Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

1971. márc. 27., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A tömeg politikai munka to váh hfej l esetésének szükségessége A szubjektivizmus veszélyes. Foto: Gallyas Béla III Tartant az egyensúlyt Lassanként eltűnnek a pultokról az olcsó áruféleségek ...... ................................. ......... I I -I WBi. ' -I ■■BJ-l-L" V.'-L M it mond a kereskedelem ?_____ F okozott intézkedést kell tenni ALAPVETŐ rf^zd.aSfSp0' ____________ littkai kove­A politikai haltban az eszmei tisztánlátás, a meg­győződés és a meggyőzés a cselekvésnek mindig lő moz­gatórugója. A tömegek bizal­ma a vezetés iránt sohasem abszolút, hanem részben ki­érdemelt, részben pétiig elő­legezett. A tömegek bizalmát ^ pártnak nap, mint nap új­ra és újra meg kell szerezni. A tömegpolilikai munka feltételei ma sok szempont­ból kedvezőek: pártunk po­litikája a gyakorlatban be­vált. ,ió politika. A nyílt esz­mecsere, a tömegekkel foly­tatott párbeszéd, a vitafóru­mok gazdagítása, a tömeg­kommunikációs oszközök fel­használása a politikai veze­tés szerves részévé vált. Politikánk képviselete ugyanakkor ma is sokszor nehéz. Az éleL bonyolult je­lenségeire kell helyes választ találni, miközben újabb és újabb problémák merülnek fel. Az eszme hirdetése ál­landóan fejlesztendő ismere­teket. cs módszereket, igényel. Ezért határozott úgy a me­gyei párt-végrehajtóbizottság, hogy egyhetes tanfolyamot szervez az agitációs felelősök részére. E tanfolyamokkal szinte párhuzamosan dolgoz­zak fel a pártoktatás kü­lönböző tanfolyamain a X. kongresszus anyagát. Tapasztalataink szerint az emberek érdeklődésének homlokterébe kerültek a szo­cialista épitőmunka gyakor­lati kérdéséi; társadalmunk szocialista fejlődése, az em­beri kapcsolatok, a rhagatar- tás és erkölcs, a gazdasági helyzet problémái, a párt ve­zető szerepe, a szocialista demokrácia érvényesülése, a művelődés- -és kultúrpolitika kérdései. A meggyőzés tartalmában döntő szelephez jut érveink igazsága, az érdeklődés fel­keltése, a gondolkozásra késztetés, az érzelmek meg­ragadása. Az egyes társadal­mi rétegek partikuláris érde­kei és az országos, társadal­mi érdekek közti összefüggé­sek bemutatása, az egyes ré­tegek társadalmi perspektí­váinak megrajzolása türel­mes. kimerítő magyarázatot igényel. Jelenleg nagy várakozás és cse^ekvökészség van az em­berekben, a X. kongresszus állásfoglalásainak, határoza­tainak következetes megva­lósítása iránt. A munkások fokozottabban elvárják, hogy emberibb módon > bánjanak velük a munkahelyeken, a hivatalokban, következete­sebben érvényesüljön a mun­ka szerinti elosztás szocia­lista elve. De más rétegek is — például a pedagógusok — nagyobb társadalmi megbe­csülést várnak. A jelenlegi gazdasági mechanizmus bizo. nyos differenciálódási ered­ményezett, s az érdekkülönb­ségek és az ezt tükröző fe­szültségek jelen vannak tár­sadalmunkban, az egyes osz­tályok és rétegek belső szer­kezeiében is. A várakozás részben potenciális feszültség forrása, és feszültséget idéz elő az igények növekedése, valamint a kielégítési lebe lóség közti ellentmondás is Mindez igényli a rétegszem. lélet, a differenciális foko­zottabb érvényesítését a tó inegpolilikal munkában, s a ve/clcsbcn n A tómegpolitikai munka hatékonyságát ma elsősorban úg.' javíthatjuk, ha differen­ciáltabban közelítjük meg a helyi, a részérdekeket is, ha elemezzük a rétegérdekeket is. A tömegkommuhikációs eszközök ugyanis ugrássze­rűen megnövelték az. általá­nos ismereteket, A tömegpo- lilikai munkában nekünk ma már nem annyira az alapál­lást kell magyarázni, mint inkább a részleteket és az összefüggéseket. Az, intenzív oldalon van tehát, a hang­súly. Ezzel kapcsolatban vetődik fel mind gyakrabban a he­lyi információ megjavításá­nak sürgető feladata. Sok­szor a helyi politikai-gazda­sági döntések nem, vagy csak utólagosan ismertek a mun­kahelyi kollektívák előtt. A gyakorlatban viszont sokszor kell szembenézni bizonyos problémákkal. A mezőgazda­ságban például a kedvezőt­len időjárással, ennek követ­keztében a különböző kam­pánymunkákkal, ‘továbbá az, ár- és bérpolitika helyi tor zulásaival. a munkakörül rnények változásaival stb; A tómegpolitikai munka sokrétűsége megköveteli, hogy a pártszervezetek igé­nyeljék fokozottabban a gaz­dasági vezetők, az értelmisé­giek, a tomegszervezetek közreműködését a politizálás­ban. Ugyanis, előfordul ma­napság a politizálást lebe­csülő, megszűnését igazolni" próbáló szemlélet egyes párt­tagoknál, gazdasági vezetők­nél. Néhol a jó munka haj­tóerejének egyedül az anya­gi ösztönzést tartják, holott ez nemi helyettesíti, hanem csak kiegészíti az erkölcsi- politikai ösztönzőket. A politikai tömegmunka •hatékonyságának fokozása megköveteli minél több „csa­torna” beépítését a vezetés és a tömegek kapcsolatába. a hibák lehetősége arra int, hogy „helyére tegyük” a tö­megkapcsolatokat. A modern tömegkommunikációs eszkö­zök nem pótolhatják az élő kapcsolatokat, a személyes agitációt. A formák között kiemelkedő szerepel játsza­nak a kiscsoportos módsze­rek. viták, éppen közvetlen­ségük miatt. A tömegpoliti­kai munka minden területét — agitáció és propaganda, tö megkomm uni káció, in for­máció, közművelődés stb. — fel (kell tehát használnunk rá, hogy a dolgozók körében helyes felfogást és szemléle­tet terjesszünk a mai társa­dalmi és gazdasági rendről, a szocialista építés mindennapi kérdéseiről. Jó lehetőséget nyújtanak most ehhez a vá­lasztások, a lennelési tanács­kozások. a kollektív szerző­dések vitái is. A politikai kampányok mindig erőgyűjtést, felfrissü­lést jelentettek a politikai tomegmunkaban. Ne feledjük azonban, hogy az agitációnak állandó — bár nem mindig azonos hőfokon ■ végbemenő — folyamatnak kell lennie. A tömegek helyes orientálá­sa nemcsak a kampányok idején jogos és szükséges igény, hanem minden idő­ben, minden szinten, a veze­tés szerves alkotórészévé kell válnia. A meggyőzés soha nem je­lenthet legyőzést. Mindenek­előtt olyan tömegpolitizálás­ra van tehát szükség, amely hatékonyan segíti a vélemé­nyek, az érvek és az ellen­érvek meghallgatását, ser­kenti a dolgozók aktivitását a közügyek intézésében, és végeredményben jól serkent; egész demokratikus közéle­tünk fejlődését. telmeny és célkitűzés, hogy a személyi jövedelmek diffe­renciálásával egyidejűleg ja­vítani kell az ellátást az ol­csó élelmiszerekből is. Párt- es kormányhatározat támo­gatja ezt az elvet, mely ar­ra ösztönöz, hogy a szeré­nyebb anyagi körülmények között élők kellő mennyiség­ben és választékban megta­lálják az üzletekben a kere­sett olcsóbb élelmiszereket, a nagyobb jövedelműek pedig a drágább termékekéi. E határozat végrehajtásai elemezte a MÉM legutóbbi miniszteri értekezlete, s meg­állapította; a törekvések megfelelnek a párt- és kor­mányhatározatnák; tavaly mennyiségileg és minőségileg egyaránt javult az ellátás az olcsó élelmiszerekből. A ke­reslethez képest olyan élel­miszerekből jelentkezett áru­hiány, amelyeknek előállítá­sára kevés a feldolgozó kapa­citás. Élelmiszer-gazdasagunk számos nehézséggel küzdött meg az elmúlt évben: ezek elsősorban a késői kitavaszo­dásból, majd az azt követő ár- és belvizek, az esős nyár miatt adódtak. Mégis — mi­vel megfelelő tartalékokkal is rendelkeztünk — az alap­vető élelmiszerekből, a ke­nyérből, a tejből és tejter­mékből, a cukorból és zsir­adékból minden mennyisé­get- kielégített élelmiszer- gazdaságunk, javítva a mi­nőséget és a választékot is. A fogyasztás szerkezetében azonban — állapította meg a miniszteri értekezlet —, figyelemre méltó változások következtek be. Az Olcsóbb élelmiszerek fogyasztásának aránya csökkent, az igénye­sebb előállítású és csomago­lású, viszonylag drágább élelmiszereké pedig növeke­dett így például kisebb a kereslet a fehér kenyér, a kannatej, a vegyes- és íi- nomíz, a hagyományos ciga­retta és a mosószappan iráni. Viszont a finom fehér ke­nyér, a palackos, illetve a zacskós tej, a filteres ciga­retták és a mosószerek ke­resettebbek. E szerkezeti változást fi­gyelembe véve a kiskereske­delmi vállalatok tevékenysé­gében érdekes, jónak egyál­talán nem mondható tenden­ciát figyelhetünk meg: las­sanként eltűnnek a pultok­ról, vagy csak korlátozott vá­lasztékban kaphatók az ol­csóbb áruféleségek. A ke­reskedelem azzal magyaráz­za, hogy a lakosság zöme jobban kedveli a minőségi­leg jobb ’ élelmiszerféleséget, s' egyéb termékeket, s ha az emberek lemérik a minőségi különbségei, szívesebben nyitják ki a pénztárcát. .. Ezért a boltvezetők az ol­csóbb áruféleségekből (óva­tosságból és üzletpolitikai érdekektől vezérelve is) ke­vesebbet, kisebb mennyisé- get rendelnek, _______________ A „MAGYARÁZAT” égjük fele elfogadható, de csak addig amíg az emberek a minőségileg jobb terméket válóban meg tudják fizetni. Semmi nem indokolja azon­ban. bőgj' ezen a címen az olcsóbb áruféleségek eltűn­jenek a puttókról. Az emlí­tett párt- és kormányhatá­rozat továbbra is érvényben van: az élelmiszergazdaság termelőüzemeinek a kereske­delemmel karöltve az idén fokozott intézkedéseket kell tennie, hogy a szerényebb keresetű dolgozók kellő mennyiségben és választék­ban megtalálják az üzletek­ben az olcsóbb élelmiszere­ket. de az igénj'esebb vevők is hozzájuthassanak az igé- n.veiknek megfelelő termé­kekhez. (Oniich ári) Bogár Károly KÉT MUNKASASSZONY A szerencsi járásban, a fü. számú választókerület­ben — élve jelölési joguk­kal — két munkásasszonyt érdemesítettek a választó- polgárok rá, hogy egyenlő eséllj’el induljanak az or­szággyűlési képviselői man­dátum elnyeréséért. A Sze­rencsen és Abaújszántón megtartott jelölögv üléseken a kerülethez tartozó mind a Ki község küldöttei a Haza­fias Népfront állal javasolt Erdei Sándornét, a Szeren­csi Csokoládégyár kézicso- magolójában dolgozó mun­kásnőt és a cukorgyárban dolgozó Németh Lajosáét egyaránt alkalmasnak talál­ták a kerület ügyeinek mél­tó képviseletére. í> Erdei Sándornét már ré­gebbről ismerik a választó- polgáruk, hiszen az előző országgyűlési ciklusban négy éven át ő volt a kerület képviselője. A mostani je­lölőgyűlésen egyik ajánlója úgy jellemezte, hogy fele­lős közjogi megbízatásában is megmaradt szerény mun­kásasszonynak. Megyoszótúl Baskóig. Alsódobszától Me- zőzomborig lelkiismeretesen végiglátogatta választóit az elmúlt négy évben. — Az első időszakban leginkább fiatalasszonyok, lányok kérték, segítsek, hogy munkába állhassanak Szerencsen, mert a falvak többségében kevés volt szá­mukra a kereseti lehetőség — emlékezik vissza. — Aztán egyre kevesebb lett az efféle igény, a csokolá­dégyárban sokan el tudtak helyezkedni, mert bővült a létszámkeret, de javultak a foglalkozási lehetőségek fa­lun a mezőgazdaságban és a szőlős szakszövetkezetek­ben is. Bizalommal fordultak hoz­zá személyi gondokkal. Bas­ken az öreg takarítónő, Ju­hász néni méltányos nyug­díj kérelme akadt el a pa­ragrafusok • útvesztőjében. A lábförése miatt lehetetlen­ségre kárhoztatott, elkesere­dett asszony ügyét Erdeiné igazította egyenesbe. Segített abban is. hogy gyári mun­katársnőjének érszűkületes férje pesti kórházba juthas­son speciális kezelésre. Az Egészségügyi Minisztérium­ban győzte meg az illetéke­seket. hogy az orvosegye­temről helyhiány miatt ki-, vül rekedt tehetséges sze­rencsi fiú mégis belülre ke­rül ion. Az országgj’ülés ipari bi­zottságának tagjaként más vidékek üzemeiben is is­merkedhetett. a munkaviszo­nyokkal, s fordíthatta ta­pasztalatait itthoni társai ja­vára. Nemeth Lajosne a szom­széd cukorgyár gépi csoma­goló részlegében ddlgozik. Nyolc eve ö az aranyérmes szocialista brigád vezetője. A harminc asszony, lány közül húszán törzsgárdata- gok. Igazán összeforrott kö­zösség az övé. Munkatársai bizalmából régóta ő a szó­szóló minden közérdekű ügy­ben. egj'eztetö személyi vi­tákban, megértő, segítő em­beri problémák megoldásá­ban. Több év óta tagja a szakszervezeti bizottságnak, s legutóbb őt választották a gyári nőbizottság elnökévé. Itt is — a szomszéd csoko­ládégyárhoz hasonlóan — a nők vannak többségben a munkások között. A mun­kában való ió közérzetük­től az egész gyár termelé­si eredménye függ. Felelősségitől áthalott, gya­korlott közösségi vezető Né meth Lajosné. — Most mégis meg kell vallanom, a férjhez menés­kor nem izgultam úgy, mint itt — mondja a jelölőgj-ü- lés utáni feloldódott beszél­getés közben. — Nagyon jólesett, hogy a nagyobb kö­zösség is bizalmat előlege­zett nekem. A további vá­lasztási munkában segít, hogy gyárunkba nemcsak szerencsiek, hanem a kör­nyékbeli községekből is so­kan járnak, általuk ismerem az egész választókerület jó néhány problémáját. • Persze, a képviselőjelöl­teknek. s u megválasztott képviselőknek sincs kifogy­hatatlan kincsestarsolyuk, ahogy a szerencsi jelölőgyü-, lésen dr. Gönczi Ferenc, a járási pártbizottság titkára mondta találóan. De bárme­lyiküket is választják meg kettőjük közül április 'ló­én, képviselőként minden tőle telhetőt megtesz, hogy választókerületében négy év múlva a jól végzett mun­ka tudatában adhasson számadást. Aki pedig most nem kerül be az országgyű­lésbe, továbbra is megbe­csült dolgozója marad üze­mének, elismert szószólója közvetlen munkatársainak. Rerocz József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom