Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

1971. május 5., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG

5

Egy életen át - a városért Mérlegjavító ÍZCI MÍSkStCM

A Munka Érdemrend ijionziokozatával tüntették ki hetvenedik születésnapján a miskolci Menner László nyugdíjas építészmérnököt.

Menner László neve csak igen kevés épületen olvasható. Pedig munkái, alkotásai megtalálhatók a város minden részében. Egy élet munkái. A most hetven esztendős nyugdíjas mérnök h diploma átvételétől kezdve Miskolcon él. dolgozik. Munkássága egybeötvözödött Miskolc fejlesztési programjának kialakításával. Í!i49-tó) a tanács építési osztályán dolgozott — ezen belül a városfejlesztési csoport vezetője volt — s most, nyugdíjasként sem pihen.

— Az iskolákban, óvodákban. művelődési intézményekben adódó munkák segítésére hozták létre a városi tanács művelődésügyi osztályán a nyugdíjas műszaki csoportot, s most ennek a vezetője vagyok — mondja Menner László, s örömmel újságolja, hogy munkájával ez a csoport például tavaly is jóval több mint egymillió forintot takarított meg a tanácsnak.

A nyugdíjas építészmérnök íróasztalán sok félig kész tervrajz is látható.

— Ezek itt variációk a nyíregyházi tanács házasság. kötő terméhez — mutat nyolc rajzol.

— Tehát nemcsak Miskolc szépítéséért dolgozik?

A magyarázat a következő: sokan megfordulnak a miskolci központi házasságkötő teremben, amely elismerten az ország legszebb ilyen létesítménye vidéken. Jártak például Nyírbátorból is iít, „nyomoztak” a tervezőmérnök után, s ma már a Nyírbátori járási Tanácsnak is szép házasságkötő terme van, amely Menner László

tervezésével épült. Ez pedig a nyíregyháziaknak tetszett meg, s most ők szeretnének hasonló létesítményt.

Háztáji kisgép- és növényvédőszer k iátiítás Sáro spalak on

A Borsod megyei AGRO- KER Vállalat, a MÉSZÖV és a Sárospataki ÁFÉSZ rendezésében háztáji kisgépes növényvédószer-kiállí tás nyílt tegnap, május 4-én a sárospataki városi művelődési házban. A nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás bemutatja mindazokat a kisgépeket, felszereléseket, eszközöket és növényvédő- szereket, amelyeknek segítségével megkönnyíthető, javítható és olcsóbbá, "jövedelmezőbbé is tehető a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban folyó munka, termelés.

A kiállítás rendezőit az a oél vezette, hogy segítsék fellendíteni a háztáji gazdaságok, a kiskertek termeléséit. A bemutatott anyag nagy része ezért szemléltető módon szaktanácsokkal is szolgál az érdeklődőknek, j így például 30 tablón raj- | Zoliban mutatják be a leg- [ gyakoribb növényi kártevő- j két, betegségeket, azok leg- I felismerhetőbb tüneteit, s az t ellenük való védekezés módját. A tablók mellett ott láthatók az ajánlott növényvé- - (lőszerek, s a felhasználásukkal is megismerkedhetnek a látogatók. A kiállításon állandó szaktanácsadó szolgálat is az érdeklődök rendelkezésére áll.

Ami a bemutatott kisgépeket, felszereléseket, növényvédőszereket illeti: azok mind megvásárolhatók a szaküzletekben és az űfészek bolthálózatában.

Ami a kiállításon szereplő kisgépeket illeti: sok segítséget nyújthatnak a szőlők, gyümölcsösök jobb növényvédelméhez. Nagy a választék különböző permetezőgépekből. Az egészen kis kertek, a lugasok növényvédelmét szolgálja a nagyon olcsó, 1(11 forintos „Permike” elnevezésű permetező, de bemutatják a japán gyártmányú, szinte mindent tudó, nagy teljesítményű, háti motoros permetezőgépet is, amelynek ára 2940 forint.

Bemutatják a házi hidroforokhoz szükséges 2630 forintos Bácska—I/M és az 1870 forintos Niagara szivattyút, amelyek 220 voltos, hálózati árammal működnek. Sokakat érdekelnek a különböző szemméretre beállítható baromfi önetetők és ónitatók. Ezek segítségével szabad időben, vagy akár hétvégeken napokra magára hagyható a háztáji baromfi- állomány.

A bemutatott és a kiállításon ajánlott különböző növényvédőszerek minőségi változást hozhatnak például a hegyaljai szőlők növény- védelmében. Szőlővidékeinken sajnos sokan még ma sem tudják, hogy a hagyományos rézgálicnál sokkal hatékonyabbak, olcsóbbak és könnyebben is használhatók

Jel a szerves gombaülö szerek, mint például az Antra- ; col WP, a Dithane M—45. vagy a Cuprosan Super D. És a háztáji gazdaságokban, kiskertekben használatos | szinte valamennyi növényvédőszer, vagy gyomirtószer I kis csomagolásokban is meg- vásárolható.

Az érdekes sárospataki kiállítás ma, május 5-é:i és május 6-án, csütörtökön délelőtt 10-től 18 óráig tekinthető meg. Ezt követően május 8—9- és 10-én a tokaji párlházban, majd május 12-,

13- és 14-én a mezőkövesdi járási művelődési házban, később pedig Mezőcsáton és Miskolcon is bemutatják a kiállítás anyagát.

(O)

Hasonló sikere volt Menner Lászlónak az emeletráépítésekkel. Évekkel ezelőtt — ismerve a város lakásgondjait — Menner László javasolta az Építésügyi Minisztériumban, hogy a statikai és különféle szempontok szerint megfelelő házakra engedélyezzenek emeletráépítést. Nem tartotta ugyan újdonságnak. mégis annak tulajdoníthatjuk. ha utcasorok házait hozzák egyszintbe az emelel ráépítésekkel.

Legalább ötszáz lakást tervezett már. Tapolcán például villasorokat. Stílusa?

— Nincs egyéni stílusom — ! mondja. S egy képesalbum- | bun nézegetjük alkotásait, ! házait. Valóban nem hasonlítanak egymásra. A klasszikus stílusúaktól a legmodernebbekig sorakoznak egymás mellett az általa teremtett épületek. És éppen ez az egyéni vonás Menner László munkáiban. Nemcsak építményeiben. hanem más alkotásaiban is. Mert Menner László tervez berendezéseket — bútoroktól a csillárokig — szobrokat, szökőkutakat, tereket, emlékműveket, síremlékeket. Menner László terve szerint épült az Augusztus 20. strand is.

Érdekességként említi meg a Bartók Béla Művelődési Házat. 1938-ban országos tervpályázat nyertese lett Menner László, s a nyertes terv alapján készült a vasas otthon.

— Fő szempont a jó akusztika volt. A vasas dalárda miatt...

Most, hetvenedik születés- ' napján bensőséges ünnepség- j re hívta a városi tanács el- j nőké: a Munka Érdemrend j bronzfokozatát nyújtotta át Menner Lászlónak.

Rutlkay Anna

A különféle ellenőrzések során a megyében gyakran találnak pontatlanul, rosszul működő mérlegeket. Az érdekeltek gyakran hivatkoznak rá; ez azért van így, mert nincs olyan üzem, amelyik ezt megjavítaná. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár budapesti egysége — az Országos Mérésügyi Hivatal megyei kirendeltségének, valamint a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének legteljesebb támogatásával — elhatározta, hogy megyei

székhelyén mérlegjavitó üzemet hoz létre.

Az új javító egység öt szakemberrel már meg is kezdte a működését. Megfelelő helyiségek hiányában azonban csak a helyszínen tud javításokat végezni. A döntés szerint a tejipari vállalat volt üzemegységében kapnának a mérlegjavítók helyet, de az elképzelés megvalósítása igen lassan történik. Az elképzelések szerint, a mérlegjavító üzem 22 szakemberrel működik majd. s nemcsak Miskolcon, hanem egész Észak-Magyarország területén „gyógykezeli” a hibás mérlegeket. A mérlegjavítók munkája a lakosság érdekét szolgálja, s jó lenne. ha helyiséggondjuk mielőbb megoldódna.

Ma kezdődik

Véradónapok az LKM-ben

Szép hagyományai vannak az önkéntes véradómozgalomnak a Lenin Kohászati Művekben. Esztendőről esztendőre több alkalommal is megrendezik a véradónapokat a gyár területén, s ilyenkor százak öltik magukra a fehér köpenyt, s példát mutatnak emberi helytállásból. Országos viszonylatban is kiemelkedő sikerek születtek a gyárban, hiszen itt van a legtöbb önkéntes véradó.

Számítva a dolgozók eddigi hozzáállására, szép cselekedeteire, idén is rendszeresen lesznek véradások a gyárban. Első alkalommal ma, holnap és holnapután kerül sor vérvételre. A következő hónapokban pedig — egészen az év végéig — egy-egy hét a véradás jegyében telik majd a gyárban. Az előre elkészített tervek szerint a véradónapok nem okoznak majd fennakadást, kiesést egyetlen üzem termelésében, munkájában sem.

Lesz-e parkosítás a Győri kapuban?

M

iskolc legfiatalabb lakótelepe a Győri kapu déli oldalán épült fel. Házainak építése már befejeződött. A BAÉV-munkások derékhada reggelente már nem h 6záll le a villamosról, hanem továbbmegy a végállomásig, az épülő diósgyőri városközpontig. A Szinva-parti új városrész „utcáin” az építők közül már csak a hiánypótlásokat végző brigádok egy-egy tagjával találkoznak a lakók. Az ideiglenes raktár- és felvonulási épületeket is bontják. A nagy munka tehát, láthatóan, a teljes befejezéshez közeledik. Az „adósság” csupin egy-két járulékos beruházás, s a terület tereprendezése, illetve a parkok, játszóterek kialakítása.

Ez utóbbiak ügyében megoldást sürgető levelet kaptun.c Konrádi Péter olvasónktól. Többek között ezt írja: „A városi tanács igazgatási osztályvezetője telefonon és személyesen is megígérte még a télen, hogy amint beköszönt a jó idő, a parkosítás fokozatosan megkezdődik. A tavaszra ígért kezdet azonban elmaradt.

Mindez tulajdonképpen nem is jelentene olyan nagy gondot. ha a telep útjain kisebb lenne a forgalom, s nem veszélyeztetné annyi jármű, a jobb híján „aszfaltra szőrű' sok-sok játszó gyermeket. Jóllehet, aszfalt sem jut m. ■ mindenütt az apróságoknak. A telep kisebbik részén, csr : az űgy-ahogy elegyengetett, kövekkel, törmelékkel es különböző méretű vasdarabokkal borított „puszta földön” játszhatnak. S ugyanilyen „paradicsomra” találnak a szerencsésebb részeken is, ha kihasználva a vigyázó szülök tekintetének másfelé tévedését, lelépnek az úttestről.

A Győri kapui parkok, játszóterek gondja tehát nem kis ügy. Annál is inkább nem az, mert: több ezer felnőtt, dolgozó ember szabad idejét, pihenőidejét keseríti meg.

A telep korábban épült felének tereprendezésére volt már több határidő is. A módosítások után, most ez Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat illetékes oszt ál yvezető j e azt ígérte, hogy júliusra átadják a területet a Miskolci Kertészeti Vállalatnak. S ma úgy tűnik, hogy ez az ígéret reális, valóra váltható. Így tehát — igaz csak legjobb esetben — nyár végére, őszre, lesz már park cs játszótér a Győri kapui házgyári lakótelepen. B. P.

A sivatag és a piramisok

birodalmában _ 0 A mai Kairó

ÉJFÉL UTÁN néhány perccel süvítenek fel ismét, negyven perces tankolás után az athéni repülőtéren az IL —18 hajtóművei. A gép a magasba húz, elhalványulnak a görög főváros fényei, s mögöttünk marad az utolsó európai település.

Gyakran az ablakokhoz hajolunk. Fürkésző pillantásunk mintha áthidalhatná a kontinensek közötti nagy távolságot, a rejtélyes Egyiptomot keresi. Nem valljuk be, de nyugtalan borzongással számítunk a fellobbanó torko- lattüzekre, hiszen nem is olyan messze, a Szuezi-csa- torna két partján, fegyverek néznek szembe egymással. Az afrikai égbolton hideg, közönyös fényű csillagok sziporkáznak, s alattunk 8000 méter mélyben nyugszik a Földközi-tenger roppant víztömege, afrikai partján gondosan elhelyezett géppuska és ágyúütegekkei.

A tenger komor, sötét tömeg, szinte észrevétlenül húz át fölötte a gép.

Izgatottság tölti be a gép utasterét.

— Nézzétek!... Kairó!

És lenn, a mélyben egyre élesebben ragyognak az ötmilliós világváros fényei. Még nem tudjuk, hogy mit rejtenek a Muszki-negyed árnyakkal, panaszokkal teli, girbe-gurba utcái, a jólétet sugárzó, elegáns, széles bulvárok, a színesen kivilágított mecsetek, a sötét sikátorok.

Kairó udvariasan fogad. A repülőtér várótermében — míg a hivatalos formaságok zajlanak — szinte zajtalanul

lépkedő pincérek köröznek. Kezükben tálca, frissítőket kínálnak. Ez kell is, mert a csapokból folyó vízből nem tanácsos inni.

Az éjszaka hirtelen vált át rózsás hajnalba. Autóbuszunk a széles zöldövezettel kettéválasztott autósztrádán halad a városba. Kétoldalt

beszél. Másodszor jár a sivatag és a piramisok birodalmában.

Kis kitérőt teszünk. Kairói kísérőnk a Nasszer-mauzó- leum elé irányítja autóbuszainkat. Az arab világ nemrég' elhunyt nagy emberének szarkofágja előtt festői öltö- zékű szpáhik rezzenéstelekasztszerűen zárt világ. Ennek ellentéteként az utca embere számunkra szokatlan közvetlenséggel már messziről érdeklődik.

— Ruszki? Hengri? Oké!

S pergő keverék nyelven magyarázza, hogy a két néptől sokat kaptak, s ezért nagyon becsülnek bennünket.

Kairói látkép a Nílus-híddai, s mögötte a villanegyedekkel Nagy Gusztáv felvétele

építkezések. Egy mérnök és egy tanárember párbeszédét figyelem.

— Béla bátyám — tanácsolja a szőke fiatal szakember —. nézz jól szét! Amit itt újat látsz, az mind Nasz- szernek köszönhető.

— A forradalom óta többet tettek itt, mint a királyok, fáraók sok száz éves uralma alatt — kapcsolódik a beszélgetésbe egy kellemes hangú, jól megtermett férő. 0 már tapasztalatból

nül állnak őrt. Csak szemük villanása jelzi: élnek, s éreznek. Bennem ez a kis kitérő, a soronkívüliség meghatódott érzést vált ki. Ügy fogadom, mint a barátoknak szóló, őszinte megnyilvánulást. Mintha Egyiptom a szívét tárta volna fel egy pillanatra: „fájdalomban élünk, s ha barát vagy, megértesz bennünket”.

Egyiptom még sok vonatkozásban az évezredes hagyományok utóhatásaként

Különösen nagy szeretettel fogadnak a hazánkban tanult: arab diákok. Egyikük elmondja, mintha fél szívét hagyta volna Magyarországon.

— Bár még egyszer ott élhetnénk — sóhajtott

Szállásunk a Hotel Cleopatra 11. emelete. Kényelmes. kétágyas szobák, telefonnal, rádióval felszerelve. Itt kapunk európai jellegű étkezést is. Néhány órai pihenés után az ablakból

szemléljük Kairót. Épületünkkel szemben van a Nílus, partján az EAK vezetői nagy tanácskozásainak palotája. Alattunk harsog, kavarog Kairó forgalma. Szinte lehúz az utcára.

Vendéglátóink udvariasan elnézést kémek az esetleges nehézségekért. De hát hadiállapot van és...

És ezen a közlésen, valamint a házak bejárata elé húzott, esetleges lövések, aknatalálatok ellen védő téglafalon kívül semmi külső jel nem mutatja a háborús készültségét.

Megérkezésünk napjának délutánján ott állunk a Sa- lah Él-Din Citadellán. Hátunk mögött ott van a kőbánya, ahol egykor a rabszolgák tízezrei, kezdetleges eszközökkel vésték ki, s cipeltek el a kőtömböket a piramisokhoz. Innen, a mellvédről messzire latunk. Látjuk a gizehi piramisok háromszögeit. Ez a múlt. És alattunk zúg, harsog, hallgat, imádkozik a több millió lakosú város. Karcsú minaretek nyúlnak a magasba, ahonnan magnóról, erős hangszóró sugározza szét a müezzinek imáját.

Nem is olyan messze, az államfők mecsetjének a tövében lüktet, hullámzik a Khal El-Khalili bazár. A zegzugos sikátorokban üzlet üzletet, kereskedő kereskedőt ér. akik a világ minden nyelvén agitálnak az áru megvételére. A parányi benyílókban a kézművesek ősi egyiptomi módon készítik az árut. Festői kavargás, kínálás, ri- mánkodás, alkudozás. A jámbor külföldit az arab kereskedők egymásnak játsszák át:, és végkimerüléséig agitálják a valóban értékes, vágj' épp értéktelen cikkek megvételére.

EZ ÉLMÉNYT AD, de

mindez csak a felszín. Az egyiptomi valóság mélyebb, s ötezeréves történelmével kell kezdeni megismerését.

Csorba Barn« íFolytatjuk)