Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

Péntek, 1971. Január 1.

Ne csak őt helyen legyen közös fenntartás!

A mm nappal nemcsak új esztendő, hanem új ötéves tervidőszak kezdődik, ezzel együtt közművelődési munkánk nagyobb terjedelmű szaltasza is. Ennek a következő fél évtizednek tudatformáló, gondolkodäsalaki tó munkájához mind az 1970 nyarán tartott országos népművelési konferencia állás- foglalásai, illetve ajánlásai, mind pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának közművelődési vonatkozású határozatai igen sok segítséget, iránymutatást adnak. Ezek között az irány- mutatások között található a különböző közülietekre háramló kötelezett ség a környékükön élő népesség művelődési igényeinek jobb kielégítésére, illetve annak hatékonyabb, anyagiakban is megnyilvánuló segítésére.

A köamúvelödesi munka es a közművelődési irrtézmé- . nyék támogatásának igen jói beszélt módja az úgynevezett közös fenntartás, arra azt jelenti, hogy egy adott terület közművelődési intézményhálózatát tanácsi, szakszervezete és egyéb szervek összefogva, az anyagiak közös bizto- sétásárxtl tartják fem.v., és tér- raásaetesea, közösen vesznek neszt a űszunfca isánytósábaai, «egcaäosrtassäbar! se. A raő- veSSdés! intézinényefc iközös fenirtartasBra öt eszbendöve? ezeüött már biztosított lehetőséget az akkor megjelent 4lttS65. számú művelődésügyi mwrésztepi rendelet, s minta ISépateK*e9ésí Intézet és más sernek rendezésében néhány hete Ózdon megtartott ar- szBgos tanácskozáson kitűnt, szerte a legktdöiíbözobb megyékben élnek is ezzel a lehetőséggel, sokfélé működnek közös fenntartású imrve- tödési házak, központok, klubok, ikönywtárak, egyebek.

Borsod megyében jelenleg öt ilyen közös fenntartású intézményt tarthatnak számon : Özdon, Lerui^vá.ros ban, Kazincbarcikán, Sajóbábony- ban, végül Miskolcon a megyei művelődési központot, A megye nagyságához, a. művelődési intézményhálózat egészéhez képest kevés ez az öt közös fenntartású intézmény. Igaz, vannak még más intézmények is. amelyeknek fenntartásába „bele- segít” más szerv, mint példái: I w mezönagymihályi művelődési ház, ez azonban nem a közös fenntartású intézményekről szóló rendelet'követelményeinek megfelelő fonnia. Ha áttekintjük a megyét, rögtön szembetűnik, hogy az említett öt intézmény az iparvidéken található. es a. közös fenntartáson belül valamennyinek a szakszervezet, n működtetője. Nagyjából indokolt is, hiszen az egyesítéseknél az a törekvés. hogy az a szerv irányítson. illetve működtessen, amelynek közművelődési egységei az adott területen jobban meggyökerezlek, erősebbek, nagyobb hatásfokúnk. Természetes hát. hogy Özdon a vasasszakszervezet működtesse a közművelődés i intézni ényhálózatot, mivel az volt a régebbi, az volt az erősebb, a jobban ki fejlesztett. Lenin városban szintúgy indokolt, hiszen ott valósággal szakszervezeti megalapozottságú e tevékenység. Sajóbábonyban

ugyancsak az üzem, illetve a szakszervezet jelenléte a domináns tényező. Kazincbarcikán még nagyon rövid a közös fenntartású művelődési központ múltja, mindösz- ;ze egy esztendő, itt viszont a könyvtár kívül marad a közös irányításon, mert míg művelődési ház és klubháló- ' zat tekintetében a szakszer - v'/'/' ' eevségei voltak erősebbek, az itteni városi

könyvtár országos hi.ru tevékenységénél, jól kiépített szervezettségénél, sokirányú munkásságánál f ogva, szintén nagy hatóerejü, önálló egységet képezett, ezért is nemi lőhetett a művelődési központ egyik tevékenységi ágazatának felfogni, és besorolni a közös irányításba. Miskolcon a megyei művelődési központnál közös megegyezéssel a szakszervezet a működtető.

Nincs azonban közős fenntartású művelődési intézmény például Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Sajöszentpéteren, Mezőkövesden, Edelenyben, hogy csak a legnagyobb helységeket említsük:, ahol ..feltétlenül szükséges lenne az erők jobb összefogásával közös fenntartású intézményeket létrehozni. Például. Mezőkövesden, ahol négy, igen jól működő mezőgazdasági termelőszövetkezet, több ezres létszámot tömörítő ÁFÉSZ, többfajta es vagy létszámú ipart termelőszövetkezet működik, részben már megvan</- nak a közös fenntartás csírái, hiszen a járási művelődés! központ — amely egyben községi művelődési ház is — fenntartásához az említett szervek 'közűi! több hozzájárul a tanácson kívül, de a szervezett Iközös fenntartás hiiamyzák. Holott e 20000 lakosú hely művelődési központra szinte kínálkozik a közös fenntartás megvalosá- tásáta, csak éppen a nagyközség- említett szervei, vezetődnek és vezető testületéinek jobb összefogását kellene írnegvafoiátaMi, és talán itt ímegseaMeibetoe a megye eted tanácsi, vagy termelő- szövet kezeli működtetésű közművelődési intézményhálózata. Hasonlóképpen a már említett más helységekben is követhető lenne ez az út, és olyan településeken is, amelyeket eddig nem említettünk.

A szakszervezeti fenntartást, illetve a szakszervezeti támogatást sokfelé valami gazdag nagybácsi, vagy ,,dollárpapa” formájában értelmezik. Igaz, a szakszervezeteknek is feladatuk csakúgy, mint a vállalatoknak, szövetkezeteknek, hogy a művelődési intézmények fenntartását támogassák, de nem lenne elképzelhetetlen, hogy egyes helyeken a tanácsi szervek kezdeményezésére, és a tanácsi hozzájárulás fokozottabb részvételével további közös fenntartású köz- művelődési intézmények szülessenek. amelyeknek működtetője adott esetben a helyi tanács is lehetne.

A pártkongresszus), határozatokban és az országos népművelési konferencia ajánlásaiban megfogalmazott támogatási kötelezettség sokoldalúan értelmezendő, és

a közös fenntartású intézmények hálózatának növelésével is realizálható. 1971-ben .az új ötéves tervben Borsodban is mód nyílik rá, hogy ne csak öt művelődési központban, illetve házban valósuljon meg az a lehetőség, amelyre a törvényes keretet már 1965-ben biztosította a kormányzat.

Benedek Miklós

Aczél György: Eszménk erejével

A kötet Aczél György kulturális életünk problé máiról szóló előadásainak, interjúinak válogatása. Ezek a megnyilatkozások funkciójukat tekintve elemzések, műfajuk szerint tanulmányok, hatásukat vizsgálva élmények. Mégpedi g f rissek: k u 11 u - ralis életünk elmúlt élekben felmerült problémái - val, a változó valóság mindennél aktuálisabb gondolataival és Lényeivel szembesítenek ma is. Nem kronologikusan, hanem a kialakult problémák, folyamatok, viták összetettségének szintjén, olyan, szintézisben, ahol az ősz szefüggések világossá, a konzekvenciák elkerülhetetlenekké válnak. Ilyen értelemben Aczél György könyve felöleli kulturális életünk minden lényeges, megoldott vagy vitatott kérdését.

Mi teszj könyvet vonzó olvasmánnyá, a témák sokszor rapszodikus val tozásai ban is folyamatosan érdekessé, izgalmas stúdiummá? A választ könnyű megadni. mindenekelőtt a szerző fáradhatatlan erőfeszítése és hívatottsága, hogy hatékony marxista elemzést

adjon alakuló szocialista kultúránk jelenségeiről. Ahogy másokra vonatkozóan egyik előadásában konkrétan is megfogalmazza: „A közvélemény azokra figyel., akik a valóságos kérdésekről beszélnek, akik elvszerüen kezelik a. lényegesnek vélt problémákat, akiknek szellemi, rangjai az adja meg, hogy alkotóan képesek megfogalmazni, marxista álláspontjukat”.

A megállapításban természetesen a leglényegesebb az, hogy Aczél maga is alkotóan alakítja, ki marxista álláspontját az általa felvetett megoldásra, vagy megvitatásra, ereit kérdésekben. Ez a tény alapvető, gyakorlattá válása pedig azért oly termékenyítő, mert nem a múlt, hanem napjaink művészi és tudományos produktumaira, a kiadást, a népművelést, az ismeretterjesztést érintő kérdésekre alkalmazza.

ffippen eaert szükséges a kötet. írásainak néhány általános, Aczél György szemléletét meghatározó vonását kiemelni. Annál is inkább, mert ezek a tételek ma, már kultúra lm életünk gyakorlattá

vált alapelvei. Így mindenekelőtt az a tétel, amelyet nemcsak kimond, hanem következtetéseiben hitelesít is — hogy a po- Utika és a kultúra között igen szoros, de nem mechanikus az összefüggés. A kötet konkrét példái igazolják, hogy a szerző a művészi érték és humánum értője, tisztelője. Gondolatmenetében nem a napi politika téziseitől jut el az értékítélethez, hanem az alkotói tendencia és eredetiség bázisát, elvszerűségét kutatva mutatja fel, hogy számunkra mit jelent, mit ér a mű. E módszeréből következik a köteten is végigvonuló minden kultúrpolitikus számára nélkülözhetetlen emberi alapállás: a tehetség védelme. S minthogy a tehetség önmagában még nem eredmény, nem gondolati, vagy művészi • önmegvalósulás, csak alkotói lehetőség, a szerző tisztában van a lehetőség veszélyeivel eí> buktatóival. Fenntartja számukra — és ezzel önmaga számára is — a te- \ edés .jogát. Saját szavaival: „Nem abból kell tehát kiindulnunk, hogy nincsenek hibák, s hogy minden tekintetben, megoldottuk feladatainkat, hanem abból, hogy eddigi eredményeink, objektiv és szubjektív adottságaink kellő alapot biztosíthatnak a. meglevő problémák megoldásához”.

E tételekből alakul ki az Eszménk erejével című kötetet átható elvi-ideológiai pozíció, e sajátos vonásokkal jellemezhető területen, a kultúrpolitika frontján. A dogmatizmus és revi.zioiiizmus zátonyai között kalauzolja az olvasót, a tudomány és művészet marxista elemzésénél-, értékelésének nyugtalan, vizein. Avatott es gyakorlott érzékkel alkalmazza egész politikánk kétfrontos gyakorlatát, kulturális életünk jelenségeire, nem fosztva meg magát stílusának es gondolatmenetének egyéru izeitől. Ily módon, aI változó és alakuló valóisag reményeiben, sikereiben es kudarcaiban segít rendezni gondolatainkat, összegezésének kísérleteiben a múlt és a jelen tapasztalatai alapjan megrajzolja azt a politikai erőteret, amelyben további feladataink és tennivalóink kibontakoznak.

Kerekes Imre

Az új esztendő ekő premierje

Vasárnap, január 3-án este tartja az 1971-es év első premierjét a Miskolci Nemzeti Színház. Ez alkalommal politikai kabaréműsort mutatnak be. Nyugalom, a. helyzet változatlan! címmel. Ez a műsor, mint a. két évvel ezelőtt igen nagy sikerrel be mutatott Urak és elvtársak is, a budapesti Vidám Színpad sátetműsora, Róna Tibor, Litványi Károly, és Romkányi József szatirikus írásainak gyűjteménye, Vilmáim Ottó zenéjével. Ezt a műsort a színház együttese korábban már bemutatta Egerben, most megkezdi a kabaré miskolci — .szeretnénk hinni: sikeres — sorozatát.

A Nyugalom, a helyzet változatlan! előadását Hegedűs László rendezte, ugyancsak ó tervezte Jarmay Györggyel együtt a díszleteket. A jelmezek Horváth Katalin munkád. Az együttes zenei vezetője Herédy Éva, egyben 6 az előadást hfeéro kisegyüttes vezetője is.

A kétrészes politikai kabarét Fehér Tibor konferan sza vezeti be, majd képei, kapunk sokféle „helyzeted!. ’ Természetesen, a szatíra görbe tükrében látjuk napjaink sok-sok fonákságát. Az egyes jelenetekben a már említett Fehér Tiboron kívül Máthc Éva, Máthc. Eta, Kautzky Ervin, Kulcsár Imre. Somló Isl- , van, Oariday Róbert, Csiszár Nándor. Pákozdy János. Makay Sándor, Varga Gyula, Nádassy Anna, Bősze Péter, Mátra,y Márta, Molnár A rína alakításával találkozunk.

Zelk Zoltán

Ragyog a tél

Elüli m ár. § na itt a. tél,

A sunyi és kegyetlen,

Mily lopva szállta meg a der ezt az ártatlan kertet!

.tön az egyszínű kuszaság és elnyelik a vermek a zizegésí, a csobogást, a zúgó, tarka csendet.

Ragyog a tél is, tudom en, villog, mint kés a kézben, csikorgó sörét lesz a ho kivert kutyák szivében.

1 öltépi az özek hasát a zúzmara szilánkja s a dermedt, absztrakt ég ala<< fáradhatatlan madarak szállnak a messzi nyárba.

Fehér falak fényénél

]- tt nem a Nap, a fal világol. Rideg, bor- zolatlan fehérseggel fogad és taszít mindent és mindenkit. Oldalamra fordulva fekszem és megpróbálok keresztrejtvényt fejteni, az orvos: mondta, hogy jól. tesz. Nem tudom. Azt sem tudom, ki az olasz köztársasági elnök. Hét betű. Vártuk a vizitet, itt vannak.

— Hogy aludt? Nem fáj a feje? A háta? A gerince? Nem izzad nagyon?

Koncentrálok, és lassan válaszolók. Szinte tapintom, hogyan gurulnak széjjel szavaim a kórte- ’•em kövezetén. Nem veszi Tel senkii.

— Tüneti kezelés, gyógyszer ugyanúgy . ..

Süveges elvtárs felesége ma újra jön. Minden délután eljön vonattal Záhonyból. Az én feleségem miért nem jön? Záhony 140, Szoboszló 20 kilométer. Nem tudom. Arat«

tisztség, négy betű. Nem tudom.

Ebéd. Borsoleves, pap- ríkáskrumpld, uborkasalé- t.a. Ismerőseim. Mindet megeszem. Csendes pihenő kettőtől négyig. „Menni, menni befele!” Nincs cigi, nincs séta, nincs várakozás, hátha mégis er re jön valami ismerős. Parancsszóra pihenünk, azok is pihennék, akiket senki sem tanított pihenni. Laci bácsi is pihen, pedig ő a munka mellett képes-levelezőlap múzeumot csinált Szerencsen, s mielőtt végképp kiborult volna, egy hónap alatt félmillió lapot nézett ál pgv kiállításhoz.

Mgy óra van, kimegyek cs megnézem a hangyáimul. Három nap alatt nini tapostak a tölgyfa aluli a mohában. Valahová költöznek. Vajon megettük már azt a nagy. piros szárnyú bogarat amelyik délelőtt közülük akart; egyet elrabolni?

A bogárból nincs sem

mi, reggelre a krumlibo- gárból sem lesz. Addig fogták, amíg én aludtam. Ezek. iközött mindenki tudja, mit kell csinálni. Nem lehetne beiratkozni Han gyaorsaágba?

Vérnyomás 110, székletem. volt, hőmérséklet 36,8. Kimegyek a folyosóra fejtem tovább a rejtvényt. Az asztal teteje be van fonva egy faágaiból liasí- tott valamivel. A fa neve nem jut eszembe. Csak azt tudom, hogy ilyen van Gyulán, a presszó mellett, a vízparton, meg Tárná- zsadányban, az artézi kút- nál, a ligetben. A neve nem jut eszembe. Gyulán két éve, Tarnazsadányban ta/valy jártam utoljára.

.Tön Feri, vállán fényképezőgép. Ez is ide kerül egyszer, gépestől együtt. De azpk a vernek fotók! „Telefonon keresletek h szerkesztőségben, egy férfihang mondta, hogy ne is keressünk többet, nem dolgozol ott.”

Honnan tudja az a fér- Ei'hang? Igen, ón sem lehetek biztos most semmiben, nem tudhatom, betegségem előtt annak a férfiba ngnak mondlam-c. hogy ekkor, vagy akkor elmegyek a cégtől. Egy embernek mondtam, az most a Riviérán van, a hang nem az övé volt.

Mindig szerettem, ha má sok foglalkoznak a dolgaimmal. így kapok rá lehetősegei', hogy bejöjjek ide.

Vacsora, majd hívnak a kezelőbe. Százhetvenbe t centiméter magasság, hetvenegy kiló hetven deka súly. Összekaparom maradék humoromat: „kevés, pedig még a cigaretta i;, a kezemben van”.

V

issza az asztalhoz. Hallgatok. Hallgatom a ta!a j kémikus kutató fogságban irt verseit. Meniorite mondja. Ha ó tudja a huszonöt éve írt saját versét, én miért nem tudom, ki az olasz köztársasági elnök? Megjön az éjszakás nővér. Megismerem, valaha tanítottam Szoboszlón. Fürdőm ... Hogyan hív jak? Anna! Ez biztos. Au na. így ni, még egyszer beszappanozni! Van a. nevében egy „ez”! Ez is biztos! Leülni, még egy kis meleget, bélé. Milyen Anna ez a gyerek? Mo •som a zoknim. Megvan ’ Debreczeni. Debreczeni Anna. Megyek kifelé, mái mosolygok í.s. Itt az asz tál. Fűz!!! Ügy hívjál; azokat a fákat. Kettő mái eszembe jutott. De. hogy hívják az olasz köztársa sági elnököl. Hét betű.

Hegyes Zoli-.’-:.!0S!SSM