Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Á műszaki kultúra segítője is A szakszervezeti könyvtárak között Borsod megyében három olyat találunk, amely egyúttal a műszaki könyvtár feladatát is ellátja. Ezek egyike a miskolci 3. sz. Volán könyv-ára. Mintegy négy esztendeje fuzionált a szakszer- vezeti i önyvtá! a műszaki könyvtárral, illetve előbbi ma­gába olvasztotta az utóbbit, azóta közös irányítással biz­tosit a vállalat dolgozóinak szórakoztató olvasmányokat, ugyanokkor hozzájuttatja őket a műszaki szakirodalomhoz is. A napokban kis kerékasz­tal-beszélgetésre ültünk ösz- sze, hogy a könyvtár helyze­téről. jövőjéről beszélgessünk. A beszélgetésen részt vett Körösi Barnáné, a vállalati .szakszervezeti bizottság tag­ja. a könyvtár vezetője, Aíu- c sí Sándor üzemmérnök a műszakfejlesztési osztályról. Küblik Ferenc, a vállalati szakszervezeti bizottság tag­ja, a forgalmi osztály dolgo­zója, Nagy Bertalan, a szak- szervezeti bizottság munka­társa és Berkes Györgyné, az Anna Frank szocialista bri­gád vezetője. A beszélgetésben legelőször a két könyvtár fúzióját, il­letve a közös könyvtár létre­jöttét tisztáztuk. Tulajdon­képpen külön műszaki könyv­tár nem létezett, hanem, a vállalat műszaki osztályainak volt jól összeállított műszaki kézikönyvtáriík. Ermejk állo­mánya azonban nehezen volt elérhető, jóformán csak az osztályokon dolgozók juthat-. tak hozzá. A szakszervezet általános könyvtára, amelyet jól képzett könyvtáros irányí­tott, mintegy négy évvel ez­előtt átvette a műszaki osz­tályoktól ezt a könyvállo­mányt, s ez képezte a könyv­tár jelenlegi műszaki részle­gének alapját. Napjainkban a szakszervezeti könyvtár 8 ezernél több kötetet tartal­mazó állományában mintegy 20 százalékot jelentenek a műszaki munkák. A kölcsön­zött könyvek között pedig mintegy 12 százalékot. Az egyes műszaki osztályok sem maradtak kézikönyvtár nél­kül, mert szakágazatuknak megfelelően újabb kis könyv­állományt szereztek be és azt fejlesztik tovább, de most minden osztályon az adott sajátosságoknak megfelelő szakmai könyvek találhatók. Az általánosabb jellegűek pe­dig a közös könyvtárban vannak. i Sokoldalúan megvilágította e beszélgetés a könyvtár mű­ködését. Sok műszaki és fizi­kai dolgozó veszi igénybe a könyvtárat. Különböző újítá­sokhoz, szakmai feladatok megoldásához sok elméleti segítséget kapnak itt, és ör­vendetes jelenség, hogy sok szakmunkásképzős tanuló is látogatja a könyvtárat. Volt több alkalommal műszaki ve­télkedő. arra is itt készültek fel, s a nyertesek döntően fiatalok voltak. A könyvtár minden jelentkező műszaki igényt igyekszik Idelégíteni oly módon, hogy ha nincs meg a könyvtáriban az igé­nyelt mű, vagy beszerzi, meg­vásárolja, ha ez szükséges­nek mutatkozik, vagy pedig könyvtárközi kölcsönzés út­ján biztosítja. A könyvtár vezetője nem műszaki képzettségű ember, bár humán képzettsége mel­lé a sok éves gyakorlatban sokfajta műszaki ismeretet is szerzett. Segítséget kap a kü­lönféle műszaki osztályoktól is, kívánatos lenne azonban szervezettebb műszaki támo­gatást adni. amely különösen két területein szükséges: az új műszaki könyvek beszerzésé­ben, és azok megfelelő aján­lásában. propagálásában, másrészt pedig a vállalatnál rendszeresített és rendszere­sítendő különböző műszaki és forgalmi jellegű tanfolyamok irodalommal történő ellátá­sában. Várhatóan jobb elhelyezés közé jut a jövőben a könyv­tár, s ezek a körülményele — az egész könyvtári munkával együtt — a műszaki könyv- szolgálatot is megjavítják. Azonban már ma is megál­lapítható, hogy a könyvtár a műszaki kultúra segítője is, igen jelentős tényező a tech­nikai ismeretek terjesztésé­ben, így közvetve hatóerő a termelésben. Természetesen a könyvtár­nak „hagyományos” feladatai is vannak. Az elmúlt évben 1319 olvasója 15 ezer 979 kö­tetet kölcsönzött, s az olva­sók között 958 volt szocialista brigádtag. Szépirodalmat, népszerű ismeretterjesztő műveket egyaránt kölcsönöz­nek a dolgozók, s mind gya­koribb, hogy a két forduló között pihenő gépkocsiveze­tők értékes művet olvasnak. Az Anna Frank brigád, amelynek tagjai ugyan nem műszakiak, hanem adminiszt­ratív dolgozók, sokirányú iro­dalmi ismeretterjesztő mun­káit is végez, és kezdetűén ye- zői. voltak korábban a falusi iskoláikat segítő könyvtár­ajándékozási akciónak. A több ezer dolgozót fog­lalkoztató 3. sz. Volánnak nines egy apró klubterme sem. A közművelődést kizá­rólag a könyvtár, illetve a könyvtár által -irányított és részben végzett, többféle nép­művelési munka szolgálja. Viszonylag szerény, szűkös, feltétlenül tágítandó keretek között, de — a Ms kerekasz- tal-beszélgebés megállapításai szerint — elissmerésreméltóan jól. Benedek Miklós Kiállítás és baráti találkozó Tokajban Velő János litográfiái tárlata — Találkoztunk olvasóinkkal Betöltötte ? Kettős rendezvény volt szombaton este Tokajban. A Zilahy György Művészetbará­tok Köre kiállításainak sorá­ban P"tő János grafikusmű­vész litográfiáinak tárlata nyílt mej a helyi pártbizott­ság székházában. , A nagy­számban megjelent érdeklődő előtt Benedek Miklós, lapunk kulturális rovatának vezetője nyitotta meg a kiállítást. A megnyitóban először a Zilahy György Művészetbará­tok Köre tevékenységéről, illetve Tokajnak az egyete­mes magyar képzőművészeti életben betöltött szerepéről szólt, majd bemutatta a meg­jelenteknek Pető Jánost. A kiállító grafikusművész rövid életpályájának ismertetése után munkásságát méltatta, s felhívta a figyelmet a kiállí­táson is érzékelhető, a Pető János művészi tevékenységét rendi vül karakterisztikusan ~meghatározó vonásokra. Szólt külön is néhány különösebb' figyelmet érdemlő munkájá­ról, s mind a művészt, mind pedig munkáit a képzőművé­szetet szerető és pártfogoló tokaji, valamint a Tokajt lá­togató közönség szerető fi­gyelmébe ajánlotta. A tárlaton egyébként Pető János több új litográfiával is jelentkezik, de mód nyílik Tokajban azoknak a munkái­nak a megtekintésére is, amelyekkel néhány hónapja budapesti önálló kiállításán szerepelt, majd később, az el­múlt hetekben Leninváros- ban bemutatkozott. E kiállí­tás a tokaji tárlatok sorában értékes, megkülönböztetett figyelmet érdemlő rendez­vény. A tárlat megnyitása után a már említett művészetbaráti kör, valamint a helyi műve­lődési klub baráti találkozót r iezett az Észak-Magyar- ország szerkesztőségének képviselőivel. Fodor László, lapunk főszerkesztője ismer­tette röviden a lapkészítés munkáját, beszélt a szerkesz­tőségi feladatokról, a pártlap munkájának sokrétűségéről, majd a találkozón részt vett ■unkatársak néhány, az ol­vasók előtt is emlékezetesebb cikküket elevenítették fel, s a későbbiekben kötetlen be­szélgetés formájában vitat­ták meg az olvasói kívánsá­gokat, az olvasók és szer­kesztők közös témáit. Kellemes, hangulatos talál­kozó volt. Manapság egyre gyakrab­ban hangzik el a vélemény: az esti iskolákban tanulók számának csökkenése tör­vényszerű, hiszen eljárt az idő e fölött az oktatási for­ma fölött, az esti oktatás betöltötte történelmi hivatá­sát. Vajon így van-e? A fenti és a hasonló véle­mények formálásában közre­játszik kormányunk és tár­sadalmunk erőfeszítése az analfabétizmus, a tudatlan­ság felszámolására; a mű­veltség, a tudományok széles körű elterjesztésére, s értünk is él eredményeket. Az évek hosszú során száz- és száz­ezrek éltek a lehetőséggel, tanultak este, munka után, igyekezték lépést tartani a a kor diktálta követelmé­nyekkel. A jó szándékú, ne­mes törekvésekbe olykor ha­mis elképzelések is vegyül­tek; a végzettség (bármilyen fokú, szintű, csak legyen!) valamilyen állás megszerzé­séhez, vagy megtartásához kellett. S az évek múltával... csökkenni kezdett az érdek­lődés az esti iskolák iránt. A számadatok tükrében A csökkenés azt jelentené, hogy nincs kiket oktatni? Nincs többé funkciójuk, fel­adatuk az esti iskoláknak? MATÖ GYULA új ev Huszonötödik évem hozzámköltözött. Most itt van. szerszámot követel, cipőmet hordja, Ott jött át - én láttam -karomnlal ha(lonáS7,iu, szélcsipkés kabátban a tétovákra legyint: a két hegy között. dologba hozza. Agyam is övé már: rendeltetésem szerint beprogramozva. KALÁSZ LÁSZLÓ Meglepetés ha reggel felkelek de nem ott ahol este lefeküdtem hajóra szállók és a tengerek hirtelen kiszáradnak körülöttem szólok s a szó alig hagyja el számat fogam kiverve szívembe visszapattan nyakamat nyújtom ezerféle halálnak s megújhódom milliárd alakban Valóban betöltötték hivatá­sukat? A tények, a számadatok azonban makacs ellenfelek. Csupán egyetlen adat (1968- ból): hazánkban 4 millió 800 ezer felnőtt munkavállaló közül 3 millió 100 ezer még nem végezte el az általános iskola 8 osztályát! Még egy­szer hangsúlyozzuk, ez 1968- as adat. Azóta azonban nyil­ván nem következett be alapvető és nagymérvű vál­tozás. Az elmúlt években or­szágosan 16—18 ezer fiatal nem végezte el tanköteles korban a 8 osztályt; a dol­gozók általános iskolájában tanuló, mintegy 15 ezer fel­nőtt tehát még ezt a hiányt sem pótolja; nő a 8 általános nélküliek száma. A nyolc osztállyal nem rendelkezőik 80 százaléka 40 éven aluli, tehát még 10—20, vagy több évig részt vesznek a termelőmunkában. S az adatokból arra követ­keztethetünk: mindezek kap­csolatban lehetnek egyes gaz­dasági jelenségekkel is. A megfelelő alapműveltség megléte, vagy hiánya hozzá­járulhat a szakmunkáshiány, a fluktuáció, a minőségi problémák, a balesetek ala­kulásához. Külföldi törekvés A miskolci pedagógus párt- szervezet dolgozók középis­kolai alapszervezetének tag­gyűlésén az előadó és a hoz­zászólók elemezték ezeket az adatokat, s kifejtették elkép­zeléseiket, javaslataikat. Szó esett külföldi példák­ról is. Nemcsak a szocialista, ha­nem a fejlett tőkés országok is rendkívül nagy figyelmet szentelnek a felnőttoktatás­nak, s egyre többet áldoznak az oktatás fejlesztésére — különösen az Egyesült Álla­mokban, az NSZK-ban, Franciaországban, Angliá­ban. A tudományos-technikai forradalom egyre több kö­zép- és felső szintű szakem­bert igényel nálunk is. má­sutt is. Nem közömbös hát sehol a felnőttek oktatásának alapos és ésszerű megszerve­zése. A különböző feladato­kat ellátó embereket alkal­massá kell lenni a még jobb, még gazdaságosabb módsze­rek elsajátítására, a tudatos­ságra, az okok, a dolgok ösz- szefüggésének megismerésére. Mindenekelőtt azonban — az alapműveltség megszerzé­sére. Csak az alapok leraká­sa után építhetünk tovább, csak az alapokra jöhetnek az időállóbb, a tartósaíbb, a ma­gasabb ismeretek. A tennivalók A dolgozók általános isko­láiban tanulók száma az 1963 —64. tanévhez viszonyítva országosan is, Miskolcon is körülbelül negyedére csök­kent. A dolgozók középiskolái­ban. is mutatkozik csökke­nés, bár nem ilyen arányban (1963—64-ben 174 736-an ta­nultak az ország középisko­láiban, 1968—69-ben viszont már csak 107109-en). A statisztikai adatok, a té­nyek, a tapasztalatok alap­ján tehát a dolgozók általá­nos és középiskolái még nem töltötték be hivatásukat, van bőven tennivalójuk. Jobb. vonzóbb, eredményesebb tor­mára volna azonban szükség, s a tárgyi és egyéb feltételek biztosítására. A felnőttokta­tás rendszerének igazodnia kellene a dolgozók élet- és munkakörülményeihez, a kö­vetkező évtizedek szakmun­kás-szükségletéhez. A vállalatok nagyon sokat segíthetnének a megfelelő szemlélet kialakításával, az egészséges anyagi és erkölcsi elismerés kidolgozásával A párt- és szakszervezetek szin­tén sokat segíthetnek, akár­csak a népművelési intézmé­nyek — például kisegítő tan­folyamok szervezésével. A megfelelő intézmények, épületek, felszerelések szintén hozzájárulnának az oktató­nevelő munka intenzitásának fokozásához, a felnőttoktatás helyzetének iavításához. Olykor a megfelelő propa­ganda. a buzdítás is hiány­zik. pedig az is sokat segít­hetne az érdeklődés felkelté­sében. majd a tervszerű tu­datos munka kialakításában. Végeredményben tehát va­lamennyiünk ügye az általá­nos műveltség megszerzésé­nek segítése, támogatása an­nál is inkább, mert zömmel a munkásságról, a dolgozók­ról és gyerekeikről w- szó. ó. K,

Next

/
Oldalképek
Tartalom