Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
1971. Jan. 31., vasárnap ÉSZJ^WftGYAKORSZSG 5 A 21. zárszámadás Sajópiispökin A rendkívül rossz mezőgazdasági év után mindvégig ;ió, bizakodó hangulatban folyt az immár 21. zárszámadás a sajópüspöki egyesített mezőgazdasági termelő- szövetkezetben. A jó hangulatra az adott okot, hogy a tsz tagjai az esős, többnyi- iá napfényt nélkülöző év után is megtalálták számításaikat. A jövedelem egyen - lefces emelkedését a kedvezőtlen időjárás sem gátolta meg, s a megelőző évi, egy munkanapra jutó 81 forint átlagos részesedés helyett most 84 forintot fizettek. Igaz, ehhez a termel őszövet- kezet mintegy 1,1 millió forint tartalékalapját is fel kellett használni. A zárszámadáson több Isz- tag megfogalmazta, hogy a természeti csapásokban bővelkedő esztendő a kispar- cellás magán-gazdálkodók többségét koldusbotra juttatta volna. Minden előzőnél jobban bebizonyosodott tavaly, hogy a nagyobb természeti csapásokon csak a jól szervezett közösség képes úrrá lenni. Az időjárás rossz „tréfáit” bizonyítja például, hogy az új öntözőberendezésük szivattyúját öntözés helyett a lefolyástalan kukoricatáblák „víztelenítésére” kellett használni. A tsz dolgozói sokszor csak szemlélői lehettek, nem részesed az eseményeknek, ennek ellenére nem adták meg magukat., Az ózdi gyár kéményeinek árnyékában gazdálkodó sajópüspöki termelőszövetkezet már korábban egyesült a bánrévei tsz-szel, 1970-ben pedig területükhöz kapcsolódott a sajónémeti határ is. Az egyesített termelőszövetkezet fő üzemága továbbra is a növénytermesztés maradt. Még a tavalyi — növénytermesztők számára különösen kedvezőtlen évben is — ez biztosította bevételűk 80 százalékát. A sajópüspöki tsz vezetői általában óvatosan, nagy biztonsággal terveznek. Ezt bizonyítja, hogy a növénytermesztési eredmények átlaga minden évben 20—25 százalékkal meghaladta a tervezettet. Tavaly azonban alatta maradt. A tavaszi árpa például a tervezett 12 mázsa helyett 4.6 mázsával fizetett holdanként, a zab 10 helyett 4.7 mázsával, az őszi búza és az őszí árpa 15 helyett 13.7 mázsával, a lencse 5 mázsa helyett mindössze 1-gyel, a saláta egyáltalán nem hozott termést. Reményen felül fizetett viszont, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a lucerna. Az időjárás a betakarításra is kevés időt hagyott. A gyár közelsége miatt a tsz- ben többnyire asszonyok dolgoznak, s nem egyszer férfi számára is megerőltető munkát kellett végezni az asz- szonyoknak, hogs’- a termés időben magtárakba kerüljön. Kollektív munka, s erőfeszítés eredménye volt a. mostani jó hangulatú zárszámadás. Ami a sajópüspöki termelőszövetkezet gazdálkodásában különösen figyelemre méltó: a tsz vezetői évek óta kezdeményezők az új agronómiái módszerek alkalmazásában. A korszerű agrotechnika meghonosítása minden esetben meghozta a várt eredményt. Tavaly például a vegyszeresen gyónnirtot.t kukorica- és burgonyatáblák adták a kimagasló termésátlagokat. Ugyancsak eredményes volt a kísérleti legelő- gazdálkodás is, melynek továbbfejlesztésében nagy lehetőségek rejlenek. Ribánszki Pál, a tsz elnöke elmondotta, hogy ebben az évben a kalászosokat, a kukoricát, a burgonyát, a napraforgót és a maghozó répát teljes egészében vegyszeres gyomirtással művelik, s csupán a mák és a káposzta egy része vár majd kézi kapálásra. A termésátlagok javításán kívül az idénymunkáknál jelenleg még szükséges idegen munkaerőt is szeretnék elkerülni. • Ez évben csökkentik a növényfajtákat, viszont holdanként most is 160 kilogramm műtrágya felhasználását térA 700. évfordulóra készülnek Megyénk gyárvárosának, Úzdnak (Ouzd) nevét hivatalos oklevélben először 1272- ben említették meg, s ezt a dátumot tekintik ma a település megalakulása évének. Jövőre. 1972-ben lesz tehát 700 éves az ózdi település, s már a jubileumi évforduló megünneplésére készülnek a gyárvárosban. A tervek szerint az ünnepségsorozat 1972. szeptember 1-én kezdődik, s október 30-ig tart. Programja színes, változatos és főleg tanulságos rendezvényeket ígér a város lakosainak. Az említett időszakban hely- történeti, népművészeti, fotókiállításokat rendeznek, rae- lveken Ózd történetét, fejlődését mutatják be. Az ózdi származású és más művészek ózdi vonatkozású alkotásaiból Ózd a képzőművészetben címmel rendeznek tárlatot. A tervekben szerepel ezenkívül ózdi származású művészek, tudósok, politikusok, a társadalmi és a tudományos élet kiemelkedő személyiségeinek találkozója is. Az 1945 után várossá nyilvánított települések vezetőinek részvételével városfejlesztési konferenciát tartanak, és sor kerül több tudományos értekezlet megrendezésére is. A különböző kulturális és sportrendezvényeken kívül termékbemutatók és vendéglátóipari rendezvények színesítik majd a programot. Az ünnepségsorozat legjelentősebb eseménye október 10-én lesz; az ünnepi tanácsülés. melyen felavatják a város címerét, majd sor kerül díszpolgáravatásra is. Ez a nap nagyszabású díszelőadással zárul. 99 Kimosták99 a S&invát Az elmúlt napok olvadása többszörösére duzzasztotta a Szinva patakot. Ez a kisebb árhullám nem okozott kárt, sőt, hasznot hajtott, mert alaposan megtisztította, szinte „kimosta” a Miskolcot átszelő patak tisztának nem nevezhető medrét. Az erős sodrású áradat a patak medrébe hányt szemét, különböző hulladék tíz és tíz tonnáit szállította el. A legközelebbi árhullámnak, sajnos, ismét lesz mit elszállítania. vezik. Gyomirtószerekre és műtrágyára 1,2 millió forintot költenek. A kapálandó területek csökkentésén kívül más módon is igyekeznek a fárasztó, nehéz fizikai munkát megkönnyíteni. A tervek szerint félmillió forintért munkagépeiket vásárolnak, s ez évben teljesen gépesítik a kukorica betakarítását. A sajópüspöki termelőszövetkezet tervei között szerepel még egy sertéshizlalda létesítése, a putnoki tsz-szel közös beruházással. Kulturális és szociális terveik között az öregekkel való törődés fokozása, tanulmányi kirándulások, a nőbizottságok megalakításával pedig a nők érdekvédelmének erősítése szerepelnek. Ha a szép terveket az időjárás is segíti, jövőre feltétlenül több jut a „borítékba”. T. I. Á széntermelés és a munkás járatok A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén Váczi László, a Borsodi Szénbányák pártbizottságának titkára 1— többek között —. szóvá tette a nehézkes munkásszállítást, Csizy Béla vájár pedig levélben jelezte a királdi bányászok ilyen gondjait. Általános kép A gondok, az okok megismerése céljából több vállalatnál érdeklődtünk. Nemeth Zoltán; a Lenin Kohászati Művek munkásellátási osztályának helyettes vezetője ezt mondja: — Az időjárástól függetlenül — s most, léién sűrűbben —, elő-előfordul, hogy egyes autóbuszok késve érkeznek be. Műszak után az emberek várnak, s nem jön az autóbusz. Jelentősebb kiesésről, amely zavarólag halott volna a gvár termelésére, nem tudunk. — Nálunk elég sűrűn előfordulnak járatkimaradások — közli Kékedi Gyula, a? ÉMV munkásellátási osztályának vezetője. — Ma reggel is 5 óra 50-kor kellett volna az egyik járműnek kiállnia a lakótelephez. A telep és a gyár között két fordulót kellett volna megtennie. Elmaradt. Az elmúlt héten két esetben fordult elő. Az emberek vagy vártak, vagy gyalog jöttek az üzembe. Korábban ezt nem tapasztaltuk. De nézzék meg az utat, s mindent megértenek. Jeges, gödrös, alig lehet rajta közlekedni. Itányászgondok A munkásszállításban — mint Váczi László elmondja — szénbányászatban van a legnagyobb feszültség. Roppant nagy a szón iránti igény. Kilencezer embert szállítunk a bányákhoz és haza. Ha a járatok csali egy órát késnek, már igen nagy a veszteség. A késés befolyásolja az egész bánya munkáját. És van, amikor visszafelé két órát is várnak az autóbuszra. Nem kielégítő a kocsik fűtése sem. — „Mi, bányászok — írja Csizy Béla királdi vájár — a párt, a kormány kérésének igyekszünk eleget tenni a Hőkandallók sorozatban 7000 darabbal több háztartási fűtőkészüléket adott át a tervezettnél a hazai kereskedelemnek a Pápai Elckthermax a múlt év végéig. Az üzem — amely nemrég ünnepelte 50 éves jubileumát — évente mintegy 32 ezer kü- lünféle típusú elektromos hökészüléket gyárt, javarészt exportra. Képünkön: Sorozatban készülnek az elektromos hőkandallók az üzemben Gyorsszolgálat Tízszázalékos Icjlesztés — A nagyobb önállóság adott nekünk egy kis lélegzetet. Korábban voltak, akik szükséges rossznak tekintették a szövetkezeteket, örömmel hallottuk, olvastuk a párt X. kongresszusának állásfoglalását, amely szerint az ipari szövetkezeteket az állami vállalatokkal egyenrangúnak tekintik. A mi köszönetünk ezért a jobb munka lesz. Nagy Pál, a Miskolci Villamosipari Szövetkezet elnöke mondotta ezt. Szavait az elmúlt évi eredményekkel, s az idei elképzelésekkel „támasztja” alá. Hét és fél százalékkal több A kollektíva ez év augusztus elsején köszöntheti létrejöttének 20. évfordulóját. Ti- zenkét-tizenhárom ember lépett először a szövetkezés útjára, s ebből fejlődött ki a villamosipari szövetkezet. — Ma százhuszonötén vagyunk — hangzik. — Huszonhat ipari tanuló igyekszik elsajátítani a különféle szakmákat. Negyven százaléka ebben az évben szabadul. A harmadik éveseket az év második felében — ha az iskola is beleegyezik — teljesítményre „állítjuk át”. A tanulók létszáma is mutatja, hogy a szövetkezet gondoskodik az utánpótlásról. A dolgozók nagy része fiatal, jó szakember, szeret, és tud is dolgozni. Munkájukat jellemzi, hogy tavaly 7 és fél százalékkal végeztek több munkát az előző évinél. Valamennyi között legjobban dolgozott a villanyszerelő részleg. Munkaterületük, ha a szükség úgy kívánja, kiterjed az egész megyére, szerelnek villanyt a kislakásokba, társasházakba. A MIK megbízásából nagy munkát végeznek az érintésvédelemben, a nullázásban. Jelentős fejlődés mutatkozik a motortekercselő részlegben. Korábban például ilyenkor „uborkaszezon” volt, most bőven el vannak látva munkával, feladatokkal, A motorjavító részlegben most is van munka, de a szezonban 30—40 motor kell havonta megjavítaniuk. Nagy fejlődés a lakossági munkában Az igény valamennyi részleg munkája iránt jelentősen nő. Ennek alapján 1971-ben mintegy 10 százalékos fejlesztést akarnak elérni. Az elmúlt évben a többtermelés 70 százalékát a termelékenységgel biztosították, ez évben az arányt 8Ö százalékra növelik. Valamennyi szakágban a lakossági munkát fejlesztik. A villanyszerelő részlegnél ez év márciusában megvalósítják a gyorsjavító szolgála. tot. Üj gépkocsit vásárolnak, és a gyorsjavító emberei ezen hamar a helyszínre érkezhetnek ki. — Az a célunk — mondja az elnök —, hogy a lakossági bejelentés után 4 órán belül már a helyszínen legyenek a javítók. Kezdetben egy szerelő bár dolgozik, az igény alapján a létszámot tovább növeljük. A gépjárművet hangszóróval szereljük fel, amelynek segítségével a szerelők közük az adott helység lakóival; itt vannak, s az adott villamossági hibát külön bejelentés nélkül is megszüntetik. í j szolgáltatás Korábban már írtunk egy új szolgáltatásról: a szögbe- lövésről. A szövetkezet két szögbelövő pisztolyt szerzett be, amelynek segítségével gyorsan meg tudják oldani a függönytartók, csillárok stb. biztos rögzítését. Ez ren. geteg munkától, kínlódástól menti meg az embereket. széntermelésben... De a hazaszállítás ... Ma a hat gépkocsiból 3 volt üzemképes. Most, amikor e levelet írom, a legmesszebb lakó nagyvis- nyói munkások még a királdi üzemben várják, mi lesz. Én gyalog jöttem haza Botára, mert ez csak három kilométer ...” líözonr Élsó utunk Lyukóbányára vezet. Kocsink csak néhány métert tud bemászni a Testvériség utcába. Megkínlódunk a visszatolatással. Ízelítő abból, amit a bányászok sokszor tesznek. Miskolc belvárosában, január 26-ig nem gondoskodtak az utak tisztításáról! Derékig érő gödrök, hatalmas jégdombok. Hogyan tudnak itt közlekedni?! A munkásjáratok útját követve, a hegyen át megyünk Sajőszentpéterre. Végig az úton, a településeken, de különösen Parasznya és Varbó között gödör gödör után, jégdomb jégdomb után. Nem jobb a helyzet Alberltclep es Ormosbánya között sem. A gépkocsik legfeljebb 5—10 kilométeres sebességgel haladhatnak. A közöny, a nemtörődömség kihatásaként akadozik a közlekedés, rosszak az utak. A bányászok, s más foglalkozású utasok sokat tudnának beszélni róla, hányszor kellett kemény műszak után tologatni az autóbuszt. Mi ennek feljegyeztük az ellenpólusát is. Bánhorvátiból nem érkezett be az autóbusz. Az üzemegységből kimentek megnézni, mi van vele. A megállóban sok embei; türelmetlenkedett. Tőlük néhány méterre a gépkocsivezető es a kalauz kínlódott a kocsi indításával. Az utasok csak nézték, néztél:. Senki nem segített. A nagv gondok Az ormosi, az edelényi bányászok külön-külön úgy vélik, ők kapják a legrosszabb autóbuszokat. A kép mást mutat. Január 26-án 155 autóbuszból 27 volt üzem- képtelen a kazincbarcikai üzemegységben. És ebből legtöbb — 14 Kazincbarcikáról „cselt ki”. így a kazincbarcikaiak hiszik azt, csak náluk vannak beteges autóbuszok. Milyen is a vállalati kép? Sajnos, elég nyugtalanító Január 27-én például minden hatodik autóbusz üzemképtelen volt ilyen, vagy olyan ok miatt. Á teherkocsik 80—85 százaléka új jármű. Az autóbuszokban csaknem fordított a helyzet, 70 százaléka 5—10 éves, sok a kiskocsi, rossz konstrukciós fűtőberendezéssel. A 91 üzemképtelen kocsi közül 12 karambolos. Nehéz valójában eldönteni, hogy a rossz utal';, vagy a gépkocsivezető felelőtlenségében, vagy éppen fáradtsága következtében lett-e azzá. Gyakran humorosan hangzik a szomszédos megyéket járóktól, hogy az autó és az utasok tábla nélkül is megérzik^ ha Borsodba érkeznek. A Volánosok — különösen a gépkocsi vezetők — egy ok miatt félnek a tavasztól. A fagy, a hó, a víz megtette, vagy megteszi a magáét, s a kátyúk tömege indít támadást az alváz, a- kereke!:, a rugók eüen. A borsodi utak nagy^ forgalmához jó utakra, s építésben a kézi eszközök helyett építő gépláncokra lenne szükség. A gond egészen közeli. Az eddigi információ szerint még elegendő követ sem ígérnek az utal: javítására. Érdekessége az, hogy a kőbányák itt vannak Borsodban, s néha több jut belőle olyan szomszéd megyei utak ra, amelyek jobbak, mint a miénk. Csorba Barnaba« A közösség ere je a lausipaii Ktsz-ben
