Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

1971, febr. 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Társadalmunk Ä nők ütemével lépést kell tar­tania szocialista államéle­tünk: fejlődésének is. A szo­cializmus építésének maga­sabb szakaszában a társada­lom valamennyi haladó ere­jének kibontakoztatása, moz­gósítása csak a szocialista demokrácia további szélesí­tésével érhető el. Az új vá­lasztójogi törvény ennek szellemében született. Felszabadulásunk óta vem először kerül sor rá, hogy választási rendszerünkön mó­dosítunk, hogy azt tovább­fejlesztjük. Ezt követelték az adott politikai, gazdasági és társadalmi körülmények. Az 1945-ben megalkotott vá­lasztási törvén}' 1966-ig volt hatályban, bár közben több­ször módosították. Alapél* veiért — az átalános, egyen­lő, közvetlen választásért, a titkos szavazásért évtizedek­ig harcolt a magyar munkás- osztály, míg végre, huszonöt évvel ezelőtt hazánkban is törvényerőre emelhettük. Az első választási törvény ké­sőbbi módosításait a szocia­lista államhatalom fejlődé­se tette szükségessé. A korábbi lajstromos vá­lasztási rendszert felváltot­ta az országgyűlési képvise­lők egyéni körzeti választá­sának rendszere. Az 1966 óta eltelt évek bizonyították, hogy az egyéni választóke- vülct rendszere bevált. Az országgyűlés munkája meg­élénkült, a képviselők többet és behatóbban foglalkoznak választókerületük lakóinak gondjaival. Az 1970. évi III. törvény az 1966. óvd III. törvényt úgy fnódosítja, hogy a szocialis­ta demokratizmus a válasz­tások során méginkább ér­vényesüljön. A változtatáso­kat tulajdonképpen három csoportba sorolhatjuk: — az első a képviselők és tanács­tagok jelölésével és a szava­zással kapcsolatos, a máso­dik képviseleti rendszerünk szerkezetét érinti, a harma­dik az adminisztrációt csök­kenti, s elkülöníti a képvi­selők és a tanácstagok vá­lasztásának idejét. A Iflnynfn el őre lopes. /littintW hogy' a nép akarata nemcsak a válasz­tás aktusában, hanem már a jelölésnél is kifejezésre jut. Ila visszaemlékszünk rá, 1967-ben úgy választottunk, hogy a jeiölőgyűlések csak ajánlották a képviselő- és ta­nácstag-jelölteket, a jelölés a helyi járási, megyei nép- I ror.tbizottságok, országgyű­lés: képviselőknél pedig a Hazafias Népfront Országos Elnöksége jogköre volt. Az új törvény szerint maga a jelölő gyűlés jelöl, a Nép­front csupán az egyik aján­ló. Jelöltekre javaslatot te­hetnek tehát a Hazafias Népfront szervei, a társadal­mi szervezetek, az üzemek (termelőszövetkezetek és más szervek) dolgozóinak közös­sége, illetőleg tagsága, to­vábbá bármelyik választó- polgár. Az új jelölési eljárás fej­leszti a választás demokra­tizmusát, növeli a választó- polgárok jogait, összességé­ben elmondhatjuk, hogy a népre ruházza a jelölés jo­gát. Ugyanakkor ösztönöz is két vagy több jelölt állítá­sára Azokon a helyeken, ahol két vagy több személyt jelölnek, az eddigiektől elté­rő módon kell majd szavaz­ni. Már az elmúlt választás al­kalmával is mód volt több jelölt indítására. Feltehető, hogy a jelölés mostani új rendjével még több lesz a kettős vagy többes jelölés. Eddig az érintetlenül bedo­bott cédula azt jelentette, hogy a szavazólapon szerep­lő nevek közül az első he­lyen álló személyre szavaz a választópolgár. Most nem lesz ilyen sorrendiség. A szavazólapon szereplő nevek sorrendje nem értékrend, csak névsor, amelyből a vá­lasztónak a szó szoros értel­mében választania kell. Az új törvény szerint tehát több tanácstag-, vagy képviselő- jelölt esetén a választópol­gárnak mindenképpen meg kell jelölnie, kire adja sza­vazatát, mert, ha a szavazó­lapot érintetlenül hagyja, szavazata érvénytelennek számít. További új vonása a vá­lasztásnak, hogy a választó nem négy szervbe választ képviselőket (országgyűlés, megyei tanács, járási tanács, helyi tanács), hanem csak kettőbe (országgyűlés, helyi tanács). A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a lakosságot közvetlenül kot dolog érdekli: ki képviseli érdekeit az országgyűlésben, és ki a helyi tanácsban. így került sor például az új köz­igazgatási reform során a járási tanácsok megszünte­tésére. A megyei tanácsok tagjait tehát — a mar emlí­tett megfontolásból — nem közvetlen szavazással vá­lasztják az állampolgárok. A választásokat követően a he­lyi (községi, városi) tanácsok első üléseiken választják majd meg soraikból a fel­sőbb szintű tanács tagjait. Itt tehát nem közvetlen, ha­nem közvetett módon érvé­nyesül a választópolgár aka­rata. még egy vál­tozást em­lítenénk. amely szerint a jö­vőben elválik az országgyű­lési képviselő- és a tanács­tagválasztás. Most tavasszal még együtt választjuk a képviselőket és a tanácstago­kat, de a tanácstagok meg­bízatása csak két évre szól, míg a képviselőké változat­lanul négy évre. Két év múl­va tehát új tanácstagválasz­tásra kerül majd sor, amikor ismét négy évre választunk, s ezzel elkülönül a két tes­tület választásának ideje. Az elkülönítés következtében mindkét választás nagyobb hangsúlyt kap, mert egedé­ben csak az egyik téma fe­lé fordul majd a lakosság fi­gyelme. Ha arra gondolunk, hogy 1967-ben még négy sze­mélyt kellett egyszerre vá­lasztani. az idén már csak kettőt, a jövőben pedig min­den esetben csak egyet, ak­kor nyilvánvaló, hogy a vá­lasztótörvény módosítása mindenképpen az egyszerű­sítést szolgálja, s azt, hogy erősödjék a lakosságban a közügyek iránti érdeklődés, felelősség, hogy tovább szé­lesedjen a szocialista de­mokrácia. Adamovics Ilona Végezetül Mi lesz a kerületi tanácsok helyett? Mint ismeretes, a kor­hiány úgy rendelkezett, hogy a tanácstörvény hatályba lé­pésével megszűnnek a me­gyei jogú városok kerületi tanácsai, és a tanácsi hatás­körbe tartozó első fokú szak­Az ÁFOR, lapunk február 4-i számában megjeleni, ■.Megérdemli a dicséret í" című írással kapcsolatban a következő tájékoztatást ad­ta : .,Ötvös Mihály, a cikk író­ja a tűzesetnél nem volt je­len, hallomás alapján írt ar- i'ól. Valóban az történt, hogy a VD 23-34 rendszámú, üzemanyagot szállító tartály- ko csiból a mezőcsáti benzin­kútnál kisebb mennyiségű Üzemanyag a kocsi karosszé­riára folyt Lángot kapott, üe a helyszínen levő szabad­iéri kézi oltókészülékek kő­iül több nem működött. A Szom /.’dós műszaki bolt ve­zetője Földi János valóban igazgatási feladatok ellátá­sára kerületi hivatalokat kell létrehozni. A kerületi hivatal a váro­si tanács végrehajtó 'bizott­ságának önálló hatáskörű (egyszemélyi vezetés alatt azonnal a tűz oltására sie­tett. és a bolt poroltó készü­lékével segített a tűz oltásá­ban. Bár a tűz korántsem jelentett olyan veszélyt a környékre, mint azt a levél­író közli, bátor, gyors segítő­készségéért az ÁFOR pénz­jutalomban részesítette Földi Jánost. A mezőcsáti tüzeset kap­csán többen fordultak az ÁFOR-hoz azzal a kérdéssel: veszélyes-e a benzinkút kör­nyékén lakni. Határozott nemmel válaszolhatunk, hi­szen az elmúlt 25 esztendő alatt az országban egyetlen benzínkútrobbanás, vagy tűz­eset nem fordult elő.” álló) államigazgatási szerve, amelynek neve: Miskolc me­gyei város Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának ... kerü­leti hivatala. Miskolc város Tanácsa el­fogadta az erre előterjesztett javaslatot, s a tanácstör­vény hatályba lépésével egy­idejűleg három kerületi hi­vatal létesítését rendeli el, mivel a város jelenlegi ál­lamigazgatási területi szer­vezetén nem indokolt változ­tatni. Indokolt azon Dán, hogy a lakás- és helyiséggazdálko­dás fejlesztése céljából a la­kásügyi, helyiséggazdálkodá­si és kisajátítási feladatok a kerületi hivatalok igazgatási szervezetéből kiválva, egész Miskolc területére kiterjedő illetékességgel különálló, er­re a célra létrehozott hiva­tal, a Miskolc megyei város központi I. fokú lakás- és helyiséggazdálkodási hivatal hatáskörébe kerüljenek. A tanács utasította a vég­rehajtó bizottságot, hogy a hivatalok szervezetének, bel­ső szervezeti tagozódásának, létszámának és béralapjá­nak megállapítására — a központi irányelvek figye­lembevételével — 1971. ápri­lis 25-ig tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket. Az illetékes válaszol Nem a szemtanú írta AZ IDÉN HAVANNÁBAN emeltem poharamat az új évre. Ráadásul kétszer. Ma­gyar és kubai idő szerint. A kettő között hat óra eltérés van. Tréfáltam is kollégáim­ger fiatalembert — aki Bu­dapesten szerzett elektro- mémöki diplomát — úgy mutattuk be: a magyar de­legáció tagja. 24 napos kubai tartózko­veztem a Ráktéritő közelé­ben uralkodó kubai tél húsz­fokos melegét, fürödtem a tengerben, sétáltam a külön­böző pálmafák, narancslige­tek alatt, mélységesen egyet­értettem a szigetország di­csérőivel. Kubai táj mai: vigyázzunk, nehogy bc- csípjünk a magyar újévkor, mert még a kubai n is helyt kell állnunk. Utólag vissza­gondolva, ez a helytállás nem is volt könnyű dolog. 22 órás repülőút, no, meg a. nyárba való visszacsöppenés után olyan fáradtak, elcsi­gázottak voltunk, hogy leg­szívesebben lefeküdtünk vol­na. Az év fordulóján azon­ban ezt mégsem tettük, mondván, ki tudja, szilvesz­terezünk-e még egyszer Ha­vannában V! A VII. nemzetközi újság­író kongresszusra Kubába ér­kező több mint háromszáz újságírónak — akik 64 or­szágot képviseltek, vendéglá­tóink — a Havanna villane­gyedében levő művészeti is­kola kertjében terítettek meg. A hatalmas királypál­mák alatt a mi fogalmunk szerint nyári éjszakának be­illő, kellemes időben, szinte percenként kötöttünk újabb és újabb barátságot, kívánva egymásnak boldog új évet a dósom alatt a szigetország nagy hatást gyakorolt rám. Tudva, érezve, hogy Ameri­ka első szabad országában vagyok, a kapitalizmus fel­legvárától, az Egyesült Álla­moktól mindössze 180 kilo­méterre, mindent tudni akartam a földrészről, népé­ről, szokásairól. Kubát 1492-ben Kolum­busz fedezte fel, s a Karib- tengerben, a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán között te­rül el. Több mint másfél ezer, kisebb-nagyobb sziget tartozik hozzá. E szigetgk, amelyek közelebb, távolabb, öblöktől szaggatottan, művé­szi összevisszaságban húzód­nak meg egymás melleit, már felülről, a repülőgép fe­délzetéről is csodálatos lát­ványt nyújtanak. A tenger hullámaiból kiemelkedő sö­tétzöld színű földrészekre joggal mondta Kolumbusz: paradicsom ez, földünk leg­szebb vidéke. A spanyolok, akik már a XVI. század ele­A paradicsomban és a kertecskékben azonban so­káig éltek keserves körül­mények között a kétkezi em­berek. A spanyol gyarmati uralmat az amerikai váltot­ta fel, amely csak abban kü­lönbözött, hogy a kancsuka helyett puskatus sújtott le. A nép hiába próbált változ­tatni sorsán. A gyarmattar­tók rendre vérbe fojtották felkeléseit. 1902. május 20- án ugyan kikiáltották a ku­bai köztársaságot, Washing­ton azonban továbbra is fenntartotta magának a min­denkori katonai beavatkozás jogát. A mezőgazdasági mun­kások 1925. évi nagy sztrájk­ja, s a kommunisták vezet­te, 1933. évi általános meg­mozdulások nyomán az Egye­sült Államok lemondott a katonai beavatkozásról, de Kuba ekkor sem lett függet­len; az addigi nyílt elnyo­mást a burkolt követte. Báb­kormányokat ültettek a nép nyakára. (Kuba lakosságá­nak egyébként 70 százaléka spanyol származású kreol, 17 százaléka mulatt, 12 száza­léka néger, a többi külön­féle nemzetiségű, különösen haiti és spanyolországi me­nekült.) S amikor a kubai hazafiak Fidel Castro veze­tésével, hősies leiszabadító harc után 1959 januárjában megdöntötték Batista katonai diktatúráját, ez Washington veresége és a szocialista át­alakuláshoz vezető út kiin­dulópontja lett. TISZTELEM fis SZERE­TEM a történelmet, de vala­hogy úgy vagyok vele; a mai dolgok, események, me­lyeket majd 30—50 év múl­va tanítanak az iskolákban, jobban érdekelnek. Így aztán Kubában azzal teltek meg jegyzetfüzeteim, hogyan is győzött a Fidel Castro ne­vével fémjelzett forradalom. (Következik: Nádvágóbál forradalmár) világ legkülönbözőbb nyel­vén. Amikor a hangulat a tetőfokára hágott, kubai új­ságíró barátaink azt igye­keztek velünk elhitetni — a szigetország térképi alakjára utalva —, hogy egy krokodil hátán ülünk. Erre mi sem maradtunk adósak. Kísérőn­ket, Rolando Casamayor né­jén birtokba vették a sziget- csoportot. kiirtva az indián őslakosságot, s helyettük né­ger rabszolgákat telepítet­tek, szintén találóan jegyez­ték meg az uralkodó pár tisz­teletére: a Király és a Ki­rálynő kertjei és kertecskéi. Ahogy újra fix talajt érez­tem lábam alatt, s én is él­Tengerpartl részlet VaradérónáJ TitVib szélesítjük a szocialista demokráciát hohimbuszlól Caslróig FODOR LÁSZLÓ T/ T T A ŰT1JEG YZETE K II [) -­K ÖZELRŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom