Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971, márc. 5., péntek Kínai meslersiies leli A vietnami küldöttségek vezetői nem vettek részt a párizsi értekezleten Borsod ipara a külföldi @ lilénk volt a kereslet Az amerikai légierő beje­lentette, hogy felderítő beren­dezéseinek tanúsága szerint a Kínai Népköztársaság te­rületéről szerdán 13.15 óra­kor (közép-európai idő) mes­terséges holdat lőttek fel, elliptikus Föld körüli pályá­ra. A mesterséges hold 106 perc alatt kerüli meg a Föl­det. A vietnami helyzetről tár­gyaló négyhatalmi értekezlet VDK- és DIFK-küldöttségé- nek vezetői tiltakozásul a VDK ellen irányuló ameri­kai bombatámadások miatt, nem vettek részt a konferen­cia csütörtöki, 105. ülésén. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietna­Csütörtökön bejelentették: megegyezéssel véget ért a' hat hétig tartó angliai postássztrájk. Sok angol postai alkalma­zott — köztük a képünkön látható csinos, fiatal lányok — azonban nem fogadta el a szakszervezet egyezkedését a posta vezetőivel és tovább kívánja folytatni a harcot, mun­kabeszüntetéssel, az eredeti követelésük teljesítéséig mm Ötvenéves a Svájci Munkapárt V Ö tvenedik évfordulóját ünnepli a Svájci Mun­kapárt, amely az 1921- ben alapított Svájci Kom­munista Párt és a baloldali szocialisták egyesülésével jött létre. Ez az ötven esz­tendő nehéz harcokkal volt terhes, de a párt sikerrel szembeszállt a jobboldali szociáldemokraták, a bur­zsoázia elszigetelési kísérle­teivel és minden nehézség, veszély ellenére megerősöd­ve vészelte át az ötvenes években vezetői ellen indí­tott hajszát. A Svájci Mun­kapárt az utóbbi időben egy­re nagyobb tömeebefolyással rendelkezik és igen sokan lépnek tagjai sorába — el­sősorban fiatalok. A svájci kommunisták pártja annak ' köszönheti erősödő tömegbefolyását, hogy mindig következetesen, marxista—leninista szellem­ben lépett föl a legkülönbö­zőbb társadalmi és politikai kérdésekben A legutóbbi időszakban — a többi kapi­talista országokhoz viszo­nyítottan is gazdag Svájcban heves harcok foly­nak a tőke és a munkásság között bérügyekben. vala­mint konkrét politikai kér­désekben. A Munkapárt minden esetben a dolgozók harcának élén haladt. Első­sorban a párt aktivitásának, a munkások szervezettségé­nek köszönhető, hogy olyan hatalmas svájci üzemekben, mint az amerikai érdekelt­ségű Firestone autógumi­gyárban, az óraiparban, a textil-, a kémiai és a papit- iparban olyan kollektív szerződéseket készítettek, amelyek az eddiginél lé­nyegesen több beleszólási jogot biztosítanak a munká­soknak az üzemek ügyeibe. A Munkapártnak is nagy része volt abban, hogy szö­vetségi szinten választójogot nyertek a közelmúltban az asszonyok. És következete­sen kiállnak a svájci kom­munisták a 600 ezret meg­haladó létszámú külföldi vendégmunkások érdekében is. A Svájci Munkapárt fennállásának ötven esztendeje alatt — a munkásosztály akcióegységé­re, a néptömegek aktivitásá­ra támaszkodva — vívta harcát a monopóliumok el­len, a dolgozók demokra­tikus szabadságjogainak biz­tosításáért, a társadalmi ha­ladásért, a béke meg­védéséért. ötvenéves fenn­állása alkalmából köszönt­jük Svájc marxista—leninis­ta pártját és eredmények­ben gazdag munkát kívá­nunk további tevékenységé­hez. Miskolc aratja az elismerést Az Európai Amatőr Ököl­vívó Szövetség vezérkara több napon át tanácskozott Belgrádban. a kontinens ökölvívásának legaktuálisabb kérdéseit vitatták meg. Pa- raczky Sándor, az EABA ve­zetőségének tagja erről a kö­vetkezőket mondotta: — Ismét napirenden szere­pelt a Miskolcon lebonyolí­tott junior Európa-bajnokság. Jó volt hallani a különböző bizottságok vezetőinek beszá­molóit, egyöntetűen dicsér­ték a miskolci rendezést. Hi­vatalos, jegyzőkönyvi dicsé­retet is kaptunk, az EABA- vezérkar véleménye szerinti példás lebonyolításért. mi ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének he­lyettes vezetői a csütörtöki ülésen erélyes hangú tilta­kozó nyilatkozatot tettek. Eb­ben hangoztatják, hogy az indokínai háború fokozódása és a VDK ellen irányuló amerikai háborús előkészüle­tek súlyosan veszélyeztetik a párizsi Vietnam-értekezlet munkáját. Nguyen Cao Ky, a saigoni rezsim alelnöke csütörtökön kijelentette, Észak-Vietnam bombázása „szükségszerűség'’ és követelte, hogy a B—52-es stratégiai bombázók nyújtsa­nak az eddigieknél nagyobb méretű támogatást a Dél- Laoszban harcoló saigoni csapatoknak. Az alelnök nem Az elmúlt hónapban ide­gen zsoldosok próbáltak tá­maszpontokat felállítani Dél- Jemen területén. A beszivár­gók megpróbálták az ország két tartományát elszigetelni, szabotázsakciókkal kísérle­teznek. A kormánycsapatok felvették velük a küzdelmet, Második évi tevékenységét kezdte meg idei első ülésé­vel a tokaj-hegyaljai re­konstrukciós bizottság. Dr. Kozma Pálnak, a Kertészeti Egyetem rektorának, a bi­zottság elnökének irányításá­val csütörtökön, Abaújszán- tón tartottak megbeszélést. Az elmúlt év tevékenységét elemezve, megállapították, hogy munkásságukkal sike­rült elérni: a tokaj-hegyal­jai borvidék kiemelt támoga­tást kap a rekonstrukció be­fejezésére. Határozatuk ér­telmében a hagyományos sző­lőfajtákon kívül hat új bor­szőlőfajta nagyüzemi kísér­leteit kezdik meg. A MÉM 15 millió forintot biztosított zárta ki annak a lehetőségét, hogy az amerikai B—52-esek a 17. és a 19. szélességi fok közötti észak-vietnami terü­leteket is bombázzák. Csütörtökön este a Ho Si Minh nevét viselő Vietnami Dolgozó Ifjúság Szövetsége hanoi szervezeteinek képvi­selői ünnepi nagygyűlésen ta­lálkoztak a dr. Horváth Ist­vánnak, a KISZ KB első titkárának vezetésével a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaságban tartózkodó ma­gyar ifjúsági küldöttséggel. A gyűlésen dr. Horváth István és Vu Quang, a Ho Si Minh nevét viselő Vietnami Dol­gozó Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának első tit­kára mondott beszédet. 175-öt megöltek, 50-et pedig fogságba ejtettek közülük. Az idegen zsoldosok a CIA és a nyugatnémet tiikosszol­gálat támogatását élvezik. Ezek a szervezetek állnak a Perzsa-öböl és az Arab-fél­sziget haladó és felszai dítc mozgalmai ellen irányuló összeesküvések mögött is. 197a-ig a rekonstrukciós terv elkészítésére, amelynek so­rán a borvidék összes szőlő- terpletét a hazai és export­igények figyelembevételével, 13 000 holdban irányozták elő. Az elmúlt évi tevékeny­ség szabja meg a rekonstruk­ciós bizottság idei tevékeny­ségét is. A nagyüzemi szőlő- telepítés befejezése érdeké­ben az Országos Ültetvény­tervező Vállalat miskolci ki- rendeltsége — a Borsod me­gyei Tanács megbízása alap­ján —- elkészíti Tállya, vala­mint Mád és környéke, to­vábbá Makkoshotyka és Hercegkút rekonstrukciós programtervét. Az 1970-es esztendő a bor­sodi ipari üzemek számára is az igen élénk külkereske­delmi tevékenység éve volt. A külföldi piacok igényei —. különösen a tőkés piac igé­nyei — a vártnál is nagyob­bak voltak, s a kedvező pia­ci konjunktúra érdekeltté tette a vállalatokat az ex­port fokozásában. Az ipari üzemek exportja így 1970- ben 37,7 százalékkal haladta meg az előző évit és csak­nem kétszerese volt az 1968. évi exportnak. Az export növekedése je­lentősen meghaladta a bel­földi értékesítés növekedési ütemét. A külkereskedelmi értékesítés aránya a válla­latok teljes értékesítésén be­lül az egy évvel korábbi 13 százalékról 16 százalékra emelkedett. Természetesen az export növekedése magá­val hozta a tőkés import emelkedését is. Az export termeléshez felhasznál t anyagok nagyobb mennyisé­ge, a termelő kapacitások bővülése — például a vegy­iparban — tetemes tőkés importot igényelt. így csak­nem minden exportra ter­melő vállalatnál az export­nál nagyobb ütemben növe­kedett az import. Export — nyereséggel Az export ugrásszerű nö­vekedése és ezen belül kü­lönösen a tőkés export várt­nál nagyobb ütemű bővülése kedvezően hatott a vállalati eredmények alakulására. A tőkés export csaknem min­den vállalatnál jelentős több­letbevételt biztosított a bel­földön elérhető árral szem­ben. A dollár kitermelés mutatója a legtöbb vállalat­nál a megállapított szinten belül maradt, így az állami visszatérítés csaknem teljes egészében többleteredményt hozott, s az exportra terme­lő vállalatok nyereségének jelentős hányadát a tőkés export eredményezte. Ismeretes, hogy a közgaz­dasági szabályozók elsősor­ban a tőkés export növelésé­ben tették érdekeltté a vál­lalatokat. Megyei tapasztala­taink azonban arra utalnak, hogy ennek ellenére a ha­zai igényeket is ki tudták elégíteni az ipari vállalatok. Idegen zsoldosok támadása Dél-Jjemenben Kiemelt támogatást kap SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ROSA LUXEMBURG Rosa Luxemburg forradal­márnő egy évszázaddal ez­előtt, 1871. március 5-én szü­letett Zamoscban, egy Lub­lin környéki, lengyel kisvá­rosi család ötödik gyermeke­ként. Középiskolai tanulmá­nyait az egyik varsói orosz gimnáziumban végezte, kitű­nő eredménnyel. Diák volt még, amikor bekapcsolódott egy szocialista kör munkájá­ba: A rendőrség üldözése elől barátai 1889-ben kül­földre szöktették. Svájcban folytatott egyetemi tanulmá­nyok után 1897-ben Német­országba települt át, hogy az akkor oda tartozó Poznan­ban és Felső-Sziléziában a lengyel munkások között te­vékenykedjék. Alig néhány év leforgása alatt a Németországi Szociál­demokrata Párt legmegbe­csültebb funkcionáriusainak sorába emelkedett. Elméleti munkásságának elismerése­képpen 1907-ben meghívták a politikai gazdaságtan elő­adójának a Központi Pártis­kolára. A napi politikai harcok lüzében végzett agitációs szervezőmunkájára emlékez­tetve, e helyütt csupán a luxemburgi életmű két fon­tos motívumára hívjuk fel a figyelmet. Az egyik az 1905- ös oroszországi forradalom­ban játszott kimagasló sze­repe. Nem csupán azzal szer­zett érdemeket, hogy eluta­zott Varsóba, s hogy börtön büntetést is szenvedett for­radalmi tevékenységéért. Még ennél is jelentősebb, hogy lankadatlanul küzdött az orosz forradalom harci mód­szereinek nyugat-európai el­ismertetéséért, amely a min­den rendű és rangú opportu­nisták részéről heves ellen­állásba ütközött. Nem kevésbé jelentős bá­tor harca az eszeveszett fegyverkezés, a háború ellen. A felbőszült uralkodó körök ezért a nagy világégés ide­jén, 1916-ban börtönbe zár­ták. Életörömét, a közelgő nagy változásba vetett re­ményét a komor falak sem ! tudták megtörni. Az 1918. novemberi forra­dalom megnyitotta Luxem­burg börtönét is, amelyet igen rossz egészségi állapot­ban, de tettvágytól eltelve hagyott el. Hamarosan a né­met kommunisták elismert vezetőjeként. a központi pártlap, a Rote Fahne szer­kesztőjeként egyik irányító­ja második hazája szocialis­ta forradalmának. A feneke- dö ellenforradalom nyíltan Luxemburg és Liebknecht meggyilkold sara szólított fel. A következő év január 15-én ellenforradalmár tisztel- el­fogták, és Liehknechttel együtt meggyilkolták. Luxemburg egyszersmind a nemzetkzi munkásosztályé, a haladó emberiségé, amely kegyelettel megőrzi emlékéi. Elmondhatjuk, hogy számot­tevő fejlődés következett be a vállalatok piackutató, pro­pagandamunkájában. Az el­múlt évben több új piacra sikerült betörniük, több új kooperációs kapcsolatot ala­kítottak ki és több új ter­mékkel jelentek meg a pia­cokon. Az exportált termé­kek összetétele a vállalati érdekeltségnek megfelelően a jövedelmezőbb termékek irányába tolódott el. A válla­latok rugalmasan igazodtak a piaci igényekhez, és a me­netközben változó követel­ményeket is ki tudták elégí­teni. A kohászai vezet Az egyes ágazatok közül továbbra is a kohászat ex­portja a legjelentősebb. A kohászat megtartotta vezető szerepét és — különösen a tőkés piacokon — meg is erősítette helyzetét. Ugyan­akkor növekedett a szocialis­ta országokba exportált ko­hászati termékek mennyisége is. Gazdasági megfontolások alapján mérséklődött a bu­gaexport, ugyanakkor — a piaci keresletnek megfelelő­en — nőtt a tartó- és szád­acélok, valamint az acélhu­zalok exportja. Jelentős fejlődés követke­zett be a Diósgyőri Gépgyár; exporttevékenységében is. Különösen a kábelgépek tő­kés exportja emelkedett, de nagy érdeklődés nyilvánult meg a tőkés cégek részéről a kovácsolt termékek iránt is. A vegyipari üzemek ex­portja — a korábbi vissza­esés után — kedvező irány­ban fejlődött. Ez a fejlődés különösen azért számít je­lentősnek, mert a piacokon bármikor értékesíthető, úgy­nevezett „keménycikkek” — például műtrágya, ammónia, pvc-por — a hazai igények kielégítése érdekében nem szerepeltek az exportált cik­kek között. A növekedés töb­bek között a klór, a maró­nátron és a vegyipari gépek exportjából származik. A kohászati üzemek 1970- ben 36.7 százalékkal többet exportáltak, mint 1969-ben. Az átlagot meghaladó mér­tékben növelte exportját az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsodnádasdi Lemezgyár és a December 4. Drótművel:. A legnagyobb exportot — a megye kohászati exportjának 60,2 százalékát — a Lenin Kohászati Művek bonyolítot­ta le. A kohászati üzemek export árbevétele megha­ladta az 50 millió dollárt: az exportált áruk több 'mint 80 százalékát a tőkés piacokon értékesítették. I j piacok A Lenin Kohászati Művek exporttevékenységének egyik igen jelentős eredménye volt. hogy sikerült növelniük az ötvözött termékek ará­nyát. A vállalat az ötvözött hengei’elt termékeknek az export piacokon való „be­vezetésével” már az épülő nemesacél-finomhengermű ötvözött termékeinek ex­portlehetőségeit kívánta megalapozni. A korábbi években kiala­kult, ma már szilárdnak te­kinthető felvevő-piacokon túl sikerült újabb piacokat is felkutatni. A Lenin Kohásza­ti Művek az elmúlt évben 56 országba exportált henge­relt termékeket. Ezek közül sok ország — többek között Algéria. Caylon. Izland. Mál­ta, Szudán — most vásárolt első ízben az LKM érmé­kéiből Az r)--di " h ’sznii Üzemek 1970-ben 'xportált először ötvöző*' •nuéncéll. Oláh László a külkereskedelmi bizottság vezetője (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom