Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-07 / 106. szám
1971. máfus 7péntek sms ESZAK.MASYÄRORSZÄÖ 3 Megfontolt mérlegelés Lesz elepi w i laísszliito A hegyaljai, szövetkezetek a IV. ötéves terv kezdetén A negyedik ötéves terv a termelés gyorsuló ütemű fejlesztését tűzte célul a mezőgazdaság elé. A feladatok megoldása valamennyi termelőszövetkezetben megfontolt előkészítést és.*' körültekintő munkaszervezést igényel. A fokozott követelmények teljesítése sajátos gondokat okoz azoknak a szövetkezeti gazdaságoknak, amelyeket leginkább sújtottak a múlt esztendő elemi csapásai. Ezek a szövetkezetek megyénkben túlnyomó részt a Tokej-hegyaljai Területi Szövetséghez tartoznak. A szövetség szakemberei a közős gondok orvoslásának megkönnyítésére behatóan elemezték e táj mezőgazdaságának jelenlegi helyzetét, hogy az adott lehetőségek alapos ismeretében reális számvetéssel kezdjenek a szövetkezetek az új ötéves gazdálkodási ciklushoz. Önáltatás nélkül kell szembenézniük a szövetkezeteknek a tényekkel. Az ár- vtz és a belvíz miatt tavaly a szövetség területén vetetten maradt 28 ezer kataszt- fális hold szántóföld, a közös szántó egynegyede. A csökkent területen a fő árunö- vényből, a kenyérgabonából sokkal kevesebb termett a tervezett ’ mennyiségnél. A. cukorrépa, a napraforgó és á burgonya termése is gyengébb lett az előző évinél. A rendkívüli próbatétel, idején még inkább szembe- iűnpvé vált a mezőgazdasasi. gépek elégtelensége, s a Pótalkatrészek krónikus hiá- nya. Kellő számú betakarító §óp és szárítóberendezés híján a maradék termésből is s°k kárba veszett. A növénytermesztés Iced- ' ezötlen alakulásának szük- fégszerű következménye, "°gy ennek az ágazatnak az árbevétele tetemesén meg- csappant. Csupán a kenyér- gabona értékesítésénél 39 billió forint várt bevételtől estek el a szövetkezetek. -Ezt a, nagymérvű kiesést nem Pótolhatta teljesen az állattenyésztés intenzívebb kihasználásából, s a kiterjesztett melléküzemági tevékenységekből származó több- tet bevétel. Rí állattenyésztés tiiztensápt ad Gazdálkodási szempontból azonban igen figyelemre teéltó tanulságokat eredményezett, hogy felismerték a szövetkezetek az állattenyész- te_s elsődleges jelentőségét. Azt. hogy ebben az üzemág- Jan kisebb a kockázat, biztsabban megtérül a befektetés, tehát érdemes a terhelési szerkezetet ebbe áz Jtanyba módosítani. Az ál- .tenyésztés stabilizálódása, az ebből eredő több áru érOét naß alatt- Május 2-án. reggel (> órai tehettél igen nagy, jólszer- ózett munka kezdődött a ■'Pnin Kohászati Művek dur- . anengerművében: a nagyJavitás. ~~ Ebben az évben — Mondja Barta József főme- 'Aanikus — újszerűén szereztük meg a nagyjavítást. ;■ „intenzív .gazdálkodási cél'•Uuzések szem előtt tartásáéi- 90 százalékban a gyár -olgozóínak a megszervező-' sevel, segítségével végezzük a blokk-, buga- és a gerendasor karbantartását, nagyjavítását. Számítá- sunk szerint, a tavalyi 12 uappa] szemben, ebben az evben 7 nap alatt végzünk a munkával, és a nyolcadik napon már megkezdjük a sorok próbaüzemelését. Hadd jegyezzem meg. hogy korsze- ‘n-mtesk is akarunk az egységben végezni. A nagyjaví- "T idején jut erőnk a kor- :*zenisítések előkészítéséhez, ‘-gyes részmunkák elvégzéséhez is. \ tőkésítésé a népgazdaságnak is érdeke. A mérleg egyensúlyát azonban a dicséretesen gyors gazdálkodási átcsoportosításokkal, új bevételi források felkutatásával sem sikerült mindenütt helyreállítani. A veszteségek ellensúlyozására, a tagok személyes jövedelmének .megfelelő szinten tartására a szövetkezetek többsége felhasználta a korábban felhalmozott biztonsági alapok nagy részét is. A tartalékok bevonása, az indokolt állami segítség, a szövetkezeti tagok és veze^ • tök megfeszített igyekezete ellenére e területen 18 szövetkezet kisebb-nagyobb mértékben veszteséggel zárta a gazdasági évet. Közülük tízben szükségessé vált a szanálási eljárás a pénzügyi egyensúly helyreállítására, s a gazdálkodás további feltételeinek megteremtésére. !). beruházások megalapozottabb' előkészítése Ebből a helyzetből kiindulva kell eljutniuk a IV. ötéves tervben megjelölt célokig a szövetkezeteknek. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy a termelési feladatokat a szövetkezetek megváltozott közgazdasági körülmények között valósítják meg. Módosult a mezőgazdasági üzemek adózási és támogatási rendszere. Legközelebbről a beruházási ártámogatás változása érinti a szövetkezeteket. Az új beruházások megalapozottabb előkészítést igényelnék a jövőben. Ezért mindenképpen az ajánlható, hogy a szövetkezetek ezt az évet előkészítő időszaknak tekintsék, s most a félbemaradt beruházások befejezésére törekedjenek. Ezenkívül az idén vásárolják meg a legszükségesebb új mezőgazdasági gépeket, erre a célra ugyanis megfelelő hitelt kaphatnak. A szövetséghez tartozó termelőszövetkezetélv 80 százaléka kedvezőtlen adottságú, ezért megkülönböztetett állami támogatásban részesül a jövőben is, azonban a támogatási rendszerben bekövetkezett változásokat nem lőhet figyelmen kívül hagyni. A változásokhoz igazodva szükség van a termelési szerkezet rugalmas átalakításába, olyan módon, hogy az mindig a termeléspolitikai célokat szolgáló szabályozókhoz alkalmazkodj éle Érdemes például az előnyös szarvasmarha- és sertéstenyésztést nagyobb mértékben fejleszteni. Ennek megfelelően szükséges kiterjeszteni a takarmánytermesztést — a közös gazdaságokban és a háztáji üzemágban egyaránt. Különösen az a b raktaka rmá nyolc termesztését — ezek közül is elsősorben a komplex módon gépesíthető kukoricatermesztést indokolt szorgalmazni, mivel a szabad áras rendszerben abrakot vásárolni nem kifizetődő, rontja a termelési költséget — és növekvő keresletnél a piaci, beszerzés bizonytalanná is válhat. De érdemes az arra alkalmas talajokon gazdálkodó szövetkezeteknek — például a. Bodrogközben — nagy területen, specialization, árunövényfként is termeszteni a kukoricát. Ez a fő abraktakarmány ugyanis — piackutatási előrejelzések szerint — egyre inkább keresett cikk lesz és mindig jól értékesíthető. További lehetőségek A gazdálkodással összeegyeztethető kiegészítő üzemágak tevékenységét is érdemes továbbfejleszteni, a múlt esztendő ide vágó tapasztalatainak felhasználásá- . val. Tavaly ugyanis sokat enyhített a gazdasági gondokon, hogy az itteni szövetkezeteknek már 132 millió forint bevételt hozott a fuvarozás, az építőipari munka, a fafeldolgozás, a lakosságnak végzett szolgáltatás. E területeken még sok a feltáratlan lehetőség. Berccz József Óriás gáztároló az OKU-ben Foto: Mizerák István A dynox-gázt a betegek altatásánál használják. A háztartásokban viszont a hab- szifonok működtetéséhez szükséges. A patronok töltését a répcelaki szénsavgyár végzi, a gáz viszont a BVK- ban készül. A két üzem a kórházak és a lakosság igényei alapján úgy látta, hogy i a BVK-ban bővíteni kel^ a kapacitást A répcelakiak, hogy a háztartásokat megfelelő mennyiségű patronnal tudják ellátni, vállalkoztak arra, hogy anyagilag is hozzájárulnak a dynox-üzem- rész bővítéséhez. Az együttműködés várható eredményét jól érzékelteti, hogy míg ma a BVK-ban évi 100 tonna dynox-gáz készül, a rekonstrukció befejezése után ez a mennyiség eléri ■majd az évi 300 tonnát Mive1 tölti munkaidőiéi? A felmérések izgalomba hoztak, csaknem szíven ütöttek. Van-e izgalmasabb kérdés, van-e ami jobban foglalkoztatja ma hazánk lakosságát, mint az a nagy jelentőségű probléma, amelyről lépten- nyomon statisztikák, felmérések készülnek: mivel, hogyan töltjük szabad időnket? Ha lehet hinni a számoknak, a szociológusoknak, a kutatóknak, a pszichológusoknak, akkor egyre rósz- szabóul. Mert mit csinálunk a szabad időnkben? Keveset járunk színházba. Keveset járunk kirándulni. Keveset járunk futballmeccsre Keveset foglalkozunk a gye-' veitekkel, a férjjel, a feleséggel. . És azt talán lehet tudni, hogy mivel foglalkozunk munkaidőben? Mert úgy igaz, hogy az egyre zsugorodik, legalábbis elméletileg, a szaporodó túlórákat, nem. számolva, de azért mégiscsak ez teremti meg a sza- ■ porodó szabad időhöz is _ a pénzt. Az ember úgy képzelné el a dolgot, hogy előbb megvizsgáljuk: mivel töltjük munkaidőnket, hogy aztán ennek alapján lehessen egyre több szabad időnk. Ezzel szemben a szociológusokat, a kutatókat, a statisztia. nunKözművesítés sok munkával Miskolcon, » Kiss tábornok utcán vtfgcz útátfűrási munkálatokat a Miskolci Vízmüvek és Fürdők Vállalat megbízásából a Közlekedési Építő Vállalat. A villamosvágányok alatt ve-' zelik majd át az 500 mm-es tehermentesítő szennyvízcsatornát Foto: ifj. Hollösy Endre leusokat, a pszichológusokat főleg a szabad idő izgájjíi Hát mivel töltjük ami kai dónkét? * Mindenekelőtt természetesen munkával. Nincs igazuk azoknak a cinikusoknak, akik úgy vélekednek, hogy nálunk soha nem dolgozik senki a munkahelyén. Ez nem lehet így, végtére is azért szépen gyarapodunk, s minden érték forrása a munka, amint azt a szintén munkaidőben jegyzetelt politikai gazdaságiam brosúrák, Marx nyomán olyan határozottan állítják. De... Munkaidőben zunk, mert rengeteg olyan teendőnk van. amit csak munkaidőben lehet elvégezni. Először is táplálkoznunk kell, s elmúltak azok az idők, amikor a dolgozó kénytelen volt papírba csomagolva magával vinni az elemózsiát, vagy kis lábaskában az ételkéjét. Most már mindenütt van büfé, ahol ki-ki' bevásárolhat. Igaz, hogy mivel csínján kell bánni a beruházásokkal, ezek a büfék mindenütt a kélleté- nél kisebbek. Következésképpen: nemcsak elmegyünk a büfébe, nemcsak eszünk valamit, hanem a kettő között álldogálunk is egy darabig. Ha végzett a büfében, haza kell telefonálnia a szomszédba, hogy amikor jön a postás, adják át neki az öt- venforinlos tv-eiőfizetpsi díjat. A postás ugyanis munkaidőben jön ‘ a pénzért, csekken befizetni nem lehet, illetőleg elég körülményes a dolog. A szomszéd- asszony aztán megkéri a dolgozót, hogyha már úgy is benn van a városban, szerezzen banánt, mert állítólag néhány üzletbe érkezett. A banán-ügy lebonyolítása után ideje megtárgyalni a belkereskedelem helyzetét különösen és fejlődésünk gátjait általában. Mégiscsak tűrhetetlen helyzet, hogy aki reggeltől estig megállás nélkül dolgozik, hátrányban van azokkal szemben, akik csak bejárnak és mímelik a munkát. A rövid eszmecsere harcos elhatározással fejeződik be: ideje, hogy a gazdasági ösztönzőkön változtassanak az illetékesek az egyetlen lehetséges, igazságos módon úgy, hogy mások többet dolgozzanak, mi pedig többet keressünk. Mire ez is - megvan, elérkezik az ebédidő. Az üzemi étterembe nagyon pontosan kell menni, mert egy vállalat működésében lehetnek fennakadások, de egy konyháéban nem. Ebéd után Szegény aztán meg lehet főzni a feketét, hogy ennyi hajsza után egy kicsit felélénküljön az ember, gyerek közben, hazaért az iskolából. Üjabb telefon a szomszédasszonynak: lenne szíves áthívni a kölykök mert a legutóbbi szülői értekezleten az osztályfőnök azt kérte, foglalkozzanak vele a szülőle többét. Hát hogyne foglalkoznának, de hát munkaidő után már késő van, ha az ember hazamegy, már azt sem tudja, hogy hol áll a feje. A gyerek elég pimaszul válaszol a kérdésekre, ettől beáll a főfájás, gyerünk le az orvosi rendelőbe. Ott mások is vannak, várni kell egy kicsit, Az orvos csóválja a fejét: szörnyű, mennyi az ideges ember, ez a mai hajszával teli élet nem tesz jót az egészségnek. Szerencsére még másfél óra, s vége van a munkanapnak. Néhány gyors intézkedés, a többi ráér, nem ég a ház, a szocializmus fel-' , építése egész történelmi idő- ' szak, nem szabad egy műszakban elintézni. És aztán ki lehet már tódulni a kapun. Hullára fáradva, az egész napi munkától. Már annak, aki teheti. Mert a műhelyben bizony vagy százan ma is túlóráznak, megjött Mici néni a légóról, megvannak a papírok. ; s a munka sürgős. Az igazgató most tart értekezletet, a vezetőkkel, mert fegész nap nem értek rá abban a hajszában. Aki azonban olyan szerencsés volt, hogy a munkaidő végén letelt a munkaideje, hozzáláthat végre a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Talán, ha egyseer mindenütt alaposan megvizsgálják majd a munkaidő hasznos eltöltésének lehetőségeit, s biztosítják is annak feltételeit. nem beszélünk majd annyit a szabad időről sem. Mert az igazság az, hogy aki heti negyvennégy, vagy negyvennyolc órát tölt a munkahelyén. az mindenképpen alaposan elfárad. Akármivel lelik is el az ideje. Vannak bizony nagyon fárasztó tevékenységek, amelyeket azonban semmiképpen nem lehet munkának nevezni, a szó közgazdaságtani értelmében. Értéket nem hoznak létre, csak fáradságot. Ez az a fáradság. amelyet olyan nehéz kipihenni szabad időben. És á másik az, amire azt mondja a magyar közmondás, hogy jól végzett munka után édes a pihenés. Ilyent kívánok szívből valamennyiükneJc.
