Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
GSZAK-MAGYARÖRSZÄG 4 1971. május 1., szombat Új művészeti díjasunk: Mura Péteri SZOT-díjjal tüntették ki Pénteken, április 30-án délelőtt a SZOT-székházban ■ünnepélyesen adták át 3 SZOT elnökségének 1911. évi Irodalmi és művészeti díjait. A díjat Simon István, Vasvári István költők, Vadász Ferenc, Marosi Gyula írók, Máriássy Félix filmrendező, Kállai Ferenc, Solti Bertalan, Szemes Mari, Koncz Gábor színművészek, Szabó István szobrászművész, Fehér Zsuzsa művészettörténész, Lóránt János festőművész, Vásárhelyi Zoltán zeneszerző, Mura Péter karmester, Tímár Sándor koreográfus és Blaskovits János történész kapta meg. KIEMELKEDŐ MŰVÉSZETI és népművelői tevékenységének elismeréséül SZOT művészeti díjjal tüntették ki tegnap Mura Péter karmestert, a Miskolci Szimfonikus Zenekar zeneigazgatóját. A magas elismerés több mint negyedszázados igen értékes munkásságot honorál. Mura Péter igen fiatalon, már 1945-ben megkezdte zenei népművelő tevékenységét a hajdani MADISZ országos központja zenei osztályán, majd 1949-ben a budapesti Világifjúsági Találkozó zenei előkészítésének egyik fontos munkálója volt. Közben kultúrversenyeket szervezett, zenei versenyéltet zsűrizett, s mint- fiatal karmester, dirigált az Operaházban. Miskolcon 1948-ban állt először karmesteri pulpituson. Akikor vendégként a Lammermoori Luciát vezényelte. Művészeti-közművelődési munkájának egyik legjelentősebb állomása volt a zenei tömegnevelésben felbecsülhetetlen érdemeket szerzett Gördülő opera részbeni szervezése és zenei vezető tisztének betöltése 1950- től 1952-ig, Szinte az egész országba eljuttatta ez a szervezet az operairodalom legszebb 'darabjait. Miskolccal 1953-ban kezdődött az érdemi kapcsolat. Mura Pétert ekkor nevezték ki a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatójának. Nevéhez fűződik a miskolci operatársulat megszervezése, .vezetése, a vidéki operaelőadások, vendégszereplések rendszerének megteremtése, az operaművószet szerves beiktatása a vidéki tömegkultúrába. Az 1954—55-ös évadban a színház megbízott igazgatója is volt. Az 1956-os ellenforradalom, illetve azt követően a megyei munkástanács jobboldali tevékenysége megfosztotta beosztásátóL A baráti Lengyelországban 1957-től 61-ig működött. Rövid ideig a Varsói Operában volt karmester, majd Sziléziába, a lengyel iparvidékre ment, és részben Katowicében volt a zeneművészeti főiskola opera tanszakának tanára, részben pedig Byton- ban a nagy bányász- és iparvárosban a helyi opera karmestere, s a környék komolyzenei ellátásának szervezője. 1961-ben tért haza, és 63-ig a félfüggetlenített filharmóniai zenekart vezette, közben szervezője, kezdeményezője volt az önálló Miskolci Szimfonikus Zenekar megteremtésének. Annak megszületésétől, 1963-tól mind a mai napig e zenekar vezetője, zeneigazgatója. Miskolci és hazai karmesteri tevékenységén kívül, többfelé hívták vendégművészként. Kubában, az NDK- ban, Lengyelországban, Romániában, Jugoszláviában és a Szovjetunióban vendégszerepeit, vezényelt operákat és zenekari hangversenyeket. Munkásságát kétszer honorálták A Szocialista Kultúráért kitüntetéssel, több nívódíjat kapott, 1965-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1968-ban elnyerte a város Reményi Ede-díját, 1969-ben pedig SZMT művészeti díjjal jutalmazták. Az elismeréssorozat tegnap a SZOT művészeti díjjal folytatódott. — A LEGFŐBB GONDUNK, hogy a miskolci zenekar miskolci és Miskolcé legyen — mondja, amikor az együttes munkájáról, gond- jaii’ól beszélgetünk. — Azért járjuk rendszeresen a diósgyőri üzemeket, és a munkásszállásokat, hogy mindenhová elvigyük a zene szere- tetét, felkeltsük az érdeklődést iránta, híveket szerezzünk neki, elsősorban a munkások és a fiatalok körében. Szeretnénk, ha minden miskolci magáénak vallaná zenekarunkat, és ha mind szélesebb bázisunk lenne a megye munkáslakta vidékein is. Kazincbarcikán, Ózdon, Le- ninvárosban rendszeresen tartunk koncerteket, s örömmel tapasztaljuk, hogy ha lassan is, de növekszik a zene hallgatóinak és élvezőinek tábora, mind több lesz e munkásvárosokban a zenebarát, s ebben nekünk is részünk van. Hasonlóan örömmel töltenek el a nagyszámban tartott diákelőadások, ahol a jövő felnőttjeit szeretnénk mind jobban a zenéhez kapcsolni. A rendszeres miskolci kontcertellátáso- kon, a fővárosi és más nagyvárosi szerepléseken kívül tevékenységünk súlypontja': közelebb kerülni a közönséghez. Minden tevékenységünk, művészeti és szervezeti munkánk egyaránt ezt a célt szolgálja. Igen sok segítséget kapunk a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsától. — A karmesteri és népművelői kettős funkció hogyan hat egymásra? — Bármilyen szívesen is csinálom a népművelői munkát, bármennyire fontosnak tartom a szervezői tevékenységet, nem tagadhatom le, hogy a sok szervezési jellegű feladat néha a karmesteri munka rovására is megy. Sok szervezeti gond Is adódik. Alacsony például a zenekari létszám, messze elmarad a hasonló együttesekétől és a szükségestől. Nagy a főváros elszívó hatása, lakásgondokkal küzdenek az együttes tagjai, ugyanakkor a városi tanács segítő szándéka ellenére 8 éve megoldatlan a zenekar elhelyezése is. Nem zöíkkeiiésmentes, de jó az együttműködésünk a helyi zeneoktatási intézményekkel, mert nélkülük nem megy a zenekari utánpótlás, mi nélkülünk nincs biztosítva a hallgatók jó gyakorlata. A KITÜNTETÉS feletti öröm nem jelent egyben pihenőt is. Mura Péter nemsokára Kassára utazik, hogy az ottani filharmonikus zenekart vezényelje, az együttessel pedig pozsonyi vendégszereplésre készül. Igaz, ez csak néhány hónap múlva kerül sorra. Közben még szervezik és ellátják a diósgyőri vár koncertjeit is a nyáron. Benedek Miklós NÁDASDI ÉVA: SZAVAK Felavatták Marx és Engels budapesti emlékművét Budapest közterületi díszeinek sorában új, monumentális képzőművészeti alkotást avattak tegnap: Marx és Engels közös emlékművét — a Jászai Mari téren. A nemzetközi munkásmozgalom két kimagasló alakjának közös szoborművét a munkásosztály nemzetközi ünnepéhez, május elsejéhez kapcsolódó eseménysorozat keretében adták át a fővárosnak. Az avatóünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczéi György, Benke Valéria, Nemes Dezső, Németh Károly, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány több tagja. Részt vett a politikai, a társadalmi és a kulturális élet sok ismert személyisége. Ünnepi beszédet Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott. ÉDESANYÁK KÖSZÖNTÉSE Szarajevói színház Miskolcon rr A FELKEGYELM Csütörtökön este a Miskolci Nemzeti Színházban megtartotta magyarországi vendégszereplésének első előadását a szarajevói Kamara- színház 55 társulata. Josip Lesic átdolgozásában és rendezésében bemutatta Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényének színpadi változatát. Amikor az előadást meg.. Néha csak pár szó, és velünk marad a végtelen: „Anyu, úgy hiányzottal nekem”. Ennyit ér most az életem. Egy ötéves kislány megoldozza a terheket. Halál utáni e szerelem. Már tudom, hogy ér valamit az életem. Pár szó csupán, piros mondat, s feloldódik benne a gyötrelem. Ifjúsági filmnapok ötödször Május 3-án ünnep lesz Kőszegen. Ötödször rendezi meg a KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium filmművészeti főosztálya, a Magyar Film- és Tv- művészek Szövetsége a Vas megyei és a kőszegi városi szervekkel együttesen az ifjúsági filmnapokat. Az évenként megrendezett rendezvénysorozat sajátos profillal rendelkező, jelentős filmművészeti eseménnyé vált, s lehetőséget teremtett az első- filmes magyar filmrendezők számára a közös, egyidejű bemutatkozásra, vélemény- és tapasztalatcserére, valamint: a film és az ifjúság kapcsolatainak elmélyítésére. A május 3-án ünnepélyesen megnyíló, egyhetes fesztivál programja az elő^ö évhez képest is jelentősen bővül. A Jurisich vár lovagtermében peregnek majd a versenyfilmek, nagy hírű rendezők, külföldi filmalkotók művei találkoznak először a magyar közönséggel a Szabadság moziban, s izgalmasnak ígérkező tanácskozásoknak nyújt otthont a város több intézménye. Megvitatják az ifjúság helyét és szerepét a társadalomban, az ifjúság világnézeti, politikai, erkölcsi állapotát, a közéletben elfoglalt helyét, a tudományos technikai forradalommal való kapcsolatát, s a Balázs Béla Stúdió helyzetét. Természetesen minden tanácskozás sajátos, filmes aspektusból közelíti meg témáját. Sokféle művészeti és szórakoztató program is várja a Kőszegre látogatókat. A legrégibb magyar fesztiválváros, Miskolc filmbarátai nevében érdeklődéssel várjuk a kőszegi rendezvényeiket, őszinte barátsággal köszöntjük a lassan nemzetközi jellegű fesztivállá fejlődő filmünnepet. előzőén a Művészklubban ismerkedtünk a vendégművészekkel, Miroslav Avram igazgató — 'többek között — arról az aggodalomról szólt, hogy otthoni színpadterük és a miskolci játéktér különbözősége miatt félnek a kisfo- kú kényszerű eltérésektől, a Szarajevóban kialakított játék megváltoztatásától,- mert eltűnhet a produkció intimitása. Nos, mint a csütörtök esti, sőt, bátran mondhatjuk: éjszakai taps, és az azt kiváltó tetszés jelzi, M. Avram aggodalma nem volt indo- kolt. A miskolci közönség fokról fokra felmelegedve firmelte a nagyszerű dráma pergését, nemegyszer nyílt- színi tapssal adott kifejezést tetszésének, a kilencedik kép után pedig hosszú percekig zúgott az elismerés és tetszés megnyilatkozása. Dosztojevszkij regénye — természetesen — nem szőrűi itt méltatásra, viszont annál elismerőbb hangon kell szólnunk az adaptációról, Josip Lesic munkájáról. A tíz képre tagolt játékban igen markáns vonásokkal rajzolódott fel előttünk Miskin herceg jóságból, szeretetből, érzelmi telítettségből ötvözött egyénisége, a környezetében élő emberek beteg lelkiségéből, gyenge jelleméből fakadó önkínzatása, önmegalázása, érzelmeiknek ambivalens hullámzása, s mindezek hátterében a nyomasztó társadalmi háttér. Van a regénynek és a drámának egy jelenete: a Natalja Filipovna lakásán összeverődött, (meglehetősen heterogén társaság meghökkentő szórakozásként azt játssza, hogy mindenki elmondja életének egy-egy szégyenletes epizódját, gyalázatos tettét. Ez az önkínzó feltárulkozás a regény legjellegzetesebb mozzanata, s ez az önvádas megihutatko- zás jellemezte mindvégig a J. Lesic adaptálta és rendezte játékot is. Mert ami jellemző volt a színpadi átfogalmazásra, ugyanaz áll a rendezésre is. Az első képekben Miskin herceg — jóllehet minden körülötte, miatta történik — jóformán csak csendes szemlélője a társasági élet hullámzásainak, majd alak} mindinkább előtérbe kerü hogy a második részben alt tív hőssé váljon és eljussol olyan csodásán megoldót drámai forrpontokhoz, min például a kilencedik képbei láttuk. Egyenletesen feszült, drámát kaptunk, töredezett} sége ellenére is folyamatos történetet, megkapó, a figyelmet a szokatlanul hosszt} előadás ellenére lankadni! nem hagyó játékot. Strahin- ja Petrovic ügyes, könnyen variálható, a maguk szűkszavúságában is igen plasztikus díszletjelzései kitűnő játékteret biztosítottak. A kosztü- mök Vauja Popovic tervezői j munkáját dicsérik. (A ven- j dégművészek a nagyméretű! színpad adottságait — különösen a nagyobb létszámú jeleneteknél — igyekeztek messzemenően kihasználni, s ez kíváncsivá tett: vajon miként oldják meg ezeket a je- leneteket kamaraszínpadon?) \ Néhány kitűnő színészt is- merhettünk meg A félke- | gyelmű előadásában. Mindé- i nekelőtt a Miskint alakító j Zoran Becic emelendő ki, aki visszafogottságával, majd hirtelen érzelmi kitöréseivel kitűnően állította elénk a beteg, kissé gyermeteg lelkű, de nemes érzésekkel leli embert. Nagyszerű volt Uros Kravijaca megformálásában a vad, nyers indulatokból és mély érzelmekből ötvözött Rogozin. Kaca Doric alakításában Filipovna úgy nőtt át érzelemmentes, kitartott nőből érzelmekkel telített, szerető asszonnyá, hogy mindvégig éreztük belső vívódását, dönteni, választani nem tudását, tragédiájának beéré- sét. A fiatal, szerelmes Ag- laja Ázva Cengic alakításában talált remek toímácso- lóra. Emlékezetes epizódalakítás volt Rejhan Demirdzic Jepnacin tábornoka. Emlékezetes, szép, ritka élménnyel ajándékozó estét töltöttünk csütörtökön este a színházban. Pénteken esle pedig a Játékszín ’71 miniatűr színpadán néztük meg Zorán M. Jovanovic On irta meg a regényemet? című kamaradrámáját. Erről még külön szólunk. (benedek)
