Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
£SZAK^A«¥AfcORSZJMs 4 1971. febr. 14., vasárnap A filmforgalmazás két gondja Filmről szólva általában a filmalkotások, a filmművészet jutna' eszünkbe. Lapunkban is ilyen vonatkozásban foglalkozunk gyakrabban a filmmel. Arról a tevékenységről, amely a filmalkotásokat, a filmművészetet elhozza a közönséghez, a mozisok munkájáról, vagy hivatalos — de csúnya szóval — a filmforgalmazásról viszonylag kevés szó esik, holott az sem kis feladat, s akad benne gond bőven. E gondok közül ragadunk ki most kettőt. I. A MAGYAR FILMMŰVÉSZETNEK talán egyik legsikeresebb területe a kisfilm- alkotás. Havonta 8—10 új magyar kisíilm kerül a mozikba, és nagy többségük a közönség érdeklődésével találkozik. Szeretik az emberek a kisfilmeket, és nagyon bosz- szantja a nézőket, ha a meghirdetett kisfilm elmarad, nem fér bele a vetítési időbe. S bosszantja az is, ha a kísérőiilm és a játékfilm párosítása nem a legszerencsésebb. A játékfilmeket, mint a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat műsorasztál yán értesültünk, részben központilag egészítik ki kísérő kisfilmek- kel, részben pedig, ha a játékfilmnek nincs meg a megfelelő hosszú időtartama, a megyei vállalatnál csatolnak hozzá egy-egy rövidfümet Sajnos, a rövidfilmek propagandája nemcsak a nagyközönség előtt hiányos, hanem a filmek elosztásával foglalkozó vállalati alkalmazottak, propagandisták körében is: nem ismerik minden esetben a csatolandó kísérőfilmet Bér újabban az igazgatói filmvetítéseken, Budapesten mód nyílik az előrecsatolt kisfilm megismerésére, de egyébként csak címlista áll a megyében rendelkezésre. Jó lenne, ha azokat a kisfilmeket, amelyeknek megtekintését nagy tömegek részére tartjuk kívánatosnak, — és ilyen a legtöbb ismeretterjesztő film —, az előreláthatólag nagyobb látogatottságot vonzó játékfilmekhez csatolnák, és feltétlenül figyelemmel lennének rá, hogy a két film egymást kiegészítse. Így elkerülhető lenne, hogy több értékes kisfilm elsikkadjon a nagy tömegek elől', mert tömegeket vonzó filmhez kapcsolva tömegek élményévé válhatna. AMIKOR A MEGYEI moziüzemi vállalatnál jártunk, az áprilisi filmeket osztották be. A tervek szerint áprilisban 14 új film kerül közönségeié (Horizont, magyar; A tónál, szovjet; A keselyű vére, bolíviai; Szerelmem, segíts!, olasz; A börtönőr, csehszlovák; a Bűntény a Via Vene- ton, olasz; Ha kedd van, akkor Belgáim, belga; Égi bárány, magyar; Ezopusz, bolgár; Zabriskie Point, amerikai; továbbá a Requiem, A filatclista halála, A követek nem gyilkolnak. Kanári és hóvihar című, eddig ismeretlen nemzetiségű filmek), amelyeknek kíséröfilmje még ismeretlen, ugyanakkor ismeretlen hosszúságuk is. tehát eleve nem tudnak megfelelően hozzá filmet párosítani a megyei vállalatnál. Samos, a közölt méterhosszak sem mindig pontosak. Kívánatos, hogy a kisfil- mek osztására már központilag nagyobb gondot fordítsanak. Az egész műsorpolitika ismeretében jobban lehetne a kísérőfilmekkel is politizálni, és feltétlenül jobb propagandatevékenységet kell érdekükben kifejteni. u. BORSOD MEGYE közel 780 ezer lakosából mintegy 100 ezer olyan területen él. amely kívül esik az állami mozik, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalathoz tartozó intézmények hatósugarán, vonzáste- pületén. E százezer ember moziigényeit a különböző társadalmi, elsősorban szakszervezeti irányítás alatt álló filmszínházak elégítik ki. E mozik irányítása nem azonos az állami mozikéval, sajnálatos módon széteső, hiányos, s emiatt ezeknél az intézményeknél a filmmel való politizálás, a célszerű filmgazdálkodás sok kívánnivalót hagy hátra. A napokban tanácskozásra hívta meg a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat a megye és Miskolc társadalmi mozijainak vezetőit, ez a tanácskozás is erőteljesen alátámasztotta a fenti megállapítást, és szükségszerűnek jelölte meg a szakszervezeti mozik központi irányítását, vagy legalább a megyei állami mozik munkájához való igazodását. AZ ELMÜLT ÉVBEN Borsod megyében az előző esztendőhöz képest 101,9 százalék volt a megtartott mozi- eJSadások száma, a látogatószám pedig 90,9 százalék. Tehát lényegében sikerűit tar- izmi az előző évi szintet, nincs további visszaesés. Ezen belül azonban a társadalmi mozikban vagyon erős visszaesés tapasztalható, és sajnálatos módon éppen azoknál a filmeknél, amelyeknek megtekintése nagy tömegek részéről kívánatos lenne. Az elmúlt évi látogatottsági statisztikában egészen meghökkentő adatokat is találunk. Például korábban Ozdon a Feldobott kő című filmet 32-en, az Így jöttem című filmet 67-en, a Befejezetlenült 87~en nézték meg Sajó- kazán a Tiltott területet 8-an, a Feldobott kő című filmet 12-en, a BVK-nál az Arcot 23-an, a Szemtől szembét 58-an, az Imposztorokat 65-en. Mindez azt jelzi, hogy nem sokat törődtek e filmeknél a közönségszervezéssel. Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja éppen Ózd példája, ahol az utóbbi időben szembetűnően megemelkedett az ilyen jellegű filmek látogatottsága, s például a Vietnam amerikai szemmel című filmet már 2700-an nézték meg. Vagy bizonyítja, hogy a jó szervezés eredményekkel jár, a le- ninvárosi 1076 látogató a Feldobott kőnél, s 1155 néző az Ítéletnél. Sajnálatos módon egyes társadalmi mozifenntartó szervek, szakszervezetek megfeledkeznek a mozi politikai propagandaszerv jellegéről, és kizárólagosan úgy tekintik ezt az intézményt, mint a művelődési ház egyik bevételt hozó tevékenységét, teszem azt, iránt a táncmulatságokat. A Borsod megyei Mozi- üzemi Vállalat sok tekintetben igyekszik segítségére lenni a szakszervezeti moziknak. A SZAKSZERVEZETEK megyei irányító szerveinek, elsősorban a koítúrbizottság- nak jobban kellene törekedni e rossz szemlélet megváltoztatására, feloldására, s arra, hogy az állami mozihálózat- tal történő jobb együttműködéssel a társadalmi mozik is — a közönség szórakozási igényének jó kielégítése mellett — művészetpolitikánk jobb fórumai lehessenek. Benedek Miklós „Röpülj páva Népdalverseny a Sajó és Hernád menti községekben Böcsön évek óta eredményesen munkálkodik a Hazafias Népfront helyi szervezetének klubja. Az érdeklődők csütörtökönként gyűlnek össze a pártházban, hogy részesei legyenek a klub érdekes programjainak. A programban ismeretterjesztő előadások. a helyi tsz életéről adott tájékoztatók, különböző, egyéb rendezvények szerepelnek, melyeket minden esetben kötetlen beszélgetés, eszmecsere zár. Ezeken a beszélgetéseken több javaslat is elhangzik, melyek egyike a „Repülj páva” népdal- verseny meghirdetése a miskolci járás Sajó és Hernád menti községei részére. A javaslatot hamarosan valóra is váltják. A benevező községekben elődöntőket tartanak, majd a legjobbak március 28-án rendezik a döntőt, a tervek szerint a berzéki művelődési otthonban. A verseny lebonyolításának költségeit a bocsi tsz és áfész, valamint a környező községek termelőszövetkezetei vállalják. Ugyancsak a tsz-ek és az áfész ajánl fel díjakat a legeredményesebb egyéni versenyzők és együttesek részére. Jurccskó László népművelési felügyelő Amerikai tragédia és a tragédiák Amerikája Dreiser művének bemutatójára készül a Miskolci Nemzeti Színház THEODORE DREISER 1925-ben jelentette meg klasszikus értékű, s mindmáig legismertebb regényét, az Amerikai tragédiát. A regény az első világháború utáni amerikai társadalom kritikai képe. A háborún hatalmasan meggazdagodott, és a mega farkasé nkölcaeK az emberi élet minden területén érvényesítem akaró mo- nopolkapitalizmus nagy erejű bírálata. Hőse, Clyde Gflriffiths tipikus átlagember, Gazdag program Művelődési hetek Leninvárosban Négy évvel ezelőtt határozták el Leninvárosban, hogy megrendezik a művelődési heteket. Azóta e rangos kulturális rendezvénysorozatot minden esztendőben, megtartják, úgy is mondhatnánk, hagyománya van a művelődési heteknek. A Derkovits Gyula Művelődési Központ javaslatára legutóbb módosították a művelődési hetek lebonyolításának rendjét. Ennek megfelelően a különböző rendezvényeket mostantól nem egyetlen hónapra, hanem hosszabb távra, a márciustól novemberig tartó időszakra tervezik. Ezt az elvet követték az 1971. évi program összeállításakor is. Az illetékes párt, állami és szakszervezeti szervektől beérkezett javaslatok alapján a Derkovits Gyula Művelődési Központ vezetősége január második felében elkészítette a IV. leninvárosi művelődési hetek forgató- könyvét. A csaknem tíz oldalas program összeállításakor messzemenően figyelembe vették a város lakóinak, a dolgozók valamennyi rétegének, a fiatal és az idősebb generációnak kulturális művelődési igényét. Az idei művelődési heteket a zenei napok nyitja meg, amelynek során számos hangversenyt rendeznek. Kiemelkedő kulturális eseménynek ígérkezik a politikai évfordulók hetében, március 23-án sorra kerülő, történelmi tárgyú vetélkedő, amelyet a művelődési központ könyvtára rendez a gimnázium és szakközépiskola, valamint a 116. sz. Szakmunkásképző Intézet tárni lóinaik. Ezt követően a TVK szocialista brigádjai mérik össze tudásukat egy irodalmi és történelmi vetélkedőn. Jó szórakozást ígér április első felében a filmnapok programja is, amely többek között a 25 év legjobb magyar filmalkotásainak bemutatását irányozza elő. Ezt követi az irodalom hete, amelyet április 11. és 18. között rendeznek meg neves írók és költők részvételével. Az említett néhány példa csupán ízelítő a IV. leninvárosi művelődési hetek gazdag programjából. • jssj Zstgnár István munkája híján minden különös tehetségnek, s határozati karak ternek is. Tetteinek egyetlen mozgatója: érvényesüln i akar, ki akar emelkedni a szegénységből, a nyomorgó kisemberek világából. Az út, amelyet ehhez választ — tipikus e korszak Amerikájában. Gyilkol, céljának elérése érdekében. Dreiser sok gy.ilkossági ügy aktáit tanulmányozta át, amikor anyagól: gyűjtött regényéhez. E gyilkosságok, ezek az akták vezették el a felismeréshez: Clyde Griffiths nem azért lesz gyilkossá, mert bűnözői hajlamai volnának, hanem, mert az életforma, amelyet kritikátlanul elfogad, törvényesíti a törvénytelen, embertelen tetteket. Ezek a tettek, az erőszak, a gyilkosság az amerikai valóság természetes vonásai. Az american dream, az amerikai álom, a gyors és könnyű meggazdagodás illúziójának — amely sok millió embert szédített tengerentúlra azokban az évtizedekben — e hazug és embertelen „eszménynek” a könyörtelen leleplezése az amerikai kritikai realizmusnak ez a kiemelkedő alkotása. Érthető, hogy oly rövid idő alatt világsikert ért el. S EZERT, és így ért___________________ hető, h ogy Erwin Piscator, a modern újrealista színház egyik úttörő egyénisége, a politikai színház koncepciójának megfogalmazója s megvalósítója a Svejlc és a Háború és béke inszcenálása után 1936- ban, harmadikként épp Dreiser regényét ültette át színpadra. Piscator adaptációja az epikus dráma modern megvalósítása. Az epi- kus-dokumentatív feldolgozás, illetőleg kifejezésmód azóta iskolát teremtett a drámairodalomban, bár, mintha az utóbbi másfél évtizedben vesztett volna hatásából és erejéből ez a drámai műfaj és stílus. Mi jellemzi Piscator dokumentatív szemléletét? A naturalista színjátszással szemben, ahol minden színpadi eszköz arra szolgál, hogy a néző érzelmileg azonosulni tudjon a színpadon folyó történéssel, a cselekmény alakjaival, itt ezek az eszközök értelmi, tárgyilagos és racionális érdeklődés fölkeltését és fenntartását szolgálják. Az Amerikai tragédia ügyvéd-narrátora már-már fárasztó precizitással, higgadt, tudós* okfejtéssel elemzi, magyarázza hőse tetteit, útját, konfliktusait, s ez az elemzés kényszerít rá bennünket, hogy mindvégig kívülállóként, hasonlóan kritikus szemmel figyeljük a történet alakulását, Clyde .karrierjének” útját a víllamosszékig. Nem Piscator megjegyzéseit tartalmazza tehát a narrátor' szövege, hanem a történetből egyenesen következő tanulságokat kommentálja, természetesen nem afféle „csatolt lábjegyzetként”, hanem pontosan illeszkedve a cselekmény folyamához, azt nem megszakítva, hanem annak részeként hangzanak e kommentáló, elemző gondolatok. Ez a szerkesztésmód — amellyel Piscator iskolát teremtett — biztosítja, hogy a narrátor egy percre sem tűnik a néző számára színpadtól idegen, s a cselekményhez mesterségesen hozzáférőéit toldaléknak, hanem maga is egyik fontos szereplője, aktív részese a történésnek. A színpadi Amerikai tragédiának sodró lendületet ad, hogy a képek, jelenetek nem szigorú kronológiai rendben, s nem is naturalista, térbeli elrendezettségben követik egymást, hanem a kritikai kommentálás, az elemzés gondolatmenete, logikája szerint; hatásuk e gondolatmenet hatását erősíti a nézőben, aki együtt elemez, együtt szánakozik, vagy ironizál, s végül együtt ítél a narrátorral, így válva részesévé egy mélyebb, intel- lektuálisabb színházi élménynek. OROSZ GYÖRGY rendezi _______az Amerikai tragédia miskolci előadását. Ez a bemutató egy érdekes, és u színház rangjához méltó sorozat folytatása; hiszen éppúgy játszotta már a színház Brecht (Állítsátok meg Arturo Uit), mint az epikus színház más alkotásait, s köztük épp a Piscator-féle Háború és békét. Egy sorozat része abban az értelemben is. hogy egyike az úgynevezett karrierdrámáknak, Clyde Griffiths egyenes utóda, s lelki rokona lévén a XIX. század Lucien Rubempré-inak és Julien Soreljeinek. Az amerikai tragédia próbái teljes lendülettel folynak. Reméljük, maradandó élmény részesei lehetünk Dreiser—Piscator alkotásának bemutatóján. P app Lajos
