Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. május 5., szerda Mazsaroff Miklós munkái Budapesten MAZSAROFF MIKLÓS al­kotásaival — festményeivel és grafikáival — már igen sokszor, és igen sokfelé ta­lálkoztam. Csakúgy mint a miskolci, borsodi képzőművé­szet-kedvelő százak és ezrek, akik az utóbbi tíz-tizenöt évben felfigyeltek munkái­ra a területi és országos tár­latokon. s nem utolsósorban az utóbbi két-három év üze­mi és termelőszövetkezeti, falusi kamarakiállításain. Mazsaroff ugyanis rendkívül gyakran keresi fel munkái­val a borsodi szövetkezete­ket, s van olyan község, ahol már többször i6 rendezett, ka­marakiállítást. Alkotásaival gyakran találkozhatnak la­punk olvasói is, grafikái, vágj’ festményeinek repro­dukciói rendszeresen színesí­tik oldalainkat. A helyi tár­latokon való sikeres szerep­lesek mellett a közelmúlt években Bulgáriában, az NDK-ban. Csehszlovákiában és Lengyelországban vett jászt közös kiállításokon. Most Budapesten, a Fé­nyes Adolf-terem ben rende­zett önálló kiállítást. A 2:1 festményből és hat grafikai lapból álló gyűjtemény nagy értékű névjegyként szolgál az országos közvélemény előtti bemutatkozáshoz. A Fényes Adolf-terem'ben kiállítani egyben az országos fórumra lépést is jelenti, és nagy ér­deklődést vonzó tett. Az egy héttel ezelőtt megnyílt, s má­jus 9-ig nyitva tartó tárlat látogatói nem fukarkodnak a véleménnyel. A vendég­könyvben sűrűn sorakoznak a bejegyzések, amelyek a tár­lat kiegyensúlyozottságát, az egyes művek értékességét, hangulatosságát dicsérik. Kü­lönösen sok elismerést kap­nak a téli tájakat, a Duna­kanyar egyes részleteit,, meg a mezőgazdasági munkákat ábrázoló alkotások. A TARLATON látható munkák nagy többsége isme­rős a rendszeres tárlatlátoga­tó borsodi előtt. Mazsaroff úgy válogatta össze budapes­ti kiállításának anyagát, hogy az legújabb alkotó évei­ről adjon érzékletes, átfogó képet. Érdeklődése az utób­bi esztendőkben az emberi környezet felé fordult. Ecset­jével az embernek gyönyört nyújtó tájakat, az emberi munkához keretet adó végte­len földeket, a természet szépségeit tárja elénk sajá­tos művészi átfogalmazás­ban. Emberalak viszonylag ritka újabb képein. Még a mezőgazdasági munkákat megjelenítőknél is. Közvet­len emberábrázolással a tár­laton mindössze egyetlen ké­pen, az Alvó lány címűn ta­lálkozunk. A kiállítás anya­gában hazai ihletésű és olaszországi, valamint bul­gáriai útjának emlékeit idé­ző művek egyaránt megta­lálhatók. Színgazdagsága, színeinek hatása megkapó. A mélykék tengerek partján álló fák, facsoportok, az al­konyati erdő, a kék kontú­rokkal markánsan körülraj­zolt hegyek és házak, a le­bukó napfényben égősárgán izzó erdők kék önárnyékú fái, a kék. a vörös, a barna, az égő sárga foltok a termé­szeti szépségek roppant jó szín hatású átfogalmazásai, sajátos láttatásai. Hiányoz­nak viszont a munkásságától elválaszthatatlan üzemi té­májú képek. SIKERESEN ADTA le név­jegyét a fővárosban. Tárlata hangulatos, jó hatású, értékes. Egy látogató ezt jegyezte De a vendégkönyvbe: „Gratulá­lok! Bár az enyém lenne minden képe!. ..” Az isme­retlen látogató kívánsága nagyon kedvező ítélet a tár­lat egésze felett. De már csak azért sem lehetne övé min­den kiállított mű, mert több munka már korábban gaz­dára talált: magánosok, s az új mecénások, a termelőszö­vetkezeti és tanácsi szervek vették meg, a kiállítást meg­előzően. s adták át most be­mutatásra. (bin) A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye RITKÁN hallható zenei ér­dekességeket tar­talmazott a hétfő esti zene­kari hangverseny. Elhang­zott: Gluck: Iphigenia Aulis- ban, nyitány, Sárközy: Kla­rinétverseny, Penderecki: Hi­rosima, Ravel: Daphnis és Chloé. Közreműködött: Ditt­rich Tibor klarinétművész, A hangverseny különleges­ségét jelentő Penderecki-mű szerzőjéről el kell mondani, hogy a mai lengyel zené vi­lágszerte ismert alkotója, aki komponálási módjában egyre inkább távolodik a hagyományos kifejezési esz­közöktől és formáktól. Eb­ben az 1.960-bán írott müvé­ben az emberiség egyik leg­PORTRÉ A KILIÁNBÓL Soós István, a miskolci Kilián Gimnázium 1V/A osz­tályos tanulója, matematika- fizika tagozatos. — Mindig nagyon szeret­tem a matematikát és a fi­zikát. Általános iskolás ko­romban jártam az ifjú ma­tematikusok körébe, és ott kaptam biztatást Puskás La- josné tanárnőtől, hogy tago­zatos gimnáziumba jelent­kezzem. így jöttem a Kilián­ba. — Nem bánta meg? — Ha elölről kellene kez­denem, újra ezt választa­nám. Sőt, már az öcsémet is erre beszéltem rá, most ő is elsős a tagozaton. Aki ezeket a tantárgyakat szere­ti, az a tagozatos osztály­ban mindent megkap. A ma­tematikatanárom Szepesi László, ő az osztályfőnököm NE MOSSON OTTHON! Vegye igénybe az ország első PATYOLAT INGMOSÓSZALONJÁNAK szolgáltatásait! Ingek, pizsamák, munkaköpenyek mosása és fehérítése 6, 24, 48, 72 óra alatt a Miskolc, Kazinczy u. 1—3. sz. alatti ingmosószalonban Bérautó Vezető nélkül bérbe adunk 1 to-s, 2,5 to-s tehergépkocsikat. Felvilágosítás: 33-540. Volán 3. sz. Vállalat Gépkocsivezetők, figyelem! Seprőgépre vezetői, üzemóránké n t 4 és 5 Ft-os pótdíjjal felvesz a Miskolci Köztisztasági Vállalat, Miskolc, József Attila u. (15. is, a fizikatanárom pedig Bagoly Lajos. Nem illő, hogy egy diák éppen az érettségi előtt véleményt mondjon ta­nárairól, esetleg hízelgésnek hatna, annyit azonban még­is, hogy mindannyian na­gyon szívesen vagyunk az óráikon. — Az anyag? — A matematikából is, a fizikából is többet, részlete­sebben tanulunk, mint a normál osztályokban. Erős "száklföféink is vaíüiak. Fizi­kából például másodiktól kezdve külön tagozatos tan­könyvünk van. Más az anyag felépítése, sorrendje, több a kísérlet, gyakorlati foglalko­zás, szóval minden megvan, amit szeretünk. — Tanulmányi versenyek? — Ez érdekes téma. Vala­hogy mindenki azt várja, hogy fizikából nekünk kell nyerni. Természetesen én is ezt várom. És talán, mert annyira akarom, nem sike­rül. A második, harmadik hely igen. Matematikából ta­valy megnyertem a városi versenyt. A Földes Gimná­ziumtól félünk a legjobban, mert ott nagyon tudnak. Ezen a versenyen is két Földes-gimista ért el maxi­mális pontszámot. Én azzal lettem első, hogy az egyik példára két megoldást ad­tam. Azóta minden példánál keresem a másik megoldási is. Az országos matemati­kai verseny döntőjébe is be­jutottam tavaly is, az idén is. Tavaly nem ment vala­mi jól, az idén viszont, úgy érzem, jobban sikerült. Az eredményt még nem tudjuk. — Hová jelentkezett? — A Szovjetunióba, a Lo­monoszov egyetemre. A fel­vételi nemi-égen volt Buda­pesten. — Érzése szerint sikerült? — Azt hiszem, igen. Na­gyon jó volt hallanom a sok dicséretet. Az elnök meg­kérdezte azt is, melyik gim­náziumból jöttem. Minden példát megoldottam, de hoz­zá kell tennem, hogy ne­künk itt a gimiben már ne­hezebb példákat is meg kel­lett oldanunk és rövidebb idő alatt. — Milyen pályát választ? — A vegyiparban szeret­nék dolgozni. A Borsodi Ve­gyikombinátban, ahol édes­apám is dolgozik. Automa­tizálást, vegyipari szabályo­zástechnikát tanulok majd, ha sikerül az egyetem — Ha üzenhetne a végzős nyolcadikosoknak, hogyan szólna az üzenet? — Csakis úgy, hogy aki tovább akar tanulni, az fel­tétlenül tagozatos gimná­ziumba jöjjön! Itt minden lehetőség biztosítva van szá­munkra, hogy kellő módon tudjunk. Sőt, ha még tovább lehetne részletezni, azt is üzenném, hogy a Kilián Gimnáziumba jöjjenek. Biz­tosan jó persze a többi is, a versenyek bizonyítják, de én négy éve járok ide, na­gyon megszerettem, még a téli szünidőben is bejártam sokadmagammal együtt. Akármelyik tanár úrhoz for­dul az ember, bármilyen problémával, arra mindig van idő. Leültetik, meghall­gatják ... és egyáltalán, jó itt. Priska Tibor nagyobb katasztrófájának kí­vánt zenei emléket állítani. Az 1945. augusztus 6-án, reggel 8 órakor történt ször­nyűségnek. amikor három amerikai bombázó nyoméin néhány perc alatt 76 150 ha­lott, 13 983 eltűnt, 9428 sú­lyos sebesült, és egy volt város eddig soha nem is­mert borzalma tárult az em­beriség elé. MŰVÉSZILEG mindeddig ______________ le:.:esen is­meretlen vállalkozásba kez- cctl az akkor -dig 21! éves e-iei/ö. Ehhez a döbbenetes eseményhez a zaretörlénet- ben még nem alkalmazott eszközöket ke.lett keresnie. A zene két nagy összetevő­jét a dallamot év a ritmust kikapcsolta ós az eddig meg­szokott zenei jelölési módot ' is elvetette. Hangjegyek he­lyett csupán jelek: három­szög, kör, félkör, ezeknek az áthúzásai, szélesedő vonalak szerepelnek, s dallamok he­lyett üveghang szerű, magas hangok, csúszások. Mindezt kiegészíti a játékosok 'dobo- lásszerű ütögetése .a hangsze- rek fedő- ós oldallapjain. Zenekari apparátusként vo­nószenekart. is szerepeltet. Messzire vezető esztétikai probléma, hogy a mai élet ismeretlen érzéseit, megrázó, sőt borzalmas élményeit a művészetek képesek-e, és mi módon tudják kifejezni. Ha­gyományos nyelven és ha­gyományos eszközökkel, úgy tűnik, már nem. A további út azonban csupa nagy kér­dőjel. A. régi .alkotási for­mák már nem lehetnek al­kalmasak, de az új kifeje­zésért még sok gyötrelmet kell majd végigszenvedni. P enderecki is megpróbálta. A teljesen szokatlan zene magyarázatot kívánt. Sándor János vezénylő karmester, aki egyébként a győri filhar­monikusok élén sokat tesz a modern zenéért, igyekezett bevezetni a hallgatóságot eb­be a különös alkotói világ­ba. Az egyes eljárásokat, megszólaltatás! módokat a zenekar tagjai bemutatták. A szándékot és célt egybe­vetve a zenei eredménnyel, hozzátéve még a megszólal- latást és a felfogás módját is, csupa nyitott kérdés és viták hosszú sora áll előt­tünk. A zenekarnak és hall­gatóságnak ez az ismeretlen világ nagy kísérlet, A művé­szet elvitathatatlan joga a kísérletezés, ám a zenének ez a további útja kicsit sö­tétnek látszik. Sárközy Klarinétversenyét a rádiózenekar kitűnő művé­sze Dittrich Tibor virtuóz módon, sikerrel mutatta be. Zenekarunk klarinét mű vésze, Novak József nemrégen Ri­gában szintén sikerrel adta elő Mura Péter vezényleté­vel. Ravel világhírű műve, a Daphnis és Chloé követte a Penderecki-alkotást. A bor­zalmas semmiből az élet sze- retetét átható csupa fény, csupa illat, csupa szín költe­ményig lélekben hosszú az út A megoldás nem terem­tette meg azt az atmoszférát, amely ehhez a műhöz elen­gedhetetlen. Meglevő részlet­szépségei mellett (Salamon Ferenc fuvolaszólója) nehéz­kesebbnek, vaskosabbnak, ritmikailag súlyosabbnak tűnt a szükségesnél. dere­SÁNDOK JÁNOS kásán megdolgozott az elért ered­ményért. A .hangverseny mó­dot adott arra, hogy a világ élj zenei törekvéséről is ké­pet kapjunk. Szükséges a zenekarnak és a hallgatóság­nak egyaránt. Az érdeklő­désre jellemző, hogy a Pen­derecki-mű vet megismétel­ték. V. Zalán Irén m É3FÍL UTÁN NÉHÁNY PERCCEL... Egyenként indulnak toyAbb, három PERCES IDŐKÖZÖKKEL. LÁSZLÓ A HAR­MADIK. ... ÉS EGY PERCCEL KÉSŐBB VÖRÖS ÍUR ELTŰNIK A BOKROK KÖZÖTT. GONDOLATA/ MÁR OTT JÁRNAK, AHOVÁ KÉSZÜL •• A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚS FRONTON. BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGENVE NYOMÁN IRTA: CS. itorvAti TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMKR 0 m ö R Ö s ű R

Next

/
Oldalképek
Tartalom