Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

TÚRNAK MOST NINCS MÓDJA A SEBESÜLT­TEL FOGLAL KOZ NT. Hajtson kt a eécsf útra.' Olyan gyorsan, ahogyan csak tud. A KOCSMA /RAÁn/boí LÖVÉSEK DÖRREN MÉR. MEGCSÖRRENT AS ABLAK, VRAÍBEL EELNYÖO. ElTAUÍTJZÍR ? Í971. április 18., vasam«» Len in városi utánpótlás Anyatej és töltött káposzta Kossuth-levél Patakon Zemplénben született, is­kolai tanulmányait is a nagy múltú vidéken végez­te a 48-as ' forradalom és szafoadsagharc lánglelkű ve­zére,, Kossuth Lajos. Sátor­aljaújhelyen volt gimnazis­ta, a jogot pedig a pataki kollégium híres tanárától, Kövy Sándortól tanulta: Érthető, hogy az országnak essen a táján nemcsak a mú­zeumok, Iranern magánosok, is gyűjtik, őrzik a vele kap­csolatos tárgyi emlékeket. Ügy került most elő a fia­tal Szentimrey Péter gyűj­teményéből eqij eddig isme­retlen Kossuth-levél, amely 5 halványkék lapból áll. A betűk bámulták már, de Kossuth formás kezei,rasa ma is jól olvasható. Sógo­rának, Meszüényi Rudolfnak küldte Pozsonyból „ligádén este. május 23-án.” Az év­szám hiányzik róla, de min­den bizonnyal 1843-ból va­ló, hiszen — mint a továb­biakban kiderül — a pozso­nyi diétáról és a lapszer­kesztés gondjairól van szó benne. Kossuth 1840. tavaszán szabadult a börtönből, aini tovább növelte hírnevét és népszerűségét az országban. Ezért, amikor Länderer, az ismert nevű nyomdász 1841. január 2-án megindította a Pesti Hírlapot. Kossuthra bízta az ellenzék: lap szer­kesztését. „Elvünk örökre ás aSkgtmányas szabadság ki­fejtése és előmozdítása leend,” — irta beköszöntő cikkében. Kitűnő hírlapíró­nak bizonyult Kossu,ih, aki írásaival is igen erős ha­tást ’ tudott gyakorolni a közvéleményre. Tulajdon­képpen ő teremtette meg nálunk az igazi hírlapiro­dalmat. A harmadik reformkort országgyűlésről, a pozsonyi diétáról liMCt-iban személye­sen tudósította a Pesti Hír­lapot. A pesti cenzor azon­ban eleinte egyetlenegy be­számolót sem engedett ki­nyomtatni az országgyűlés tanácskozásairól, ezért só­gora, Meszlenyj Rudolf, áld 1848-ban Fejér megye kép­viselője volt a. parlament­ben, intézkedésre kérte fel Kossuthot. Ügy látszik, a közbenjárása sikerrel járt, amint ez a Patakon most előkerült levélből kitűnik. ,,Ma délben kaptam levele­det a kitörlött országgyűlési tudósításokkal" — írja sógo­rának. „Lamentációkra sem hely, sem idő, csak az ered­ményt írom meg, hogy tud­jad magad mihez tartani. Tacalos bajjal, de csak­ugyan ki van víve, hogy en­gednek az országgyűlésről írni. a. hírlapban, mégpedig olyan, modorban, mint. azon tudósítás, melyet, a censor kitörlött; hanem, itt fogják censurálni, s offici.ose lekül- dik n eensorhoz, ki annak hogy engedelmeskedjék, utasítást kapott a ma dél­után indult postával, Em ezt jobban szeretem így, mert itt azok disputáinak, kik a jelenlevő országgyűlés­sel szemközt sem olyan sz&lókeblüek nem lehetnek, mint azok ott. lent, sem oly félénkek, mert itt la­kik a. parancsoló hatalom." A levél továbbá részében a szerkesztésre vonatkozó ■kívánságairól szól, s arra kéri Meszlényit, hogy a cen­zor altat ,,kitörlött” cikkek helyét üresen hagyva, a kö­vetkező értesítést tegye köz­zé: „Körünkön kívüli aka­dályoknál fogva, valamint vezércikkünket nem adhat­juk, úgy az országgyűlés­ről i tudósításokul is csak a jövő számban:, leesdhetjük meg; reménylük azonban, hogy a jövő számban min­den kétséget éloszlatand, s tisztéit olvasóinknak éíége- dését leszen szerencsénk — mennyire a körülmények engedik — e részben is megnyerhetni.” Hosszasan ír még a lap­szerkesztés anyagi dolgairól, egy új korrektor munkába állításáról, majd a családi ügyekkel foglalkozik, s így fejezi be .levélét: „Kedves lelkem. Terézemnek most nem. irhatok, írok holnap. Addig is csókolom, ezer- ezerszer. Isten áldjon: Kos­suth.” Hegyi József Szalonkanász a levegőben Óvatoson ..húznál:” a dél­utáni órákban a borsodi va­dászok a Büki és a Zemp­léni hegység süni erdei fe­lé, hogy alkonyaira, ott le­hessenek a szalonkahúzás színhelyén. Különösen a Mo- csolyás. Hollóstető, Zemp­lénben pedig a csendes Ist- ván-kút és a vadregényes Kőkapu környékén teleped­ne!meg ezek a hegyes cső­ri/, izlelcs. husit vándorma­darak­A telet melegebb tájakon, tóképp a Földközi-tenger vidékén töltik. Tavasszal át­vonulnak hazánkon, és tő­lünk északabbra költöznek, nyaralni. Bizonyára a már­ciusi, lél volt az oka, hogy e- idén a szokottnál később crUezleU. hoz. ánk a szalon kék. 'Mivel, a Bükk és a Zen:pléin-hegység éghajlata hűvösebb hazánk más tájai­dnál, egy részük költeni is megyénkben marad. Tojásrakás előtt 2—3 hé­tig tart a szalonka,-nász, ami izgalmas élményt nyújt a vadászoknak. Ezeket a rend­kívül óvatos madarakat ugyanis csak ilyenkor lehel puskavégre kapni. Nappal az erdei, avarban, bokrok alján rejtőzködnek, színük egybeolvad a környezettel, de . párzás idején, estefelé szinte mindennap ugyan­abban az órában magasba röppennek, hogy a. levegő­ben tartsák meg tavaszi nászúkat. Előbb a hírnél:, jelennek meg, e.s sajátos „korrogó” hangon hívják a tojókat, mire azok halk, pisszegii hangon válaszol­nak, A naszre.pülér,, vagy ahogy a vadászok nevezik, a ..hú­zás” 10—15 percig tart förm a levegőben, s ez az egyet­len alkalom, amikor a va­dászok célba vehetik a ma­gukról pillanatra ,,megfe- lejtkező” madarakat. Per­sze, ilyenkor is jól kell ám célozni, mert a. szalonka sa­játos imbolygással repül, s különösen, ha. légáramlás van, le-lecsapódik egészen a föld. közelébe. Kevés a szalonka, ezen a tavaszon, panaszolják, a va­dászok, A harmada sem mutatkozik, mint amennyi más években szokott, „húz­ni”. így hát nem sok füs­tölt szalonnával, tűzdelt ínyenc/ a lato t fogy a szíhat­na!;. mostanában a vadá­szol Marod, hal számukra igazi elvezetnek - maga n vadászat izgalma. Boda Károlyné védőnő­vel járom a körzetét. Csa­ládokat látogatunk meg, ter­hes anyákat és kisgyereke­ket, főleg csecsemőket. A jó tanács mindig elkel, még a nem első gyermekes ma­máknál is. Azt gondoltam, mindig szívesen is fogad­ják ... A körzethez tartozik He- jöcsaba nagy része. A Mész­telep, a Vanczák utcai bér­házak csakúgy, mint a ci- gánysor nagy része. 12 csa­ládot látogattunk meg ezen a délelőttön. Az összetétel rendkívül vegyes. Láttunk háromszoba-összkomfortos, etázsfűtéses lu xuslakás'ba n jól gondozott, \ egészséges csecsemőt, és láttunk ma már anakronizmus-számba menő 10 gyermekes, elha­nyagolt, gondozatlan, csalá­dot is. A Mésztelepen -többségé­ben cementgyári dolgozók laknak. Itt is nagyon vegyes a kép. Találunk szűk, zsú­folt lakásban is tiszta, ren­des gyerekeket, Látszik, hogy a szülők a rossz lakás- viszonyok ellenére is szé­pen gondozzák őket. Másutt kívülről rendesnek tűnő háAxan elképesztő rendet­lenség fogad. A védőnő elöl­járóban elmondja, hogy máidket szülő, de főleg az apa alkoholista. Néha együtt, etaek, néha külön. A gyer­mekek gondozatlanok, ápo- laUamók. Bemegyünk. Épp az imént kelt fel az anya. A gyerekek még ágyban vannak. A konyhában, egy nagy faagyban, huzat nél­küli dunna közepén fekszik a két fiú. Az egész lakás­ban elviselhetetlen bűz és piszok. A védőnő kibontatja a kisebbik gyereket. A pe­lenkául szolgáló rongydarab alól elővörösödilc a gyermek, sebes, kimart teste. Bodáné óvatosan dorgál, a szülök roppant ..érzékeny” embe­rek, volt, hogy nem enged­ték be, nem álltak vele szó­ba. Ilyen esetben, sajnos, tehetetlen. Örül, ha sikerül néha a beteg gyereket, a kórházba vitetnie. A szülők ettől is húzódoznak, ez is pénzbe kerül . . . Nagyot szippantunk a friss levegőből, s most né­hány jól gondozott, egész­séges csecsemő következik. Tiszta, rendesen tartóit gye­rekek. Pedig a szülők hely­zete itt sem egyforma. Van szerényebb körülmények kö­zöli. élő család is, ahol pél­damutató következetesség­gel tartják be az orvos, a védőnő tanácsait. Az egyik baba csontgyenge. „Elfek- szi” a fejét, a puha csont belapui. Porrá őrölt, tiszta tojáshéjból egy késhegynyi a főzelékbe minden nap — ez növeli a mész tar lakna I, ez a védőnő tanácsa. A kö­vetkező házban jól fejlett, dundi csecsemőt találunk. Nem csoda. Édesanyjának bőven van teje, kevésbé szerencsés mama-társát is kisegíti. Most éppen egy koraszülött; kap tőle napon­ta 400—500 gramm anyate- jet. Itt tudom meg, hogy az anyatej literje szoptatva 45 forint, lefejve pedig 40 fo­rint. Ez bizony havonta szép összeget; jelen. Egy terhes anyát látoga­tónk meg ezután. Kis, égre nyíló szobácskábán él fér­jével 5 éve. A berendezés cgy ágy és egy szekrény, meg egy kis vaskályha. Más nem fér. Fogalmuk sincs, hogyha megszületik', a gye­rek. hova teszik. Mehetné­nek jobb albérletbe is — gondolom. De nem mennek. Így remélnek 5 év után la­kást ... A Vanczák utcai lakóte­lep következik. Csupa két- szaba-komfortos tálcások. A parképítő munkák nyomán szép lesz ez a lakótelep is. A lakásokban azonban, nem mindenütt derűs a kép. Egy háromgyermekes család leg­kisebb, 11 hónapos tagja a konyhában, kiságyában fek­szik. Mint anyja mondja, éjjelente vele alszik a gye­rek. ha sír, gyorsan meg­szoptatja, .ne „zavarja” a többieket. A védőnő azt ma­gyarázza, hogy 9 hónapos korában már el kellett vol­na választani, nem anyatej. hanem sok főzelék és gyü­mölcs kell az ilyen korú gyermeknek. Mire a gon­dos anya „megnyugtat” ben­nünket, kap már a gyerek lőtt ételt is, legutóbb éppen töltött káposztát evett a ki­csi .. . Ami ezután következik, olyan, mint egy lidérces alom. Egy ti/gyermekes családot látogatónk meg. A legidősebb gyermek 10 éves. Minden ősszel született egy testvére. A lakásban csali a falak tiszták — úgy-ahogy Nemrég festették a ciáno- zás után.... Addig a gyere­kek állami gondozásban voltak. Most együtt fogad­nak az ajtóban, mindegyi­ken egy szál ruha, fehérne­mű nélkül, mezítláb. De legalább tudjuk, melyik a fiú, melyik a lány. Szap­pant, fésűt, úgy tűnik, he­tek óla nem láttak. Az apa .nem dolgozik, „gyomorbe­teg”, nem bírja a munkát. Az anya takarítónő (!), de inkább csak azért, hogy a tíz gyerek után felvegye a családi pótlékot. Kint, az utcán meséli Bo­da Károlyné, hogy a gyám­ügyi hatóság, a tanács, és ki tudja még, hány szerv foglalkozott mór a család, « 10 gyermek sorsával. Egyelőre nem találtak meg­oldást. Sőt, az sem lehetet­len, hogy még szaporodik is majd a gyerekek száma. A védőnő munkája itt szélmaiomharcnak tűnik. De fél is ide járni. Egyszer a férj részegen már kidobta, és majdnem megverte ... Befejezzük kőrútunkat, Csaladokat láttunk, anyákat es gyermekeket. Nevető, jól táplált, egészséges csecse-, mőket és szomorú, elhanya­golt, ápolatlan csöppségeket. Nagyon nehéz és fárasztó Boda Károlyné munkája. De láttam, mindenért kárpótol­ja, ha egy gyerek felismeri es ránevet, s ha egy édes­anya csak ennyit mond lá­togatása illán: köszönöm! (sz—i) BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR hegenye NYOMÁN IRTA/ cs. HORVÁTH TIBOR RAJZOLTA SEBŐK IMRE ú CSENDÖRNYöMOZÓ TTSZT NEM Gy/vA EMBER, DE MOST HABOZA'S NÉLKÜL ENGE' Delmeskedtk, nemkétséges, hogy ALTI MÖGÖTTE ÜL, EPREN AZ, ANTE KERES. A VÖRÖS TÚR! fZAZ EMBERI NEM SOKAT TEKE/ÜRTA'Z/LZAZ ELSŐ GYANÚS MOZDULATRA TÜZELŐT ECO. NT KELT VApN/A A KEDVEZŐ' AT­KA/MAT A CSELEKVÉSRE,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom