Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

1971. jortuér 5., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 I ilágjáró hírességünk A tokaji Egy sárguló újság hasáb­jain melankolikus hangulatú riportot olvastam a minap Hegyaljáról. Pontosabban a hegyaljai aszúszüretről. A Budapesti Hírlap 1928. de­remben 2-i számában olvas­ható írás címe: — Aszúszü- ret a Hegyalján, milliárdos koldusok között — csak sej­teti azt a közgazdasági prob­lémái, amely fölött az egy­kori riporter kesergett, s amelyet írása befejező ré­szében konkrétan is megfo­galmazott. Valamikor világot Járt ez " bor, s a királyi asztalok dédelgetett kedvence volt, ma pedig olyan, mint egy kitett gyermek, mert nincs piaca és nem keresik.. . hor­dókban fekszik a borok vi­lághírű királya a tokaji, és '’árja. a feltámadást, azt a . időt, amikor újra megindul Tarral, Mád. Tállya nektár­ja ki a. világ piacára.'' Régi gontl — Tulajdonkeppen nincs aj a nap alatt — mondja Kapus Pál, a Tokaj-hegyal­jai Állami Gazdasági Bor- kombinát vezérigazgatója amikor elé teszem a töbo mint négyévtizedes írást Könyvszekrényéhez lep, es kiemel onnan néhány kötet nyi, még régebbi dokumen­tumot. Elém teszi azokat, és az imént elkezdett gondolat­sort így folytatja: — Tessék, lapozzunk bele bármelyikbe Ezek: szerzői, is a. magyar bo­rok értékesítési nehézségei miatt siránkoznak, es azon meditálnak, miként lehetne elhárítani, a szőlőművelés válságát. Találomra felnyitom az tgyik, 1904-ben kiadott köz- gazdasági tanulmányt. így kezdődik: „Adtai uram áldást, de nincs köszönet benne! — így sóhajt fel a magyar sző­lőtermelő, ki végre megérte hosszú evek munkája es küzdelme gyümölcsét a re­konstruált szőlők hozamai, de a jo értékesítés lehetősége pl van zárva előle. Elsőren­dű, életfontosságú kérdés ez országra nézve, hogy mi­képp fogunk évről évre nö­vekvő bortermésünknek pia­cot találni... A magyar bor nak, amely külföldön... a --Tokaj" gyűjtőszóban találja kifejezését, újra meg kell hódítani az egykor már bírt Piacot: de tért kell szerezni számára oly országokban is, "hol eddig alig kísértették meg terjesztését.’’ A z NSZK-tói az USA -ig — Az egykori sirámók óta sok viz lefolyt a Tiszán, és ■''ok minden megváltozott a magyar bortermelés és -ér­tékesítés területén. Hegyal- .lan is — mondja a borkőm­éi nát vezérigazgatója, és öss­zehasonlító adatokat említ: — 1882-ben a 16 milliós lélekszámú Magyarországon ■' millió 700 ezer hektoliter h°rt termeltek. Ez a század- fordulón — a csaknem 20 milliós Magyarországon — lecsökkent 1,2—2,4 millió hektoliterre. A magyar bor­export ekkoriban 700—900 ezer hektoliter körül moz- 9ott. Ma a „kis" Magyaror- ■tzagon jó termés cselén 5,5 ’ 6 millió hektoliter bort termelünk, és — ismereteim szerir — évente körülbelül millió hektolitert expor­tálunk, szinte a világ min­den Iájára. Ebből körülbelül jO—gp ezer hektoliter toka)- hegyaljait. — Hol talál ma piacot a 11 egy a Íjai bor? Jelentős része a. szocia­lista országokban, elsősorban 0 Szovjetunióban, Lengyel- országban, az NDK-ban és Csehszlovákiában, de jclen- l°s léteiben vásárolnák az NSZK-ban, Angliában, Dá­niában, Hollandiában, Svéd- °rs:-r-ban, kisebb mennyisé­get az Egyesüli Államokban, i Kanadaban, sót. még a bo­rairól híres Franciaország­ban is. A tőkés országokkal lebo­nyolított exportról azonban ludni kell, hogy itt eleve hátrányos megkülönböztetés ben van részünk. Jellemző azonban, hogy tokaj-hegy- aljai bor áttöri meg a Közös Piac országainak diszkrimi­nációját is. királyok hóra? A tokaji bort a régi írások és a szájhagyomány is a „ki­rályok bora”, s a „borok ki- rálya"-ként emlegetik. Talá- lóak-e ezek a jelzők? — Ma alighanem egyre kevesebb király asztalán gyöngyözik a tokaji nektár A termés döntő többsége év­ről évre a belső piacra ke­rül; a kivitel jelentős része a szocialista országokba. Úgy is mondhatjuk tehát, hogy a l olzaj-hegyaljai elsősorban a dolgozók bora.. . A tőkés ex­port bizonyára a tehetősebb rétegek asztalán csordogál, mint ma is világhírű külön­legesség, azonban — az is­meri kereskedelmi bojkott miatt számukra is nehezeb­ben hozzáférhető itóka. Előfordul persze királyi asz­talokon is. Pár éve például II. Erzsébet angol királynő különrepülögépet küldött ha­zánkba tokaji aszúeszeneiá - éri. — Mennyire vagyunk ver­senyképesek a világpiacon ? — Ma meglehetősen elsza­porodtak a. csinált, mester­ségesen Ízesített borok, az igazi borfogyasztok azonban mindig visszatérnek az ere­deti, úgynevezett vaiurborok- hoz. A mi előnyünk az. hogy a különböző divatos borok addig mennek, aniig meg nem kóstolják. A tokaji vi­szont akkor megy, ha meg­kóstolják. .. És megy is — méghozzá .io áron. A tokaj-hegyaljai bor a magyai- borexportnak jelenleg mintegy 3 százalé­kát adja, a belőle befolyó valutabevótelnék viszont kö­rülbelül 20 százalékát jelen­ti. Érdemes. Az utóbbi másfél évtized alatt sokat fejlődött Tokaj- hegyalján a szőlőművelés, valamint a vele elsősorban foglalkozó állami gazdaság is Kormányzatunk jelentős ősz- szeget fordított a Hegyalja rekonstrukciójára. — Igen. Korábban 14 ezer, jelenleg 12 ezer katasztrális holdon termeljük a tokaji bor alapanyagát, a szőlőt. Az új, korszerű telepítések je­lentős része már termőre I fordult, s a rekonstrukcióm 1 fordított nagy összegek foko- j satosan megtérülnek. Meg- , gyöződésem, hogy érdemes volt és érdemes áldozni er- : re. Tapasztalataink szerint a j hegyaljai bor termelésére | nemigen fizetnek rá a tér- '■ melöszövet, kezetek, a szal;- szövetkezetek, s a ..hagyomá­nyosan” dolgozó kistermelők sem, akiknek termésük nagy részéi szintén az állam vá­sárolja fel és értékesíti. Meg­ítélésem szerint azonban a jövő — különösen a. nem­zetközi piacokon — a kor­szerű nagyüzemi gazdálkodá­sé. amely a jelenleginél ki­sebb területen — 5—6 ezer holdon — is képes jobb gaz­dasági hatékonyságra. A kor­szerűbb es hatékonyabb szőlőművelést és értékesítést szolgálják azok a szervezeti változtatások is, amelyek a korábbi kél. gazdaságból egyet., most pedig ebből a nagygazdaságból borkombi­nátot hoztak létre — mond­ja a vezérigazgató. * A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát fel­adatairól egyébként ma, ja­nuár 5-én sajtótájékoztatót tartanak a kombinát, székhe­lyén, Sátoraljaújhelyen. Cscpányi La jos Rét új létesítmény Mint a Magyar Beruházás; Bankban elmondották, az ál­latni nagyberuházásokra szánt összegeket az eddiginél kon­centráltabban, hatékonyab­ban akarják felhasználni, ezért 1971-ben kevesebb új állami beruházás indul, mint amennyi befejeződik. Mint­egy 20 állami nagyberuházás befejezésével lehet számolni, s hetet kezdenek meg. A hét új létesítmény összes beru­házási költsége több mint hatmilliárd forint, s ennek több mint fele, mintegy 3,5 milliárd a Hejőcsabai Ce­mentgyárra jut. A hejőcsabai nagyberuhá­zás felvonulási előkészületeit már megkezdte a 31-es Épí­tőipari es Borsod megyei Mélyépítő Vállalat, s kitava­szodáskor fognak hozzá az építési munkákhoz. Ez lesz az ország legnagyobb és leg­korszerűbb cementgyára, amely évente 1,(1 millió Ion­ná, vagyis másfélszer anny-i cementet ad majd az ország­nak. mint a most épülő óri­ás, a Beremendi Cementgyár. A tervek szerint 1974 vé­gén kerül sor a próbagyár­tásra, s a negyedik ötéves terv utolsó évében az üzem­szerű termelésre. Üzembehe­lyezésével több évre mente­síti az országot a cement importjától. A kormány jelentős össze­gű állami beruházással se­gíti az ország északkeleti ré­szein a húsellátás javítását. Miskolcon 360 millió forintos költséggel az idén megkezdik s 1973-ban befejezik a Bor­sodi Húskombinát építését, amely évente 2500 vagon húst dolgoz fel, s a tőkehúson kí­vül 1120 vagon hentesárut is a vasáriok rendelkezésére bo­csát. Az. új gyár létrehozásá­val a közeli elavult húsüze­meket megszüntethetik, a környéket így is bőségesen el tudjak majd látni húsáru­val. sőt készítményeikből ex­portra is jut. Beszélgetés a munkásokkal II Választások után, küldöttértekezlet előtt A Tiszai Vepvrkombinat- ban is befejeződött az üzemi szakszervezeti szervelv újjá- választása. Ez a munka ú jabb nagy erőpróbát jelentett a szakszervezeti tisztségviselők számára. A választás során bebizonyosodott, hogy az üze­mi szakszervezeti szervek képesek mozgósítani a dolgo­zókat a párt politikájának végrehaj tására. A szakszervezeti tisztségvi­selők, a választás előkészí­tésére és lebonyolítására ala­kult bizottságok, a helyi párt- és KISZ-szervekkel, va­lamint a gazdasági vezetők­kel összehangoltan, egymást segítve végezték feladatúival. A szakszervezeti műhely-, illetve osztálybizottságok, va­lamint az üzemi szakszerve­zeti bizottságok újjáválasztá- sa több ezer dolgozót: moz­gatott meg a vállalatnál. A választások nagy érdeklődés közepette, kedvező politikai légkörben zajlottak le min­den üzemben, munkahelyen. A helyi mozgalmi és gazda­sági vezetők minden segítsé­get megadtak, hogy a szak­szervezeti taggyűlések, kül­döttértekezletek határozatké­pesek legyenek. Ennek ered­ményeképpen a műhely-, il­letve az üzemi szakszerve­zeti bizottságok választásán a megjelenés mintegy 85—99 százalékos volt. A Tiszai Vegyikombinal - ban dolgozó több mint 220 szakszervezeti bizalmi közül 138-at újraválasztottak, illet­ve megerősítettek eddigi funkciójukban. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti bizal­miak többsége megfelelt a követelményeknek, jól képvi­selte a dolgozók érdekeit. A választás ideje alatt a szervezett dolgozók igen ak­tívak voltak. A nagy politi­kai kérdések mellett arról is sok szó esett a vezetőségvá­lasztó taggyűléseken, hogy a szocialista építés konkrét tennivalói hogyan valósulnak meg a munkahelyeken. A mostani szakszervezeti választások nagymértékben elősegítették az üzemi de­mokrácia kiszélesítését is. A szervezett dolgozók aktivitá­sára jellemző, hogy a vitában löbb mint négyszázan mond­tak véleményt a kétéves munkáról. A felszólalók többsége a közösséget érintő kérdésekről — mini például a törzsgárda fokozottabb megbecsülése, a nők helyze­tének javítása stb. — beszélt. Ezenkívül sok hasznos javas­lat. jogos igény hangzott el azzal kapcsolatban is. hogy a dolgozók mit várnak az üze­mi szakszervezeti szervektől, valamint a január 29-én megválasztandó vállalati szakszervezeti tanácstól, il­letve szakszervezeti bizott­ságtól . Többen megfogal­mazták, hogy a hibák kijaví­tasahoz 1'eltetienül szükség van a szakszervezeti szervek es tisztségviselők további ál­dozatos munkájára. any helyen mondták az új év első munkanapján: :.a mai nappal nem egy, hanem öt évet kezdünk el!...’’ S hány helyen tették hozzá: vajon mit hoz a jövő, mennyivel lépünk előbbre a közös és az egyéni boldogulás útján, öt évre előre szeretnénk a jövőbe látni: az egész tár­sadalom további felemelkedését szolgáló új ötéves terv .vív­mányait, teljesített feladatait ismerni. Természetes, alapvető emberi tulajdonságunk ez a kíváncsiság. Általában semmit nem teszünk úgy. hogy ne tudnánk miért. Hallottunk róla nagyon jó híreket, hogy ezekben a na­pokban a megye sok üzemében beszélgetnek a vezetők a munkásokkal, s éppen arról folyik a .szó; mit kell tenni, » miért. Az év eleji termelési tanácskozásoknak, munkaérte­kezleteknek egyetlen napirendi pontja van: az üzem, a munkahely feladata 1971-ben és az új ötéves tervben. S. hogy a tennivalók miként függnek össze a vállalati kollek­tíva munkájával, mennyire kapcsolódnak a munkahely fel­adatai az. összvállalati tervekhez, érdekekhez. Hallottunk munkásvéleményekel is ezekről a beszélgetésekről. Azt mondják, nagyon jó dolog, hogy vezetők és vezetettek együtt váltják aprópénzre a X. kongresszus határozataiból adódó feladatokat, hogy a vállalat gazdasági ügyeit, a terveket, el­képzeléseket a munkások elé viszik; kérik, s meghallgatják véleményüket. Mert nem igaz. hogy a munkás így gondol­koznék : ..az én dolgom az. hogy pontosan, fegyelmezetten bejárjak munkahelyemre, ellássam feladatomat Nekem csak azt mondják meg, mit csináljak, a többi a vezetők dol­ga. . A munkás — mindenki — nemcsak arra kíváncsi, hogy mit csináljon, hanem arra is. miért. Munkájával ho­gyan használ a köznek, tevékenysége mennyire nyereséges a vállalatnak, és mennyire lesz hasznos személy szerint a munkásnak. Szocialista brigádvezetökkel beszélgettünk a Miskolci Vasipari Vállalatnál. Elmondták, hogy annak ide­jén figyelemmel kísérték a X. kongresszus munkáját. tanul- mánvozták a népgazdaság 1971. ovi tervét, és általában is­merik a IV. ötéves terv főbb célkitűzéseit. De mennyivel közelebb kerültek a napi feladatokhoz azáltal, hogy a kong­resszus határozatairól es a lervlörvényröl úgy is beszélget­tek már: mi az. amit. nekik kell ebből az egész, társadalmat átfogó programból megvalósítani. ■Sok múlik tehát azon. hogyan beszélgetünk a munkaiak­kal. Hiszen a határozatok, a tervtör-vények tömören fogaű- mazottak, s nem részletezhetik mindazt, ami az. eredmé­nyek, sikerek elérésében közrejátszik: az áldozatkészséget, más szóval azt. amit a termelés, a gazdálkodás emberi té­nyezőinek nevezünk. E tényezők szerepét, jelentőségét nem szabad lebecsülnünk, hiszen éppen az emberi, s közgazda- sági érdekék, indokok es szempontok összessége az. ami si­kert kovácsol. A kongresszus nem kevesebbet tűzött cél­ként, mint azt, hogy a negyedik óteves tervidőszak végere átlépjük azt a küszöböl, amely a közepesen fejlett es a fej­lett országok csoportját elválasztja. Tehát gazdaságfejleszté­sünk intenzív szakaszának kibontakoztatásával megkezdjük felzárkózásunkat, a gazdaságilag fejlett országok köze. E nagy, összefoglaló célon belül világosan meghatározni a részieteket, megmutatni az egyes ember szerepet, s tevé­kenységének fontosságai. — ez most a feladat. Ezért szük­ségesek az év eleji, terv eleji beszélgetésók, hogy a kollek­tíva lássa a becsületes munka és a nemzeti vagyon gyara­podása közötti összefüggéseket. Becsületes munka... Sűrűn kimondjuk ezt. Mégis, mintha az emberi cselekedetekben olykor kevésbé tükröződne. Szerepe van ebben az emberi gyengeségeknek, a szervezési, a technikai feltételek hiányá­nak egyaránt. A kongresszus határozatából csak egy' gondo­latot idézzünk most. a következő öt esztendőben csak az emberi gyengék csökkentésével, a szervezési, technikai fel­tételek javításával lephetünk előbbre. N indenki jobban akar élni, az emberek terveket dédel­getnek, álmokat szőnek. Egészséges, emberi törek­vés ez, de valóra váltása rajtunk múlik. Tapintat es szigor, elvhű becsületesség es keménység kell ahhoz, hogy megformáljuk az egyéni törekvések és a közös feladatok összhangját. Onodvári Miklós Kiszállítás előtt A Jászberényi Apri tógépgyár és a düsseldorfi Schloemann-cég között megállapodás szü­letett. A jászberényiek 2 millió márka értékű hengermű berendezés gyártását vállalták. Az első szállítmány 1970 végén indult el. Képünkön: szállításra készítenek elő egy bn- sakidobo szerkezetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom