Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

19T1. febr. 14., vasárnap .WlWm ESZAK-MAGYARORSZAG 3 gü'i’j Új feladatok a párimunkában Beszélgetés Szaniszló Gyufával, az Edelényi járási Pártbizottság első titkárával Valamivel több, mint két hónap telt el pártunk X. kong­resszusa óta. Két hónap nem történelmi idő. az eszmei-po­litikai munka eredményessége nehezen mérhető ennyi idő alatt. Vannak azonban olyan helyek, ahol e rövid néhány hét is alkalmat ad visszatekintésre. Az Edelényi járási Párt­bizottság első titkárával, Szaniszló Gyulával erről beszél­gettünk. — Elöljáróban talán any- nyit mondanék el, hogy mind az alapszervezeti ve- zetőségválasstó taggyűlése­ink, mind a járási pár (érte­kezlet, igen élénk vitát ered­ményezték; jó kommunista közösségi szellemről tanús­kodtak. Nem volt ez megle­pő, jól ismertük a járás kom­munistáit, mégis olyan ha­tással volt ránk: ez az egész­séges szellem az új és a ré­gi vezetőktől egyaránt új módszerű, aktívabb, lelke­sebb munkát igényel. Egyik küldötte voltam a kongres­szusnak, ott fokozottabban tapasztaltam a párt tagjai­nak az egész társadalom iránt érzett felelősségét. Ügy jöttem haza Edelénybe, hogy azt a hangulatot, azt az aktivitást, melyet a kong­resszus előkészítése során ta­pasztaltunk, fenn kell tarta­nunk a kongresszus határo­zatainak megvalósítása során is. — Melyek az Edelényi já­rási Pártbizottság legfonto­sabb helyi feladatai a kö­zeljövőben? — Kétlaki járás vagyunk — és ez maga is sok min­dent meghatároz, sok min­dent befolyásol. A kongresz- szus előtt az embereket ilyesmi érdekelte: vajon marad-e ilyen magas az élet- színvonalunk? Az emberek­ben megvan-e a bizalom a Párt iránt? Természetesen igennel válaszoltunk, s igye­keztünk azonnal felvázolni a fejlődés egyes mutatóit. Hosz- szan tartana felsorolni, mennyi okos, megfontolandó javaslattal kerestek meg bennünket a kongresszus után. Mi ebből egyetlen ta­nulságot szűrtünk le, a ve­zetők legjobb útravalóját: a párt politikája helyes, nincs a társadalomnak olyan réte­ge, amelyhez ne szólt volna a kongresszus. Ezt itt, a mi járásunkban is lemérhettük. Van nekünk manapság egy nagyon fontos, ebben a járás­ban a pártnak bizonyos több­letmunkát. adó feladatunk. A közigazgatás átszervezése lét­rehozta az úgynevezett szék­hely-községeket, amelyekhez nem egy esetben három-négy kisebb település is tartozik. Azonnal olyan kérdésekkel ostromoltak bennünket, va­jon visszakap-e ezután a község saját fejlesztésére annyi összeget, amennyit a községfejlesztési adó formá­jában kifizet? Nem viszi-e el az egész pénzt a székhely­község fejlesztése? Rangos, meggyőző településpolitikai agitációt folytattunk, hogyne legyenek ilyen kérdések. Ugyanakkor viszont a csatolt községek kiesi pártalapszer- vezetei közigazgatási felada­tokat is kaptak — s ez bőví­tette a munkát. Nem panasz­képpen mondom, de mi ká- rlorszegénv járás vagyunk — éppen a kétlakiság miatt. A kisebb, csatolt községekben fokozottabban kell figyel­nünk az új típusú, kibővült pártmunkára, hiszen nagy tömegpolitikai hatást fejthe­tünk ki a jó munkával, to­vább növelhetjük a párt te­kintélyét. — Hogyan oldja meg a pártbizottság a X. kong­resszus határozatainak megvalósítását a negyedik FélidabeB a kedvezményes téli vásár csobban. A forgalom élénkí­tésére a vállalat hétfőtől újabb cikkeket — könnyebb, női és férfi lábbeliket — von be a kedvezményes vásárba. Szombaton lezárult a ruhá­zati kereskedelem hagyomá­nyos, kedvezményes téli vá­sárának első hete. Az idény­végi kiárusítás gyors mérle­ge, az első tapasztalatok ösz- szességében kedvezőek, né­hány vállalat azonban első­sorban a szokatlanul szép, tavaszias időjárás miatt a vártnál kisebb forgalmat rea­lizált. A Centrum Áruházak egy j hét alatt 60 millió forint ér­tékű kedvezményes árut ad­lak el. 20 százalékkal többet, mint a tavalyi téli vásár el­ső hetében. A ruházati boltok már a kiárusítást megelőzően is kedvezménnyel adtak férfi télikabátokat, ennek ellenére egy hét alatt újabb 2500 fo­gyott belőlük, 30 százalékkal több a tavalyinál. Kelendő a női télikabát is, 2700-at ad­tak el 30—40 százalékkal ol­csóbban. Tavaly nem volt a kedvez­ményes árulistán a csizma, a Cipőbolt Vállalat 70 üzleté­ben most bőséges a válasz­ték. Túl nagynak is tűnik a készlet, hiszen a kedvező időjárás miatt erősen meg­csappant a forgalom. A 18 | milliós téli cipő- és csizma- készletből eddig 6,5 millió forint értékűt adlak d ol- í ötéves terv teljesítésevei kapcsolatban? — Ebben a tulajdonképpe­ni pártmunka az, hogy meg­teremtsük az összhangot a két feladat, között. Mind a X. kongresszus határozatai, mind a IV. ötéves terv irány­elvei úgy készültek, hogy fol- t é felezték, megerős ítet té k egymást. A mi konkrét fel­adatunk a légjobb helyi meg­oldás kiválasztása, a gyakor­lati megvalósítás a legjob­ban használható módszerek­kel. A jó példa a járás me­zőgazdaságában található meg. Átalakulóban van a já­_rás mezőgazdasága, ki kell 'alakítanunk a tipikus hegyi gazdálkodást — ez pártpoliti­kai és népgazdasági feladat egyaránt. Jóformán minden termelőszövetkezeti alapszer­vezettel beszélgettünk — több alkalommal is — a vég­rehajtás módjairól. A dotá­ció csökkenése igen aktivi­zálta párttagjainkat is, de mire eljutottunk oda. hogy helyileg rögzítettük a fel­adatokat — mindenki előtt tiszta képlet állt, s elmond­hatom, a munkahangulat na­gyon jó, a tavalyi, mezőgaz­daságra egyáltalán nem ked­vező időjárás okozta nehéz­ségek ellenére. — Az új feladatok végre­hajtása során miben látja Szaniszló elvtárs a párt­szervek eszmei-politikai irányító szerepét? — Mivel a pártmunka ki­szélesedett, mind az eszmei­politikai irányító munka, mind a gyakorlati pártmunka új elemekkel gyarapodott. A mi, az edelényi járás párt- vezetői számára most a leg­fontosabb az, hogy összhan­got teremtsünk a gyakorlati pártmunka és az eszmei-poli­tikai irányító szerep között. Nem mehet ez egyik napról a másikra, azt sem me­rem állítani, hogy nem lesznek apróbb-nagyobb problémáink, de nagyon bi­zakodunk, hogy mint annyi­szor, az elmúlt negyed szá­zadban, e feladatot is meg­oldjuk. Nagyon sokat segít ebben nekünk a pártban ki­alakult egészséges vitaszel - lem, a magas szintű, iga/.i kommunistákat jellemző bel­ső kritika meghonosodása. Az ember csak önmaga szigorú ellenőrzésével léphet napról napra előre — és mi ezt akarjuk, ezért dolgozunk. — Köszönjük a nyilatkoza­tot. Hegyes Zoltán A dolgozó nőkért Elénk érdeklődés kísérte Sárospatakon a városi nőbi­zottság értekezletét, amelyet a pártbizottság új székhazá­ban tartottak. Részt vettek ezen az üzemi, termelőszö­vetkezeti nőbizottságok veze­tői. Szigethy Albertné elnöki megnyitója után Héri­cséi Lajosnó titkár ismertei­Borsod megye korábban hegyaljai borairól és kohóiparának iermékciről volt nevezetes. Ma már az élet minden területén egyenletesen fejlődik ez a vidék, messze földön híresek Miskolc új lakótelepei, falvainak könyvtárai, mezőgazdaságának termékei. A modern kor követelményeinek megfelelő fejlődés mellett sem feledkeznek meg a népi hagyományok ápolásáról, a kulturális cs oktatási intézmények korszerűsítéséről, bővítéséről. Pillanat­kép a miskolci Szcntpéteri kapui lakótelepről te a városi nőbizottság ez évi munka tervét. Amióta az átszervezés foly­tán a nőbizobtság a Hazafias Népfront irányítása alatt mű­ködik, ez az első alkalom, hogy a sárospataki nőbizott­ság egész évre szóló új mun­katervet készíthetett. A főbb célkitűzések ismerte­tése után a nőbizottság tagjai sűrűn adtak egymás­nak a szót, hogy hozzászólá­saikkal. javalataikkal min­den részletében kialakítsák 1971-re szóló munktervüket. Az ©gyes ünnepélyek meg­rendezésén, a X. pártkong­resszus határozatainak és a IV. ötéves terv helyi vonat­kozású létesítményeinek tu­datosításán kívül igen fontos feladatuknak tekintik annak ellenőrzését, hogyan valósít­ják meg a gyakorlatban a vá­ros ipari, mezőgazdasági üze­meiben. vállalatainál, külön­böző intézményeiben a nők foglalkoztatásával, munkakö­rülményeivel kapcsolatban megjelent kormányrendele­teket. Ezért meglátogatják az egyes munkahelyeket, s a ve­zetékkel. üzemi nőbizottsági tagokkal, az ott dolgozó lá­nyokkal, asszonyokkal folyta­tott beszélgetéselv alapján számba veszik a dolgozó nők helyzetét, erkölcsi, anyagi megbecsülésének mértékét. Különösen figyelemmel kí­sérik a sokgyermekes és a családjukat egyedül eltartó anyák sorsát, s azt, hogyan, milyen anyagi juttatásokkal támogatja éiket üzemük, vál­lalatuk. Sok szép gondolat, ötlet ke­rült. még az új munkatervbe, többek között az is, hogy a nők kulturális igényeinek ki­elégítésére külföldi társas utazást, Miskolcra pedig szín­házlátogatást szerveznek majd a sárospataki nőbizott­ság új vezetői. <h. j.) Vetélkedő az ipari szövetkezetekben A dolgozók egészségvédel­me, a balesetek megelőzése végett — a Mezőkövesdi já­rási Építőipari Szövetkezet és a mezőkövesdi községi szövetkezeti bizottság kezde­ményezésére — a megyei szövetség vetélkedőt szervez. A vetélkedőn minden ipari, háziipari szövetkezet 1—3 csapat (5—5 tagú) vehet részt. A területi és a középdön­tők után megyei vetélkedő­re kerül sor, amelyen a hat legjobban szereplő csapat vesz részt. Érdemes bekapcsolódni e kezdeményezésbe, mert a munkás- és egészségvédelmi szellemi vetélkedő legjobbjai több ezer forint jutalomra számíthatnak, az erkölcsi el­ismerés és az oklevél mellé. Törvényijén biztosított önállóság gyakorlat. A közeljövőben megalakuló járási tanácsi hi­vataloknak tehát fontos funk­ciói közé tartozik a helyi ta­nácsok munkájának támoga­tása. Az igazságügy-miniszter a törvényjavaslat beterjeszté­se során ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A járási tanácsi hivata­lok, mint a megyei végrehaj­tó bizottságok önálló igazga­tási szervei, fontos szerepet töltenek be. Segíteniük kell a községi tanácsok és szer­veik önálló tevékenységének kibontakozását, az államigaz­gatási munka színvonalának emelését, és mindehhez a szükséges feltételek megte­remtését. Jó működésükkel tehát fontos láncszemet je­lentenek a megyei és a köz­ségi tanácsok között. Az önálló döntés joga igen nagy felelősséget ró a tanács vezetőire, s az egész válasz­tott testületre. Felelősség az önálló gazdálkodásban, fele­lősség az egyes emberek he­lyes kiválasztásában, hiszen többek között a pedagógus, a községi orvos kinevezése is a helyi tanács hatáskörébe ke­rült az új törvény értelmé­ben. Mi a biztosíték rá, hogy a helyi tanácsok élén álló ve­zetők alkalmasak az új ta­nácstörvény szellemében való munkálkodásra ? A TAVASSZAL, SOiUtA KERÜLŐ tanacsvolasztások széles körű lehetőséget nyúj­tanak rá, hogy a tanács tes- . tületébe és a tanács élére — hiszen a törvény értelmében most már nem a végrehajtó bizottság választ elnököt, ha­nem a tanács tanácselnököt — olyan emberek kerüljenek, akiknek személyében meg­lesz a garancia rá, hogy az új tanácstörvény maradékta­lanul megvalósuljon, s jóté­konyan hamson állami éle­tünkre. Admoeies Hooa sek, amelyek szerint a járási ; tanácsoknak bizonyos hatás- : köröket le kellett adniuk a • községi tanácsokhoz. i Az országgyűlésen az elő- i adói beszédekben és a felszó­lalásokban is sok szó esett a . járási tanácsok megszűnteié- : sét előidéző körülményekről. ! Elsősorban kell megemlíteni, hogy nagyon gyakorlati ész- szerüseg motiválja ezt a dön­tést. Ha ugyanis arról beszé­lünk, hogy növel iiik a helyi tanácsok önállóságát, szere- i pét a felelős ügyintézésben és a helyi gazdasági és társada- , lompolitika kialakításában. , akkor nyilvánvaló, hogy az < első fokú hatósági intézkedő- ; sek jogkörének leadásával ■ kevesebb munkája marad a járási tanácsnak. ANNAK IDEJÉN A JÁRÁS ; EGYIK fő feladata az volt, hogy segítse a termelőszövet­kezeteket. Segítse politikai­lag, adjon tanácsokat a gaz­dálkodásukhoz. Az utóbbi ■ években termelőszövetkezete­ink oly módon erősödtek meg, s olyan mértékben léptek előre a gazdasági önállóság és felelősség útján/ hogy ma már a járástól egyre kevesebb ilyen jellegű segítséget igé­nyelnek. Nagyon természetes tehát, hogy ha szűkül a ha­táskor, a feladat, ésszerű szü- : kíteni az apparátust is. Ezek : indokolják tulajdonképpen : azt a döntést, hogy a járá­sokban most már elegendő 1 lesz egy hivatal is az ügym- : tézésre, nincs szükség a vá­lasztott testületre. Számolni kell azonban egy i ténnyel, nevezetesen, hogy a : járási tanács hivatali appa- 1 rátusa nagy gyakorlatot szer- : zeit már azoknak az ügyek- ■ nek intézésében, amelyek , most már a helyi tanácsok­hoz kerültek. Ha pedig ez ísrv van, ebből nyilvánvalóan kö­vetkezik, hogy a helyi szer- : veknél korántsem alakúiba- ■ tett még ki ez a szükséges — AZ EMBER MINDIG OKOSABB LESZ, amikor a tanácstól visszafelé jön, mint amikor odament — idézte az újkeletű, kissé ironikus népi mondást dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter az or­szággyűlésen, miközben a ta­nácstörvény-javaslatot előter­jesztette. — Most már csak az a kér­dés, miért lesz okosabb — folytatta a kis kötetlen kité­rőt. — Azért-e, mert ott ta­nult valamit, vagy csupán azzal a tapasztalattal lett okosabb, hogy ide is kár volt jönni. Az országház nagy derült­séggel fogadta a fejtegetést. A népi ’bölcsesség azonban rendszerint sok igazságot rejt magában, s ha úgy értelmez­zük, hogy a tanácshoz fordul­va egyre több dolgot lehessen ott helyben elintézni, ne csak „egy tapasztalattal” legyen okosabb az ember visszafelé jövet, akkor sok biztató vál­tozást remélhetünk a leg­utóbb jogerőre emelt tanács­törvénytől. Mi kell ugyanis ahhoz, hogy a helyi tanácshoz mint érdemi ügyintézőhöz fordul­hassunk? Elsősorban az kell, hogy a helyi tanácsnak legyen hatás­köre ahhoz, hogy a lakosság ügyeit helyileg intézhesse. Az új tanácstörvény többek kö­zött ezt az önálló hatáskört bővíti. Ha a törvény betűit ember­közelbe akarjuk hozni, akkor elmondhatjuk, az a jó, ha a helyi ügyekben azok dönte­nek, akiket a téma közvetle­nül érint és ott, ahol a dön­tést éppen a körülmények is­merete sürgeti. A tanácsi önállóság növe­lése érdekében a kormány már eddig is több fontos in­tézkedést tett. különösen gaz­dálkodási vonatkozásban. Ezt célozták ások az intéztedé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom