Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. febr. 18., csütörtök Kitörés , Trr .. M $mmmm Kényszerpihenő a gyárudvaron sok szervezetlenségből adódó Bacsó Péter új filmjét nagy várakozás előzte meg. Mindaz, amit előre hallot- , unk róla, meglehetősen fel­iokozta várakozásunkat, s a film megtekintése után örömmel állapíthatjuk meg: nem csalódtunk. A Kitörés forgatókönyvét a rendező Konrád Györggyel együtt ír­ta. az operatőr Zsombolyai János volt, a film zenéjét i'ulián György szerzetté. Bacsó filmjeinél már szin­te természetesnek tűnik, hogy korunk aktuális témái- ra, egész társadalmat foglal­koztató gondjaira kérdez, és a témákat, az össztársadal­mi problémát a fiatalság szemszögéből láttatja és kö­zelíti meg. A Kitörésben is egy szimpatikus munkásfia­tal áll a történet tengelyé­ben, és a véle kapcsolatos események, szerelmének tör­ténete a film előterében. A közeli háttérben pedig olyan társadalmi’ problémák rajzo­lódnak fel, amelyek ma igen­csak foglalkoztatják hazánk lakosságát. A fiatal munkásfiú, bizo­nyos Fónagy Laci jó eszter­gályos. Szereti is a munkát, de nem tudja ’..elviselni a gyáron belüli tétlenséget, a üres időt, az anyaghiányból fakadó tétlen álldogálásokat. Hiányzik neki a megfelelő lakás, mert bátyjával él együtt, ahol sógornője gyen­géd érzelmeket táplál irán­ta, nem tud emiatt nőkkel megfelelő kapcsolatokat ki­építeni, s mert . alapvetően kicsit robbanékony, szertelen természet is, úgy érzi, ki kell törnie valahogyan. A legszerencsétlenebb megol­dást választja: disszidálni próbál, elfogják, börtönbe kerül, majd kiszabadulása után ismét vissza a gyárba, s talán ekkor kezdődik a történet lényege, és a film lényeges mondanivalója. Nézzük először Fónagy Lacit. Korosztályának igen jó képviselője. Egészséges tü­relmetlenség hajtja, ha kell, szélsőségek felé is. Ellent­mondásos alak, mert bár jó szakmunkás, tele van a ja­vítás szándékával, jócskán akadnak emberi gyengéi, kü­lönösen szerelem vonatkozá­sában rapszódikus, legalább­is a történet elején. Későb­bi szerelme, amely a gyár­igazgató egyetemista lányá­hoz fűzi, már egy nagyon sokat vitatott, mai társadal­mi gondot érint: a munkás­ból lett mai értelmiségi veze­tő ember és a ma is munkás fizikai dolgozó viszonyát, a j jómódban valami újfajta úrigyerekként nevelt új ér­telmiségi fiatal, és a mun- j kásfiatal kapcsolatának sok- [ sok ellentmondását. Az igaz­gató lánya a luxuslakásban Che Guevara-ért rajong, ter­mészetesnek veszi a jómó­dot, de szerelméért, vagy ta­lán forrófejűségből tud sza­kítani addigi környezetével, j nehézségeket . vállalni, még- j ha azok között mindinkább j meg is kopik a szerelem fé- j nye. Tóth Anna, az igazga- | tó lánya — sokszor hangoz­tatott kemény ícrradalmisá- ga ellenére — csupa oda­adás és szerelméért lemon­dás, Fónagy Laci rendkívül következetes, kemény fejű, az opportunizmust és a cél­szerű megalkuvást nem is­merő, de szélsőségesre hajla­mos fiatal. A film másik vonulata a gyári élet. A megszokottság, a klikkek, az érdemteli múlt­ra hivatkozás, s az ezek kö­zött meghúzódó szervezet­lenség is. Napjaink kérdése vajon az új gazdasági irá­nyítás megkövetelte ésszerű­ség és célszerűség tekintet­tel lehet-e és meddig a ko­rábbi érdemekre, tűrheti-e a szervezetlenséget, ha az már a munka gátlója. S ha a korszerű számítóközpont, ahová egy jó szemű mérnök választása révén Laci is ke­rül, megállapítja a gyáron belüli szervezési hibákat, egyes osztályok feleslegessé­gét, vajon a rossz állapoto­kat kell-e megváltoztatni, vagy a hibák felfedőin kell, túladni. Hogyan értelmezen­dő a demokrácia napjaink­ban? Általában és egy adott gyáron belül. Miként érvé­nyesül a munkásosztály ve­zető szerepe egy adott üze­men belül? Vajon a még fennálló ellentmondásos kö­rülmények, visszahúzó erők szétfeszítésének jó módja-e a Fónagy Laci megtestesítet­te kitörés? Hogy egyszerűen fogja magát, s mikor már összefognak ellene a maguk kis pozícióját féltők, meg­hátrál és inkább elmegy sertéstenyésztő maszeknak? A film utolsó kockáján azzal búcsúzhatunk el Fónagy La­citól, hogy egykori főnöké­vel együtt ismét megpróbálja a kitörést, ésszerűbben, egy más munkahelyen. Szinte egymásra torlódnak a súlyos kérdések Bacsó Pé­ter filmjében. Ügy érezzük, Bacsó helyesen válaszolt az élet támasztotta és a film­jében összesűrített kérdésso­rokra. Nagyon mai, nagyon hasznos, nagyon életteli film a Kitörés, amely bizonyára nagy visszhangot, sokféle vi­tát vált majd ki; egyik-má­sik részletmegoldása talán ellenérzést is kivált majd a társadalom kisebb csoport­jaiban. Ennek ellenére igaz­nak, jónak, magas művészi fokon izzónak kell tartanunk Bacsó új alkotását. Nyelve­zete őszinte, még ha helyen­ként vaskos is, üzemi képei hitelesnek tűnnek, a fiata­lok szerelmi jelenetei ízlése­sen megoldottak. Fiatal színészt üdvözölhe­tünk Fónagy Laci alakjá­ban: Oszter Sándort, akit nagy ígéretnek tarthatunk. Partnere, Lendvai Katalin szép, vonzó teremtés. Külön meg kell említenünk Pataki László gyárigazgatóját, Ivá- nyi Józsefet Laci bátyjának alakjában, és a roppant rob­banékony, a maga pozícióját féltő osztályvezetőt megsze­mélyesítő Kállai Ferencet. Benedek Miklós Közületeknek, válla latoknak, termelő­szövetkezeteknek, magá no so kna k importból származó, egyszer használt fa-, préselt fa­rost és furnér oldalú faládákat, lemezből készült, va­lamint fa rácsos árualátéteket (treppek), igen olcsó áron, megegyezés szerint eladunk. Érdeklődni lehet: Rövlköt Nagykor. Vállalat. Miskolc, Szentpéteri kapu 80., repülőtéri elágazás KÖZPONTI ÜZEMÜNK AZONNALI BELÉPÉSSEL hántolásban jártas lakatos, gyalus, hegesztő, marós szakmunkásokat keres. Bérezés a gyakorlati évek figyelembevételével, meg­egyezés szerint! Jelentkezés: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Válla­lat. Felsőzsolea. Állomás u. 5. sz.. munkaügyi csoport. Miről ír a Pártélet februári száma? Fi lm jegyzet | ft skarlátruhas rr A PÁRTTAGSÁG széles köreiben ismert és olvasott folyóirat legújabb száma ve­zércikkben emlékezik meg a Központi Bizottság 1970. feb­ruári üléséről, amely köz­életünk figyelmének előteré­be állította a fokozottabb és mindennapos törődést a nők . politikai, gazdasági, szociális helyzetével — a női egyen­jogúság mind teljesebb meg­valósításával, A szerkesztő­ségi cikk sokoldalú összefüg­géseiben tekinti át: mi tör­tént a KB állásfoglalása, ha­tározata óta e kérdésben, s mik a további feladatok. Egyebek közt megállapítja: A Központi Bizottság 1970. februári ülése óta a nők helyzetének javítása a társa­dalmi közfigyelem előterébe kerüli, s a mozgalmi szervek mindennapi tevékenységénelc részévé vált ... Nincs olyan pártszervezet, ahol a múlt év. során valamilyen formában ne foglalkoztak volna a nők helyzetével, a párthatározat­ból adódó teendőkkel. Fel , kell azonban figyelni arra — hangsúlyazta a cikk —, hogy jó néhány helyen elnagyol­ták e kérdés megtárgyalását. az érdemi vitára csak kevés idő jutott, a helyi feladatok megjelölése pedig elmaradt. A pártértekezleti beszámolók egy része sem ment tovább a Központi Bizottság megálla­pításainak megismétlésénél, nem elemezte megfelelően a sajátos helyi viszonyokat és az ebből fakadó konkrét le­endőket. Ebből is követke­zik, — de elsősorban az egész kérdés jellegéből, —, hogy az erre vonatkozó párt­határozatot sehol sem tekint­hetik „kipipált” témának. A folyóirat A pártmunka időszerű kérdései c. rovat­ban A kongresszus szellemé­ben összefoglaló cím alajft öt felelős pártmunkásnak — köztük Pullai Árpád elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának, és dr. Bodnár. Ferenc elvtársnak, a Borsod megyei Pártbizottság első tit­kárának — nyilatkozatát közli az új esztendő felada­tairól. — Nem könnyű rangsorol­ni a kongresszus utáni teen­dőket, annál is inkább, mert egyidejűleg és párhuzamosan minden területen hozzákezd­tek a határozatok végrehaj­tásához. De talán mégsem vétünk hibát, ha azt állítjuk, hogy az első és legfontosabb feladat a határozatok meg­ismertetése az egész párttag­sággal — olvashatjuk Pullai elvtárs nyilatkozatának be­vezető sorait. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs pedig mindenekelőtt a követ­kezőkre hívja fel a figyel­met: — A kongresszus arra adott biztatást. valamennyi párt-, állami és tömegszer- vezetnek. hogy saját tevé­kenységéi kritikusan értékel­je. tárja fel a fogyatékossá­gokat, gyorsabban és haté­konyabban lépjen fel a hi­bák, a káros jelenségek el­len. A munkánk eredmé­nyességét gátló okok feltárá­sa és közös erővel való meg­szüntetése, további előreha­ladásunk fontos feltétele. — Ezek után Bodnár elvtárs nyilatkozata vázolja az idei év legfontosabb borsodi fel­adatait. A PÁRTÉLET legújabb számában olvashatunk ezen­kívül a tsz-zárszámadások- kal kapcsolatos politikai munkáról, a vállalati és szö­vetkezeti pártszervezetek feladatairól a közép távú ter­vezésben; a munkásgyerekek tanulásának segítéséről és az alapszervezeti pártmunka sok más, időszerű kérdéséről, fel­adatáról, amelyeknek megol­dásához a folyóirat cikkei el­vi és módszertani segítséget | nyújtanak. (csé) 1 (Folytatás az 1. oldalról) számos, más munkaterület is foglalkoztat értelmiségieket. Elhangzott az is: a túlter­heltség valós ugyan, de az is igaz, hogy ez valamelyest csökkenthető lenne a kollek­tívák tagjainak arányosabb tehervállalásával. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik az iskolaigazgatók nagyobb ha­tásköre, felelősségvállalása; az ő elsődleges joguk, köte­lességük ügyelni rá, hogy mikor, ki, mennyi plusz­munkát vállalhat. Sok szó esett a falusi és városi iskolák között meglé­vő különbségekről, melyek mind a személyi, mind a tárgyi feltételekben erősen érezhetők. Szorosan kapcso­lódik e kérdéshez a fizikai Monica Vilii neve fémjelzi a mától bemutatandó francia —olasz filmet. Ű játssza Évát, a gazdag gyártulajdo­nost.. akit szeretője kiforgat vagyonából. A nő maradék, de így is vagyont érő éksze­reivel Párizsba repül, s ott elkeseredésében öngyilkos akar lenni. Előbb azonban le ak-.r számolni tönkretevőjé­vel. Ehhez ' néhány napot kell várnia, s addig beleveti magái Párizs sokszínű éle­tébe. Végigkísérjük szórako­zásain, majd látjuk újrata- lálkozását egykori szerelmé­vel, s tanúi lehetünk tragé­diájának. A film kifejezetten a nagyszerű világsztárra épül, minden más szereplő alárendelt mellette, töretle­nül érvényesül Monica Vitti szépsége, s ha a nem túlzot­tan leleményes történetet esetleg el is unhatjuk, az ő varázsa, meg Párizs idegen- forgalmi reklámszerü látvá­nya érdemessé teszi a film dolgozók gyermekeinek se­gítése, a tehetséges diákok támogatása, melyet minden pedagógus politikai kérdés­ként kezel. A felszólalók számos, más, fontos kérdést taglaltak még, többek között az óvónőkép­zés helyzetét. A küldöttérte­kezlet örömmel vette tudo­másul az elnöklő dr. Károly István bejelentését: pár nap­ja született meg a döntés: a jövő tanévtől kezdődően a Sárospataki Tanítóképző­ben nappali és levelező tago­zaton óvónőképzés kezdődik. Az érdekes vita, majd a zárszó után a küldöttérte­kezlet megválasztotta a me­gyei bizottság új tagjait, va­lamint a küldötteket. megtekintéséi. (b. m.) Hivatásuk szellemében dolgozlak BOJCSUK IGZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYI NYOMÁN IRTA: cs. HORVÁTI TIBOR RAJZOLT/ SEBÖK IMRE " VÖRÖS Tőr"MEGJELENÉSE NEHÉZ .HELYZETBE HOZZA A PÁRTSZER­VEZETET El MELL HALASZTANNNP \^ ^TEsfrENf... ^Ez'tú'l% AGYRA AÖVÉL HÉ /} VASÁRNAPI D/APGYŰLEST ) A DEPON5P/RAC/Ó VESZÉLYÉÉ y . A tan/cspozÉs az EJSZAPABA NYÓL/P. M/POR A TANÍTÓNŐ HAZAÉR... Egyez azonban yEG PßlJENNÜNP: ____________ÉGI BI­ZOTTSÁGOT HOGY A KÜLDŐIT NE Anna IAPA SZÉN JELEN Z- PEZZÉP.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom