Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. február 19. péntek Mondja údesanyőm , MIERE HÍVJA'H AP/fMAE VÖRÖS TÚRNÁM? Ricsi vagy ee múg ahhoz. MAJD ha megnősz, elmondom. EOiyr/HJl/H Autó­tulajdonosok, közületek és magánosok! Használt személygépkocsikat vásárolunk papi piaci áron, a vételár azonnali átutalásával. Vállaljuk használt személygépkocsik bizományi érté­kesítését Is. KERESSÉK FEL DEBRECENI KIRENDELTSÉGÜNKET (Debrecen, Balmazújvárosi út 3.), ahol hétköznapo­kon fél 8-tól 14 óráig, szombaton fél 8-tól 11.30 óráig állunk T. ügyfeleink rendelkezésére MERKÚR SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉRTÉKESÍTŐ V. vés a teljes értékű nevelésre. Ehhez az intézet oktatóinak és társadalmi szerveinek fo­kozott munkáját tartotta szükségesnek. Kérte, hogy a Nehézipari Műszaki Egye­tem nyújtson további támo­gatást a főiskolai karnak, s azzal a gondolattal avatta fel az új intézményt .hogy az, eddigi munkásságával kiérdemelte a főiskolai ran­got. A miniszterhelyettes ezt követően, a nehézipari mi­niszter megbízásából Pintér Kálmán főiskolai tanárnak, a nehézipar kiváló dolgozó­ja kitüntetést, a művelődés­ügyi miniszter megbízásából Szilágyi Gábor főiskolai tan­székvezető tanárnak, a főis­kolai kar igazgatójának, Iszlay Tibor igazgatóhelyet­tesnek az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést, Fignár Bélának, a főiskolai diákott­hon igazgatójának pedig mi­niszteri dicsérő oklevelet nyújtott át. Takács István vb-elnök, Kazincbarcika vezető szervei és társadalma nevében kö­szöntötte az új főiskolát, s arról szólt, mit jelent a vá­ros életében egy új főiskola. Végül átadta az intézet ta­nárainak a végrehajtó bizott­ság által adományozott dísz­zászlót. Scher Konrád a ta­nulóifjúsághoz szólt, első­sorban, és az intézet diák­jainak átnyújtotta a KIS2- bizottság által adományozott vörös selyemzászlót. Végül Molnár László, a Nehézipari Műszaki Egyetem dunaújvá­rosi kohó- és fémipari főis- | kola karának igazgatója kö- j szöntötte a testvérkart, és! átnyújtotta a dunaújvárosiak plakettjét. Az avatóünnepsé­get Szilágyi Gábor főiskolai igazgató rekesztette be. Főiskolát avattak Kazincbarcikán Értelmiségi klub Sajószentpéteren (Folytatás az 1. oldalról) A vendégek Liszt Les Pre- ludesének hangjai melleit gyülekeztek, majd az elnök­ség bevonulása után a Him­nusz akkordjai töltötték be a termet. Szilágyi Gábor, a fő­iskolai kar igazgatója kö­szöntötte a meg jelen teke-, majd dr. Zambó János rek­tor emelkedett szólásra. A rektor ünnepi, beszédé­ben először a főiskola meg­születésének körülményeiről szólt, vázolta az alapítólevél szerinti feladatait. Nem vé­letlen — mondotta — a rang­béli emelekedés. A város fej­lődésével együtt rangosodon az intézmény, amelyből már korábban is sok jó szakem­ber került ki az országba. Hogy ez az intézmény jól végezhette munkáját, az a jó irányításon, a jó oktató­nevelő munkán, s nem utol­sósorban a jó felszereltségen múlott. A magasabb rang kötelez is — hangsúlyozta a rektor, majd kiemelte, hogy a mérnökember fegyvere a szakadatlan tanulás és tudás, és mérnök csak az lehel, akinek a, munka életeleme. Részletesen szólt a mérnöki hivatásról, s külön az üzem­mérnökökre váró feladatok­ról, Elmondta azt is, hogy o. főiskolai kar feladata nem­csak a szakembereit képzése, hanem a hozzászoktatás a Sajószentpéteren, a bánya­telepi Petőfi Sándor Művelő­dési Központban szerdán este alakult meg az értel­miségi klub. A megye má­sodik legnagyobb lélekszámú nagyközségében nagy szám­ban élnek különböző foglal­kozási kategóriákba tartozó értelmiségiek, akiknek köz- művelődési jellegű összefo­gásához, szellemi erőik egye­sítéséhez sok segítségei; adhat a klub. Az előzetes felmé­rések, tájékozódások, nem­különben az előkészítő bi­zottság igénykutatásai sze­rint csaknem kétszáz értel­miségi él a nagyközségben, s közülük százhetvenketten jelentették be: szeretnének részt venni a klub munká­jában. Az alakuló ülésen Kulcsár Sándorné, a művelődési központ helyettes vezetője vázolta a klub célkitűzéseit, majd Vinczenty László, a TIT miskolci értelmiségi klubjának vezetője tartott előadást, illetve adott sok hasznos elvi és gyakorlati ta­nácsot a klub szervezéséhez. Dr. Bódy Antalné az előké­szítés során felmerült igé­nyeket, illetve az azok nyo­mán kialakított féléves terv­vázlatot ismertette. Az alakuló ülésen elnökké dr. Kelemen Istvánt, a nagy­község köztiszteletben álló orvosát választották, titkár pedig dr. Bódy Antalné pe­dagógus lett. Ügy tervezik, hogy a rendszeres foglalko­zásokon az egyes pályák képviselői tartanak előadáso­kat, amelyeknek célja, hogy egy-égy értelmiségi kategó­ria gondjait, töprengéseit, eredményeit, örömeit más csoportokkal is megoszthas­sák. Olyan szekciók létreho­zását is tervezik, amelyek­ben legalább két-két szak­mai csoport nyer képvisele­tet, s ez az összetétel is az előbbi célkitűzést, egymás problémáinak jobb megis­merését szolgálja. pedáns, rendszeres munká­hoz. A realitásokkal kell mindig számolni a közeli és távoli jövőben, az automati­záltság eljövendő korszaká­ban is. Még ezután kell csak sokat tanulni annak, aki mérnöknek altarja magát ne­vezni — emelte ki dr Zam­bó János. A későbbiekben arról beszélt, hogy az új fő­iskolán nemcsak üzemmér­nököket. hanem szocialista felkészültségű szakembereket kell nevelni akik a marxiz­mus—leninizmust nemcsak megtanulják, hanem élni Is annak szellemében akarnak. Legyenek az itt képzett em­berek sokoldalúak, testileg, szellemileg egyaránt fejlet­tek, az élet szépségeire, a művészetekre is fogékony ér­telmiségiek. Dr. Polinszky Károly mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes méltatta a jogelőd felső­fokú technikum eredmé­nyeit, köszönetét mondott a Nehézipari Minisztérium sok esztendős támogatásáért, va­lamint a patronáló üzemek, elsősorban a Borsodi Vegyi- kombinát segítségéért. Fel­hívta a figyelmet, hogy a főiskola hallgatóit fokozot­tan kapcsolják be a kutató­munkába, nagyobb gondot fordítsanak politikai és kul­turális nevelésükre, mind markánsabb legyen a lőrék­A rendszeres havi és a szekciókként! foglalkozásokon ismert személyiségeket is szeretnének vendégül látni. Első alkalommal március 23- án hívnak fővárosi vendége­ket: Szeberényi Lehel írót és Czine Mihály irodalomtörté­nészt. IKREK Tóth Sándor kisplasztikája. Megjelent ' a Delta A kozmikus sugárzás ita­tása sokféleképpen érvénye­sül a löidi élet alakulásá­ban. Holland és magyar ku­tatók egybehangzó megálla­pítása. hogy a növények fej­lődései a napkitörések kés­leltetik: ezekről a kutatá­sokról részletesen ír a Del­ta tudományos magazin új száma. Autósokat érdekli a Skoda 110 R Coupé, vala­mint egy úl magyar auto­matikus sebességváltó is­mertetése. 'Ü.i. robbantással kombinált hegesztési eljárás, a fotózásban alkalmazott korszerű világítási eszközök, a gyógyító mágnesség. é.s még számos ötlet, találmány, tudományos információ sze­repel a száznál több — ja­varészt színes — fotóval il­lusztrált lapban. BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYE­NYOMÁN IRTA: cs. HORVÁTI FIBOR RAJZOLT/ SEBOK LM KB A nevemet mar égd ja. őz IGAZIÉ. Túr LaSZIÓNAH RÍI/NA H. APA'M FALUS/ ROIZA'CS KOZZ AZ Alföldön. Jön a ha'boru, elv űrén hatona'nam. Zegre hazakerült, DE AZUEZÍN IS HEVESET la'ttam. Hl tört a for­radalom. MEGVA/ASY- toeta'h valamineh a FALUBAN. EN MEG GYÉ­RÉN VOLEAM, HEVESET ERE ETTEM A l/UAÍG DOE GA/BÓL.DE A SZEMEMET FÜLEMET NYITVA TAR­TÓ E/A M. Miskolc ni. j. város Tanácsa V. B. tervosztálya pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: főmérnök (feltételek: építész-, vagy általános mérnö­ki végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat, beru­házások előkészítésében való jártasság), építésztechnikus, közgazdász, jogász. / Bérezés a 116/1960. MüM. sz. utasítás szerint. A pályázatok beadásának határideje: 1971. febr. 28. Cím: Tanácsház tér 8. sz. KÖZPONTI ÜZEMÜNK AZONNALI BELÉPÉSSEL hántolásban jártas lakatos, gyalus, hegesztő, marós szakmunkásokat keres. Bérezés a gyakorlati évek figyelembevételével, meg­egyezés szerint! jelentkezés: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Válla­lat. Felsőzsolca. Állomás u. 5. sz., munkaügyi ’ooori. Megkönnyíti a lakosok gondját a családi ünnepségeket rendező bizottsug A TÁRSADALMI ünnep­ségek száma évről évre ör­vendetesen emelkedik Özdon. 1969-ben például száz név­adó ünnepséget rendeztek a gyárvárosban, s ezzel me­gyénk városai közül — Mis­kolc után — Özd került az első helyre. 1970-ben továb­bi növekedést mutatott az anyakönyvvezető statisztiká­ja. A társadalmi ünnepsé­gek száma tavaly 421 volt, ebből 257 volt a házasság­kötés, 105 a névadó ünnep­ség és 59 a polgári temetés. A társadalmi ünnepségek számának magas volta é.s egyre emelkedő tendenciája miatt, a megyei tanács in­dítványára (tatabányai és debreceni példa nyomán) családi ünnepségeket rende­ző intézet létrehozását ter­vezik Özdon. AZ ÜJ INTÉZET létreho­zása természetesen költség- és helyiségigénnyel jár. A működési költségvetés készí­tését már megkezdték a vá­rosi tanácson, helyiséget pe­dig akkor tudnak biztosíta­ni, ha az Ózdi járási Tanács pénzügyi és művelődésügyi osztálya tavasszal az új székházába költözik, s a je­lenlegi hivatali helyiségeit átalakítás után a városi ta­nácsról kiszoruló hivatalok foglalják el. Ismeretes, hogy esküvők, vagy temetések megrende­zése rengeteg utánajárással, szaladgálással jár. Az új in­tézet a családi ünnepségek megfelelő színvonalú meg­rendezésén túl az iratok, ha­tósági engedélyek beszerzé- zével járó huzavonától 's mentesíti a megrendelőket. A hivatalos formaságok in­tézése mellett menyasszonyi csőkről: beszerzését, taxik biztosítását, s megállapodás szerint éttermekben vacso­rák, ebédek intézését is vál­lalják, csekély anyagi hozzá­járulás ellenében. ÜJSZERÜ LESZ a házas­ságkötő terem mellett kiala­kított, úgynevezett fogadó- szoba is, ahol a fiatal párok koccinthatnak az első gra- tulálókkal. A városi tanács új, a lakosok gondját meg­könnyítő intézete minden bi­zonnyal nagy népszerűségre talál Özdon. A tervek szerint az intézet még az év utlosó negyedében megkezdi mű­ködését. — tólh —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom