Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

vm. Mw. as., ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Átmhau kelfene Nagy k9 értékesítés gondokkal FODOR LÁSZLÓ 'T/r T T T) A ŰTIJEGYZETE I) Jj -­K ÖZELRŐL Nines megfelelő heiiiul a tóhelyiség A miskolci bútorszaküzlet a liü évvel ezelőtti bevételét az i-dén megduplázza, ha tel­jesíti a 163 millió forintos értékesítési tervét. Az áru jelentős részét a nagykeres­kedelemtől kapják, de 40 mil­lió forint értékben közvetle­nül is beszereznek bútorokat a termelőktől. A borsodiakon kívül az ország csaknem vők. Komlóról évente érkez­nek közületi vásárlók. Rend­szeres vevőtábora az üzlet­nek Szabolcs, Heves és Hajdú megye néhány nagyobb táj­egységének lakossága. Az üzlet azonban nem ké­pes betölteni funkcióját. Na­gyon kicsi az eladótere, an­nak ellenére, hogy a Szé­chenyi utcában két helyisé­gük is van. Áruválasztékuk 25 százalékát sem tudjak be­mutatni az üzletekben. A vá­sárlók a város más pontján levő raktárba mennek, s ha tehetik, válogatnak is. Erről az ország számos más váro­sában — még Budapesten is — panaszkodnak. Miskolcon könnyítették a vásárlók hely­zetét: pénztárat nyitottak a raktárban, s ezzel megkímél­ték a vevőket egy fáradságos és felesleges úttól. A for­galom 63 százalékát kifeje­zetten a raktárban bonyolít­ják, s a vásárlók jelentős há­nyada az üzleteket fel sem keresi. A vásárlóknak az egyik legnagyobb gondja, hogy nincs megfelelő bemutató­helyisége az értékesítőnek. Egyetlen megoldás van ar­ra, hogy javuljanak a bútor­üzlet rossz körülményei. Ez pedig egy lakberendezési áruház létesítése volna. A ve­vők egy effajta áruházban a lakás minden fontosabb tar­tozékát megvehetnék a búto­ron kívül. A raktár pedig valóban raktár lenne. Az áruházban az áruválasztékot, a forgalmat lényegesen gya- tapíthatná az értékesítő. Egy ilyen áruház építése nagyon költséges. Az áruház szükségességét a városi, illet­ve a megyei tanács illetéke­sei is felismerték. A Bútor- értékesítő Vállalat vezetői is tárgyalnak majd erről az áruházról. A legnagyobb gond továbbra is az anyagi teher­viselés, valamint az áruház helyének a kijelölése. Érdemi döntés még nem született. Az érintett szervek illetéke­sei remélik, még a IV. ötéves terv során felépítik az áru­házát. G. K minden tájáról érkeznek ve­Megyénk egyik híres termelőszövetkezete „valameny- nyi termelőszövetkezeti tag részére” írásban, sokszoro­sítva juttatta el a zárszámadó közgyűlés előtt a veze­tőségi beszámolót. Ennek mellékleteként értesítik a ta­gokat, hogy „A meghívókkal együtt Dedalon tablettá­kat küldünk ki”... Nem, nem kell mindjárt rosszra gondolni! A tablet­tákat ugyanis nem a beszámoló miatt küldték, nem attól féltek, hogy ennek lesz olyan következménye, hogy a tagok rosszul lesznek. Sőt! A nehéz esztendő ellenére az a közös gazdaság viszonylag jól zárta az el­múlt évet. A Dedalon tablettákra más miatt volt szükség. Az történt ugyanis, hogy a 10. jubileumi közgyűlésre ki­csinek bizonyult a helyi művelődési otthon, ezért má­sutt voltak kénytelenek megrendezni zárszámadó össze­jövetelüket. Oda pedig külön autóbuszokkal utaztak a tsz-gazdák. Közöttük sokan olyanok, akik egyébként keveset utaznak hosszabb távon autóbuszon. A tablet­ták készenlétben álltak „azok részére, akik az autóbu­szon rosszul lehetnek” — mondja a vezetőségi beszá­moló solcszorosítolt melléklete. És még hozzáteszi: „Tablettákat az autóbuszon is tudunk adni.” Figyelemre méltó ez a figyelmesség. Figyelemre mél­tó, hogy kulturált körülményeket biztosítottak az uta­záshoz, megfelelő környezetet a jubileumi zárszámadó közgyűléshez. Figyelemre méltó, hogy előre, írásban mindenkihez eljuttatták a vezetőség beszámolóját, melynek következtében a tsz-tagok ezt alaposan átta­nulmányozhatták, igazíthatták, pontosíthatták, javasla­tokat, észrevételeket tehettek. A legfigyelemreméltóbb azonban az, hogy a kedve­zőtlen adottságokkal rendelkező közös gazdaság a ked­vezőtlen időjárási viszonyok ellenére is úgy dolgozott, úgy gazdálkodott, hogy tagjai nemcsak az autóbusz utazáson, nemcsak a jubileumi zárszámadó közgyűlé­sen, hanem előtte is és utána is jól érezték, érzik ma­gukat a közösben. A közösben, amely olyan, mint a sajátjuk. ♦o. *> I ptiMi ktsz sikerei, gondjai — E kollektívának kiemel­kedő szerepe van a járásban. A szolgáltatásban ez a leg- dúsabban fejlődő ktsz. Négy cv alatt csaknem négyszere­sére növelte termelését. Segí­tett a nődolgozók elhelyezé­sében, munkához juttatásá­ban. — Soós Ottó, az Ózdi járási Pártbizottság első tit­kára jellemezte így a vezető­séget újraválasztó, s mérleg- jóváhagyó közgyűlésén a Put- noki Vegyesipari Szövetke­zetét. 6*) helység lakóinak cl«3,"oznak E szövetkezet országosan is kezdeményező, példát mu­tató. Elsők között kezdte meghonosítani a „hozom- viszem" szolgálatot. Több he­lyen ez elsorvadt, a putno- kiaknál viszont fejlődött: öt év alatt 11 újabb. így össze­sen 6!) helységre .terjesztették ki a szolgáltatást. Ebből 11 az edelénvi járáshoz tartozik. Az egyik edelényi ktsz-szel koo­perálva ugyanis utóbbi járást is ellátják ruhatisztítással, vegytisztítással. Bolla Tamás, a szövetkezet újraválasztott elnöke ezzel magyarázza sike­rüket: — E tevékenység országo­san és a megyében is egyedül n nú szövetkezetünknél gaz­daságos. Ez azzal magyaráz­ható, hogy szövetkezetünknél jó a szakmai összetétel. Fog­lalkozunk cipőjavítással, ru- liatisztitással, tartós fogyasz­tási cikkek javításával, ame­lyeket azonos idő alatt tu­dunk a megrendelőktől fel­vételezni, kiadni. A szolgálat dolgozói lelkiismeretesen lát­ják el feladatukat. A nők érdekében Putnokon is gondot okoz a nők elhelyezése. A község, a járás vezetőinek kérésére konfekció üzemet hoztak lét­re. ahol 106-an dolgoznak. A nők gondjainak megértésére jellemző: tavaly, annak elle­nére, hogy a szabályzók ér­telmében büntetést fizettek. 25 nőt felvettek. Hasznos volt, mert többen jutottak munkához, sok család gond­jain segítettek, azonkívül c dolgozók értéket termeltek, nyereséget hoztak. A konfekció kezdetben nem volt gazdaságos. A dol­gozók keresete is alig 4—500 forint volt havonta. A szak­mai képzés, a jó szervezés, a jó munka eredményeképpen a nők keresete 1200 forint körül van. A ktsz az elmúlt évben 9.5 százalékkal ter­melt. szolgáltatott többet az előző évinél, s ez elsősorban a konfekció, a vegytisztító, a rádiójavíló részleg érdeme. Kövedül a. cipőjavítás „esett” vissza. Az új típusú cipőknél egyre ritkábban veszik igény­be e szolgáltatást. Vcgyíisztítás A kormány kiemelt szol­gáltatásként kezeli, támogat­ja a vegytisztítást. A putno- kiak öt év alatt a négyszere­sére növelték e tevékenysé­get. Az óhajok — elsősorban az ózdiak igényei — alapján Özdon gyorstisztító szalont terveztek. A megyei tanács, az OKISZ anyagi támogatást ad, a Nemzeti Bank hitelez, a szövetkezet megrendelte az importgépet, csak ... Csak valahogy az ózdi ta­nács illetékesei nem tekintik szívügyüknek. Gyorstisztító helyett jegyzőkönyvek, véle­mények, ellenvélemények halmaza születik. S ez csöp­pet sem használ az ügynek. A szövetkezet az elmúlt öt év alatt 4 millió forintról 16 millióra növelte a szolgál­tatás, a termelés értékét. És most mind a tagság, mind a vezetőség a húszmilliós ter­melési értéket szeretné elér­ni. És nem mindegy, hogy mind az igények, mind a fej­lődés szolgálatában hol és mikor helyezhetik üzembe az import vegytisztítót. Csorba Bar»» Eqyik kezükben szerszám, másikban puska Az ilyen viaduktok környékén az ellenforrodalmárok 4 — Gazdasági, politikai és társadalmi életünkben már jóval előbbre tartanánk — mondotta Telefonó elvtárs, a Külügyminisztérium sajtófő- osztálváriak vezetője —, ha nem kellene állandó katonai készenlétben lennünk. A hatalmát vesztett és emigrált uralkodó osztály még nem adta fel a harcot. Amerikai segítséggel szervezi az ellenforradalmi csoporto­kat. Ezek Kuba területén hol itt, hol ott szerveznek sza- botázscsolekményeket, mun­kát adva a milíciának, amely e kísérleteket szinte csírájá­ban, azonnal elfojtja. Nem nyugszik bele a forradalom győzelmébe az Egyesült Álla­mok sem. Mindent elkövet, hogy visszafordítsa a törté­nelem kerekét Kubában is. Jól tudja, hogy a kubai példa ragadós. Az itt elért eredmények híre futótűzként terjed Latin-Amerika többi államában is. Az országuk­ból elűzött latin-amerikai, baloldali emigránsok Kubá­ban tanulják a forradalom és a szocializmus építésének szervezését, hogy szükség esetén hazájukban alkalmaz­hassák az itt tanultakat. Az swívesen keresnek menedéket amerikaiak hirba igyekeznek elszigetelni Kubát, az innen laáradó új szellem eljut már a legtávolabbi dél-amerikai faluba is. Az elszigetelést szinte szó szerint keil venni. A kubai forradalom győzel­mével meghirdettek a gaz­dasági blokádot, amelynek értelmében semmiféle árut nem voltak hajlandók a szi­getország rendelkezésére bo­csátani. A kubai forradalom likvi­dálása úgy annyira fontos az Egyesült Államok vezető im­perialista köreinek, hogy cél­juk elérésére 1962 októberé­ben csaknem sikerült kirob­bantaniuk a harmadik világ­háborút. A rendkívül súlyos válságból csak a két nagy­hatalom vezetőinek bölcs mérséklete tudta kivezetni a világot. Jól emlékszünk még arra az eseményre is. amelyet disznö-öböli invázióként jegy­zett fel a történelem. No és azok a kisebb-nagyobb part­raszállási kísérletek, amelye­ket — gyakoriságuk miatt — lassan már a Granma. a párt központi lapja sem ír meg. Ezeknek a partraszállási kí­sérleteknek — még ha na­gyon körültekintően választ­ják is ki a terepviszonyokat, s ha a behatolók a legkor­szerűbb amerikai automata­fegyverekkel, lőszerekkel és nagy mennyiségű robbanó­anyagokkal vannak is felsze­relve — sorsa meg van pe­csételve. A kubai hadsereg alakulatai, a helyi milícia és a határőrosztagok, a lakos­ság bevonásával igen rövid idő alatt felszámolják ezeket. Ma már nem kétséges a vi­lág előtt, hogy az „amerikai héják” és a Cl A milyen sze­repet tölt be a szabadság szigetéről a forradalom győ­zelme után elmenekült rene­gátok megszerzésében, finan­szírozásában és kiképzésé­ben. Az Egyesült Államok rövidlátó politikusai és az amerikai felforgató szerveze­tek vezetői ezekre a renegá­tokra teszik a tétet, amikor megvalósíthatatlan ábrándo­kat szőnek a kubai ellen­forradalomról, a forradalmi kormány megdöntéséről. Az amerikai sajtóorgánumokban, a rádióban és a televízióban a CIA pénzén cinikusan, minden köntörfalazás nélkül zsoldos hadseregek és csapa­tok szervezését propagálják. Egyébként a CIÁ-nak nemcsak a partraszállási ak­ciókra, a szabotázscselekmé­nyeikre van pénze, hanem kémek beszervezésére is. A VII. nemzetközi újságíró­kongresszusom Baltazar Aiz- purua, panamai származású újságíró sajtótájékoztatón leplezte le önmagát. Balta­zárt saját hazájában a CIA szervezte be ügynöknek, s azt a feladatot kapta, hogy Kubábom kém tevékenysége t. fejtsen ki. Alapos kiképzés után útnak is eresztették a szerintük jól kiképzett ügy­nököt. Baltazar első útja azonban a rendőrségié veze­tett, s feljelentette megbízóit. A népi Kuba tehát a CIA különleges „gondoskodásá­nak” tárgya. Ugyannyira, hogy még az emberrablástól sem riad vissza, amit bizo­nyít a 13 halász elhurcolása. De bárhogy mesterkednek is e kardesörtetők, a latin-ame­rikai népek már kezdik meg­érteni, hogy az USA-politíka díszes homlokzata mögött az imperialisták régi céljai rej­lenek: országaik kifosztása, behatolás gazdaságukba, az extraprofit hajszolása és a nekik nem tetsző kormányok megdöntése. Kuba esetében azonban, bárhogy is erőlködnek, nem ludnak eredményt elérni. Nem tudják a történelem ke rekét visszafordítani, mert ahogyan Fidel Castro mon­dotta egyik beszédében: „egyik kezünkben szerszá­mot, a másikban puskát tar­tunk.” Igen. Kuba épít. de közben résen áll. (Következik: Havanna, az újvilág Párizsa) Kubai roilicisU lányok Dedalon és meghívó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom