Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

eS2A“fC-MAGVÄ1?0»SZÄG 2 T971. febr- 14., vasárnap Mit mond a paragrafus? Lj jogszabályok ismertetése Moszkvai lapok Budapest felszabariílásárál Szép eredmények az újhelyi gimnáziumban A lakásokról A február 8-i Magyar Közlönyben egy törvényere­jű, két kormány- és tíz mi­niszteri, illetve együttes mi­niszteri rendelet jelent meg. A rendeletek ez év július 1- én lépnek hatályba. Ezek a jogszabályok köz­vetlenül, vagy közvetve a tanácsi bérlakásokra, az át­meneti lakásokra, a vállalati bérlakásokra, a szolgálati la­kásokra, a tanácsi értókesí- tésű és a szövetkezeti laká­sokra vonatkoznak. A törvényrendelet módosí­totta a Polgári Törvényköny­vet és az államigazgatási el­járás általános szabályairól szóló törvényt. A kormány­rendeletek a lakások elosz­tásáról, a lakásbérletről, a lakbérekről, az albérleti és ágy bérleti dí jakról, a lakás - és lakásépítő szövetkezetek­ről, a lakásépítési hozzájáru­lásról, a lakás használatba vételi díjról és kedvezmé­nyekről szólnak, a tárcák rendeletéi pedig a végrehaj­tási utasítást tartalmazzák. Olvasóink kérésének eleget téve, a mai naptól több so­rozatban ismertetjük a vo­natkozó jogszabályok leg­fontosabb rendelkezéseit. A lakások hasznosítása A kormány 1/1971. számú rendelet® — mely a lakások elosztásáról és a lakásbérlet­ről szól — a külállamok épü­letei, a diplomácia és más, személyes mentességet élve­zők által használt lakások iávételével — kiterjed min­den lakásra, a velük kapcso­latos közös szolgálatra szol­gáló helyiségekre és terület­re. Az ÉVM 1/1971. számú rendelete szerint lakás, az erre a célra létesített olyan összefüggő helyiségcsoport, amely helyiségei, közművesí- tettsége, melegvízellátása és fűtési módja alapján vala­melyik komfortsorozatba so­rolható. összkomfortos az a lakás, amely legalább 12 négyzet- métert meghaladó alapterü­letű lakószobával, főzőhelyi­séggél, fürdőhelyiséggel és WC-vei, villany- és vízellá­tással, szennyvízelvezetéssel, melegvízellátással és közpon­ti fűtési móddal rendelke­zik. Komfortos az a lakás, amely legalább 12 négyzet- métert meghaladó alapterü­letű lakószobával, 'főzőhe­lyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, villany- és vízellá­tásai, szennyvízelvezetéssel, melegvízellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás kö­rülményeinek nem felel meg, de legalább a 12 négyzetmé­tert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiség­gel, továbbá fürdőhelyiség­gel. vagy WC-vel, és leg­alább villany- és vízellátás­sal és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli az a la­kás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC használa­tával és egyedi fűtési mód­dal rendelkezik, valamint a vízvétel lehetősége biztosí­tott. Az olyan lakást, amely pincében, illetőleg belmagas­ságának 2/3-át meghaladó mértékben terepszint alatt van, eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, de leg­alább komfort nélkülinek kell tekinteni. A társbérleti lakásrészt az egész lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb fokozatúnak, de legalább komfort nélkülinek kell tekinteni. Ha a pince- és a társbérleti jelleg együt­tesen fennáll, a lakást kettő­vel alacsonyabb komfortfo­kozatúnak, de legalább kom­fort nélkülinek kell tekinte­ni. (Ez azt is jelenti, hogy a komfort nélküli fokozatnál alacsonyabb nincs.) Lakószoba az a helyiség, amelynek alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, külső fala legalább 25 cm vastag tégla, vagy ezzel egyenértékű fal, ablaka köz­területre, udvarra, kertre, vagy üvegezett folyosóra nyílimelegpadlója van, to­vábbá fűthető, és legalább egy 2 méteres — ajtó és ab­lak nélküli — falfelülettel rendelkezik. Félszoba az olyan lakószo­ba, amelynek alapterülete a 12 négyzetmétert nem halad­ja meg. Az olyan lakószobát, ame­lyet ajtóval el nem látott falnyílás oszt ketté, két lakó­szobának kell tekinteni, ha a falnyílás szélessége nem ha­ladja meg a lakószoba szé­lességének felét, és egyéb­ként mindkét rész megfelel a lakószoba-követelményeknek. Ha a hálófül'ke, hall, étke­ző, illetőleg lakóelőtér meg­felel a lakószoba követel­ményeinek, lakószobának kell tekinteni. A lakás helyiségei alapte­rületének megállapításánál a vakolt falsíkok között — a padlószint felett 1 méter ma­gasságban — mért mérete­ket, továbbá a beépített bú­torok által elfoglalt terüle­tet kell számításba venni. Nem szabad a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső terüle­tet (az ajtóknál és ablakok­nál levő beugrásokat, a 0,51 négyzetméternél kisebb alap- területű falfelületeket stb.) és a falsíkokból kiugró fal- pillérek által elfoglalt terü­letet. A szombat reggeli moszk­vai lapok felidézik a 26 év­vel ezelőtti nagyszerű napot: a magyar főváros teljes fel- szabadulását. A 0FIMFE jubileuma Hétfőn lesz tíz éve, hogy 1981. február 15-én a DNFF vezetésével egyesültek a dél­vietnami hazafiak fegyveres csapatai, s megalakultak a Dél-vietnami Felszabadítási Népi Fegyveres Erők. A dél-vietnami hazafiak és az egész vietnami nép a DFNFE megalakulásának 10. évfordulójáról bonyolult és feszültséggel terhes időszak­ban emlékezik meg, amikor az amerikai imperialisták ag- ressziós háborút folytatnak Dél-Vietnamban, sőt, a há­borút egész índokínára pró­bálják kiterjeszteni. Már az elmúlt évek is megmutatták, hogy az ame­rikai imperializmus képtelen letörni a dél-vietnami haza­fiak ellenállását. A dél-viet­nami nép és népi fegyveres erői ma is készek vállvetve harcolni Indokína testvéri népeivel a teljes győzelemig. Jordán törekvések Űjabb lépés tanúi vagyunk a palesztinai ellenállási moz­galom módszeres gyengítésé­nek útján. Február 11-én Amman ismét reguláris csa­patok és a palesztin ellenál­lók összeütközésének színhe­lye volt. Palesztinái körökben úgy vélik, hogy a király sziszte­matikus kísérletei az ellenál­lási mozgalom likvidálására, szoros összefüggésben vannak azokkal a járdán törekvé­sekkel, hogy különbékét kös­senek Izraellel. A Krasznaja Zvezda évfor­dulós írásában Korolkov ez­redes, a katonai lap Lenin körút címmel számol be a magyar főváros központi út­vonaláról, a 25 évvel ezelőtti harcokról. A Komszomolszkaja Prav­da budapesti tudósítója a magyar főváros két „őslakó­jának” nyilatkozatát közli: Mészáros Benedek építésve­zető és Ék Sándor Kossuth- díjas festőművész mondja el a lap hasábjain a felszabadu­lással kapcsolatos élményeit. A Moszkovszkaja Pravda „Magyarország szíve” címmel közöl színes riportot Irina Panova tollából. Az Izvesztyija hasábjain Borisz Rogyionov a budapesti lakásépítkezésekről nyújt im­pozáns körképet. Az évfordu­lóról megemlékezett a szov­jet tv és rádió is. Tegnap, február 13-án, szombaton a Felsőzsolcai Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat tanács­termében tartották meg a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezetének VII. megyei kül­döttértekezletét. A küldött- értekezlet elnökségében fog­lalt helyet többek között Kovács István, a SZOT el­nökségének tagja, a MEDOSZ főtitkára és Tóth József, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának vezető tit­kára. A beszámolót követő vitánál jelen volt, és az el­nökségben foglalt helyet Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára Is. A csaknem 15 ezer szer­vezett dolgozót képviselő küldöttértekezlet részvevőit és a meghívott vendégeket Vezse Sándor, az Eszakma- gyarországi Vízügyi Igazga­tóság vezetője köszöntötte. A MEDOSZ Borsod megyei A megyei tanács művelő­désügyi osztálya komplex vizsgálatot tartott a nagy múltú sátoraljaújhelyi Kos­suth Gimnáziumban. A vizs­gálat eredményét tegnap, február 13-án, szombaton elemezték. A megbeszélésen részt vett Kövér László, a Sátoraljaújhelyi városi Párt- bizottság munkatársa, Meré­nyi József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, Hegedűs Andor és Anger Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadói. A vizs­gálat megállapította, hogy a szaktanárok munkáját a ne- velésközpontosság jellemzi. A korszerű nyelvi oktatásban ez idáig is élen járó mód­Bizottságának beszámolóját Pásztor Mihály, a szakszer­vezet megyei titkára terjesz­tette elő. Az írásos jelentés és a szóbeli beszámoló igényesen elemezte a szakszervezeti munka eredményeit, és rész­letesen szólt a még megol­datlan problémákról is. A választási időszakban a szakszervezeti tagság nagy­fokú politikai érettségről tett tanúságot. A MEDOSZ megyei bizottságának beszá­molója foglalkozott az üzemi demokrácia megvalósulásá­val, s elégedetten állapította meg. hogy a termelési ta­nácskozásokra általában az őszinte kritika légköre és a segíteni akarás a jellemző. Többet kell azonban a jövő­ben lenni, hogy az elhang­zott javaslatokat valóban hasznosítsák is. Szólt a be­számoló a szocialista mun­kaversenyben elért, kiemel­kedő eredményekről, majd a szerekkel dolgozott a gimná­zium. Ennek javítását szol­gálja, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága a har­madik negyedévben svéd li- cenc alapján gyártott nyelvi laboratóriumi berendezést biztosít az intézménynek. A vizsgálat sok szép példát ta­lált a fizikai dolgozók gyer­mekeinek megsegítésében. Az iskola a jövőben még többet kíván tenni a tehetsé­ges tanulók tudósának gya­rapításáért. összefoglalójá­ban Merényi József foglal­kozott a X. pártkongresszus művelődésügyi célkitűzései­vel, amelyek a jövőben a sátoraljaújhelyi gimnázium tennivalóit is meghatározzák. Takács Imre munkásvédolem helyzetét elemezte. Nagy teret szentelt a beszámoló a IV. ötéves terv és az 1971. évi terv felada­tainak is. A vitában szó esett a ter­melést segítő munkáról, a gazdasági problémákról, s a szakszervezetek több oldalú feladatairól. A vitában többek között felszólalt Kovács István, a MEDOSZ főtitkára is. Besté­dében megállapította, hogy a MEDOSZ-hoz tartozó szerve­zett dolgozók megértették a választások politikai célki­tűzéseit. Utalt a X. kong­resszusnak a szakszervezeti munkával kapcsolatos meg­állapításaira, elmondotta, hogy a szakszervezetek egy­re magasabb színvonalon töltik be kettős hivatásukat: a munkáshatalom erősítését es a dolgozók közvetlen ér­dekeinek képviseletét. A Borsod megyei Párt-vég- rehaj tóbizottság és az SZMT nevében Tóth József köszön­tötte a küldöttértekezletet. Hozzászólásában foglalkozott az üzemi demokrácia problé­máival, a dolgozók széles ré­tegeinek a vezetésbe való be­vonásával. Hangsúlyozta; a szakszervezeteknek foglal­kozniuk kell a nők és az if­júság helyzetével. Végül az új, öt évre kötendő kollek­tiv szerződések előkészítésé­nek fontosságáról és a szak- szervezeteknek az 1971. évi feladatok teljesítésére való mozgósításban betöltött sze­repéről szólt. A küldöttértekezlet megvá­lasztotta a MEDOSZ új me­gyei bizottságát és a felsőbb szakszervezeti szervek érte­kezletein részt vevő küldöt­teket. F. T. Módosítják a jugoszláv alkotmányt A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöksége meg­vitatta az ország alkotmányá­nak módosításával kapcsola­tos előkészületeket. A mó­dosítási javaslatot — amely Tito indítványára többek kö­zött tartalmazza a kollektív államfői testület megteremté­sét is —, nyilvános vitára bocsátják. Tito mandátuma május 17-én jár le, s a jelenlegi alkotmány értelmében a par­lamentnek április 17-ig dön­tenie kellene az elnöki meg­bízatás megújításáról, vagy pedig a kollektív allamel- nökség megalakításáról. Dr. Sass Tibor (Folytatjuk) VIL AGHIRÁDO Nem vagyunk tengeri ha­talom, partsávokkal sem ren­delkezünk — első pillanatra talán távolesőnek tűnhet a tengerfenék atommentesíté­séről szóló egyezmény. Ele­gendő azonban végiggondol­ni a mai hadászati feltétele­ket, s akkor világossá vál­hat: fontos lépés történt a leszerelési részmegállapodá­sok sorában. Földünk jó kétharmadát az óceának és tengerek borít­ják. Medrük páratlan kin­cseket rejt, amelyeket most kezdünk kiaknázni, ám lehe­tőséget ad az atomfegyver­kezési hajsza kiterjesztésére is. Az utóbbi idők stratégiai tanulmányaiban már egyre- másra jelentek meg fejtege­tésele a távirányítású, rejtett, tenger alatti kilövőállomások létesítéséről. A három esz­tendőn át húzódó diplomá­ciai küzdelem nyomán meg­született új szerződés — a tengeralattjárók felszerelését leszámítva — kitiltja az atom- és hidrogénfegyvere­ket az óceánok mélyéről, ezért korlátozottságában is nagy jelentőségű. A beveze­tő mondathoz visszatérve: a tengerfenékről adott esetben, egy nem tengerparti országot is veszély fenyegethet. A szocialista országok az aláírás külsőségeivel is ki­fejezésre juttatták vélemé­nyüket, hogy megkülönböz­tetett fontosságot tulajdonít­sanak az atomleszerelés BSS8FMEÄ ügyének. Péter János ma­gyar külügyminiszter is Moszkvába repült, hogy ha­zánk nevében aláírja a meg­állapodást. Washingtonban és Londonban a magyar nagykövetek jelentették be csatlakozásukat az egyez­ményhez, amelyet máris több, mint hatvan ország fo­gadott el. Vercons híres regénycíme, a Tenger csendje időszerű lett tehát a nemzetközi po­litikában, de annál zajosabb, viharosabb volt egynémely szárazföldi terület. A hét laoszi invázióval indult; pon­tosabban ekkor jelentették be hivatalosan is a régen ki- szivárgott titkot. Igaz, a sai- goni rendszer csapatainak támadása az első jelentések szerint sárbafulladt, a wa­shingtoni kormánypolitika pedig teljes bizalmi válságba torkollott. Egymás után je­lennek meg a leleplező do­ivik-k ✓..«&/ > Tűzharc folyik Phnom Pcnhben, Kambodzsa fővárosában, saigoni Uormánycsapatok és a szabadságharcosok között. Ké­pünkön: egy kambodzsai család, háza kertjében — két tűz között kumentumok, film- és fény- képfelvételek az amerikai katonák laoszi jelenlétéről, amit a Pentagon tagadni próbál. Vagyis ott tartunk, hogy Nixon „véget vet” a vietnami háborúnak, mert egy sokkal súlyosabb és ki­terjedtebb indokínai háború­ban oldja fel... A közel-keleti kibontako­zás érdekében tett kezdemé­nyezéseket újból izraeli „nem”-ek torlaszolták el. Vi­szonylag hosszas huzavona után Tel Aviv elutasította Szadat egyiptomi elnök ja­vaslatát, hogy a megszálló csapatoknak legalább részle­ges visszavonásával adjanak lehetőséget a Szuezi-csatorna munkába állítására. Negatív válasz várnak Jarring ENSZ- közvetítő indítványaira is, amelyeket részleteikben még nem ismerünk, de a hírek szerint ugyancsak sürgetik a csapat-vissza von ások at. A látszólagos holtpont el­lenére, a korábbiaknál talán mégis valamivel nagyobb derűlátással figyelhetjük a Közel-Kelet eseményeit. Az izraeli merevség fokozza Tel Aviv elszigeteltségét az ENSZ-ben, a nagyhatalmi tárgyalásokon (Nagy-Britan- niának évi 250 millió dollá­ros veszteséget okoz a szuezi zárlat, Franciaországnak sem közömbös a csatorna sorsa), a nemzetközi közvélemény­ben. Kairó kétségtelenül elő­nyös helyzetbe került kez­deményezéseivel, s ez egy újabb diplomáciai olfenzíva megfelelő kiindulóállása le­het. Ugyanakkor vannak zavaró tényezők is az arab táboriján. Elegendő az Am­man ban kiújult harcokra utalni). Éretten, felelősséggel A MEDOSZ megyei küldöttértekezlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom