Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

1971. februór 19. péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megye mezőgazdaságának gépellátása Az alkatrészhiány országos jelenség A termelőszövetkezetek erőgépeinek jelentős hánya­A falusi partalapszer- vezet titkára a csu­pán néhány érdekte­len hozzászólást eredmé­nyező taggyűlés után több párttagtól megkérdezte, miért néni kezdtek vitát. Az egyik megkérdezett né­mi habozás után igy vála­szolt: „Lett volna monda­nivalóm, csak hát... Mos­tanában elég jól megva­gyunk, miért keressem a kellemetlenséget?” Megértettem a titkár há­borgását. indulatait. Na­gyon elkeserítette ez a lomtárból előbukkanó ne szólj szám, nem fáj fejem szemlélet. Ez a tunyaságig óvatos bölcselkedés, amely szerint, ha egy kicsit job­ban megy, maradjon in­kább veszteg az ember. Ne koptassa a száját, ne bí­ráljon, ne kockáztasson. Talán a kelleténél is ke­ményebb volt a titkár vé­leménye a mindenáron nyugalmat, békességet aka­ró párttagokról, talán na­gyon is szemrehányóan kérdezte meg, hogy milyen kommunista az, aki szivén őrizgeti a szót és csukva tartja a száját, ahelyett, hogy amikor lehet és kell vitázna, verekedne a jobb­ért. Szavai szerencsére nem maradtok hatás nél­kül — s bár csak a tag­gyűlés után —. hasznos vi­ta alakult ki a némelyek­nél feltételes reflex-szé vált óvatosságról. Volt. aki a kényelemsze­retetet tette felelőssé, mond­ván, sokakban munkálko­dik. az a tudat, hogy ele­get dolgoztunk, sok áldoza­tot hoztunk már, ránk fér a békesség, jóleső nyuga­lom. Igen ám, adta meg a választ a kérdező, csak­hogy bizonyos esetekben az effajta békességkeresés a fejlődés alattomos ellensé­ge. Mert bármennyit dol­goztunk, építettünk is, meg csak az út elején járunk, java tennivalóink még hát­ra r annak. S mi lenne be­lőlünk, ha elnéznénk a hi­bákat, a tévedéseket, ha nem bírálnánk meg a rossz elképzeléseket, a léleknél- küli munkát. Kinek hasz­nál az, aki hallgat? Hiszen a magába folytott véle­ménnyel legfeljebb pilla­natnyi békességet szerez­het, amelynek árát később esetleg éppen neki kell drá­gán megfizetnie. Elhangzott egy okos meg­jegyzése, amely szerint a kényelemszeretetnél is kár­tékonyabb jelenség a kö­zöny. Ez a kór elsősorban azokban pusztít, akiken minden mást háttérbe szo­rítva annyira erőt vesz az egyéni boldogulási vágy, hogy nincs már többé sem szemük, sem fülük, sem szi­vük, sem akaratuk a közös­ség dolgaira. Valósággal felzúgott a kórus, amikor szóba került, hogy a párt­tagok között is akad. aki lemondóan legyint, hallgat, mossa a kezét, vagy együtt panaszkodik a panaszko- ríókkal — „Pedig az ilyen ember közönye — jegyezte meg az egyik vitázó — ma­sokat is tétlenségre csábít. Másokat is bizonytalanná tesz, hiszen tudván, hogy párttagról van szó. talán éppen tőle várnák a báto­rítást, vagy a megnyugtató választ.” Való igaz, állapítottak meg a vitázók, a bírálat nem mindig lalál lelkes fo­gadtatásra, főként ha az igaz szóra néha túlontúl érzékeny feletteseket is érintik. S mégis azt kell mondani — hangzott el a megállapítás —, hogy az ilyen jelenségek ellenére sincs nálunk különösebb bátorságra szükség ahhoz, hogy az emberek véle­ményt mondjanak ha hi­bát, visszásságot latnak. Hiszen a párt a X. kong­resszuson maga adta a leg­jobb példát erre, amikor életünk szinte minden fon­tos és izgalmas kérdéséi őszintén szóvátette. A tanulságot végül is így összegezte a tag­gyűlést követő „nem- hivatalos tanácskozás”: ha az emberből kikivankozo észrevétel jo szándékú és megalapozott, nincs helye semmiféle felesleges ova- toskodasnak. Igaz, hogy ma, amikor magasabb kö­vetelmények szerint élünk, megalapozott, okos észre­vételt is csak az tud mon­dani, aki a tudás, a felké­szültség, a jól tájékozottság vértezetében szol. Csak az tud határozott, véleményt formálni és helyesen kép­viselni a jó politikát. Ami rossz, az rossz. De csak a szilárd meggyőződésű, jól felkészült ember tudja a jót a rossztól megkülön­böztetni. Csak az ilyen áll biztosan a talpán, és nem sápadozik az ijedtségtől, ha vitáznia kell, mert. tudja, hogy nem a rosszat kell megvédenie, hanem a hi­bákat feltárni és kellő megfontoltsággal eljutni a cselekvésig, a haladást szolgáló jobbításig. Kékesdi Gyula A Szocialista munka vállalata címért Megkötöttek a szocialista brigad- szerződéseket az OKL-hen éves terv célkitűzéséire ira­da az elmúlt éveli során el­kopott — amortizálódott. Sok traktort ma már csak nehe­zen, magas javítási költsé­gek ráfordításával lehet üze­meltetni. A közös gazdasá­gok többsége mégis üzemel­teti, mert az anyagi lehető­ségek szűkösek. S van a problémának egy másik ol­dala is: nehézségek az uj gépek beszerzésénél. A hazai gyártású gépekkel kapcso­latban gyakoriak a minősé­gi és műszaki panaszok is, a külföldi traktorgyárak meg nem győzik kielégíteni a mennyiségi igényeket. Az erőgépek amortizálódá­sa, illetve kicserélése me­gyénkben az országos átlag­nál is súlyosabb gond. A lő ok megyénkben is a tsz-ek szűkös anyagi helyzete, amely tavaly tovább rom­lott. Igaz ugyan, hogy az el­múlt év közepén megyénk szövetkezetei jelentős bank­hiteleket kaptak új erőgé­pek vásárlására, de az igé­nyeket nem lehetett (és ez­után se lehet!) gyorsan, rö­vid idő alatt kielégíteni. A gépeket forgalmazó AGRO- KER Vállalatnak ugyanis időben el kell juttatni meg­rendeléseit a gyárakhoz. Az i 971-ben szükséges traktoro­kat például már 1969 szep­temberében meg kellett ren­delni. Pótrendelésre — a szerződések értelmében — csak egyszer van lehetőség. Nem is lenne ez haj, ha a tsz-ek vezetői legalább megközelítő pontossággal ugyanígy, előre igényelnél-; a gépeket az AGROKER-től. Mindezek ellenére a me­zőgazdaság gépellátását va­lamilyen módon tervezni és szervezni kell, mégpedig két- hárorn évié előre. 1) feladat az AGROTRÖSZT-re, me­gyei szinten az AGROKER Vállalatra hárul. — Milyen módon tervezik es szervezik a. mezőgazdasá­gi üzemek gépellátását? — kérdeztük a megyei AGRO- KER Vállalat igazgatójától, Szamosvári Istvántól. — Úgynevezett „rátartás­sal” — mondotta. — A (sz­eli konkrét megrendeléseit ismerjük, de mindig számo­lunk az igények emelkedé­sével. Ezért több gépet ren­delük a gyártó művektől. Jó példa erre az 1971. évi helyzet. A borsodi tsz-ek összesen 520 traktort rendel­tek, az AGROKER Vállalat mégis 840-et, rendelt, mégpe­dig 530-al a Szovjetunióból, 100-at Csehszlovákiából, 40- l’l Bulgáriából. 80-á! az NOK-ból és 140-el a Vörös Csillag Traktorgyártól. traktor sorsa azon múlik, hogy a külföldi traktorgyá­rak tudják-e fokozni terme­lésükéi. ' — Van-e remény az igé­nyelt mennyiség maradékta­lan visszaigazolására? — Remény mindig van — felelte Szamosvári István —, hiszen baráti országokkal vagyunk kapcsolatban, ame­lyek közül elsősorban, a Szovjetunió mindig kielégí­ti igényeinket, gyakran so­ron kívül is. 1971-ben megyénk terme­lőszövetkezetei 150 új, SZK— 4-es (szovjet) kombájnt vá­sárolnak. Ezt az igényt az AGROKER áprilisig kielégí­ti. Az új kombájnok behoza­tala és átadása már elkez­dődött. De ismeretes, hogy megyénkben az elmúlt, évben a nehéz aratás miatt sok kombájn leromlói I, vagy amortizálódót t — Elegendő-e a 150 u,i kombájn az 1971. évi. gabo- nab etakar itáshoz? — 1971-ben elegendő — válaszolta Szamosvári Ist­ván. — Nem is ajánlatos (óbb új kombájnt vásárolni. 1972-ben ugyanis vállalatunk új, nagy teljesítményű kom­bájnokat vásárol a Szovjet­unióból, az SZK—5-öst. En­nek betakarító teljesítménye összesítve 25—30 százalékkal nagyobb lesz, mint az SZK— 4-esé, és nagyobb lesz a mo­tor teljesítőképessége is. Az uj kombájnra zárt; vezetőfül­két is építenek, amelyben porelszívó működik, és ven­tillátor biztosítja a levegő- cserét. Szó van még arról is, hogy az új kombájn há­tuljába szalmabálázó gépet szerelnek be, s akkor egy MEGYÉNK ASSZONYAI osztatlan örömmel fogadták annak idején azt a rendel­kezést. amelynek értelmében otthon nevelhetik gyermekü­ket hároméves korukig, anélkül, hogy munkaviszo­nyukat meg kellene szakíta­niuk. Sőt, az állam 600 fo­rintot fizet nekik havonta. Közben eltelt már egy kis idő, s az a meglepő kép ala - kait ki. hogy az asszonyok csupán gyermekük egyéves koráig veszik igénybe ezt a kedvezményi. Vajon mi lehet ennek az oka? Egyesek könnyedén elin­tézik ezt azzal a válasszal, hogy hatszáz forint még­sem egy teljes fizetés, kevés ez a pénz ahhoz, hogy a nő tás összes művelete biztosít­ható. — Hány ilyen kombájnra lesz szükség Borsodban? — Még nem tudjuk — mondta az AGROKER igaz­gatója —, de jó lenne, ha a mezőgazdasági üzemek ve­zetői minél előbb felmérnék kombájnszükségletüket, és időben eljuttatnák hozzánk a megrendeléseket. A kom­bájn irányára kétszázezer forint, negyvenezerrel több, mint az SZK—4-é, de az SZK—5-ös korszerűsége és megnövelt teljesítőképessége ennél sokkal többet ér. Nagy teljesítményű, komp­lex munkagépsorokat is for­galmaz az AGROKER 1971- ben szálastakarmányok, ku­korica és cukorrépa betaka­rításához. A visszaigazolt készlet: 110 kukorica betaka­rító, 45 cukorrépa-betakarí- tó és 20 takar mánybetakárí- tó gépsor. Lesz végre fűkasza is, ösz- szesen 450 darab. Választa­ni lehet a magyar, német, csehszlovák és lengyel gyárt­mányok közül. Valamennyi lükasza jobb. erősebb az ed­digieknél. Munkagépekből, talajművelő gépekből, von­tatókból, pótkocsikból és ve- tögépekből a készlet elegen­dő, a választék is bővült. 1971-ben a megyei AGRO­KER Vállalat mintegy 300 millió forint értékű új me­zőgazdasági gépet tud biz­tosítani a megye termelőszö­vetkezeteinek. Ez 50—60 millió forinttal több a tava­lyinál. De a 300 millió fo­rint értékű új gép sem ele­gendő megyénk tsz-einek. Ezért égetően fontos az al­katrészellátás, hiszen a hasz­nált gépeket csak kijavítva, i felújítva lehet üzemeltetni. Szendrci József I otthon maradjon három év­re. Több oldalú vizsgálódás után azonban rá kell jönni, hogy a dolog korántsem ilyen egyszerű. A teljesség' igénye nélkül szeretnénk rámutat­ni néhány, azóta ismertté vált dologra, ami arra kész­teti az anyát, hogy hama­rabb munkába álljon, mint ahogy esetleg maga is sze­retné. Kezdjük mindjárt egy vál­lalat példájával. Amikor le­telt az egy év, levelet kül­denek az anyának — vagy üzennek —, amelyben meg­kérdezik, kívánja-e tovább is igénybe venni a szabadságol, mert munkakörét aszerint töltik be. Lehet, hogy apróságnak tűnik, lehet, hogy csupán adminisztrációs okok játsza­nak közre, de a dolgozó nő- íven rendszerint nyugtalan­ságot kelt a levél. Hátha nem kerül majd vissza régi beosztásába, három év ki­esés nagy idő. .. Ki tudja, mi minden nem jut még eszébe, elég az hozzá, hogy az említett vállalatnál a le­vél szinte soha nem tévesz­tette el hálását, az anya el­fog! alta munkahelyét. SOKAN TARTANAK at­tól, hogy a nagy iramú tech­nikai és más irányú fejlődés­ben három esztendő, az elő­rehaladás szempontjából vég­zetes kiesést jelenthet. Ezt a jogos nyugtalanságot nagyon dicséretre méltóan szüntetik meg a Lenin Kohászati Mii­vekben. A csiszoló üzemben, mint ismeretes, új gépsoro­kat szereltek fel. Az új gé­peket meg kellett tanulni kezelni, s időbe telik, míg kellő gyakorlattal dolgozhat­nak rajta az asszonyok. Az üzem több hetes tanfolyamol ; szervezett külön azoknak az 1 asszonyoknak, akik gyermek­Traverzek között A Lenin Kohászati Müvek nemesacélművének vasszere­lésén dolgozik az ÉÁÉV sze­relőbrigádja. Foto: Sz. Gy. tájékoztatója A Népszabadság szerkesz­tésese, a nagy érdeklődésre való tekintettel, 128 oldalas füzetben jelentette meg Üj lakásügyi rendelkezések cí­mű kiadványát. A füzet va­lamennyi, a témával kapcso­latos rendeletét tartalmazza,- s közli azok végrehajtási utasítását. A tartalomjegy­zék megkönnyíti az eligazo­dást a rendeletekben. A fü­zet ara 4 forint. Hétfőtől kezdve valamennyi újság­árusnál és postás kézbesítő­nél kapható. gondozási segéllyel otthon vannak. Bennük nem szüle­tik már nyugtalanság, mi lesz, ha visszamennék a munkahelyre, lépést tar tu - nak-e az üzem fejlődésével. Van a kérdésnek egy má­sik oldala is. Bizonyos mun­kahelyeken. ahol zömmel nőket foglalkoztatnak, or üzemnek is az az érdeke, hogy az anyaik mielőbb mun­kába álljanak. Ezt el lehel erm becsületes, nyílt szoki- mondássai, és olyan tettel, amit a Szén Ipe téri kapui kórház is végrehajtott. Szük­ség van szakképzett ápoló­nőkre. szükség van az or­vosnők, az asszisztensnők munkájára, ezért üzemi, há­romműszakos bölcsödét nyi­tottak. Egy ilyen megoldás segítene a város többi kór­házainak gondján is. Ha már itt tartunk, szólni kell arról, mi történik, ha letelik a három év. Ha az asszony elfoglalja helyét, a termelő munkában, igényt tart óvodára. Ez nagyon ter­mészetes igény, a vállalatok­nak: most már be kell lát­niuk, hogy az óvodák létre­hozásában — saját: érdekük­ben — nekik is közre kell működniük. Miskolcon most tárgyalnak tanácsi vezetőink a vállalatokkal, s már hírt is adtunk róla, melyik üzem, intézmény hány óvodai fé­rőhely építési költségeit vál­lalta. Sajnos, nem találkozik mindenütt egyforma megér­téssel az óvodaépítés iigyc. LEGUTÓBB, egy tanácsko­záson került szóba, érdemes lenne felmérni, milyen igény lenne Miskolcon egy hetes­óvoda kihasználására. Sok­szor szóba került már ez, s valamikor, az ötvenes évek elején próbálkoztak ilyennel Érdemes lenne mégegyszei megvizsgálni ezt a kérdést is. Adanmvics Ilona A szocialista brigadszerzö- desek megkötésének előké­szítését még a múlt évben megkezdték az Ózdi Kohá­szati Üzemekben. A vállalat munkaverseny irodája még decemberben a brigádok rendelkezésére bocsátotta az irányelveket, melyben azo­kat. a legfontosabb feladato­kat jelölték meg, amelyek­ben a vállalat vezetősége se­gítséget vár a szocialista brigádoktól. Ennek a jól be vált módszernek több éves hagyományai vannak az ÓKÜ-ben. A jelentősége ab­ban van, hogy a vállalások nem spontán módon jönnek létre, a brigádok pontosan tudják mit vár tőlük a vál­lalat. mit kell tenniük az éves tervek teljesítése érde­kében. A kiadvány a feladatokat a párt X. kongresszusán el­hangzotta li szellemében je- 1 lölde meg, egyben a IV. be­nyitotta a figyelmet. A nye­reség növelése érdekében például a következőkre hívta fel a szocialista brigádok fi­gyelmét: legfontosabb a ter­melékenység növelése, a ka­pacitás jobb kihasználása. a~ üzemzavarok csökkentése a minőség jai'itása, a munka­szervezés és a technológiai legyeiéin megszilárdítása és a fajlagos anyag}elhasználás csökkentese. Az irányelvek­nek a saját területen való konkretizálása, azaz lebontá­sa természetesen a brigádok feladata. Az . 1971-es gazdasági év­ben 656 szocialista brigád 11 388 dolgozója kötött szo­cialista brigádszerződést az ÓKÜ-ben. 27 brigáddal több. mint a korábbi évben A szerződött brigádok celu! tűzték ki a Szociális! mun­ka vállalata cím elnyerését. 645-öt a gyárak mar visz 5fzaigazoltak. A további 193; / i tkari ionfo lyoni Az Edelcnyi járási Pártbizottság Aggteleken, a Cseppkő Vállában bonyolítja le tíznapos tanfolyamát a járás párt tokárai részére. Képünkön Bogár Károlynál!, a megye Pártok tütási igazgatóság filozófia tanszékvezetőjének elő ■teásat hallgatják a tanfolyam részvevői. A tanfolyam 24-ér, fejeződik be Szabados György felv. menetben a gabonabetakan­Anyák, hosszú szabadságon r r w m. Szó es szőj Megjeleni a Népszabadság lakásügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom