Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

W7T. fébr. 28„ vasárnap Kozsik István munkája Válasz: cikkünkre Lesz-e strandfürdő Szerencsen ? Lapunk február 12-i szá- mában foglalkoztunk vole: Lesz-e strandfürdő Szeren­csen? cikkünkre azóta két válasz is érkezett. Elsőként a Szerencs nagyközségi Ta­nács vb-elnöke, Tóth Lajos informált bennünket. Leírta, hogy az Országos Vízügyi Hivatal Vízkészletgazdálko . dási Felügyelőségének 1969. október 17-i szakvéleménye 500 méter mélységű fúrás elvégzését, illetve annak eredménytelensége esetén 2000 méter mélységű fúrás előkészítését jelölte meg a szükséges víz biztosítására. Az Országos Földtani Ku­tató és Fúró Vállalat tavaly május elején kezdte meg és június végére befejezte a túrást, amely nem járt ered­ménnyel, akárcsak a továb­bi 200 méteres fúrás. A 700 méteres fúrás összköltsége 2,1 millió forint, ennek ki­egyenlítésével a Szerencsi községi Tanács pénzügyi le­hetősége kimerült. A kútfúró vállalat közöl­te, hogy a 2000 méter mély­ségig terjedő fúrás összegé­ből a Központi Földtani Hi­vatal 3 millió forintot ma­gára vállal, a fennmaradó összegei, biztosítsa a tanács. Mivel ez nem állt rendel­kezésre, a tanácskérie, hogy a további fúrást nyílvánít­sák kutatófurásna k, s fedez­zék a költségeket. Kedve­zőtlen döntés esetén azt kérte a tanács, hogy a már 700 méter mély furatot — eredntórryteletoége miatt — nyilvánítsák meddővé, s a községfejlesztési alapból fel­használt összeget juttassák vissza a Szerencsi nagyköz­ségi Tanácsnak. Cikkünkre válaszolt az Országos Földtani Kutató éi Fúró VáUalat Eszak.-ma- gyarországi üzeme is. Közöl­ték, hogy a továbbfúrási engedély (2000 méterig) az idén június 30-ig érvényes, s leírták az eddiig történte­ket: ,,A Borsod megyei Beru­házási Vállalat és üzemünk, között 1970. október 5-én felvett jegyzőkönyv szerint a továbbjutás 5 millió fo­rintos pótszerződését a be­ruházási vállalat hitelfede­zet hiányában aláírni nem tudta... a továbbjutáshoz szükséges — Központi Föld­tani Hivatal által vállalt 3 millión felül — 2 millió fo­rintot a megyei tanács nem biztosította, így a felajánlott 3 millió forint sem került (elhasználásra ” A költségekről: az eddigi tényleges fúrás 2,1 millió forintot tesz ki, de a to- vábbíúrásra felvonultatott nagy teljesítményű fúróbe­rendezés szállítási és felsze­relési költségei egymillió forintba kerülnek, tehát az eddigi munkák értéke már 3,1 millió forintra rúg. A fúró vállalat közli, hogy az eddigi költségekből csak 1.0 millió forintot kaptak meg, ezért a továbbfúrás költsége nem 2, hanem 5 millió fo­rint — ha figyelembe vesz- szük a részükre eddig „nem teljesített kifizetéseket” is! E pillanatban tehát itt tart az ügy1, a berendezések a fúróponton állnak további döntésig. A fúró vállalatnak az eddigi munkáéit is kö­vetelései vannak, a tanács viszont kért... Egyelőre se termálkút, se semmi. Pedig Szerencs, s vonzási körzeté­nek 20 ezer embere igényli a fürdő megépítését. Ha a fúrás ismét megkezdődne és sikerrel járna, Szerencs, a környező községek lakossá­ga és a területükön működő vállalatok társadalmi hozzá­járulással segítenék a strandfürdő építését — írta Tóth Lajos vb-elnök. Ny. P. Tizenötezer sütemény Sokan keresik fel naponta a Delikátesz boltot, nagy választékú és kitűnő minő­ségű árui miatt. Külön vonz­erő a friss kenyér, az ízletes pékáru. Ki szállítja ide a különlegesen jó minőségű pékárut? A Delikátesz épülete mö­gött található a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat 20. j számú cukrászüzeme. Árui­val ellátja a miskolci cse- 2 mege- és áfész-boltok több- I ségét — köztük a Delikátesz! ,s. Bölcsődékbe, óvodákba. ) iskolákba, valamint vidéki J megrendelőkhöz is szállít. Az üzem vezetőjével. Ká­rolyi Ferenc, mestercukrász- -/.a! és Olasz József né cuk­rász instruktorral beszélge­tünk. Elmondották, hogy az üzem 1967. június elsején kezdte meg működését. Az­óta közkedvelt lett speciali­tásaival, mindig friss és jó minőségű áruival. — Az igényeket minden mennyiségben ki tudjuk elé­gíteni. A szállítás folyama tó«. Készáru nem maradt raktáron — mondották. — Naponta 14—15 ezer darab süteményt szállítunk ki. Az üzemben 49-en dolgoznak, közülük 9 tanuló. A segéde­ket mind itt neveltük. Cuk­rászainkkal nem vallunk szégyent. Az elmúlt évben Bukarestben tartott nemzet­közi ifjúsági cukrászverse-, nyeri egyik dolgozónk első helyezést szerzett. Szociális ta brigádunk minden évben elnyelte a kiváló üzem meg­tisztelő címet, és a cukrász- tanulók versenyén elért első es második helyezés azt bi­zonyítja, hogy az utánpót lássa! sem lesz baj. A cukrászüzem vezetői el­mondották még, hogy állan­dóan bővítik áruválasztéku­kat. Budapestre járnak ta- oasztalatcserére, sütemény­receptekért. — Hozzánk is jönnek más cukrászüzemtöl „műhelyül kokat.” ellesni, s erre bősz Írek vagyunk — mondta Olasz Józsefire. — Sok fá­radságba kerül az üzletszer. zés, minden lehetőséget ki kell használnunk. Saját cuk­rászdánk alig van, áruink élelmiszerüzletekbe kerül nek. Üjabban még a meg sem nyílt áfész-boltokkal is lelvesszük a‘kapcsolatot, és lekötjük a megrendelésékel. Sütemény vásárokat rende­zünk, ahol 70—80 féle ter­mék közül válogathat a kedves vásárló. A minőség­re eddig sehol nem volt panasz. Mi is tehát a siker titka? A gépek, a 4 sütőterü gáz­fűtéses sütőkemence a las­súbb, munkaigényesebb, de ízletesebb pékárut eredmé- ményező kézi munka, vagy talán a zavartalan ellátás? Ez is, az is. Ahol az «mibe­rek szeretik szakmájukat, és szívvel-lélekkel végzik a munkát, ott. az eredmény nem marad el. (0—1») Szép­és ötletkeresőben Tizenötéves gyakorlattal rendelkező, jó ízlésű, jó szemű szakemberrel jártuk végig Miskolcon a Széche­nyi utcát. Kerestük a szé­pet, az ötletet a „miskolci Váci utca” kirakataiban. ELDUGTÁK A BABÁT A Bajcsy-Zsilinszky utcai Tünde bolt kirakata előtt álltunk meg először. — Túlzsúfolt — állapítot­ta meg a kirakatrendező. — Látszik, hogy a boltvezető mindent be akar mutatni a járókelőknek. Eredetileg ki­rakatrendező készítette, de azt is látom, hogy amint kitette lábát, egy sor, oda nem illő árut is a kirakat­ba tettek a bolt dolgozói. A Búza tér sarkán levő férfi konfekcióbolt kirakata is aránytalanul ..gazdag’’. — A felét kivenném, füg­gönyt szerelnék a háttérre, mert nagyon tükröződik az üveg. Ezekhez a sötét öl­tönyökhöz mindenképp kel­lene egy szép, világos hát­tér. POROS, DE SZÉP A Centrum Áruház bete­kintő kirakatáról elisme­rően nyilatkozott a szakem­ber. — Szépen rendezett, szel- lős. Jól választották meg az árukat. Keveset raktak ki. •de az sejteti az áruház bő készletét. A betekintő kira­katok hibába, hogy gyorsan porosodik az úfu. Lám, itt is porosak már a táskák, cipők. Mégis szép ez a kira­kat. A lakástextilből! kiraka­tában olyan sokat láttunk, hogy végül semmi sem ma­radt meg emlékezetünkben. — Vajon hogy történhe­tett, hogy ezekből a szép árukból ilyen rossz kirakat született? — Valószínűleg itt sem hallgattak a kirakatrende­zőre. — Magának is vannak ilyen tapasztalatai? — Sajnos, igen. Kevés miskolci boltban érvénye­sülhet a kirakatrendező el­képzelése. A Gólya Áruház kiraka­tára is az árudömping a jellemző. És még valami: vasalatlan, gyűrött gyer­mekholmit látni az üveg • mögött. A játékbolt kirakata ki­rakodóvásárra emlékeztet. — Pedig a játékokból na­gyon szépen lehet rendez­ni. Az árut ötletesen cso­portosítva, valóságos kis meseországot lehet vará­zsolni. A szép matyó motívu­mokból, amelyek a játék­bolt kirakatát díszítik, sem­mit sem érzékel a néző. VALAHOL A PLAFONON Az Éva crpőbolt kirakata meg a téli vásár idejéből való. A sok sötét cipőből alig látni valamit: a sötét háttér miatt. Az ingszalon- ban — mindenki tadja — szép az áru, nagy a válasz­ték. De a vonzó, F®DOSZ- emblémára avatatlan kezek piros női blúzt akasztottak — vállfára. Egy-egy ingfa.i- tátoől hatotehetet is kirak­tak egy csomóba. Ráadása 1 fordítva. A fazont nem lát- hat/ja a szemlélődő. Helye­sebb lett volna, ha csak egyet raknak ki, és szép betűkkel ráírják, hogy több színben kapható. A 'Bünde gyeumek-kon- fekcióboít kirakatában, va­lahol a plafonon lóg egy szép kis anorák. TÉLRE SZANDÁLT? Az egyik cipöbolt kiraka­tában furcsaságot találtunk. Kerek táblán hirdetik: TÉLRE. És a nyári szandá­lok között elvétve akad egy-egy téli lábbeli. A vá­sárlókat ilyenkor már a ta­vaszi holmik érdeklik. A miskolci kirakatokban kissé későn tavaszodák. Egyedül a régi Centrum Áruház ci­pőosztályán virítanak ta­vaszi virágok a kirakatban. De ha már a kirakatok túlzsúíolásáról beszélünk, meg kell állnunk az üveg porcelánbolt előtt is. Szebb­nél szebb étkészletek, la­kásdíszek. — Ötletes megoldásokat talált a kirakatrendező. De­koratív külsőt kölcsönöz a kirakatnak a papírtábla, a nyilak, a kártyák. De az üvegek, porcelánok csillo­gása közepette itt is tova- srklrk a járókelők tekintete. A 80-nál több darabból ál­ló étkészlet mellett még vagy 250 tányér, pohár, tál tarkítja a kirakatot. Én csak az étkészletet tettem volna ki —, sokkal többet, mondtam volna vele — így a szakember. * A ka rakatok: a kereske­delem ablakai. A látottak - höl kiderült:, hogy gazdagaz árukészlet, bő a választék, a boltok raktárain. De nem leltük azt, amit keres-fcünk; az ötletet, az ízlésformáki harmóniát. A kirakatrende­zők iskolában tanulják szakmájukat. Reklámpszi- rhológiai fogásokra is oktat - jak őket. Kár, hogy Miskol­con nem mindenütt tartják tiszteletben szaktudásukat. Lévay Györgyi Aiian épcIt MAGÚN 7ÖIGYES/ ÓRNACH HÁTAM HIDEG BOP/ADA'iy RJ! VÉGIG. N[ VEDD TÉ/IZÁSNAK, KÉPI EK tisztelettel, ha ezt mondom WaláEra vagvÍEÉIVEÍA.VÖRÖSToÁ MR NÉGY EMBERE MEGŐíZ/ KA!OH A VAGYOK, tGV ZÁSZLÓ ALS úti A HA RANCSNOKSÚGOM ALon. meg tudom /ÉŰEAH MAGAM/ MÁNYA/ SZÁZADOS TÁVOZÁSA (HAH AZ OKHAGY IS A'/ SZLHODW KEZD. PÁND/ÉKHOZ H/VAEAIOS i/ACSORA'RA, INDUIHIA KÉM. KEHEMES ESZEHEK ÍGÉRKEZIK A MA/, A SZÉP /jENKE TA'RSAsÁgÁBAM. MŐST MAÍR CSAK AZ ASSZOKy/VA? STA'R/VAK A GONDOIAEA/, ÉSZRE SEM VESZ/, HOG OLDALAM SÖTÉT A'RHYÉK KÖVEK. , ÜT o BO JÓSUK JÓZSEF ES IMRK GABOR REGENYF NYOMÁN IRTA: CS. HORVÁTI? TIBOR BAJZOr/r; SEBOK rMRTi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom