Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

1971. feJw. VA., vasárnap eSZMt-WÄGYÄROIfSZÄG 5 Nagyobb tárolókapacitás, több tankautó kell! Nagyon nehéz esztendő zár­számadásai zajlanak megyénk termelőszövetkezeteiben. A milliós nagyságrendű termés- kiesések, anyagi károk elle­nére a zárszámadások zöme azt bizonyítja, hogy szövet­kezeteink nem vallottak szé­gyent. Általában jellemző, amit a kenézlöi Dózsa Tsz zárszámadó közgyűlésének beszámolójában hallottunk: „Az elemekkel való harc, a létéri folyó mindennapos küzdelem mutálta meg iga­zán, hogy a termelőszövetke­zeti mozgalomra, a mező­gazdaság dolgozóira nemcsak a nagy elhatározások, a nagy célkitűzések idején lehet szá­mítani. hanem a hétköznapok küzdelmeiben is .. És maradjunk is mindjárt a kenézlöi Dózsa Tsz zár­számadásának néhány ta­pasztalatánál. Kenézlő és Zalkod közös gazdaságának egyesülésével egy immár csaknem ötezer holdas mező­gazdasági nagyüzem szép és megalapozott terveinek való­ra váltásához láttak hozzá az elmúlt gazdasági év kezdetén. Uj üzemágakkal az összter­melés 33 százalékos növelését és a szövetkezeti jövedelem 16 százalékos emelését tűzték ki célúi Az indulás még biz­tató vo#t, de aztán jött az esőzés, az árvíz. Ráadásul itt májusánn a jégverés, majd ősBzeJ, a szélvihar is pusztí­tott. A, növénytermelés a várt 18 millió helyett csak 7,6 millió forint bruttó terme- ’ési értéket biztosíthatott a gazdaságnak. Csupán a ka­pásnövényeket ért elemi ká­rok értéke megközelítette a 4 millió forintot. A nagyon szép gyümölcsöst és a zöld­ségkertészetet hasonló károk orték. Az állattenyésztés ugyan több nyereséget ért el a ter­vezettnél, de ez keveset pó­tolt. A gazdaságban ugyanis az állattenyésztés aránya az összes termelésen belül még a 25 százalékot sem érte el. És ez bizony, figyelmeztető tanulságul szolgált. Most a legfontosabb célkitűzésük, hogy az állattenyésztés ará­nya elérje a 35 százalékot. Jól zártak a tsz segéd- és melléküzemágai, így elsősor­ban az építőrészleg is, ame­lyek összesen csaknem 2,5 millió forintos nyereséget ér­tek el. A Dózsa Tsz tagsága, ha nem is a várt mértékben, de még így is megtalálta számí­tását. Igaz, nyereségrészese­dés, prémiumok fizetésére nem kerülhetett sor, de az alapnormák szerinti munka­bért mindenkinek biztosítani tudták. A mezözombori Kölcsey Termelőszövetkezetet is ter­mészeti csapások érték az el­múlt gazdasági évben. Az összes szántóterület több mint 60 százalékán, valamint 420 holdnyi réten és legelőn vált szinte lehetetlenné a terme­lés. A többi területen is a tervezettnél drágábban, na­gyobb munkaráfordítással és sokszor gyengébb minőség­ben tudták csak termékeiket előállítani. Ezek után nagy Örömmel fogadta zárszámadáskor a tsz tagsága, hogy a száz száza­lékig kifizetett munkabére­ken felül még több mint fél­millió forint értékű nyereség, illetve prémium kifizetésére is sor kerülhetett. A Kölcsey Tsz vezetősége ugyanis mindent elkövetett, hogy pótolja a kieséseket és csökkentse az üzemviteli ki­adásokat. Így például a nö­vénytermesztésnél felszaba­duló munkaerőt állami támo­gatást élvező beruházásoknál igyekeztek lekötni. A tavaszi 59 holdas szőlőtelepítés után előrehozták az 1971 tavaszára tervezett 85 holdnyi telepí­tést is. Több hasonló intéz­kedéssel 1 millió, 130 ezer fo­rintos megtakarítást sikerült elérniük az üzemviteli kiadá­soknál. A nehéz esztendő ellenére 2,2 millió forinttal gyarapo­dott a tsz közös vagyona, amely most már meghaladja a 21 millió forintot A vilmányi Oj Elet Ter­melőszövetkezetben nemcsak az időjárás okozott gondokat Nem hallgatta el a zárszám­adási beszámoló az egyesülés utáni problémákat sem. Ilyen nehéz esztendőben bizony, nehezítette a munkát, hogy Vilmány, Fóny és Hejce még nem mindenben értették meg egymást. Ahány község, any- nyiféle elgondolás, állásfog­lalás alakult ki. Ma azonban már tudomásul veszik, hogy nincsen külön hejcei, vilmá­nyi vagy főnyi érdek, hanem csak egy van, az egyesült tsz közös érdeke. Az aránylag fejletlen állat- tenyésztésnek sem sikerült pótolnia a növénytermesztés 2 millió forintos bevételi ki­esését. Itt is levonták azt a tanulságot, hogy növelni kell az állattenyésztés arányait. A tsz-tagság részesedése mindezek ellenére nem volt rossz. Az egy tízórás munka­napra jutó munkabér 82 fo­rint 50 fillér volt a gazda­ságban. Különösen kitűnt jól szer­vezett, fegyelmezett munká­jával a 40 holdas öntözéses kertészetet művelő brigád. Itt az elég magas, 657 ezer fo­rintos tervet a rossz időjárás ellenére is 167 ezer forint­tal sikerült túlteljesíteni. A Vizsolyi Lenin Tsz zár­számadása az időjárás okozta károk, a növénytermelés mintegy 2,5 millió forintos A gyártmány profil bővítését tervezik A minap beszámoltunk ró­la, hogy a Borsodnádasdi Lemezgyárban — a IV. öl­éves terv programjának meg­felelően — az idén megkez­dik egy, évi 3 ezer tonna teljesítményű acélöntöde fel­építését. A legfrissebb in­formációk szerint a gyárban további fejlesztési, gyárt­mány p ro f i 1 - bő v í tés i tervek­kel is foglalkoznak. A járműprogram megvaló­sításának segítésére például fejleszteni akarják a szc- mélyau tó-kipu fogócsövek gyártását, cs meg akarják honosítani a gépjánnű-hátsó- híd termelését is. Az előbbi megvalósítása érdekében a tárgyalások folyamatban van­nak. Utóbbi terv megvalósí­tásához viszont már meg­kezdték a szükséges szak­munkásképzési is. A Borsodnádasdi Lemez­gyárban egyébként napiren­den van a horganyzott le- mezvödör gyártásának meg­honosítása is. E eélból egv NDK-beli céggel folytatnak jelenleg üzleti tárgyalásokat vő; ó••gyártó gépsor vásárlása ügyében. A fejlesztési, profilbővítési tervek megvalósítását a gyár jórészt .saját erőforrásaiból '-ívnnia megvalósítani. Le­hetséges azonban, hogy kivi­telezésükhöz külső pénzügyi források igénybevételére is szükség lesz. eredményromlása ellenére is nagyon eredményes volt. Eb­ben a nehéz esztendőben látta igazi hasznát fejlett ál­lattenyésztésének a gazdaság. Az állattenyésztés árbevétele az előző évhez viszonyítva csaknem 4 millió forinttal növekedett. Ennek köszönhe­tik, hogy igen magas, több mint 20 ezer forint volt az egy tagra jutó átlagjövede­lem. Messzi környéken itt volt a legmagasabb (94 forint 45 fillér az előző évi 94 fo­rinttal szemben) a tízórás munkanapra jutó munka­bér is. A vizsolyi Lenin Tsz-nek, Vizsoly, Korlát és Hernád- céce közös gazdaságának eredményes gazdálkodását igazolja az is, hogy év köz­ben 32, zömmel a városi munkahelyekről visszatért fiatal kérte felvételét a tsz- be. És egyre többek számára vonzó az olyan gazdaság, ahol a viszontagságos idő­járás ellenére is befejezték a tervezett beruházásokat, új gépeket vásároltak. A% A FOR tervei Az utóbbi években, a III. ötéves terv második felében különösen megnőtt az ener­giahordozókon belül a kő­olajszármazékok jelentősége és felhasználási területe. Ez­zel a fejlődéssel az ÁFOR jobbára csak a töltőállomá­sok számának gyarapításával tartott lépést. A benzinkutak nagyobb száma azonban csak akkor jelenthet javulást, ha megfelelő készletük is van. Erről beszélgettünk Kótai Józseffel, az ÁFOR V. számú tájegységének vezetőjével. — Tájegység-vezetőségünk­ben, Hajdú, Heves, Szabolcs és Borsod megyében eddig még nem volt nagyobb baj az ellátással. Nehezen bár, de megrendelőink igényeit ki tudtuk elégíteni. Legnagyobb gondunk a szűk, az igények mögött messze elmaradó tá­rolási lehetőség. Kirendeltsé­geink ma átlagosan 3—4 napi készlettel rendelkeznék, pe­dig az optimális biztonsági tartalék két hétre elegendő mennyiséget jelent. A hely­zetet tovább rontja a vasút villamosításának egyre gyor­suló üteme. Telephelyeink nagyobb része ugyanis köz­vetlenül a vasút mellé épült annak idején, s ezekből egy­re többet kell felszámolnunk most, tűzrendészeti, bizton­sági okokból, — Ezek helyébe épült-c új létesítmény az utób­bi években? — Egyetlen egy új elosztó­telep épül Füzesabonyban. Ennek befejezését május— júniusra várjuk. Ez megold­ja Heves megyei és dél-bor­sodi gondjainkat. — Ezenkívül várható-e, s ha igen, hol és mi­korra másik ilyen telep építése? — A jelenlegi elképzelések szerint a negyedik ötéves terv végére a tiszai — lenin- varosi — olajfinomítóval A sajószéjpeteri üveggyár termékei külföldön is keresettek. Hogy az igényeket a legna­gyobb mértékben kielégítsék, áj üzemrészek, raktárak építésével növelik kapacitásukat. Fotó: Gallyas Béla Nem szol tolvajt az alkalom? A miskolci Centrum Aru­ház megnyitásakor sok men- de-monda keringett város­szerte a tolvajLasokról. Az országos lapok is aggályaikat fejeztek ki, mondván, hogy ekkora áruházban az önki­szolgálás „önkiszolgálássá” fajulhat. Felkészültek a „veszélyre“ Ahogy elnéztem az áruház osztályai közötti embertöme­get, egy bizonyossá vált ben­nem, az önkiszolgáló, önkivá­lasztó rendszer a vásárlófor­galomban meghozta a várt eredményt, mert ennek az eladási formának köszönhető, hogy naponta átlagosan 15 ezer fizető vevő látogatja az áru házat, de voltak már 34 ezren is. De éppen e nagy szám miatt, nem volt-e indokolt a tolvajlásoklól való félelem? — Ilyen esetekről nem tu­dok beszámolni — mondta Grundlk Gyula, az áruház igazgatója. — Felkészültünk az eladási forma veszélyeire. A „szabadság” azonban csak a forgalmon látszik, hiszen a régi áruházban mindössze 3— 4 ezren vásároltak naponta. öt hónap telt el a meg­nyitás óta. Az időszakos lel­tárakból sem lehet lopást ki­mutatni. Mi fordul tehát elő? Hiszen meg az élelmiszer - üzletekben is akad. aki zseb­re tesz ezt-azt, kockáztatva a büntetést filléres értékek miatt. Csak csíny tevések ? A gyerekek csínytevései szerepelnek az első helyen. A gyerekek feledkeznek meg magukról egy-egy kisebb já­tékot, kártyát, mütyürkét zsebbe téve. Az áruház írt az iskoláknak, néha név sze­rint említve a csínytevőket, akik azián ott megkapták a büntetésüket. A szórakozottság — ez kí­vánkozik a második helyre. Felvesszük a kalapot, felpró- báljuk, s könnyen a fejün­kön is marad — fizetés nél­kül. A lányokkal, asszonyok­kal ugyanez történhet. De ezek amolyan „professzori” szórakozottságok. Honnan le­het ezt tudni? Grundik Gyu­la szerint arról, hogy a „szó­rakozottságra” hivatkozó bű­nözőknél soha sincsen pénz. hogy rendezzék, amit magu­kon. maguknál ..felejtettek'. Persze vannak áruházi tol­vajok is. Leggyakrabban a cipő- és játékoszt ál.von pró­bálkoznak 5—200 forintos árucikkek elcsenesével. Ezek ellen szabálysértési eljárás indul. Hogy mennyi, arról még nem készült statisztika. A belső ellenőrzés jó. A Centrum 370 dolgozójával eddig nem volt probléma. Ezenkívül mozgó rendészek — civilben — vigyáznak mindenre. Hamar eltávolít­ják a huligánokat, akik nem mindig tanyáznak le egy po­hár víz mellett a presszóban, hanem sokszor randalíroznak a mozgólépcsőn is. Setfíthct-e a technika? — Technikai berendezés segíti-e az ellenőrzést? — Nem — szögezte le az igazgató. — Nyugati példák mutatják, hogy még a tv- kamerák sem segítenek; a műszerek nem pótolhatják az embert. Bevált tehát a miskolci Centrum Aruház eladási for­mája. Tolvajlás nincs több, mint a régi, a vásárlók idejét rabló zártrendszerben. A ha­talmas forgalom miatt nem növekedett a tolvnjlások szá­ma. Nyitray Péter együtt létesülne egy új tank­autós telep Zsolcan. — Milyen beruházáso­kat terveznek még? — Még az idén elkészül a borsodnádasdi, a miskolc-ta- polcai, sárospataki és mező- csáti töltőállomás, valamint a hejőcsabai benzinkút párja a budapesti országút másik oldalán. Ezenkívül négy-öt mini-állomás a megye külön­böző területein. Igv például Gönc, Alberttelep, Szentist- ván és Sajószöged szerepel­nék terveinkben. Ezek bizto­sítják majd a jobb háztartá­si fűtőolaj-ellátást. Számuk jövőre minden bizonnyal megduplázódik. Ugyanígy közeli, tehát 1972-es terv Miskolcon a Miklós utcai és a Szentpéteri kapui töltő- állomások építése. A megyé­ben pedig elkészülnék a sa- jószentpéteri, a mezőkövesdi és a szerencsi kutak párjai, vágj' ahogy mi mondjuk, szaknyelven, tükrei. — A töltőállomások zavartalan ellátására elegendő-e a tájegység tankautó-parkja? — A jövőt iBetóen feltét­lenül több tankautóra van szükségünk. Szállító jármü­veink száma jelenleg 75. S ha figyelembe vesszük azt a gj'akorlati tapasztalatot, hogy forgalmunk általában 5—6 évenként megkétszereződik, minimálisan 120 speciális te­hergépkocsira van szüksé­günk. Annál is inkább, mert a szállítás egyre jobban át­tolódik a közutakra. Kétségtelen tény, hogyha megvalósul az APOR negye­dik ötéves tervre előirányzott fejlesztése, akkor nagyot lé­pünk előre. Ennek ellenére a tervezett tárolótér-bővítés mégsem látszik megnyugta­tónak. Hiszen már ma is a jelenleginek négyszeresére lenne szükség. Ezek mellett a beruházások mellett to­vábbra is szükség lesz arra, hogy a nagyfogyasztók is — a mezőgazdasági és ipari nagyüzemek, valamint a köz­lekedési vállalatok — bővít­sék meglevő tárolókapacitá­sukat- s a tárolóteret rend­szeresen töltsék is fel. így, s csak így lesz zavartalan a IV. ötéves tervben aziizem- anyag- és a fűtőolaj-ellátás. B. P. Jobb szénelláiás Sátoraljaújhely -szenellátá- sa 1970-ben kedvezőbb volt, mint az előző esztendőben. Tavaly több mini 31 ezer tonnányit kapott a város. Ennek n mennyiségnek kö­rülbelül felét a közkedvelt. Berentéről érkezett darabos és kockaszén tette ki Meg- njugtaló. hogy a szén nem tartalmazott annyi port. mint az előző években. Ehhez hoz­zájárult a TÜZÉP is. mert a forgalomba került diószenet rostálva értékesítette. Az 1971-es esztendőben sem tapasztaltak a sátor­aljaújhelyi illetékesek eddig fennakadást: január l-é,i összesen 11 ezer tonna szén állt a fogyasztók rendelkezé­sére. I >■ Nem vallottak szégyent i\éqy zárszámadás tapasztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom