Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
m ÉSZAK-MAGVAKOK52&G 4 Wl, jen. 31., vesamop A X. pártkongresszus művelődési vonatkozású állásfoglalásaiban olyan feladatok is megfogalmazódtak, amelyeknek végrehajtása nem művelődésügyi szervekre vár, hanem a dolgozók művelődési igényeinek kielégítését, a gazdálkodó szervek, nagyobb intézmények vezetőségeinek feladatává is teszi. A MÁV miskolci Igazgatóságához Borsod, megye területén 10 ezernél jóval több munkavállaló tartozik. A munkaterület széteső. Leszámítva a nagy forgalmi csomópontokat, a vasutas dolgozók szétszórtan, kis közösségekben dolgoznak, helyenként egész kicsiben is, sőt egyedül (pályaőrök). Ez térin észetesen megnehezíti, egyben pedig meg is sokszorozza a MÁV igazgatóság vezetőinek feladatát a kulturális igények kielégítésében, annak támogatásában. Dr. Pásztor Pál igazgatóval, a MÁV miskolci Igazgatóságának vezetőjével ezekről a feladatokról beszélgettünk. — Bártunk X. kongresszusának határozata nagy jelentőségű útmutatásokat adott. Most folyik ezeknek megvizsgálása, realizálási lehetőségeiknek felmérése vasútigaz- gatóságunk területén — mondotta többek között dr. Pásztor PsL — Természetesen kialakult koncepcióról nem lehet szó. Egy kiemelkedően iowfos sziempont, éppen a kongresszus útmutatása alapján: magasabb színvonalon dolgozni, magasabb színvonalon megvalósítani a ránk váró feladatokat Ez vonatkozik természetesen a rank váró művelődéspolitikai teendőkre is. Megjegyzem, hogy a művelődési politika megvalósítását kiemelkedően fontos feladatnak tartjuk, mert a balesetmentes, biztonságos, pontos közlekedéshez, a modern berendezések és gépek mellett feltétlenül jól képzett, művelt vasutas dolgozók szükségesek. — Nehéz helyzetben tevékenykednek a vasutasok. Először talán lakóhelyi és környezetkultúrájukról kellene szólnunk valamit. — Az elmúlt három évben igazgatóságunk területén a legnagyobb összeget fordítottuk dolgozóink lakás- és munkahelyi kultúrájának javítására, Nyolcvanegy lakásra több mint 21 milliót fizettünk be Miskolcon, ebből eddig 14 lakást kaptunk. Ozdon 16 lakást adtunk át dolgozóinknak, 117 dolgozónknak családi ház építéséhez, 5-nek társasház építéséhez adtunk kölcsönt. Ugyancsak két tanácsi lakásra fizettünk be további összegeket. Közeli terveink között szerepel a további 67 miskolci lakás átadása, és évente előreláthatólag 5 millió forintot fordítunk lakás- fejlesztésre. Három év alatt csaknem 27 milliót fordítottunk szociális létesítmények építésére, bővítésére. Sajó- szentpéteren például öltöző és mosdó, a miskolci vontatási főnökségén szintén öltöző, mosdó és üzemi konyha épült. A IV. ötéves tervben csaknem 24 millió forintot fordítunk hasonló célokra, ebből kiemelkedik a Tiszai pályaudvaron két öltöző-mosdó, valamim; Sárospatakon és Ózdon egy-egy hasonló létesítmény — A vasútnál igen I nagy jelentőségű a szak- í mai képzettség. Ennek J feltétele az általános mű- | veltscg. Mit tudna erről ] Pásztor elvtárs mondani? í — A felszabadulás óta mintegy 7 ezer dolgozónk vett részt az állami oktatás valamelyik szintjén továbbtanulásban, hogy általános műveltségéhez az alapokat biztosítsa, a vasúti szakképzettség emelésére pedig a szakmai tanfolyamokat 8 ezernél több dolgozó végezte el, és tett eredményes szakvizsgát. A vasúti munka sajátossága megköveteli, hogy más vállalatoktól eltérően, jelentősebb figyelmet fordítsunk dolgozóink kiképzésére, oktatására, nevelésére. Ezzel kapcsolatos munkánk irányításával külön szakszervünk foglalkozik. E munkánk felöleli az állami oktatás, a szakmunkásképzés, új dolgozóink első kiképzése, a szakmai tanfolyami képzés, valamint a folyamatos szakmai oktatás és ismeretterjesztés területét. Természetesen elválaszthatatlan ettől a világnézeti nevelés is. Az állami oktatásban részt vevő dolgozóink továbbtanulását maximálisan segítjük. Az oktatást és az ismeretek bővítését segítik jól felszerelt szakkönyvtáraink. A nagyobb gócokon 17 könyvtárunk működik. Miskolcon kívül több helyen van művelődési házunk. A családjuktól távol élő dolgozók segítségére szolgálnak a kultúr - kocsik, amelyek tulajdonképpen mozgó kis művelődési házak. A Közlekedéstudományi Egyesületben sok dolgozónk működik közre. Munkásakadémia és egyéb ismeretterjesztő előadásokon, amelyeknek száma évente 700—700, harminc-, illetve negyvenezer hallgató vett részt. Sokan tanulnak nyelveket, s esd különösen szorgalmazzuk azokban a munkakörökben, ahol gyakoribb a közönséggel való érintkezés. A jövőben szeretnénk ez irányú munkánkat továbbfejleszteni, azon belül is elsősorban a tanfolyamszerű képzéseket. Gondoskodunk könyvtáraink fejlesztéséről, s a szakemberképzésben ez újabb tudományágakat is figyelembe vesszük. így például a számítástechnika bevezetésére való tekintettel kibernetikai szakmérnöki, információs folyamatszervezői és egyéb képzésekre küldünk embereket. — Mindezek olyan irányú képzések, amelyek kevésbé látványosak, de minden bizonnyal sokkal értékesebbek, fontosabbak egy-egy művészeti csoport, kis együttes tevékenységénél. bár azokat sem lehet a MÁV területén lebecsülni. — A mai modern vasút nem gondolkodhat a régi méretekben. Kulturáltabb közlekedést, kulturáltabb utazási lehetőségeket kell biztosítani. Például a kalauztól idegen- forgalmi tájékozottságot is megkívánunk, ugyanakkor jó lenne, ha a kulturált utazás körülményeinek megteremtésében az utasok is segítenének és támogatnák ez irányú munkánkat. Sok jó kezdeményezés van nálunk, különösen a fiatalok körében, KISZ- eseink valóban példamutató- ak. És külön kell szólnunk nődolgozóink helytállásáról. Mindezt csak azért említem meg, mert mielőtt a különböző művelődési lehetőségekről szólnék, szükséges ezeket a kívánalmakat is ismerni. Említettem, hogy művelődési otthonaink szétszórtan vannak, s ezek szakszervezeti támogatással működnek, de mi is minden segítséget megadunk tevékenységükhöz. Művészeti csoportjaink közül kiemelkedő az igazgatóság fu- vószenekara, amely társadalmi, állami ünnepségeken rendszeresen közreműködik. Ennek a jónevü együttesnek utánpótlását is igyekszünk biztosítani a bodrogolaszi vasutas fiúnevelő intézetben. Bodrogolaszi ban egyébként 120 gyermeket nevelünk, ellátásukra havi 1500 forintot fordítunk. Az itt végzettek döntő többsége vasúti pályára lép. A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását elsősorban a vasút különböző intézeteiben segítjük, saját hatáskörünkben pedig 33 fiatalt részesítünk társadalmi ösztöndíjban. A vasutas dolgozók tehetséges gyermekeinek középiskolai tanulmányait, valamint szakmunkás- képzését fogja elősegíteni a jövőre befejezésre kerülő miskolci közlekedési szakközépiskola tanműhelyének építése. Tervezzük, hogy a fizikai dolgozók más középiskolában tanuló gyermekeinek tanulását is segítsük, esetleg a szükséges korrepetálás biztosításával, vagy valami más módon. — Sok vasutas dolgozó, mert távol él a gócpontoktól, kevésbé élhet az igazgatóság nyújtotta művelődési lehetőségekkel. — Valóban nem tudunk mindenhová eljutni. A már említett kultúrkocsikon kívül dolgozóink bekapcsolódhatnak a helyi művelődési intézmények munkájába, s ahol lehet, ezeket támogatjuk, persze, teljességre nem törekedhetünk. De ugyanez áll fordítva is, a mi művelődési intézményeinket is igénybe vehetik és veszik más munkahelyek dolgozói is. Benedek Miklós integetés enkcy Zoltán munkája Találkozás Keres Emillel Kedves vendége volt a napokban a 2. sz. Ipari Szakközépiskola irodalmi színpadának: Ke res Emil színművész, a Thália Színház igazgatója. Megismerkedett a fiatal iskola Érsckcsanácfi István tanár vezette irodalmi szín padának munkájával, eddigi sike... reivel, meghallgatta most készülő műsorukat. A lelkes színpadosok nagyon sok hasznos baráti, szakmai tanáesot kaptak. Mindannyian örülhettek, mikor a/, előadókat szép magyar beszédükért dicsérte az, akinek ilyen eredményeiről már nagyon sokszor meggyőződtek. A sok ötleten, rendezői elképzelésen kívül volt olyan is, amely nemcsak ennek a szűk kollektívának, nemcsak az iskola tanulóinak, hanem — talán nyugodtan mondhatjuk — egész mai ifjúságunknak szólt: „Szeressétek a könyvet, legyen barátotok!” (Idézett Juhász Gyula: A könyv és én című prózai írásából.) Majd hozzáfűzte: ha az irodalomórák, a különböző irodalmi müvekkel való találkozások, illetve azok előadása maradandó élmény lesz diákéveitekből, nagyon sok értéket visztek egész életetekbe. Legyetek modern fiatalok, szerethetitek a beat-zenét, a táncot, de sohasem feledkezzetek meg az egyik legjobb barátról, a könyvről. A baráti beszélgetés méltó befejezéseként. Keres Emil tolmácsolásában hangzott cl három költemény, amelyek közül különösen Váci Mihály Még nem elég című verse váltott ki lelkes ünneplést. „Vagytok a ma, vagytok a holnap46 A MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÄRSASÄG hetilapja, az Ország-Világ a költőzseni sorait választotta nyáron indult pályázata címéneik. A pályázók egy tíz kérdésből álló tesztlapot kaptak, és mellékelték fényképüket is. A kérdések érdeklődtek a válaszadók koráról, életéről, terveiről. Ahogy a pályázaton befutott válaszokból összeállított rövid önvallomásokat olvassa az ember, szinte az az érzése, hogy kapott egy tükröt, a ma dolgozó fiataljainak kozmetikázatlan, őszinte tükrét. Hegedűs Alice nevét is a pályázók között találtam. A DIGÉP-ben dolgozik, adminisztrátor, tizennyolc éves. Beszélgettünk. — Sok újságot olvasok, így került a kezembe az a nyári Ország-Világ, így kapcsolódtam be a pályázatba. Már szinte megfeledkeztem róla, amikor kollégáim felhívták figyelmemet, hogy fényképem benne van a lapban. — Váratlanul érték a tesztláp kérdései? — Váratlanul. Gondolom, nagyon sok fiatalt váratlanul érnének. Nem az a baj, hogy mások ilyeneket kérdeznek tőlünk (mik a terveid? hogy érzed magad saját környezetedben?, szereted-e munkádat?), hanem inkább az, hogy mi, akiket legjobban érint, i akik éppen ott tartunk I korunknál fogva, hogy j dönteni kell, nagyon keveset j beszélünk róla. Nem jó ez így, mert a legerősebb, a ki- i forrottabb emberieket formálja a közösség, mások megalapozott véleménye. — Ezt akarta mondani? Ezért indult a pályázaton? — Ezt is, meg azt is, hogy annyi mindenki foglalkozik a fiatalok életével, csak éppen mi, magunk talán a legkevesebbet. Valahogy többet várunk másoktól, mint amennyit mi teszünk önmagunkért. Ebben a korban már nincsenek burokban született emberek, dolgozni, tanulni kell, úgy, azon belül találni meg önmagunkat. Azért is kaptam a pályázat adta lehetőségen, mert úgy érzem, az én élelem egy kicsit típusa a mai fiatalnak. Dolgozom napi nyolc órát, levelező tagozaton járok gimnáziumba, gyakran hetekig sem alszom naponta többet öt—hat óránál, a munkahelyem és az iskola igen messze van a lakásunktól. De ...én elégedett ember vagyok. Ügy érzem, megtaláltam önmagam. Igaz, az egyéni sorsoktól is függ, kinek milyen lehetőségekkel tárulkozik szeme elé a világ. De magunk is lehetünk részesei a lehetőségek kialakításának. Amit eddig tettem, vállalom, érdemes volt, ha elölről kezdeném, akkor sa:n csinálnám másképp, főleg nem panaszkodnék, mert elég hamar rájöttem: az életnek a munka az alapja. És — lehet, hogy maga most azt mondja magában: igen bölcseket mond ez a lány — ezek nem szavak, én ezzel együtt tudom magam fiatalnak, mai fiatalnak. Alice azt mondja, ő egy kicsit típusa a mai fiataloknak. Kifejezőbb ezt úgy módosítani, hogy egyik típusa. ÖK A TETTEK EMBEREI, akik élnek a lehetőségekkel, még ha azok egy-egy esetben nem rózsával felhintett úton közelíthetők meg, akkor is. Dolgozik, tanul és nem zúgolódik azon, hogy „nem éli az életét”. Érzi — sőt, biztos, tudja is —, hogy egyszer gyümölcse lesz mai munkájának. Több lesz majd a szabad ideje, többet foglalkozhat kedvteléseivel. És azt is tudja, akkor lesz igazán boldog — mert megdolgozott mindazért, amit kapott az élettől. Hegyes Zoltán Az Esemény9 az Emberf aragók és a többiek Borsodi táj IS eres László munkája) A februári mozíelöadáso- kon többségben ismét magyar kisfihnet láthatnak a nézők kísérőműsorként. A mozikba kerül — többek között — Fehér i Tamás munkája, amely Andrea címmel mutatja be Gyarmati Andrea úszóbajnoknőt. Bélái István és Gémes József két közös rajzfilmmel is szerepel. Az egyiknek címe: Esemény, s azt mutatja be, hovy egy világváros repülőterén fényes külsőségek között megérkezik — egy kis fehér galamb, csőrében olaj ággal. A másik film szellemes, groteszk tréfa az emberi kegyetlenségről, a címe: Temetés. A különböző korok udvarépítészetéről ad számot Kol- lányi Ágoston és Vancsa Lajos filmje, az Udvarok, a néphadseregben végzett nevelőmunkát pedig Korompai Márton alkotása, az Emberfaragók mutatja be. Zalai szimfónia címmel Vujicsics Tihamér zenéjére készített a zalai vidékről hangulatos filméi. Kiss Károly, Magyar József pedig azt ábrázolja szelleme sen A per című munkájában, miért is pereskedünk. Érdekes rajzfilm Nepp József legújabb munkája, A yeti dala. Egy kis vidra történetéi, mondja el Hars Mihály rendező a Vízben és szárazon című természetfilmjében. Összefogott az ország cím mel az 1970-es árvízkárok helyreállításáról láthatunk dokumentumfilmet. Végül n Ránt és társai című állatfilm zárja a magyar művek sorát. A külföldi kisfilmek közül kiemelkedik a jugoszláv Ja. maga az?, amely azokról a: emberekről szól, akik életük kockáztatásával másokai mentettek meg. de amikor nekik lenne támogatásra szükségük, csak közönnyel találkoznak. Egy csehszlovák és egy bolgár rajzfilm, cet sporthíradó és egy világhíradó szerepel még a programban. Gondoskodás a vasutasok művelődéséről, környezetkultúrájáról
