitát dr Susánszky János tanszékve­zető egyetemi docens, a Bor­sodi Vezető- és Szervező To­vábbképző Iskola igazgatója vezette. A dollár-dilemma JVI em is olyan régen a francia frank, aztán az angol 1” font válsága töltötte meg a világlapok első oldalá­nak jelentős részét. Most pontosan ez történik a nyugati valutapiac sokáig érinthetetlennek, sebezhetetlennek tar­tott „szent tehenével”, az amerikai dollárral kapcsolatban. Aligha kell hosszan bizonygatni, milyen beláthatatlan gazdasági és nem utolsósorban politikai következményei lehetnek ennek a fejleménynek. Elvégre nem kevesebbről van szó; mint arról, hogy a tőkés világ legérzékenyebb szeizmográfjává tőzsde kérdőjelezte meg a Nyugat vezető hatalmának gazdasági megbízhatóságát. Ez a kérdőjel nemcsak gazdaságilag fogja súlyosan érin­teni az Egyesült Államokat, hanem politikailag is. Egy ország pénzének helyzete ugyanis presztízs-szempontból is döntő jelentőségű, egy ország presztízse pedig vitathatat­lanul politikai tényező. A krízis súlyosságának számos biztos jele van. Nixon kénytelen volt bejelenteni, hogy sürgős tanácskozásra ma­gához kérette John Conallyt, pénzügyminiszterét. Ezen a tényen nem sokat enyhített az a világszerte gyanakvással fogadott, megnyugtatásnak szánt nyilatkozat, amely sze­rint az elnök és a miniszter „nem tartja szükségesnek és nem tervezi a valuta-árfolyamok rendszerének megvál­toztatását”. Egy ilyen nyilatkozat^ nem sokat segít akkor, amikor az egész nyugati pénzvilágban félreverték a harangokat és az .USA elszenvedte történetének egyik legnagyobb meg­aláztatását: bonni kezdeményezés nyomán a nyugat- európai bankok felfüggesztették a dollár beváltását. Sőt, nemcsak a nyugat-európaiak hoztak ilyen döntést, hanem Japán is és ez külön érzékeny csapást mér az Egyesült Államok mostanában különösen sokat emlegetett ázsiai jelenlétére. Lehet, sőt valószínű, hogy gazdasági értelemben a dollár-dilemma valamilyen módon rendez­hető. De a politikai vereség, a presztízs-veszteség hosszú távon is érezteti a hatását és Nixonnak ezzel mind kül-, mind belpolitikájában számolnia kell. Most például, a sorozatos béketüntetések napjaiban, a dollár-dilemma alighanem sok amerikai választónak eszébe juttatja: hátha mégis azoknak van igazuk, akik szerint Washingtonnak nem Vietnamban kellene haj­szolnia az elérhetetlen katonai győzelmet, hanem otthoni égető problémáival kellene törődnie... Rciulőrorvosi tudományos ülés Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról.) ken, s az egész magyar igaz­ságügyi orvostan számára is jelentős tudományos fórum. — Külön öröm számunk­ra — folytatta a főkapi­Tanácskozik a szakszervezetek XXII kongress Csütörtök reggel 9 órakor a három napirendi pont együttes vitájával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. A tanácskozáson megje­lent Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is. Somoskői Gábor, a SZOT titkára volt az első felszó­laló. Elöljáróban a szakszer­vezetek bővülő szerepköréről beszélt, arról, hogy sokféle formában segítik a szakszer­Átfogó gvártmányliesnuíató A DIGEP termékei Budapesten A Diósgyőri Gépgyár a BNV-n idén is bemutatja új termékeit. A gyár szerelői már a hét elejétől Budapes­ten tartózkodnak, ahol a be­mutatásra kerülő gépek ala­pozását készítik. Csütörtök délelőtt indult útnak a gyár­ból egy hatezer tonnás gl- lenütős kalapács és egy 100 tonnás sajtológép. A nagy gyártmányválasz­tékkal rendelkező gépgyár 60 különböző rendeltetésű gépet és gépi berendezést állít ki. Szerszámgépeik" kö­zül lemezélhajlítókat, ellen- ütős kalapácsot, mechanikus és hidraulikus sajtókat és ollókat mutatnak be. Kiál­lítanak prototípusé és más sorozatgyártású kábelgépe­ket is. A hűtőkompresszorokból szintén kiállítanak egy kon­denzátort és négy nagy ha­tásfokú hűtőberendezést. Az egyfokozatú búvár- és cső­szivattyúkból üzem közben mutatnak be közel harminc szivattyút. Bemutatnak- egy új, vállalati szabadalom alapján készült, gumirugós villamos kerékpárt is. Ezek felszerelésével megszüntethe­tő a villamosok által okozott zaj. A gyár kereskedelmi fő­osztálya hat gépet nevezett be a Fővárosi Tanács V. B. nagy díjáért és a BNV vásári díjáért folyó versenybe. — l’okorny — vezetek a munkáshatalom alapjainak erősítését. Mun­kájuk egyik fontos területe a ma már- több mint egy­millió tagot számláló szo­cialista brigádmozgalom szer­vezése. A munkások a ki­bontakozó, erősödő üzemi demokrácia elsőrendű letéte­ményesének tekintik a szak- szervezeti bizottságokat. Ez a dolog egyik oldala. A má­sik oldalról viszont elvár­ják, igénylik: a tagság so­raiból is minél több embert vonjanak be a szakszerveze­tekre váró feladatok megol­dásába. Somoskői Gábor a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek alapsza­bály-módosításának lényege: a szakszervezeti választások­nál. is — üzemi szinten — térjenek át a négyéves cik­lusra. A szakszervezetek ká­derhelyzetével is foglalkozott a felszólaló. Dr. Ranódy László Kos- suth-díjas filmrendező, a Filmművészek és Filmalkal­mazottak Szakszervezetének elnöke a művészet és a kö­zönség kapcsolatát elemezte, Simon Antal, a Bányaipa­ri Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára felszólalásában kifejtette: a bányászok -be­csülettel eleget tettek köte­lezettségüknek, nagyszámú pótműszakot is vállaltak. Pe­dig nem volt könnyű meg­értetni a szénbányászokkal, hogy egyfelől a gazdaságta­lanul termelő üzemek mun­kájának visszafejlesztése van napirenden, másfelől fel kell áldozniuk szabadnapjai­kat, hogy az ipar és a la­kosság ellátása zavartalan legyen. A délelőtti szünet után Gyöngyösi István, az Építők Szakszervezetének főtitkára töltötte be az elnöki tisztet, s elsőként Siklós Jánosnak, a Népszava főszerkesztőjének adott szót. — Szólt a szak­szervezeti vezetők közéleti rangjának növeléséről, töb­bek között arról, hogy a szakszervezetek főtitkára, a szakágazatok vezetőinek, a' vállalati szakszervezeti taná­csok titkárai pedig a válla­latvezetőknek egyenrangú partnerei legyenek. A SZOT elnöksége a déli szünetben fogadást adott a szellemi élet ismert szemé­lyiségei tiszteletére Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára megköszönte neves tudósainknak, íróinknak, művészeinknek, hogy részvé­telükkel is segítik a kong­resszus sikerét. Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára felszólalásá­ban az ifjúmunkások, a dol­gozó fiatalok helyzete kap­csán emlékeztetett arra, hogy két év óta a vállala­tok maguk állapítják meg a kezdő szakmunkások bérét. Erről az intézkedésről ked­vezően vélekednek a mun­kásfiatalok, mert az életbe való elinduláskor nem kell túlságosan hosszú ideig vá­rakozniuk, ha tudásukkal, szakismereteikkel rászolgál­nak, gyorsabban megkaphat­ják az anyagi elismerést is. Rövidesen újabb kedvez­ményben lesz részük a fiata­loknak: a családalapftási se­gély bevezetésével, vagyis azzal, hogy a lakásproblé­mák megoldásában előnyben részesítik a „fészekrakókat”. A tanácskozás pénteken reggel kilenc órakor folytat­ja a vitát a beszámolók fe­lett. tány, hogy az Igazságügy­minisztérium, Legfőbb Ügyészség, bíróságok és a rendőri munka egyéb terüle­tein működő szakemberek is részt vesznek ezen a ren­dezvényen. Orvosszakértőink hasznos segítőtársaik min­dennapos munkájukban, s ,a jó együttműködés a korsze­rű bűnüldözési és jelderíté- si munka egyik záloga. Kí­vánom, hogy ez a tudomá­nyos ülés méltó tükre le­gyen az eddig elért eredmé­nyeknek, s biztosítéka az elkövetkező évek még jobb, még eredményesebb munká­jának. Ezt követően dr. Földes István rendőr ezredes kö­szönetét mondott a tudomá­nyos ülés r ón dezősé gén ek, majd Vaskó Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára üdvözölte a tanácskozást. Köszöntötte a rendőrorvosi ülést dr. Schiefner György is, a Szentpéteri kapui kór­ház igazgatója. A belügyminiszter az V. rendőrorvosi tudományos ülés alkalmából több rend­őrorvost kitüntetésben és pénzjutalomban részesített, köztük a megyénkben műkö­dő dr. Nagy Dénes rendőr­orvos századost is. Az üdvözlések és a kitün­tetések átadása után sor ke­rült a tudományos előadá­sokra. Az első nap délelőtt­jén dr. Budvári Róbert, dr. Haranghy László, dr. Szinay Gyula és dr. Szabó Árpád tartottak előadást. A tanácskozás ma tovább­folytatódik, s többek között ma kerül sor két megyei főorvos, dr. Keresztúri Sán­dor és dr. Sótonyi Gábor előadására. Mérlegen a kisiparosok tevékenysége Újjáválasstottúii a KI ŐSZ miskolci vezetőségét A javító,' szolgáltató tevé­kenység jelentős részét ha­zánkban — a szocialista szektorokon kívül — ma is a magánkisipiarosok végzik Szervezetük demokratikus alapszabálya szerint négy- évenként mérlegre teszik munkájukat, számot adnak az alapszervezetek, s a kü­lönböző bizottságaié tevé­kenységéről, s újjáválasztják a vezetőségeket is. Megyénkben a kisiparosok legnépesebb — Miskolc vá­ros és környékbeli települé­sek 1350 tagot számláló — szervezete tegnap, csütörtö­kön este tartotta vezetőség- ■ és küldöttválasztó taggyűlé­sét. Amint azt beszámolójá­ban Majoros Ferenc titkár elmondotta: az elmúlt idő­szakban a kormányhatáro­zat szellemében meggyorsult az ipar-jogosítványok kiadá­sa, örvendetesen megnőtt a szolgáltatásokat végző, aktív kisiparosok létszáma. Nem­csak a város területén, ha­nem a miskolci, járás közsé­geiben is egyre kevesebb az ellátatlan terület, a „fehér folt”. Amint azt a követke­ző időszak egyik legfonto­sabb feladataként jelölte meg a vezetőség, hogy a szolgál­tatás színvonalának javításán túl erőteljesen kell felépíte­nie a KlOSZ-nak a jogtalan haszon reményében mester- kedők és a harácsolok ellen. Természetesen ezen túl to­vábbra is megfelelő érdek- védelmi képviselője lesz a szervezet az arra érdemes iparosoknak. A tegnap megtartott tag­gyűlésen megválasztották a héttagú vezetőséget és a megyei küldöttértekezletre delegált kisiparosokat. A KIOSZ miskolci szervezeté­nek titkára ismét Majoros Ferenc lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom