Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

1971. márc. 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért Egy mozga’om, amelyre (igveSniink kell eV i“ . i • HASZNOS, érdél :es moz­galom bonlakozik ki Mis­kolcon, melyről már eddig is többször tudósítottunk és az elkövetkező időkben, a mozgalom erősödésével, te- rebé'yesed .V: ivei. a látható. !'"~/?l’,o'’_'’ a'ó eredmények soka'oc1’’:1 arányban nvil­v ■ n ni -n !1 ' ; ...."r fog1 ■1 *■ o­r ,-nk. I"c1 'liul az MSZMP Központi F'zottsúga tavalyi i íj úságpolitikai h a távozata szolgál, mélynél: a1 apján a KISZ városi bizottsági*. a városi tanács, a Hezriias ' .nfront városi bizottságá­nak il'el''!"5~ei együttesen dolgozták ki azt a program­tervezetet. amelyet „Fiata­lok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért-’ — a lényegből már önmagában is sokat jel­ző — összefoglaló címmel ismerünk. Hogy minis összefoglal­juk a mozgalom célját: azok­nak a feltételeknek a meg­teremtése. amelyek révén a fiatalok minél szélesebb tö­megei kapcsolódhatnak be a közéleti tevékenységbe. Mis- [ nácstagok tevékenységéhez, sportpályák, játszóterek, sportudvarok építésének se­gítése, ifjúsági klubok kia­lakításának segítése, fásítási mozgalom, dalfesztiválok, ve- t•.'•'lsedök. pályázatok szerve­zése, az ú.i szakmunkástól'- vénv é ványesü'écének, az ifj ’."politikái határozatok végrehojfásának vizsgálata. AZ ina ÉV első felére részletes teladatterv készült, a felelősök, a határidők pontos megjelölésével. Ez.:': közül néhány: a városi ta­nács illetékes osztályai tár­ják fel azokat a helyeket, ahol kis anyagi befektetés­sel, nagyobbrészt társadalmi munkával már ebben az év­ben lehetséges ifjúsági kín­ból: létrehozása. Felmérni a fás? ás eddigi eredménye­it. és a következő leiadato­kat megjelölni. Vetélkedő kimunkálása, amelynek lé- mája Miskolc jelene és jö­vője. Korcsolyapályák épí­tésének lehetősége és sza­rta*«.*«. mos más érdekes feladat, elképzelés, melyeknél: egy része már nem is csupán el­képzelés. hanem megvalósult it>’— Fa eredmény is. Az élővé váló mozgalom félté .lenül hasznos lehet mind a fial alaknak, mind a városnak. Ezt az. élővé vá­lást segíti többel: között a városi tanács végrehajtó bi- z: . ' vi azzal, hogy az. idei évre löt) ezer forintot bizto­sított költ ség vetéséből az if­júsági szervek támogatására, a fejlesztési a’apból pedig a négy öil: ötéves terv ideién évenként’ egymillió forintot biztosít ifjúsági és sportcé­lokra. A fiatalok a maguk lehetős 'geinek kihasználásá­val munkálkodnak a vá­rosért, a mozgalomért. S A „FIATALOK Mis­kolciét — Miskolc a fiata­lokért’’ mozga'omért. amely • az elkövetkező években jó­tékonyan érezteti majd ha­lasát. (Pt)---------TIMIIHIIM, II...IMI— MIM» M iből lesz Mátkán több a forint? kolc politikai, kulturális, sport éi’elébe, a város építé­sének, szépítésének munká­lataiba. Azoknak a feltéte­leknek a megteremtése, ame­lyek lehetővé teszik a fiata­lok széles tömegei számára a nevelést,' a szabad idő mi­nél hasznosabb eltöltését, valamint a fiatalok jogos érdekvédelmének hatéko­nyabbá válását. A KISZ, a tanács, a nép­front illetékesei bizottságot alakítottak, mely kidolgozta a mozgalom előtt álló fel­adatokat. A programból ér­demes idézni. A KISZ-ve- vezetők fórumának létreho­zása, újabb munkamódsze­rek kidolgozása fiatal ta­A TVK szakszervezeti ta­nácsa a közelmúltban meg­tartott ülésén — amelyen részt vett Huszár Andor, a vállalat igazgatója is — megvitatta a kollektív szer­ződés végrehajtásának 1970. évi tapasztalatait. A vállalat igazgatósága jól felkészült erre a tanács­ülésre: tételesen megvizsgál­ta a kollektív szerződés egyes fejezeteiben foglalt rendel­kezések megvalósítását, s az elemzés tapasztalatait írás­A rátkai Búzakalász lösz­ben alapos gondossággal ké­szítették el az idei terveket, amelyeket azután minden részletében megbeszéltek, megvitattak a tagsággal, a tervtárgyaló közgyűlésen. Az előző esztendőben elért jó eredményeket, mint eddig minden tervezésnél, fokozni kívánják. Magasabb termésátla­gokkal, nagyobb hoza­mokkal, a melléktevé­kenység bővítésével nö­velni szeretnék a tag­ság részesedését, ban terjesztette a szakszer­vezeti tanács elé. A vita .so­rán a szakszervezeti tanács megállapította, hogy a kol­lektív szerződésben foglaltak megfelelnek a törvényes elő­írásoknak. Hangsúlyozta, hogy a szerződés rendelke­zései alkalmasak voltak a vállalati célkitűzések meg­valósítására, jól szolgálták a dolgozók jogainak, köteles­ségeinek érvényest) lését. s többet kívánnak fordítani a bővített újratermelésre is. Spéder János tsz-elnök sze­rint elsősorban az állat te- nyésztéslől várják a több fo­rintot, itt lesz nagyobb az ár- | bevétel. Növelik az állatál­lományt, s a szabadtartásos hizlalás bevezetésével, újabb férőhelyek létesítése nélkül mintegy 60 darabbal több szarvasmarhát hizlalnak fel. Csupán ez mintegy 600— 700 ezer forinttal növeli a tsz bevételeit. Fejlesztik a gazdaság saját ' építőbrigádját. Terveik sze- j rinl e melléktevékenység ár­bevétele eléri az idén a 2,5 millió forintot. Tovább épí­tik a tsz új szőlőültetvényei­hez szükséges borpincészetet. Itt mintegy 1,2 milliós mun­kát végez majd az építő­brigád. Saját kivitelben sok­kal olcsóbban készül el ez a nagy beruházás, mintha vállalattal v építtetnék. Egy nagy istálló építéséhez is hozzákezdenek. Segíteni sze­retnék a tagság építkezéseit is. A Búzakalász Tsz tagjai közül nagyon sokan felépí­tették már korszerű, bármely városba is beillő, új családi otthonukat. Évről évre többen akar­nak építkezni, s ezért nagy örömmel fogadták a tsz ehhez ígért segít­ségét. És nemcsak ezzel a szolgál­tatással segíti tagjait a tsz. de házhelyeket is biztosítani kíván részükre. A tsz közgyűlése által el­fogadott tervek szerint a rát- kai föld mélyéből is számít­hatnak forintra a Búzakalász tagjai. A geológusok már ré­gebben megállapították, hogy igen nagy értéket képvisel a Ráfcka határában, a tsz te­rületén bányászható zeolito- sodott riolit-tufa. A Magas­nyomású Kísérleti Intézet kutatásai alapján a KEANÁL Finomvegy­szergyár érdeklődik e vi­lágszerte keresett, s a rátkaihoz hasonló, jó minőségben nagyon ke­vés helyen előforduló nyersanyag iránt. Molekula-szűrök előállításá­hoz van szükség a zeolitoso- dott ríolit-tufára. A vegy­ipar különböző területein, elsősorban gáztisztítási elvá­lásoknál hasznosítható a rát- kai határnak ez a kincse. Amennyiben sikerül a fel­használókkal megállapodni a ‘ szükséges beruházások kér­désében, a Búzakalász Tsz hamarosan megkezdheti az értékes nyersanyag kiterme­lését. valamint őrlését. (p. s.) Egyszerű vagy díszes KAPUK ÉS VASKERÍTÉS-ELEMEK nagy választékban kaphatók. Magánvevőknek a VASÉRT 3. SZ. BOLTJÁBAN Budapest, VIII., Mária u. 32.. és a szaküzlctckbcn, viszonteladóknak a < Budapest, V„ Szent István tér 15. sz. alatti üzletében FOTÓSZALON műtermünket a lakosság érdekében március 15-tól. reggel 7 órától este S óráig tartjuk nyitva FÉNVKÉPÉSZ SZÖVETKEZET a Centrum Áruházzal szemben Milyen volt a kollektív szerződési 1871—1971 A párizsi kommiin és Magyarország igyekezett megvalósítani. Te­Száz esztendeje tízezrek lelkes éljenzése, ágyúdörgés, zenekarok fortissimója köze- petle kikiáltották a párizsi kommünt. A nagy francia forradalom látványos de­monstrációira emlékeztető külsőségek azt sugallták, hogy e pillanattal új korszak kezdődött a történelemben. Ezt fejezték ki a kommün első ülésén a 76 éves korel­nök. Ch. Beslay szavai: „Bé­ke és munka! — íme, ez a mi jövőnk — majd hozzátet­te. hogy a kommün, mint ezekre az alapelvekre épült köz űrsaság ..Franciaországot a gyengék támaszává, a dol­gozók védelmezőjévé, a \ Hág el nyomot Iáinál: reménységé­vé, s egy világközlársasúg alapjává leheti”. A kommün állított először — a nemzetközi polgári köz­vélemény nagy meghökkené­sére — munkásokat vezető tisztségekbe, s bizonyította be először a munkásság állam­alkotó képességét. A minisz­terek közül ugyancsak Frankel Leó volt. munkás, de a kommün tagjainak kb. har­mada, a Posta, az Állami Nyomda és számos intézmény igazgatója, a nemzetőrség több magas rangú parancs­noka volt fizikai munkás. Ezek után aligha véletlen, hogy a kommün veresége után az ellenforradalmi bí­róságok elítéltjeinek mintegy négyötödé is munkás volt. Idegen izgató A kommün tevékenységé­nek talán legeredményesebb területe a munkaügy volt, amelyet a forradalom kevés marxista vezetőinek egyike, a magyar Frankel Leó irá­nyított. Frankel ekkor már évek óta az I. Internacio- nálé tagja volt, forradalmi tevékenységléért a császárság idejen börtönbüntetést szen­vedett. A máaxáus 26-i vá­lasztásokon Párizs egyik rmmkáskerülete — ezzel is hitet téve az internacionaliz­mus eszméje mellett — a kommün tagjává választotta az „idegen izgató!”, aki mél­tónál: is bizonyult választói bizalmára. Számos, a mun­kások, a párizsi nép sorsát közvett énül érintő intézkedés született Frankel „miniszté­riumában”: igy a szegények zálogtárgyad ingyenes visz- szaszol gá 1 ta t á sának elrende­lése, a pékek éjszakai mun­kájának megtiltása, a mun­kabéreket sújtó törvénytelen levonások eltörlése. Frankel kezdeményezte a kommün egyetlen, a tőkés tulajdont komolyabban érintő rendel­kezését, a tulajdonosai által elhagyott üzemek „szocializá­lását” és munkás-igazgatás alá helyezését. Az ostromzár ellenére többször is levelet Szerdán megkezdte kétna­pos munkáját a vasutasok szakszervezetének VIII. kong­resszusa, amelyen mintegy 160 000 dolgozó képviselete­ben, 230 küldött vesz részt. Szabó Antal főtitkár a szakszervezeti választások vi­tájában elhangzott észrevett lek. ajánlások figyelembevé­telével összeállított szóbeli beszámolóval egészítette ki a központi vezetőség írásos je­lentését. vékenvsegének másik „tá­masza” a munkásság volt. Rendeletéinek egy része a párizsi műn ká s szer vezetek kívánságára szülelett, s azok közreműködtek a végrehaj­tásban is^ Frankel az utolsó -napokban' fegyverrel küzdött a barikádokon, megsebesült, s csak szerencsével menekül­hetett külföldre. Távollété­ben halálra ítélték. A kommün nem maradt kizárólag Párizs falai közt. Párizst követte Lyon. Marse­ille. Toulouse, Saint-Étienne. A falus: dolgozókhoz intézett felhív, i amely a francia parasz,súgót a párizsi mun­kások támogatására hívja fel, léggömbökkel juttatják ki a fővárosból. Az elszigetelt vá­rosi kommünöket és kibonta­kozó parasztmozgalmakat el­fojtja a hadsereg. A magára maradt Párizs hősiesen har­colt a német megszállók tá­mogatását is élvező, túlerő­ben levő ellenforradalmi se­regek ellen, de végül is 1871. május 21—28. közötti „véres héten” vereséget szenvedett. A 72 napért iszonyatos megtorlás következett. Május végén, június elején mintegy 20 000 férfit, nőt és\gyereket öltek meg a „rendcsinálók”. Az európai polgári sajtó helyszíni riportok alapján iszonyattal számolt be a Pá­rizst uraló pogromhangulat- ról. a temetetlen holtak szá­zairól, ezreiről, a Szajna na­pokig véres vizéről. A kb. 40 000 fogolyból ezrek hal­fák meg a gyű jtőtá borokban. ahol hetekig őrizték cHeet sza­bad ég adatt. A „törvénye­sen” felelősségre vont mint­egy 10 000 kommunáiból is több mint kétszázat kivégez­tek. epreket küldtek kény- szermunkair«. gyarmati szám- üzseteébe. az így elítélték kö­zött ezernél több nő és több száz 1T—Fii év közötti gyerek vo+t. Veres lobogó a Józsefvárosban A kommün hatására bekö­vetkező fellendülés nem ke­rülte él a fiatal magyarorszá­gi munkásmozgalmat sem. Az 1871. áprilisáig megje­lenő munkáslap, a Testvéri­ség párizsi levelezője útján beszámolt a kommün kikiál­táséról, amelyet mint szociál­demokrata köztársaságot ün­nepelt és . lelkesülten írta. hogy a párizsi városházán „most a veres zászló lobog”. A kommün hatására meg­élénkült az Általános Mun­kásegylet tevékenysége. Ez új budapesti és vidéki szak­egyletek, illetve fiókegyletek alakításában jutott kifejezés­re. A központi vezetőség egye­bek között megállapította, hogy a vasút technikai szín­vonala a beszámolási idő­szakban az előző kongres­szus óta eltelt négy évben minden korábbinál jobban fejlő lőtt. Sok. jogos bírála­tot kiváltó igazságtalan hely­zetet sikerült megszüntetni azzal, hogy a vásutas nők hozzátartozói is megkapják az utazási kedvezményt. Addig nem látott mérete­ket öltött a sztrájkmozgalom, amelyet a kortársak — barát és ellenség egyaránt — a kommün hatásával magya­ráztak. Sztrájkoltak a kárpi­tosok. sörfőzők, a vasmunká­sok és vasutasok, a szabók és a pékek. Budapesten, helye­sebben Buda-Pesten a sztráj­kolok száma mintegy 6000 volt. a fővárosi munkások 15 százaléka. A sztrájkok nem spontánul robbantak ki mind­egyikükben felfedezhető az Általános Munkásegylet kez­deményező. irányító szerepe. A bérmozgalmak közül har- cossagaval kiemelkedett a pesti szabói: és pékek 1871 májusi sztrájkja, amelyben 3000 segéd vett részt. Mivel akkor alkalmazlak először nagyobb méretekben kény­szerítő eszközöket az egyez­kedni nem akaró mesterek és a sztrájktörők ellen, a rend­őrség 52 segédet, köztük a bérharc vezetőit letartóztatta. A rendőrség eljárása ellen tiltakozó munkások 1871. má­jus 8-án a jelenlevő képvi­selők és miniszterek megdöb­benésére megszállták a kép­viselőházat, s csak karhata­lom igénybevételével sikerüli kiszorítani a parlament épü­letéből a „Kenyeret és igaz­ságot!” feliratú táblát vivő tüntetőket. Ezt követően — a sikeres huszárcsínytöl fel­bátorodva — a szabókat tá­mogató pékek többször is összetűztek a városi rendőr­séggel. A sztrájkoktól, zavar­gásoktól megrémülve a libe­rális Hon már-már a párizsi „veres zászló” párjait vélte látni Pesten, amikor beszá­molt arról, hogy a Józsefvá­rosban „ki van tűzve a veres lobogó a felírással: „Munká­sok! Egyesüljetek!” Sztrájkok, tüntetések A kommün bukásának hí­re megdöbbentette, de nem törte meg a magyarországi munkásságot. A sztrájkok, tüntetések tovább folytatód­tak. 1871. június 11-én az Ál­talános Munkásegylet a ható­sági tilalmat kijátszva, nép­gyűlésen emlékezett meg a „véres hét” mártírjairól, majd mintegy 500 munkás, a gyász jelével a kalapján, vé­gigvonult. a városon, éltetve az új. általános forradalmai. Ez az akció adta meg az utolsó lökést a kormány el­határozásához, hogy megtor­lást alkalmazzon a fiatal mozgalommal szemben. Júni­us közepén letartóztatták a/ Általános Munkásegylet szinte valamennyi vezetőjét, bezárták helyiségét és lefog­lalták irattárát. A befolyásos liberális el­lenzék, amely ér tetten, vagy ellenséges volt a kommün - nel szemben, de elítélte a franciaországi terrort, (hiszen emlékezett még jól a Világos utáni napokra és érzékelte 1849 és 1871 történelmi pár­huzamát), tiltakozott a ké­szülő nagyarányú megtorlás ellen. Az ellenzéki lapokban cikkek jelentek meg. meg­bélyegezve az elhúzódó vizs­gálatot — a vádlottak több­sége hat, a fővádlottak tíz hónapot töltöttek vizsgálati fogságban — és kétségbe vontál: a hatóságok által hangoztatott vádakat. Költő: és publicisták, mint Ábrányi Emil. Darmay Viktor. György Aladár fejezték ki rokonszen- v tikét, az Internacionálé, a kommün iránt. A közvéle­mény hangja, s a vádak va­lóban megalapozatlan volta arra késztette a bíróságot, hogy a hűtlenség vádja alól valamennyi vádlottat fel­mentse. Az ítélet erkölcsi si­kere lehetővé fette, hogy a magyar munkásmozgalom kiheverje az üldözést és szervezeti téren megszilárdít­sa az 1871 tavaszi fellendülés eredményeit. váltott Marxszal, s tanácsait Tanácskozik a vasutasok szakszervezetének kongresszusa ö Szabó Antal lótitkár számolt be a néoyéves munkáról Kende Járta«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom