Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

ESZAK-M AGYARORSZÁG 4 1971. márc. 18., csütörtök Megyei szavalóverseny Miskolcon (Tudósítónktól) A Kisipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége és a megyei szövetkezeti bizott­ság ismét nemes versengés­re hívta a verskedvelő fiata­lokat. A napokban megtar­tott vetélkedő méltó volt a .jubileumhoz. Ugyanis ez év­ben kerül tizedszer megren­dezésre az ipari szövetkeze­lek országos szavalóversenye, s ezt megelőzően zajlanak le a megyei és a területi ver­senyek. A versmondók megyei ta­lálkozóján 38 fiatal lépett a pódiumra, köztük több régi ismerős, akiket az előző ver­senyek győzteseként köszönt­hettünk. Örömmel üdvözöl­tük azokat a fiatalokat is, akik az első alkalommal vet­tek részt e nemes vetélke­dőn. A verseny megmutatta, hogy nagy érdeklődés nyil­vánul meg a XX. század magyar irodalma iránt. A megyei szavalóverseny bizakodással töltött el. Áp­rilis 18-án. a Miskolcon meg­rendezésre kerülő területi döntőn a borsodiakon kívül Hajdú. Heves, Szabolcs és Nógrád megye legjobb sző vetkezeti versmondói lép nek majd pódiumra. Gálos Imre A hét filmjei A ma kezdődő filmhéten négy új film kerül a premi­ermozik közönsége elé. A fenti képünkön Patkós Irmát és Kern Andrást láthatjuk Sándor Pál Sárika, drágám című filmjében. A napjaink­ban játszódó történet derűs A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK gyakorlattal rendelkező elsősegélynyújtót alkalmaz 3 műszakos beosztásban, heti 44 órás, munkaidővel. A bérezés a vállalati kollektív szerződés figyelembevételével, megállapodás alapján történik; További feltételekről érdeklődni a 22-40'2-es telefon.számon, jelentkezni osztályunkon személyesen lehet. LENIN KOHÁSZATI MÜVEK munkásellátási és szociális osztálya Műanyagüzemünk ÍTÖccsentési kapacitást ajánl 25 GRAMMIG Gyártunk ‘többek között: fémvázas székekhez sarut, fregoli görgőt, fésűt, különböző alkatrészeket, STIROL, POLIETILÉN ANYAGOKBÓL. Címünk: „Zöldmező” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, > Nyirpazony játék keretében mutatja be mai fiataljaink egy csoport­jának egy életepizódját, ugyanakkor melléállít.ia azt a generációt, amely már fel­nőttként vett részt az első világháborút követő forra­dalmakban, s mindvégig ki­tartott forradalmi elkötele­zettsége mellett. Ezt az öreg forradalmárt kelti életre Patkós Irma. A két generá­ció kapcsolata és életfelfo­gása körül bonyolódik az ér­dekesnek ígérkező film. A hét másik filmje Truf­faut Lopott csókok című al­kotása. melynek folytatását az előző héten láthatta a kö­zönség Családi fészek cím­mel. Most — utólag — meg­ismerhetik az érdeklődők a már ismert történet érdekes és szellemes fordulatokkal tarkított előzményeit. Isadora Duncan, az egykor világhírű táncosnő élete ele­venedik meg a Karel Reiss rendezte. Isadora című an­gol filmben. A híres táncos­nő kalandos életének fordu­latain kívül vonzóvá teszi a filmet, hogy a főszerepet Vanessa Redgrave játssza. Öt legutóbb a Nagyítás és A könnyűlovasság támadása című filmekben láthattuk. Hárem a sivatagban cím­mel érdekes szovjet film is szerepel a heti programban. A szovjethatalom kezdeti korszakában Turkesztánban játszódó filmtörténet játékos, kedélyes hangnemben mesél a vörösgárdisták utolsó erő­feszítéseiről, amelyekkel si­került teljesen felszámolni­uk az ellenséget. Ágotha Tibor riportfotói EEBRUÄR 7-én két kiállí­tás nyílt a Miskolci Képtár­ban. Demeter István festőmű­vész és Tóth Sándor szobrász- művész tárlata. Mindkét kiál­lítás nagy sikert aratott, ezért a tervezett időpontnál később is zárták őket. Több száz érdeklődő járt ezekben a hetekben a képtárban. Mindkét művész több alkotá­sa is vevőr.e talált. Érdekes, hogy az absztrakt képeket festő Demeter Istvánnak több vásárlója akadt, mint a hagyományosabb forma nyel­vű Tóth Sándornak. ; Lapozgatom a vendégköny- ' veket. Rengeteg a bejegyzés mindkettőben. Van aki csak a nevét írja be. sokan meg­elégszenek néhány sztereo­tip szóval: „nagyon szép", „nagyon tetszik”. ..igazi él­mény volt”. De sokan konk­rét és egyéni véleményt is formálnak. Általában több a tetszésnyilvánítás, de akad kritikus megjegyzés, sőt gú­nyolódás, értetlenség is. Hadd idézzek most néhány bejegyzést, minden kommen­tár nélkül. Először Demeter István vendégkönyvéből. „Nagyszerű dolgok. Kár, hogy vannak, álcák hitetlen- kedve néznek D. I. művésze­te iránt.” „Minden kép egy-egy le­genda." átélt létek testé- latot: Ágotha Tibor fényképei­vel a Déli Hírlap olvasói nap mint nap találkozhat­nak, de nem ritka szereplé­se az Észak-Magyarország ol­dalain sem. A Déli Hírlap fotóriporterének munkáiból most kiállítás látható a mis­kolci Libresszóban. A tábla, ami az ajtónál a tárlatra a figyelmet felhívja, riportfotó­kat ígér, s a kiállítás anya­gának nagy többsége ennek a várakozásnak is felel meg. A szűk teremben 30 nagy­méretű fotó sorakozik egy­más mellett a falakon, nem éppen a legideálisabb vilá­gítási körülmények mellett. Maguk a képek azonban többségükben kárpótolnak a kiállítási körülmények nega­tívumaiért. A harminc kép nem mindegyike riportfotó, s elöljáróban megállapíthatjuk, ami nem az, az tartozik a kevésbé jónak tűnök kategó­riájába. Például a Tél című munkája elsősorban techni­kai bravúrjával hívja fel magára a figyelmet, a Be- j szélő mozdulatok című há- ! romrészes pantomimfotója, fény-ámyhatásokkal operál, a Sztriptíz táncosnő című ké­pe pedig sokkal inkább ma­gazinfotó, mintsem riport. Város- és üzemképei geo­metrikus formáikkal kont­rasztjaikkal hatnak. Jó meg­figyelések. az élet apróbb mozzanataiban a dráma fel­ismerése (Baleset után, Vád­lott és fia. Színjáték), az élet j örömeinek meglátása (Korai- j kula, Táskarádió, Suli után ! stb.). Ágotha Tibornak az I élet apróbb rezdülései iránti | fogékonyságát bizonyítják, s azt, hogy ezeket az életmoz­zanatokat úgy tudja lencsé­jének látószögébe befogni, hogy a körülhatárolt szűk j képbe is történés komponá- \ lódjék. Ez a riporteri erénye, ez az erény a domináló elem a kiállításon látható képein, és ez fotóriporternél 1 a legnagyobb pozitívum. Ezért jó a kiállítása. Ugyan­ez a megállapítás vonatko­zik az életképeire, mint pél­dául a Vonalon, vagy Vén- asszonyok nyara, mert aao­kon is a riporteri megfigye­lőkészség és a jó kompozíció jelentkeaik elsősorban. A kiállítás vendégkönyvé­be bejegyzett sorok többség­ben el ismerők. Természete­sen megoszlanak a vélemé­nyek. s vannak, akik éppen az általunk kevéssé jónak tartottakat emelik a legjob­bak közé. Mi riportfotók tár­latát látni kerestük fel a Libresszót. És e tárlaton a riportfotókat láttuk a leg­jobbaknak. Szívesen ajánljuk a kis kiállítást a közönség figyelmébe. (hm) „Mélyen szét.” „Nem így iga/. — de így is igaz.” Vannak persze kétkedő, kritikus bejegyzések is: „Ezek az alkotások megra- • gadják az embert, megmoz­dítják a gondolatait, érzéseit. Nem mindegyiket értem, de ez nem is fontos.” „Ami nem ismerhető fel. azt a szemlélőnek bele kell képzelni.” „Megpróbáltam megma­gyarázni magamnak a képe­ket. Nem sikerült, megfáj­dult a fejem. Mire végignéz­tem, rájöttem: nem érteni, hanem érezni keli...” Van kétes értékű dicséret „Nagyon érdekesnek és tetszetősnek (?) találtam a kiállítást.” A gúnyolódok: „Ügy érzem, ezek alkotá­sok.” „Van benne valami!” „A kiállítás számozási rendje olyan, mint a képek.” „Mit jelent a Nakonxipán? Egyébként nem rossz.” És végül: ..Adj értelmet, hogy meg­tanuljam igéidet." Tóth Sándor vendégköny­vében kevésbé szélsőséges bejegyzéseket találunk. Ilye­nek az általánosak: „Közérthetően szól min­denkihez, betölti hivatását.” ..Érthető, ábrázoló művé­szet. Rég láttunk ilyet Mis­kolcon.” „Végre valami szép!” „Valóban szép az. élet!" „Olyannak szerelem a művészetet, mint amilyennek magút az életet is. Az ön műveiben mindezt megtalál­tam.” ..Érződik az erő. a termé­kenység.” (?) Egy hosszabb beírás végén: „ön hiég ragyogó műveket fog alkotni.” Egy bejegyzés, melyet csak az ért, akii látta a tár­,.A kisdedek és csecsemők szája ái.al viszed véghez a dicséretet.” Nem hiányzik a vendeg- könyvből a humor sem. Az egyik bejegyzés alatt a név: Tóth Sándorné (nagynénid). Ez alá írta a tréfás kedvű látogató: „Üdvözletemet kül­döm a kedves néninek, tehet­séges rokona van!” A MŰVÉSZETI alkotások fogadtatása legtöbbször el­lentmondásos. Azt hiszem, ezt híven tükrözik a két ven­dégkönyv bejegyzései. De a látogatók nagy száma, érdek­lődése és még kritikáik is azt jelzik, hogy a közönség szí­vesen jár tárlatra, s kíván­csian várja a művészek újabb jelentkezését. (sz—i) o ö Jóén Búza iaiiomasapal * rend ORsEß KEZÚBE KERÜLT* RÖ6EN KERESETT LÁNCSZEM. EZREDIG VARGA, A PEDELLUS, A GIA1NÁZIUMMAL STEAL- '■fik BEN, A GESZTENYETÁK ÁRNYÉKÁBAN W,//i REGGEL ŐT* KÉT "ÚRIEMBER " VÁRAKOZIK. AU KOR Da'N/EL KZ­LER* K*PUAL... BOJCSL» JÓZSEF 68 IMRE OABOR REGÉNYI NYOMÁN IRTAI CS. HORVÁTI TIBOR RAJZOLT/ SEBOK MBS ÍRBE A PORÖS ROS/n ÁOODRA NEM VOAIAI KOSNAK * KR/A//NAL/SZ , T/KA SZABADNI/, TANÁ I esős ÚR! Csak tudnak] HOL REJTŐZ/U! Szerintem már reg nincs a városban. Ka /tt maradt zol na, az ellent­mondana A KRIMINALISZTIKA ÖSSZES SZABA'L YA/NAK. ÉS EKKOR MEGSZŐ/*' A TELEFON.. 4 Két kiállítás vendégkönyvéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom