Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
1971. febr. 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Láthatatlan beruházások VERSENYKÉPESSÉGET kell építeni. Minőséget, tartósságot, korszerűséget. Bele kell építeni az iparba, az ipar szerkezetébe, a termelőmunkába, a termékekbe. Ez is beruházási program, országos méretű. Nem olyan látványos, mint egy cement- mű építése: ágaskodó állványok nélkül folyik rajztermekben, mérőszobákban, laboratóriumokban. Most a 70-es években már egy-egy új gyár. vagy gyárépület felhúzása nem jelenti következésképpen és egyértelműen a népgazdaság vagy egy vállalat gyarapodását Az eredmény szempontjából ma már sokkal döntőbb az, hogy mi kerül egy-egy új éoület falai közű milyen technológia és milyen gyártmány? Sőt — a h'sznothajtóbb technológia és gyártmány telepítéséhez nem kell új épület: ezeket a régi falak közé is beruházhatjuk. Gyorsabban, mintha az építőkkel is időt kellene egyeztetni. Az idő pedig a versenyképesség szempontjából dö-'tő motívum. A negyedik ötéves terv legösszetettebb feladatának értékelhetjük a versenyképesség fokozását. A népgazdasági tervnek az életszínvonal javítását célzó valamennyi célkitűzése, azok mértéke, lényegében annak feltételezésével fogalmazódott meg, hogy a gazdaság azt a feladatot teljesíti. A verseny- képesség javítása feladat a népgazdaság egészét tekintve: növekedjék a korszerű, hatékony ágazatok súlya, aránya az ipar szerkezetében. Ezt a népgazdasági terv kiemelt programokkal segíti elő. Ezek közé tartozik az energiastruktúra átalakításának folytatása, a könnyű- szerkezetes építési mód elterjesztése, az olefinkémiai Program, a számítástechnikai és a járműprogram, a mezőgazdaság belterjességének fokozása. A versenyképesség ugyanakkor, s nem kis súly- lyal vállalati ügy is: valamennyi vállalatnak korszerűbb, jobb minőségi és gazdasági jellemzőkkel rendelkező gyártmányszerkezetet, kell kialakítani. A vállalatok negyedik ötéves tervének ez tehát föprogramja. Mindez a műszaki kutató- és fejlesztő munka — a láthatatlan beruházások — rangját, szerepét helyezi előtérbe. A KŐVETKEZŐ öt esztendőben az előző tervidőszakhoz képest valamivel többet, a nemzeti jövedelem 2,4—2,5 százalékát fordíthatjuk tudományos kutatásra, műszaki fejlesztésre. A párt tudománypolitikai irányelveiből, s a negyedik ötéves terv- idevonatkozó részéből kitűnik, hogy ezt az összeget főképp arra szükséges fordítaA népi ellenőrök — országos vizsgálat szerves részeként — 17 építőipari vállalatnál, ktsz-ben, közös vállalkozásoknál kutatták: milyen tényezők akadályozzák a termelékenység növekedését, a belső tartalékok feltárását, a korszerű termelésszervezés szélesebb körű alkalmazását. A jelentés és a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén elhangzottak azt mutatják, hogy egyes nagy építő szervezeteknél ebben van fejlődés. A BÁÉV foglalkozik a gépi programozás kialakításúval. az ÉAÉV-nél is voltak ilyen kezdeményezések. A programot azonban — az olykori, vagy krónikus anyaghiány, a fluktuáció, a belső szervezési hibák miatt — csak 70—80 százalékban tartják be. A főbb munkákat gépesítették a BÁÉV-nál, az EAÉV-nál, a Közúti Építő nunk, hogy a már rendelkezésre álló kutatási-fejlesztési bázison a hazai és nemzetközi kutatási eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását szorgalmazzuk, főképp a fejlesztési átfutási idő rövidítésével. Alapkutatásra csak ott szabad gondolni, ahol abban már hagyományaink vannak, s az az adottságainknak, lehetőségeinknek megfelel. Az országos kutatási program ösz- szeállításához benyújtottak egy olyan témát is, amelyen pl. egy francia intézetben már évek óta több mint kétszázan dolgoznak, s amelyben gyors és biztos sikert' — a szakirodalom szerint — csak egy négyezres létszámot a témára állítani tudó laboratórium érhet el A javaslat benyújtói most akarták kezdeni a munkát — alapkutatást — 8 emberrel 1... A nemzeti jövedelem 2 és fél százaléka ugyan nem kis összeg, de azért illúzióikra nem futja belőle, a már megteremtett kutaló-fejlesz- tő bázis. hagyományaink, anyagi lehetőségeink mind amellett szólnak, hogy számunkra gyors, és biztos eredménnyel az alkalmazott, az adaptáló, fejlesztő kutatások szolgálhatnak. ERRE A FELISMERÉSRE alapszanak általában az ágazati kutatási programok. A gépipar ebben is kulcsszerepet tölt be, hiszen lényegében az egész népgazdaságot ennek az ágazatnak kell ellátni korszerű, jó minőségű, nagy tudású berendezésekkel. Nincs itt hely arra, hogy részleteiben is kitérjünk — a KGM programja kapcsán — a tervezett fejlesztésekre, amelyek a korszerű acélgyártási technológiák elterjesztését hozzák majd magukkal, az öntödék,, a hengerelt áruk gyártásúnak fejlődését, a számirányítású integrált gyártórendszerek megjelenését, a híradás- és vákuum- technikai ipar fejlődését, vagy, hogy kitérjünk a számítástechnikai programra, amelyért döntően ez a tárca felelős. Ezek a nagy fejezetek. A kisebbek — mint pl. a zöldség-, gyümölcs-, szőlő- termesztés gépesítése is több mint 300 millió forinttal szerepel az ágazat kutatási, fejlesztési programjában. 80 millió forintot tervez kiadni a tárca 1985-ig az állat- tenyésztés kom plexgépesi résének kutatására, fejlesztésére. így a — láthatatlan beruházások egész sora indul el á negyedik ötéves tervben egyetlen ágazatnál is a közös, a főcél elérése — a versenyképesség fokozása érdekében. NAPJAINKBAN szerte a világon szakemberek százai dolgoznak azon — pl. nálunk is, épp a KGM-ben —, hogy Vállalatnál, a Miskolci Építőipari. valamint a Mélyépítő Vállalatnál, a Mezőkövesdi járási Építőipari Ktsz-ben. Egy sor tanácsi vállalatnál és ktsz-ben azonban még sok a tennivaló. Nem kielégítő általában a termelés ütemessége, az építők általában nem tudnak időben eleget tenni a vállalt kötelességeknek. Több helyen az igények nagyarányú növekedése ellenére ma is a régi termelésszervezési módszereket, gyakorlatokat alkalmazzák. A vitában több hasznos javaslat hangzott el. Ilyen például az az elképzelés, amely szerint vállalkozási, valamint anyagellátási egyesülést. kell létrehozni a gondok megoldására, a feszültségek feloldására. A NEB-ülés ezután a társadalombiztosítási ügyintézéssel kapcsolatos vizsgálatot elemezte. megfelelő számítási modellt szerkesszenek, amellyel pontosan meghatározhatják, előre kiszámíthatják • egy-egy j kutatási, fejlesztési program J hozamát. Nem vitás, jó azt. | előre tudni, mennyi lesz .a bevétel, hiszen a kutatásban j mindig rejlik elkerülhetet- [ len kockázat. Azt azonban különösebb matematikai bizonyítás nélkül is állíthatja í bárki: a legtöbb kockázat, j sőt a biztos veszteség, a le- | maradás, a nemzetközi me- i zőnytől, de a hazaitól is — abban rejlik, ha valahol nem vállalkoznak az újításra. vagy csak lassan, óvatoskodva alkalmazzák a legújabb termelőerőt — a tudományt. A MAGAS, majdnem plafonig érő papiroszlopok elrejtik a Diósgyőri Papírgyár nagy kézikiszerelő termében dolgozó asszonyokat, lányokat. Nem látni semmit, vagy csak nagyon keveset abból a nehéz munkából, aminek egy részét jelenti csak, hogy műszakonként t ízezerötven kilót kell megmozgatniuk. Az üzem túlsó végéről ide zúgnak a simító- és vágógépek, s még ha hangosan mondanák sem hallanák saját szavukat, amikor számolnak: egy öl. .. tizenhárom . . . tizenkilenc . .. huszonnégy . .. Kétszázötven, ötszáz, vagy kétezer lap kerül egy-egy csomagba, burkolatba, a megrendelő kívánsága szerint., A válogató — számoló — asszonyok között dolgozik a tizennyolc éves, szőke hajú Nagy Sándorné is. — A fiatalasszony édesapja járt nálunk a panasszal, hogy nem értékelik lánya törekvéséi. Nem segítik, hogy nyugodtan tanulhasson — magyarázzuk jövetelünk célját Grícsi József művezetőnek. — Önhöz fordultak már ezzel a panasszal? — Nem. Egyébként sem értem. Mert vállalatunknál KE»v Eb szinlolttal, piros nyakkend ős úttörők műsorával, dalokkal, versekkel, pergő-forgó népi táncokkal kezdődött a rátkai Búzakalász Tsz zárszámadó közgyűlése. Egy kicsit talán jelkép is volt az ifjú nemzedéknek ez az ajándékműsora. Arról telt tanúbizonyságot, hogy ebben a szorgalmáról, munkaszeretetéről ismert községben. ahol sokáig kétség gyötörte a tsz-tagság nagy részét, ahol nem bíztak, nehezen hittek a közös gazdálkodás előnyeiben, ma már ünnep a tsz közgyűlése, örömteli esemény a zárszámadás. Ezt bizonyította az is, hogy minden vezető örül, hogy dolgozóink közül igen sokan tanulnak. Támogatjuk is őket, azaz biztosítunk minden kedvezményt, amit biztosíthatunk a Munka Törvénykönyve és a kollektív szerződés alapján. Miért Nagyné lenne kivétel? — Nem tudom. Mindenesetre úgy mondta az édesapja, hogy többször nem tudott elmenni a gimnáziumba az órákra. Olyankor sem, amikor pedig nagyon fontos lett volna. A félévi beszámolók előtt. — Lehet. De a műszakcse- re nem az én dolgom. Neki kell elintéznie valamelyik munkatársnőjével a váltó- műszakból, . hogy cseréljen vele. Én nem utasíthatok rá senkit. Viszont ha egymás közt, elintézik, engedélyezem, sőt, támogatom. Nem mondom, volt kérése, amit nem teljesítettem. Nem tudtam teljesíteni. Hogy délelőttös műszak idején, keddenként, az iskolnnapokon egy órával hamarabb engedjem el, ezt aztán más napon majd „bedolgozza”. Hát ez nem megy. Az elszámolás miatt. Egyik nap hét, a másikon meg kilenc óra? S ez a kilencedik már túlórának számít! Nem, nem megy. Gerencsér Ferenc Mintha a földből nőnének ki a többszintes épületek, olyan gyorsan halad a házgyári termékek összeszerelése Özdon Fotó: Laczó József így nehéz tanulni Eredményes evet zári a rátkai Biízakalász Tsz a tagság 98 százaléka jött el a közgyűlésre," s egyhangúan, százszázalékos szavazással vallotta magáénak az 1970-es gazdasági év értékelését. És volt is minek örülni. Spéder János tsz-elnök beszámolója nemcsak azt sorolta fel, hogy milyen időjárás okozta nehézségekkel kellett megküzdeniük, de szerényen azt is hozzútehette, hogy ennek ellenére a „rossz” évben is javultak a gazdálkodás eredményei. A tsz halmozott termelési értéke az előző évben elért 8,7 millió forintról az idén 11,1 millió forintra növekedett, a fejlesztési alap 1 millió 811 ezer forintról 1 millió 940 ezer forintra. A tsz közös vagyona az előző évi 10,1 millióról 14,6 millió forintra, az egy- egy tagra jutó éves jövedelem közel 500 forinttal növekedett. Különösen jók voltak az állattenyésztésben elért eredmények. Ez az üzemág jóval megduplázta az előző évben hozott forintokat. És azt már a vendégek, a járás jelenlevő vezetői mondták el felszólalásaikban, hogy az okos, jó gazdálkodás, a tagság szorgalmának gyümölcse ez a jó zárszámadás. Balogh János, az ellenőrző bizottság elnöke is arról adhatott számot, hogy minden rendjén folyik ebben a jól megalapozott, ma már az egész tagság bizalmát élvező, munkaszeretetére bátran építő termelőszövetkezetben. AZ ELŐZŐ ÉVET mérlegelték. de röviden szó esett a jövőről, a további fejlődést lehetővé tevő tervekről is. Beszéltek reménységükről, az ű.i telepítésű szőlőről, amelynek első 50 holdja az idén már „kóstolót” ad, s ha minden jól megy. megtölti az újonnan épített 6 ezer hektoliteres pince egyik ágút. Szóba került a házi építőbrigád is. amelyet fejleszteni szeretnének. hogy ne csak a száz férőhelyes istállót tudja felépíteni. de olcsóbbá tehesse a tagság családi ház építkezéseit is. Üj otthont kapnak a fogtechnikusok Hamarosan új otthont kap a megyei Fogtechnikai Vállalat. Épp ideje a költözésnek. Az Ady-hídnál levő munkahely cseppet sem egészséges. A szakmunkástanulókkal együtt hatvan- húrman dolgoznak az eredetileg 20 fogtechnikus számára tervezett laboratóriumban. Számos körülmény nehezíti még munkájukat. Ezek közül is elsődlegesen a fertőzésveszély jelenti a legnagyobb gondot. Az építkezés a Semmelweis Kórház szomszédságában kezdődött el 1969 nyarán. A kivitelezés azonban nem ment gyorsan. Határidő-módosításra is sor került. Az — S ha az egyik héten a keddi egy órát fizetetten óraként, a másik héten pedig az egész keddi műszakot fizetetten műszakként vállalná a fiatalasszony, önök mindig elengednék? — Az természetes. * Nagy Sándornéval az üzemben éppen csak megismerkedhettünk. Sok volt a munkája, ezért arra kért, keressem meg lakásukon, szülei házában. A családi ház, a csanyiki KlSZ-tábor felé vezető út mellett áll. Nem messze az erdőktől. Olyan környezetben, ahol gondok nélkül igazán nyugodtan, boldogan élhetne akárki. — Tanulni nehéz. Így nagyon nehéz — sóhajt fáradtan a műszakból nemrég hazaérkezett fiatalasszony. — Miért nem kért segítséget művezetőjétől? — Kértem. Mentem én hozzá többször is. De csak nevetett. Oldd meg. ahogy tudod. Tanulj, ahogy tudsz — mondta. Sőt, miután én nem tudtam beszélni az igazgatóval, édesanyám hozzá is elmen t... — Mikor nem segítettek, konkrétan ? — A félévi beszámolók előtt két Héttel mentem Gu- csi elvtárshoz, hogy keddre adjon egy nap szabadságot, mert nem tudtam elcserélni a műszakot, s a csoportvezetőm nem enged szabadságra. Ö sem engedett. Aztán máskor azzal mentem hozzá, hogy a csoportvezetönő megtiltotta a műszakcserót, mert csak burkolónö tudott elmúlt hónapban pedig a műszaki átadásnál a Fogtechnikái Vállalat nem vette át az építőktől a házat. Köztudott: az építőipar nehezebb helyzetben volt, mint az előző esztendőkben, ez érezhető volt a laboratórium építkezésénél is. A legnagyobb gond: a Csabai kapui ház befejező munkálataihoz a teljesítést netm végezték el kellően. Emiatt a festést nem kezdhették el, s ez hátráltatta a többi belső munkát is. Szakember szerint az épületet optimálisan március végén, április elején át lehet adni a megrendelőnek. (gl) volna cserélni velem. Én válogató vagyok. De megtanultam a burkolást is, hogy ne legyen semmi akadály. Ez sem segített... — Mennyit keres havonta? — Ezernégyszáz forint körül. De nem is ez a probléma. Azért tanulok, hogy a gimnáziumi érettségi után letegyem a gyors- és gépírói vizsgát, s aztán könnyebb munkával kereshessem a kenyeret. Férjem most katona. Mielőtt bevonult, az LKM- ben dolgozott, mint edző- és hőkezelő szakmunkás. Ha hazajön, ő is szeretne továbbtanulni. Még fiatalok vagyunk... — Ha elengednék úgy i» kólába minden kedden, hogy az egy órát, illetve a teljef műszakot levonják » béré* bői, vállalná ? —j Vállalnám. NAGY SANDOKNÉ és férje munkásszülők ' gyermekei, s maguk is munkások már. A fiatalasszony édesapja fizikai dolgozóként kezdte annak idején a Diósgyőri Gépgyár elődjénél. Az ilyen fiatalokat segíteni kell a tanulásban. Akkor is, ha elsősorban már dolgozók. « csak másodsorban diákok. tgy látják ezt a papírgyár vezetői is. az igazgató a főmérnök és a személyzeti vezető. Ez, és ígéretük a biztosítéka, hogy a jövőben Nagy Sán- dorné is megkap minden segítséget az üzemtől, ahogy megkap mindenki gvúr- ban, aki tanul. Bíró Péter A szorgalom gyümölcse NEB-vizsgálaí az építőiparban
