Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

1971. április 18., vasárnap Miskolc - öt év múlva ALi n:Oí‘I! Járt Mlskol- /Inl I con; annak bizony már most is gyakran kell érdeklődnie: hol van ez, vagy az az utca, lakótelep, középület, intézmény? Mert az utóbbi másfél évtized alatt rengeteget változott a város. Régi utcák, elavult házsorok tűntek el, és újak épültek helyette. Megépült a líilián- észak és -dél, beépült a Se­it emrét, elkészült a Szentpé- teri kapui új városrész, épül az Avas keleti oldala, a Győ­ri kapui, a hejöcsabai új leszkednek majd a kialakuló városképhez. Kevésbé látványos — és átmenetileg itt-ott bizonyos kényelmetlenséget okozó nagy beruházás lesz a város közművesítése, amely azon­ban nélkülözhetetlen és ha­laszthatatlan. Az ivóvíz-ellá­tás, a csapadékvíz-rendezés, a csatornázás, a derítés és az előközművesítés mintegy 400 millió forintot kíván a ta­nácstól. Ehhez járul még a vízmüvek mintegy 90 millió forintos beruházása, amelyet re 480 férőhellyel bővülnek a bölcsődék. Az Egyetemvároaban uszo­da építését tervezik, a Nép­kertben 200 ezer kötetes új megyei és városi könyvtár készül, új művelődési köz­ponttal gyarapszik Diósgyőr- vasgyár és egy 400 személyt befogadó korszerű filmszín­ház is épül. A Szentpéleri kapui kór­ház területén 886 ágyas gyer­mekosztály, s a rákos beteg­»am. »««maus * Nemrég adták át rendeltetésének a Szentpéleri kapuban a 464 ágyas, új szociális otthoni. lakótelep, a diósgyőri új vá- 'osközponl. Felépült a Szak­szervezetek megyei Tanácsá­nak . impozáns székhaza, a központi leánykollégium, az 1 hiúság Háza, az új sport- csarnok, a Centrum Áruház ,s ■— és nehéz lenne itt fel­sorolni mindazt, ami Miskol­con az utóbbi másfél évtized a>att épült. Aki itt él, az tud­ja. aki ellátogat Miskolcra és S2étnéz, maga is láthatja. Miskolc általános rendezési te*'ve már korábban elké­szült.- Ezt a kormány még J970 februárjában jóváhagy­ta. s megvalósítása el is kez­dődött. A terv teljes realizá­lása — számolva a népgaz­dasági összefüggésekkel is—• ’’agy lendülettel folytatódik az idén kezdődött IV. ötéves Jerv időszakában. A város- Js.i'esztés ÍV.- ötéves terve a szó szoros értelmében izgal­mas dokumentum. Kevés antáziával kiolvashatjuk be- l0(e> hogy tulajdonképpen oJilyen is lesz Miskolc öt év múlva. ^ fejlődés ütemének üsz- zehasonlításához érdemes .Jogemlíteni, hogy a III. öt- ■ vfs terv időszakában körül- I ®*ül 7 milliárd forint érté- vp beruházás valósult meg j hskolcon. A IV. ötéves terv . “Szakában megvalósuló be- aházások értéke a tervek ,.Zei'inl kereken 10 milliárd l0r*nt lesz. v.Miskolc közismerten ipari áros. k tervidőszakban is ^jpntősen továbbfejlődnek bskolc ipari üzemei, első- '] m,an a legjelentősebbek, az JpM és a DIG ÉP. A Lenin fP°i szati Müvekben a gyár- , piesztés legfontosabb beru- JZásai között találjuk a ne- ^ esacélhengermű. a BÉM 11. c ?m, az oxigéngyár, a buga­ci lsZoló és a bugalánghántoló „^mek felépítését, illetőleg h közül a már korábban Kezdett beruházások foly- l(„asát, befejezését. Más fej- 3'^.msekkel együtt több mint milliard forintot fordítanak ÉKM fejlesztésére. ^ .konyára sok családot ^ iát kedvezően, hogy a IV. ®ves terv időszakában Mis- 0lc°n csaknem i2 000 új ál- énc as szövetkezeti lakás k *• Éspedig a Győri kapu- diah még körülbelül 300, a k s6yőri új városközpont­od több mint 3000, az avasi J^kezés első ütemében több *‘»00, a belváros rekonst- Cs cMjának első ütemében Ohtlem 2200 stb. öpülő 12 000 új lakás 2fiOoWbGn mintegy 2500— hk lakás szanálása vá­lúb-, 'hűségessé. Ezeket álta- teiC1 rendkívül elavult lakó- Peken hajtják végre. tos°^óhb folytatják a belvá- .nslrukcióját., az új tmények szervesen il­a fürdők rekonstrukciójára fordítanak. Az úthálózat és a városi közlekedés fejlesztésének koncepciója abból indul ki, hogy a nagymértékű lakás­építés, városrendezés és vá­rosrekonstrukció új útvona­lak létesítését, tehermentesí­tő utak építését, a városi tö­megközlekedés bővítését és a meglevő hálózat megfelelő és állandó karbantartását teszik szükségessé. Ezeknek a kö­vetelményeknek megfelelően a Széchenyi és a Kazinczy utca tehermentesítésére meg­épül a városi belső körút, amely az SZMT, a Centrum Áruház ps a Petőfi tér nyom­vonalán húzódik majd; va­lamint az északi tehermente­sítő út Fáskertig húzódó sza­kasza, a Petőfi tér, a Major utca és a Szent Anna temp­lom vonalában. Megépítik az avasi lakótelepet kiszolgáló út első szakaszát és a kilátó­hoz vezető, úgynevezett pa­norámautal. is. A további gfettésf' tervek távirati stílusban: a Diósgyőr—Lillafüred út. át­építése, a gömöri közúti fe­lüljáró. a Martintelep—Vö­rösmarty utca és a Tiszai pá­lyaudvar összeköttetését biz­tosító, úgynevezett „Y” felül­járó stb., stb. A városi közlekedésfejlesz­tés céljából 21 csuklós villa­mos és 65 ú.i városi autóbusz beszerzését és forgalomba ál­lítását tervezi az MKV. A meglevő villamos- és autó- buszparkok korszerűsítésén és bővítésén kívül új köz­ponti forgalmi telep kiépíté­se is biztosítani fogja a jár­müvek megfelelő karbantar­tását, ezáltal nagyobb haté­konyságát. Mindezekhez kapcsolódik a vasúti személy- és teherszál­lítás, .valamint a 3. sz. Volán és 3. sz. ÉPFU, továbbá a MÄV Járműjavító fejlesztési programja és a városi hír­közlőhálózat fejlesztése. Miskolcot — az • ipari cent­rum jellegén túl — az ország északi területének kulturális központjává fejlesztik. To­vább fejlődik a város szak­középiskolai hálózata, az I. és III. kerületben 400—400 sze­mélyes diákotthont építenek, s 13 új tanterem és 10 mű­helyterem átadására is sor kerül. Az alsófokú oktatás céljára a lakásépítkezések területén 96—96, a város egyéb részén pedig további 12 tanterem létesül. Az óvo­dai ellátás javítására az új lakótelepeken 900 férőhelyes, a város egyéb területein pe­dig további 600—800 óvodai férőhely épül. A bölesődés- korú gyermekek clhelyezésé­ségek gyógyítására, úgyneve­zett sugárterápiai-decentrum létesül. Az új lakótelepeken körzeti orvosi rendelők és gyógyszertárak, a vasgyári kórházban 160 ágyas új se­bészeti pavilon épül. A Sem­melweis kórház rekonstruk­ciójára 40 millió forintot köl­tenek, s az említett művelő­dési és egészségügyi létesít­ményekre a város körülbelül 420 millió forintot fordít. Ezek a törekvések és cél­kitűzések összhangban van­nak pártunk politikájával; a célkitűzések igénye és felté­telei minden vonatkozásban adottak; a terv megvalósítá­sával Miskolc lakosságának életszínvonala jelentősen to­vább növekszik. Azt is meg­állapíthatjuk, hogy e terv megvalósításával Borsod me­gye székhelye egyre inkább méltó lesz az ország máso­dik legnagyobb városa meg­tisztelő címére. Az is fontos -°gyban’ városfejlesztés nagyszabású programját Miskolc, sót me­gyénk minden dolgozója ma­gáénak vallja, s a maga te­rületén tőle telhetőén te­gyen meg mindent, hogy e tervekből — öt év múlva — valóság legyen. Ezekre az el­képzelésekre szavazunk ápri­lis 25-én, s a Hazafias Nép­front jelöltjeire, akik e prog­ramot képviselik. Cscpányi Lajos A törzsgárda nagyobb megbecsülése Elkészüli az ÓKÜ-ben az új kollektív szerződés tervezete A közelmúltban készült el az Özdi Kohászati Üzemek 1971—1975. évre szóló új kol­lektív szerződésének a terve­zete, s jelenleg az üzemek­ben a dolgozók vitatják, vé­leményezik a IV. ötéves terv időszakára vonatkozó „válla­lati alkotmányt”. A vita és a véleményezés megkönnyítése érdekében a kollektív szerződés ter­vezetének készítői külön kivonatolták és sokszoro­sították azokat a fejeze­teket, amelyek változáso­kat, módosításokat tartal­maznak. A várható módosításokról Molnár Lajost, az ÖKÜ vál­lalati szakszervezeti bizottsá­gának szervező titkárát kér­deztük meg. Molnár Lajos elöljáróban elmondotta, hogy a módosítások általában a törzsgárda fokozottabb meg­becsülését és a munkafegye­lem további javítását szol­gálják, s az új tervezet a ko­rábbinál egyértelműbb meg­fogalmazásban. lett rögzítve. A nyereségrészesedés fel­osztásánál eddig is a diffe­renciálás elvét érvényesítet­ték az Ózdi Kohászati Üze­mekben. A felosztható nyere­ség 40 százalékát az eltöltött, évek, törzsgárda pontok alapján osztották el, úgy, hogy ötévenként (húsz évig) egy-egy pontot kapott a dol­gozó. Az idősebb dolgozók nagyobb anyagi megbecsülé­se érdekében a jövőben 5 év után egy, 10 év után három, 15 év után hat és 20 év mun- | kaviszony után tíz pontot leap a vállalat dolgozója, te­hát aki két évtizedes munka­viszonnyal rendelkezik, a törzsgárda alapján fel­osztható 40 százalékos részarányból éppen tíz­szeresét kapja, mint az, aki csak öt éve állt mun­kába. Tegyük hozzá, hogy a na­gyobb differenciálásra a dol­gozók, a lörzsgárdatagok ja­vaslatai alapján került sor, s a módosítás a vállalat szempontjából is előnyös. A lörzsgárdatagok nagyobb megbecsülését szolgálja a nyereségrészesedés kifizetésé­nek tartós betegség esetére vonatkozó módosítása is. Ed­dig a betegek csak az SZTK- tól kapták a táppénzük után járó nyereségrészesedést, s ezt a gyakorlatot az új kol­lektív szerződés úgy módo­sítja, hogy a betegek is ré­szesüljenek a törzsgárda­Gólya-hír 7» j cm, nem a tavasz ked- Jyl vés hírnökéről, a ko­rán nyíló, sárga kely- hü virágról van szó, azért is nem írtam a nevét egy­be gólyhírnek, hanem va­lóban egy hír nyomán in­dultam el. Azt olvastam ugyanis, hogy hazánkban a gólyák száma ijesztően fogy. Errefelé, a mi vidé­künkön is így van. Most, mindjárt, tavasz elején kutatni kezdtem az okát. Több községbe nyo­mozni indultam, s a ma­gyarázat mindenütt ugyan­az: „lakásproblémák” ne­hezítik az életet gólyáék- nál is. Ugyanis a régi fa­lusi házakon fedett kémé­nyek voltak, az ilyenekre leheléit fészket rakni. Az új, komfortos. villaszerű „falusi” házak kéménye el­lenben nyílt, ' fedetlen, nincs az a gólyapár. ame­lyik az ilyenre leteleped­hetne. Marad hát cgy-cgy öreg topolyafa, vagy két­ágú telefonpózna. Ezek azonban egyáltalán nem kényelmések, csak végszük­ségben veszik igénybe gó- lyáék. Ez hál a pillanatnyi hely­set az újságokban megje­lent gólya-hírrel kapcsolat­ban: valóban veszély fe­nyegeti a magyar gólyaál­lományt. Pedig nagy kár lenne, ha a régi versek, szép népdalok kedves ma­dara lassan kipusztulna falvainkból. Gondoljanak azért rájuk az új házak tervezői, építői, s kémé­nyeiket befedve, biztosítsa­nak „telkei” a gólyafészkek számára. j | átha a gólyák „hálá- bál” jelképesen bere­pülnek az ablakon, megköszönni a figyelmet, és talán még a demográ­fiai hullám is magasra szö­kik tőle a borsodi falvak­ban. tagság alapján járó pénzből, jnely 20 éves munkaviszony után nem is kis összeg. Indo­kolt a módosítás, hiszen a munkaviszony betegség ese­tén is folyamatos. Vita tár­gyát képezi jelenleg, hogy a gyermekgondozási szabadsá­got igénybevevő nők is ugyanígy részesüljenek a törzsgárda pénzből. A kohászati üzemnek év közben nem egy nagy feladat­tal kell megbirkózni (nagy­javítások, kohóátépítések), s ilyenkor különösen nagy sze­repük van az anyagi ösztön­zőknek. Az új kollektív szerződés lehetőséget biztosit az ösztönzők további foko­zására. Nagyobb mun­kák, nehezebb feladatok elvégzése esetén a vál­lalat cv közben is adhat kiváló dolgozó kitünte­tést. A gyárrészlegek, főosztályok évi láváló dolgozó, kitüntetési keretüknek a 30 százalékát év közben felhasználhatják. Ugyanakkor igazgatói jogkör helyett a gyárrészlegvezetők dönthetnek a három nap ju­talomszabadság odaítélésében. Nagyobb anyagi megbecsü­lésben részesíti a jövőben a vállalat azokat a dolgozókat is, akik két, vagy ennél több szakmával rendelkeznek. (Például lakatos és hegesztő, s időnként mindkét: munka­körben foglalkoztatják.) A több szakmával ren­delkezők egy bérkate­góriával magasabb beso­rolásba kerülnek. Egy szakma mellett a máso­diknak számít a techni­kumi végzettség is, s az ipari szakközépiskolából Iákerült fiatalokat is két szakmával rendelkezőknek tekintik. Az új kollektiv szerződés további engedményeket biz­tosít a vállalat nyugdíjasai­nak, illetve nyugdíjba vonu­lóinak. Huszonöt év munka- viszony után a nyugdíja­zottaknak nem kell visszaté­ríteni a munkaruha kihordá­si idejétől függő időarányos értékét. Ez például a közle­kedési gyárrészlegnél, ahol ruhát, bundát, csizmát stb. kapnak a dolgozók, több ezer forint értékű is lehet. A nyugdíjasoknak 1200 forint nyugdíjhatár he­lyett 1400 forintig bizto­sítanak kedvezményes étkezést. A sok kedvezmény, enged­mény mellett szigorítás is történik. Egy nap igazolat­lan mulasztás esetén a nyere­ségrészesedés 50 százalékát, két nap kimaradásnál a 75 százalékát, s három nap ki­maradás esetén a nyereség- részesedés teljes összegét el­vonják. A szigorítás hatására remélhetőleg tovább javul a munkafegyelem a vállalat­nál. T. I. Éledő vásárváros A­A ligeti vásárvárosban megkezdték a munkát a Budapesti Nemzetközi Vásár építői. Az Alumínium Alkalmazástccn- nikai Intézet a városligeti mesterséges tóban egy szigetre alumíniumból építi fel a 14 méter magas rcklámpavilon- ját. A Fővárosi Vasipari Vállalat szerelői új kiállítóhelyisé­get építenek vállalatuk részére. Dolgoznak a parképítők, he­lyükre kerülnek a pihenést nyújtó padok is. Felújítják a kiállítóliclyiscgck tetőzetét is Primőrök a piacon A hét végére valósággal „kizöldült” a miskolci piac. Szombaton tavaszias színek, az előző napoknál sokkalta több zöldáru, primőr fogadta a vásárolni induló miskolci háziasszonyokat. B izonyára megkönnyítette a vasárnapi étrend összeállítását, hogy a tárolt zöldségféléken kívül már nagy mennyiségben és aránylag megfizethető áron volt a piacon sóska, spenót, fejes saláta, újkaralábé, he­gyespaprika, újhagyma, salá­tának való uborka és retek. A primőrök nagy részét az AGROKONZUM szállította a piacra. Csupán ezen a hétvé­gén 5000 fej salátát, 3000 cso­mag újhagymát, 5000 csomag retket, 6—7 mázsa sóskát, 2 mázsa uborkát, 1000 darab újkaralábét és 4 mázsa spe­nótot szállított a szövetkeze­tek közös vállalata a miskol­ci piacra ő*; zöldségboltokba. Néhány primőr. így a saláta, a zöldhagvma és az újkaralá­bé olcsóbb, vagy azonos árú volt teenao Miskolcon, mi»* Budapesten. ,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom