Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Á műszaki kultúra segítője is A szakszervezeti könyvtárak között Borsod megyében három olyat találunk, amely egyúttal a műszaki könyvtár feladatát is ellátja. Ezek egyike a miskolci 3. sz. Volán könyv-ára. Mintegy négy esztendeje fuzionált a szakszer- vezeti i önyvtá! a műszaki könyvtárral, illetve előbbi magába olvasztotta az utóbbit, azóta közös irányítással biztosit a vállalat dolgozóinak szórakoztató olvasmányokat, ugyanokkor hozzájuttatja őket a műszaki szakirodalomhoz is. A napokban kis kerékasztal-beszélgetésre ültünk ösz- sze, hogy a könyvtár helyzetéről. jövőjéről beszélgessünk. A beszélgetésen részt vett Körösi Barnáné, a vállalati .szakszervezeti bizottság tagja. a könyvtár vezetője, Aíu- c sí Sándor üzemmérnök a műszakfejlesztési osztályról. Küblik Ferenc, a vállalati szakszervezeti bizottság tagja, a forgalmi osztály dolgozója, Nagy Bertalan, a szak- szervezeti bizottság munkatársa és Berkes Györgyné, az Anna Frank szocialista brigád vezetője. A beszélgetésben legelőször a két könyvtár fúzióját, illetve a közös könyvtár létrejöttét tisztáztuk. Tulajdonképpen külön műszaki könyvtár nem létezett, hanem, a vállalat műszaki osztályainak volt jól összeállított műszaki kézikönyvtáriík. Ermejk állománya azonban nehezen volt elérhető, jóformán csak az osztályokon dolgozók juthat-. tak hozzá. A szakszervezet általános könyvtára, amelyet jól képzett könyvtáros irányított, mintegy négy évvel ezelőtt átvette a műszaki osztályoktól ezt a könyvállományt, s ez képezte a könyvtár jelenlegi műszaki részlegének alapját. Napjainkban a szakszervezeti könyvtár 8 ezernél több kötetet tartalmazó állományában mintegy 20 százalékot jelentenek a műszaki munkák. A kölcsönzött könyvek között pedig mintegy 12 százalékot. Az egyes műszaki osztályok sem maradtak kézikönyvtár nélkül, mert szakágazatuknak megfelelően újabb kis könyvállományt szereztek be és azt fejlesztik tovább, de most minden osztályon az adott sajátosságoknak megfelelő szakmai könyvek találhatók. Az általánosabb jellegűek pedig a közös könyvtárban vannak. i Sokoldalúan megvilágította e beszélgetés a könyvtár működését. Sok műszaki és fizikai dolgozó veszi igénybe a könyvtárat. Különböző újításokhoz, szakmai feladatok megoldásához sok elméleti segítséget kapnak itt, és örvendetes jelenség, hogy sok szakmunkásképzős tanuló is látogatja a könyvtárat. Volt több alkalommal műszaki vetélkedő. arra is itt készültek fel, s a nyertesek döntően fiatalok voltak. A könyvtár minden jelentkező műszaki igényt igyekszik Idelégíteni oly módon, hogy ha nincs meg a könyvtáriban az igényelt mű, vagy beszerzi, megvásárolja, ha ez szükségesnek mutatkozik, vagy pedig könyvtárközi kölcsönzés útján biztosítja. A könyvtár vezetője nem műszaki képzettségű ember, bár humán képzettsége mellé a sok éves gyakorlatban sokfajta műszaki ismeretet is szerzett. Segítséget kap a különféle műszaki osztályoktól is, kívánatos lenne azonban szervezettebb műszaki támogatást adni. amely különösen két területein szükséges: az új műszaki könyvek beszerzésében, és azok megfelelő ajánlásában. propagálásában, másrészt pedig a vállalatnál rendszeresített és rendszeresítendő különböző műszaki és forgalmi jellegű tanfolyamok irodalommal történő ellátásában. Várhatóan jobb elhelyezés közé jut a jövőben a könyvtár, s ezek a körülményele — az egész könyvtári munkával együtt — a műszaki könyv- szolgálatot is megjavítják. Azonban már ma is megállapítható, hogy a könyvtár a műszaki kultúra segítője is, igen jelentős tényező a technikai ismeretek terjesztésében, így közvetve hatóerő a termelésben. Természetesen a könyvtárnak „hagyományos” feladatai is vannak. Az elmúlt évben 1319 olvasója 15 ezer 979 kötetet kölcsönzött, s az olvasók között 958 volt szocialista brigádtag. Szépirodalmat, népszerű ismeretterjesztő műveket egyaránt kölcsönöznek a dolgozók, s mind gyakoribb, hogy a két forduló között pihenő gépkocsivezetők értékes művet olvasnak. Az Anna Frank brigád, amelynek tagjai ugyan nem műszakiak, hanem adminisztratív dolgozók, sokirányú irodalmi ismeretterjesztő munkáit is végez, és kezdetűén ye- zői. voltak korábban a falusi iskoláikat segítő könyvtárajándékozási akciónak. A több ezer dolgozót foglalkoztató 3. sz. Volánnak nines egy apró klubterme sem. A közművelődést kizárólag a könyvtár, illetve a könyvtár által -irányított és részben végzett, többféle népművelési munka szolgálja. Viszonylag szerény, szűkös, feltétlenül tágítandó keretek között, de — a Ms kerekasz- tal-beszélgebés megállapításai szerint — elissmerésreméltóan jól. Benedek Miklós Kiállítás és baráti találkozó Tokajban Velő János litográfiái tárlata — Találkoztunk olvasóinkkal Betöltötte ? Kettős rendezvény volt szombaton este Tokajban. A Zilahy György Művészetbarátok Köre kiállításainak sorában P"tő János grafikusművész litográfiáinak tárlata nyílt mej a helyi pártbizottság székházában. , A nagyszámban megjelent érdeklődő előtt Benedek Miklós, lapunk kulturális rovatának vezetője nyitotta meg a kiállítást. A megnyitóban először a Zilahy György Művészetbarátok Köre tevékenységéről, illetve Tokajnak az egyetemes magyar képzőművészeti életben betöltött szerepéről szólt, majd bemutatta a megjelenteknek Pető Jánost. A kiállító grafikusművész rövid életpályájának ismertetése után munkásságát méltatta, s felhívta a figyelmet a kiállításon is érzékelhető, a Pető János művészi tevékenységét rendi vül karakterisztikusan ~meghatározó vonásokra. Szólt külön is néhány különösebb' figyelmet érdemlő munkájáról, s mind a művészt, mind pedig munkáit a képzőművészetet szerető és pártfogoló tokaji, valamint a Tokajt látogató közönség szerető figyelmébe ajánlotta. A tárlaton egyébként Pető János több új litográfiával is jelentkezik, de mód nyílik Tokajban azoknak a munkáinak a megtekintésére is, amelyekkel néhány hónapja budapesti önálló kiállításán szerepelt, majd később, az elmúlt hetekben Leninváros- ban bemutatkozott. E kiállítás a tokaji tárlatok sorában értékes, megkülönböztetett figyelmet érdemlő rendezvény. A tárlat megnyitása után a már említett művészetbaráti kör, valamint a helyi művelődési klub baráti találkozót r iezett az Észak-Magyar- ország szerkesztőségének képviselőivel. Fodor László, lapunk főszerkesztője ismertette röviden a lapkészítés munkáját, beszélt a szerkesztőségi feladatokról, a pártlap munkájának sokrétűségéről, majd a találkozón részt vett ■unkatársak néhány, az olvasók előtt is emlékezetesebb cikküket elevenítették fel, s a későbbiekben kötetlen beszélgetés formájában vitatták meg az olvasói kívánságokat, az olvasók és szerkesztők közös témáit. Kellemes, hangulatos találkozó volt. Manapság egyre gyakrabban hangzik el a vélemény: az esti iskolákban tanulók számának csökkenése törvényszerű, hiszen eljárt az idő e fölött az oktatási forma fölött, az esti oktatás betöltötte történelmi hivatását. Vajon így van-e? A fenti és a hasonló vélemények formálásában közrejátszik kormányunk és társadalmunk erőfeszítése az analfabétizmus, a tudatlanság felszámolására; a műveltség, a tudományok széles körű elterjesztésére, s értünk is él eredményeket. Az évek hosszú során száz- és százezrek éltek a lehetőséggel, tanultak este, munka után, igyekezték lépést tartani a a kor diktálta követelményekkel. A jó szándékú, nemes törekvésekbe olykor hamis elképzelések is vegyültek; a végzettség (bármilyen fokú, szintű, csak legyen!) valamilyen állás megszerzéséhez, vagy megtartásához kellett. S az évek múltával... csökkenni kezdett az érdeklődés az esti iskolák iránt. A számadatok tükrében A csökkenés azt jelentené, hogy nincs kiket oktatni? Nincs többé funkciójuk, feladatuk az esti iskoláknak? MATÖ GYULA új ev Huszonötödik évem hozzámköltözött. Most itt van. szerszámot követel, cipőmet hordja, Ott jött át - én láttam -karomnlal ha(lonáS7,iu, szélcsipkés kabátban a tétovákra legyint: a két hegy között. dologba hozza. Agyam is övé már: rendeltetésem szerint beprogramozva. KALÁSZ LÁSZLÓ Meglepetés ha reggel felkelek de nem ott ahol este lefeküdtem hajóra szállók és a tengerek hirtelen kiszáradnak körülöttem szólok s a szó alig hagyja el számat fogam kiverve szívembe visszapattan nyakamat nyújtom ezerféle halálnak s megújhódom milliárd alakban Valóban betöltötték hivatásukat? A tények, a számadatok azonban makacs ellenfelek. Csupán egyetlen adat (1968- ból): hazánkban 4 millió 800 ezer felnőtt munkavállaló közül 3 millió 100 ezer még nem végezte el az általános iskola 8 osztályát! Még egyszer hangsúlyozzuk, ez 1968- as adat. Azóta azonban nyilván nem következett be alapvető és nagymérvű változás. Az elmúlt években országosan 16—18 ezer fiatal nem végezte el tanköteles korban a 8 osztályt; a dolgozók általános iskolájában tanuló, mintegy 15 ezer felnőtt tehát még ezt a hiányt sem pótolja; nő a 8 általános nélküliek száma. A nyolc osztállyal nem rendelkezőik 80 százaléka 40 éven aluli, tehát még 10—20, vagy több évig részt vesznek a termelőmunkában. S az adatokból arra következtethetünk: mindezek kapcsolatban lehetnek egyes gazdasági jelenségekkel is. A megfelelő alapműveltség megléte, vagy hiánya hozzájárulhat a szakmunkáshiány, a fluktuáció, a minőségi problémák, a balesetek alakulásához. Külföldi törekvés A miskolci pedagógus párt- szervezet dolgozók középiskolai alapszervezetének taggyűlésén az előadó és a hozzászólók elemezték ezeket az adatokat, s kifejtették elképzeléseiket, javaslataikat. Szó esett külföldi példákról is. Nemcsak a szocialista, hanem a fejlett tőkés országok is rendkívül nagy figyelmet szentelnek a felnőttoktatásnak, s egyre többet áldoznak az oktatás fejlesztésére — különösen az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Franciaországban, Angliában. A tudományos-technikai forradalom egyre több közép- és felső szintű szakembert igényel nálunk is. másutt is. Nem közömbös hát sehol a felnőttek oktatásának alapos és ésszerű megszervezése. A különböző feladatokat ellátó embereket alkalmassá kell lenni a még jobb, még gazdaságosabb módszerek elsajátítására, a tudatosságra, az okok, a dolgok ösz- szefüggésének megismerésére. Mindenekelőtt azonban — az alapműveltség megszerzésére. Csak az alapok lerakása után építhetünk tovább, csak az alapokra jöhetnek az időállóbb, a tartósaíbb, a magasabb ismeretek. A tennivalók A dolgozók általános iskoláiban tanulók száma az 1963 —64. tanévhez viszonyítva országosan is, Miskolcon is körülbelül negyedére csökkent. A dolgozók középiskoláiban. is mutatkozik csökkenés, bár nem ilyen arányban (1963—64-ben 174 736-an tanultak az ország középiskoláiban, 1968—69-ben viszont már csak 107109-en). A statisztikai adatok, a tények, a tapasztalatok alapján tehát a dolgozók általános és középiskolái még nem töltötték be hivatásukat, van bőven tennivalójuk. Jobb. vonzóbb, eredményesebb tormára volna azonban szükség, s a tárgyi és egyéb feltételek biztosítására. A felnőttoktatás rendszerének igazodnia kellene a dolgozók élet- és munkakörülményeihez, a következő évtizedek szakmunkás-szükségletéhez. A vállalatok nagyon sokat segíthetnének a megfelelő szemlélet kialakításával, az egészséges anyagi és erkölcsi elismerés kidolgozásával A párt- és szakszervezetek szintén sokat segíthetnek, akárcsak a népművelési intézmények — például kisegítő tanfolyamok szervezésével. A megfelelő intézmények, épületek, felszerelések szintén hozzájárulnának az oktatónevelő munka intenzitásának fokozásához, a felnőttoktatás helyzetének iavításához. Olykor a megfelelő propaganda. a buzdítás is hiányzik. pedig az is sokat segíthetne az érdeklődés felkeltésében. majd a tervszerű tudatos munka kialakításában. Végeredményben tehát valamennyiünk ügye az általános műveltség megszerzésének segítése, támogatása annál is inkább, mert zömmel a munkásságról, a dolgozókról és gyerekeikről w- szó. ó. K,
