Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

1971. morc. 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ezernégyszáz jókívánság JNőuap előtt a Miskolci Pauiutfonóban Elvszerűen, következetesebben Avatóünnepség a miskolci MÉH-telepen Másfél millió értékű Úi szociális létesítmények Bensőséges ünnepség zaj­lott le tegnap csütörtökön Miskolc egyik kevésbe is­mert. de annál jelentősebb, a különböző iparágaknak évi 50 millió forint értékű másodlagos nyersanyagot biztosító munkahelyén, a Sa- jó-parti MÉH-telepen. Kor- s/.crű. új létesítményeket, a dolgozók szociális körülmé­nyeit megjavító helyiségeket adtak át rendeltetésének. Az avatóünnepségen Drem- iiicl I.ászlő igazgatóhelyettes üdvözölte a vendégeket, köztük dr. Havasi Hálát, a Miskolci városi Pártbizottság első titkárát, Uktor Dezsőt. a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának munkatársát. Gelb Miklóst. a KPVDSZ megyei bizottsá­gának titkárát és Balassa •lánost. a MÉH Tröszt ve­zérigazgatóját. Az ünnepség részvevői ezután megtekin­tették a központi telepei, majd az irodaház új szár- maiban helyet, kapott, más- lei millió forintos költséggel épült szociális létesítménye­ket. Száz dolgozót vár itt szép öltöző, zuhanyozó, az alagsorban pedig anyagrak­tárral gazdagodlak. Molnár Sándor, a Borsod megyei MÉH Vállalat igaz­gatója adta ói a telep dol­gozóinak az új létesítme Ardö Lászlóné és Fekete Margit, a nőnapon kapják meg meg­érdemelt, kiváló dolgozó kitüntetésüket A nőnapi ünnepségek ha­marabb szoktak elkezdődni a Miskolci Pamutfonóban. Itt minden ledolgozott 6 nap után 2 pihenőnap jár. így az a helyzet, áll elő, hogy éppen március 8-án, a nem­zetközi nőnapon valamelyik műszak .'100 dolgozója otthon tartózkodik. Őket előbb kö­szöntik a férfiak. 1400 jó­kívánság hangzik el ezekben a napokban a gyárban. Ösz- szesen ennyi nődolgozó tevé­kenykedik az üzemben pél­damutató szorgalommal, helytállással. Sokszor elmondtuk, de nem lehet elégszer szóvá tenni a munka utáni máso­dik műszak gondját. Otthon, mint háziasszonyok, még egy egész sor szakmában tevé­kenykednek: szakácsnők, fel­szolgálók, varrónők, beteg- ápolók, gyermeknevelők cgy- szomélyben. A gyárvezetés gondoskodá­sa a fonónőkről igazán pél­damutató. Milliókat költenek műszaki fejlesztésre, öltö­zőkre, a munkakörülmények megjavítására. Napjainkban gépesítik a leszedés nehéz fizikai munkáját. S a hely­beli újítók találmánya, a le- szedőgép rövidesen dolgozni fog. Pénzsegélyt kapnak a gyermekes édesanyák, itt úgyszólván minden szülő nő , igénybe veszi a gyermekgon- j dozási segélyt. A napokban | vezették be a nőgyógyászati j szakrendelést, a már megle- | vő üzemorvosi és fogászati rendelés mellett. Hamarosan új műszálas munkaköpeny­nyel cserélik fel a régieket, hogy a munkahelyen is csi­nosuk, szépek legyenek a nők. Á vezetésben is ott ta­láljuk őket, hiszen a párt-, a KISZ-, az szb-titkár nő. s ugyancsak nőkre bízzák a művezetést és üzemrészveze­tést is. Magasabb színvonalon akarjuk építeni a szocializ­must, úgy, ahogyan a X. pártkongresszus jelölte meg — hangoztatják a íonónök. És mindjárt hozzáteszik el­képzeléseiket is. Manapság a technológiai és gazdasági fejlődés ütemét végső soron a dolgozók szakképzettsége szabja meg. Az elkövetke­zőkben a legfontosabb hely­re kerül az oktatás, a szak­mai képzés és az általános műveltség emelése. Vannak problémáik is. Most például gyenge az alap­anyag, küszködnek a minő­ségi mutatók tartásáért. Mégis, az üzemben nincs kapkodás, hanem nyugodt megfontoltság jellemzi a munkát. Ezt a nyugodtságot táplálja az is, ami a textil­iparról elhangzott Kádár Já­nos elvtárs kongresszusi zár­szavában: „Ami a textilipart illeti: aki ismeri az új IV. ötéves népgazdaság-fejlesz­tési tervet, az tudja, hogy a. magyar textiliparnak ko­moly jövője van. Nagyará- nyii rekonstrukciót terve­zünk, és ez meg is fog va­lósulni. E rekonstrukció nemcsak a termelőeszközök modernizálására terjed ki, hanem az ott dolgozók hely­zetének javítására is. A ma­gyar textilipar népgazdasá­gunk erős, egészséges, a jö­vőben gyorsan fejlődő ága­zata. lesz, és szükséges, hogy ennek megfelelő legyen az ott dolgozók helyzete is." Ezért a ragyogó perspek­tíváért. a íonónök már most elkezdték a harcot. Szívvel- lélekke] dolgozva, ahogyan 15 éven át tették. Buda István Fotó: Szabados Uj „A munka szerinti el­osztás szocialista elvét következetesebben keil érvényesíteni.” (Az MSZMP X. kongresszu­sának határozata.) A pártszervezetek infor­mációs jelentései jel­zik — de személyesen is tapasztaljuk, hogy a jöve­delemelosztás különböző kér­dései — több tsz-ben, üzem­ben, munkahelyen — inten­zív beszéd- és vitatémák. Ilyenkor, a tsz-zárszámadá- sok időszakában és a vállala­ti nyereségrészesedés kifize­tésének közeledtével évről évre visszatérő jelenség ez. Néhol „évközben is" szóba kerülő témák a jövedelem­arányok, a fizetés, a premi­um mértéke, s az eloszlás módja. Tulajdonképpen ez terme szeles, hisz amíg a bérből • s fizetésből, vagy ahogy mon­dani szoktuk „piacról élő" emberek lesznek — márpe­dig sokáig lesznek —, addig ezek a kérdések „örökzöld” vitatémák. A felmerülő ke désekre pedig — ott. ahol ezek éppen szóba kerülnek — minduntalan válaszolni kell. Őszintén, tárgyilagosan. Ragaszkodva az elvekhez, s a valóban bérből és fizetés­ből, vagyis a munkából élő becsületes emberek i gazság - érzetéhez. A kettő rendsze­rint szinkronban is van. A szocializmus alapelve világos: mindenki képességei szerint, mindenkinek munká­ja. szerint. — Ennek hely es­ségét, igazságosságát — ta­pasztalataink szerint — se­hol sem vitatják. És nem is vitathatják, mivel a szocia­lizmus anyagi-technikai bá­zisán, fejlődésünk jelenlegi szakaszában más elvet — mondjuk a kommunizmus szükségletek szerinti elvét — még nem lehet: megvalósíta­ni. A vila ott, és akkor kelet­kezik. ahol és amikor a gya­korlatban mellőzik. vagy más szóval szólva „meg­sértik” a szocializmus alap- elvét. Éspedig ennek bár­mely oldalát sértik meg. Te­hát akkor is, ha mondjuk egy munkahelyen — rend­szerint kényelmi okokból — nem követelik meg minden­kitől, hogy beosztásában ké­pességei. legjobb tudása sze­rint és fegyelmezetten dol­gozzon; s akkor is, ha a jö­vedelemviszonyok — a mun­kabér. a fizetés, a prémium, avagy éppen az év végi nye­reségrészesedés — arányai bármilyen szubjektív okok miatt is nem a tényleges munka, a tényleges teljesít­mény. a mindennapos helyt­állás mértékétől függően ala­kulnak. i»;j cg kell mondani őszintén. * P hogy a becsületesen dol­gozó emberek igazságér­zetével — vagy ahogyan mon­dani szoktuk, az egészséges munkásközvéleménnyel — sehol sincsen baj. Sőt. az el­vekhez éppen ók ragaszkod­nak. s elsősorban az ö igaz­ságérzetüket sérti az is, ha valaki az adott munkahe­lyen kevesebb, rosszabb, fe­gyelmezetlenebb munkáért >s ugyanúgy es ugyanannyi fi­zetést, prémiumot, nyereség­részesedést kap. mint aki ugyanott a képességei, leg­jobb tudása szerint, kitartó •szorgalommal és fegyelme­zetten dolgozik. A helyzet igen jó ismere­nyeket. Elmondotta, hogy a kedvezőbb munka- és szo­ciális körülmények mennyi­re segítik az itteni fontos tevékenységet. Az elmúlt év­ben csupán ez a telep közel 14 ezer tonna szénacélt. adott a kohászatoknak, s az itt fel­dolgozott hulladékpapír min­den tonnája 24 dollárt je­lent a népgazdaságnak. Az elmúlt évben, a 2001) tonnás exportot figyelembe véve ez 48 ezer dollárt jelentett. Balassa János, a MÉH Tröszt vezérigazgatója orszá­gos méreteiben ismertette c fontos szervezet jelentősé­gét. Elmondotta, hogy a MÉH évente 2,2 millió ton­na másodlagos nyersanyagot ad az iparnak. A negyedik ötéves terv során a telepek fejlesztésére, a nehéz mun­kák gépesítésére, a miskol­cihoz hasonló szociális léte­sítményekre 490 millió fo­rintot irányoztak elő. Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára a szakszervezet nevében fe­jezte ki elismerését a mun­kakörülmények megjavítását szolgáló törekvésekért, majd a dolgozók nevében Molnár József, a központi telep ve­zetője vette át, s köszönte meg az új szociális létesít­ményekéi. Győrött március végére elkészül az új Rába-híd. A Hídépítő Vállalat dolgozói a tervek szerint április 4-rc kívánják átadni a 180 nt hosszú. 13 méter széles új Rába-hidat. Győ­rött az E 5-ös főútvonalat ki egyenesíti, illetve 1 km-es útszakasszal megrövidíti az uj híd. Az új híd építési köllsége 11 millió forint. Tervek, feladatok a TVK-han Az idei beruházási felada­tok közül elsőnek az olefin- programra való lelkétszülésl említhetjük. A nagy gyár építése a TVK. s egyben az egész magyar vegyipar leg jelentősebb egyedi nagybe ruházása lesz. Ezenkívül számos, sajái erőből történő beruházás bo­nyolítását kell elvégezniük. Az egyik fontos célkitűzés, hogy a festékgyár 100 száza­lékos bővítése 1871-ben befejeződjék és a mii- gyantaüzem után az új bedörzsölő üzem is meg­kezdje a termelést. Fontos vállalati beruházás­nak tekintik a nitrogénmű- tráeva-gyár kilencedik sav üzemi egységének felépíté­sét is. Ammónnitrátbol az idei tervfeladat 35 ezer tonnával haladja meg a mull év i elő­irányzatot. Az ammóniater­melés növelése szintéin nagy erőpróba elé állítja a gyár dolgozóit. A terv ugyanis több mint 23t> ezer tonnát ír elő. Ez azt jelenti, hogy 1371-ben az előző évinél In ezer tonnával több ammo niát kell majd előállítani A vállalat (eljes terme­lési értéke az 1970. évi 3 milliárddal szemben az idén eléri a 2 milliárd 510 millió forintot. A TVK legdinamikusab­ban fejlődő üzeme a mű- anyagfeldólgozó gyár. amely jelenleg 35U—300 dolgozol — köztük igen sok női — fog­lalkoztat. Az elmúlt évben 7200 tonna késztermék hagy­ta el a két üzemet. A ter­melési érték kereken 250 millió forintot tett ki. 'A nagy műanyagprog­ramból az ez évre előirányzóit be­ruh,izási . feladat megva­lósítása közel 100 millió forint értéket reprezen­tál. A tervek szerint 1371-ben harminc tóliagyártó gépsort helyeznek üzembe. Így lehe­tővé válik, hogy jövőre 20 ezer tonnára növeljék a mű- anyagfel dől gozó gyér kapa­citását. híd a Rábán lében és az a lapé Ív ékkel összhangban ezért is jogos es nagyon időszerű a X. párt­kongresszus határozatainak követelménye: „A munka szerinti elosztás szocialista elvet következetesebben kell érvényesíteni. Elkerülhetet­len, hogy az egyes ágazatok, munkaterületek dolgozóinak átlagkeresete közölt eltéré­sek legyenek. Minden ágaza­ton belül is szükségszerű a különbség az egyes dolgozó kategóriák kereseti szintje között a szakképzettségük színvonalától, fizikai igény­bevételüktől és más ténye­zőktől is függően. A szak­mán belül pedig jelentős ke­reseti szintkülönbségnek kell lennie az egyes dolgozók jö­vedelmében. begyakorlottsá­guk, tehetségük, szorgalmuk, munkafegyelmük, lel jcsit me­nyük szerint. Ennek az ed­digieknél. következetesebben kell megvalósulnia.” Ez tehát az elvi útmutatás u jövedelemeloszlásra, an­nak módjára és arányaira vonatkozólag. Most is, a zár­számadások és a nyereségré­szesedés fizetésének idősza­kában. amikor több szó esik róla. de egyébként is. Követ­kezésképpen a pártszerveze­teknek — és nem is csat-; a pártszervezeteknek — ennek szellemében, az elvi követel­ményekhez mindenkor ra­gaszkodva kell válaszolniuk a jövedelemelosztást érintő különböző kérdésekre. A választ. megkönnyíti, hogy a vállalati kollektiv szerződések is — szinte kivé­tel nélkül — az elveknek megfelelő útmutatást nyújta­nak a munka díjazására, a jövedelemarányokra, a nye­reségrészesedés felosztására, sőt még a jól végzett munka erkölcsi elismerésére vonat­kozólag is. Hiba, hogy — bár a kollektív szerződések a vállalatok alaptörvényei — ezek rendelkezéseit néhol a vitatkozók nem ismerik, vagy a jövedelemelosztást érintő különböző kérdések vitái so­rán nem mindig veszik fi­gyelembe. Bizonyára keve­sebb kérdés és vita merülne fel ezzel kapcsolatosan, ha a szakszervezetek is nagyobb gondol fordítanának a válla­lati kollektív szerződés elő­írásainak széles körű ismer­tetésére. függetlenül attól, hogy megkötésük előtt a ter­vezetet. az érdekeit dolgozók­kal annak idején megvitat­ták. Ahol pedig a kollektív szerződések előírásainak meg­szegésével, elvtelen kivétele­zésekkel találkoznának, olt a szakszervezeteknek joguk van azokat, meg is vétózni. A jövedelemviszonyokat — löleg a jövedelemarányokat — vitatva felmerülnek oly­kor. úgy tűnik, jogos kifogá­sok is. Oivan kérdések pél­dául, hogy miért lehetnek jobb keresett viszonyok, mi­ért fizethetnek például több nyereségrészesedést egyik- másik — népgazdasági haté­konyságukat tekintve arány­talanul kisebb jelentőségű — ktsz-ekben. kis vállalatoknál, mint mondjuk a legnagyobb üzemekben? Vagy egyik-má­sik szakmában miért lehet­nek a fizikai és szellemi dol­gozók döntő többségének át­lag-jövedelemszintjétől lé­nyegesen eltérő, aránytalanul magas, személyi jövedelmek? Ezek megválaszolására itt nem vállalkozhatunk. Nem­csak azért mert minden egyes kérdés konkrét felve­tést és választ kívánna, ha­nem azért sem. mert jövede­lemviszonyaink bonyolultabb összefüggéseiről, itt-ott. tény­leg nemkívánatos jelensé­geiről van szó. Az illetékesek keresik c tényleges ellent­mondások feloldásának mód­ját, s remélhetőleg találnak is megoldást. B izonyos, hogy a X. párt- kongresszus határoza­tai sem véletlenül hangsúlyozzák: a munka sze­rinti elosztás szocialista elvet következetesebben kell érré. v ycsiteni! Csépáttyi La jo«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom