Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

1971. jan. 24., vasárnap ESZAK-MAGVARORS2AG 5 Érdekvédelem és ösztönzés r 9 Szakszervezeti munka az EMASZpataki üzemigazgatóságánál | MEGSZÍVLELENDŐ fogalmazta meg az ÉMASZ sárospataki üzemigazgatósá­gának küldöttgyűlésén Dor­gál Károly titkár a szak- szervezeti munka alapprob­lémáját: — Az életszínvonallal és a vele összefüggő kérdésekkel való foglalkozás hevében né­ha megfeledkezünk annak tudatosításáról, hogy elosz­tani csak akkor lehet töb­bet, ha többet és jobbat ho­zunk létre munkánkkal, s ha gazdaságosabban végez­zük tennivalóinkat. Az üzemigazgatóságnál most lebonyolított szakszer­vezeti választások tapaszta­latai azt tanúsítják, hogy itt a szakszervezet mindinkább betölti érdekvédelmi és moz­galmi kettős feladatát. A 'tennivalók arányosabb el­osztása érdekében már no­vemberben 19 bizalmi cso­portot szerveztek a korábbi lő helyett. Minden részterü­letnek megvan a bizalmija, aki választott szószólója munkatársainak. De megvan a rendszeres kapcsolat a szakszervezeti bizottság tag­jaival is — akik azt a köve­tendő gyakorlatot alakítot­ták ki, hogy a gazdasági ve­zetőkkel együtt közvetlenül a műhelyekben, munkahe­lyeken beszélik me« az ér­dekelt dolgozókkal az üzemi és a személyi problémákat. Az ilyen kötetlen beszélgeté­sek igen jó hatásúak: a ve­zetők a saját szemükkel lát­ják, milyenek a tényleges munkafeltételek, s nyomban intézkedhetnek, ha fenn­akadást tapasztalnak példá­ul az anyagellátásban, vagy figyelmeztethetnek, ha vala­hol semmibe veszik a mun­kavédelmi előírásokat, s könnyelműen épségüket, éle­tüket kockáztatják némelyek. A SZAKSZERVEZET Szoláltatás a mezőcsáti járásban A harmadik ötéves terv időszaka alatt sokat javult a szolgáltatás a mezőcsáti já­rásban. Mindenekelőtt növekedett a szolgáltatói tevékenységet végző kisiparosok száma. Je­lenleg 301-en dolgoznak a járás területén. Ugyancsak jelentős, hogy Ernődön meg­épült az új szolgáltatóház, hogy a járásban bővült a kölcsönzéssel foglalkozó ke­reskedelmi egységek száma, s hogy szélesedett a keres­kedelmi szolgáltatások vá­lasztéka. A lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítése a ja­vulást mutató tendenciák el­lenére sem éri el a megkí­vánt fokot. Mégpedig azárt nem, mert a javító-szolgál­tató tevékenységet végző kis­iparosok nem telepednek meg a kis lélekszámú közsé­gekben. Márpedig ezek la­kói jelentik a járás lakossá­gának nagyobbik felét. Külö­nösen nagy a hiány az elek­tromos háztartási gépeket, gépkocsikat javító, valamint a fodrász, az épületasztalos és a kőműves szakemberek­ben. Külön problémát jelent, hogy az állami vállalatok közül csak a Patyolat foly­tat szolgáltatói tevékenysé­get, s az is jobbára csak Mezőcsáton, illetve környé­kén. De talán a legnagyobb gond, hogy a Mezőcsáti Ve­gyesipari Ktsz, amelynek egyik fő feladata lenne a la­kosság ipari szolgáltatási igényeinek kielégítése, az el­múlt években nem teljesí­tette feladatát. Sót, 1966-hoz viszonyítva 12—13 százalék­kal csökkent a szolgáltató tévéké" "ségből eredő terme­lési értéke. Ugyanakkor az ófész-ek sem fordítanak edég gondot a kereskedelmi szol­gáltatások bővítésére. A ísí­rás tsz-ei közül is egyedül a ti szak eszi mutatott fel je­lentős és követésre méltó példát. Még jobb körülmények között i ( nbíldii hetekben, hónapokban nagyon sokan fóra- 11101)1)! hoznak azon, hogy dokumentálják, mit vár­hatunk számszerűen és összegszerűen a negyedik ötéves tervtől. , . , Borsod és Miskolc életében gazdaságilag a legizgalma­sabb időszakok a tervciklusok kezdetei. Minden ötéves terv­nek körülhatárolják legfontosabb feladatait, amiket együt­tes erővel, közösen kívánunk megvalósítani. Borsodban most az élen szerepel a lakásépítés. A kiemelt feladatok közt pedig a szolgáltatás. Ha egy mondatban és oldottabban kívánunk fogalmazni, azt mondhatjuk, hogy a negyedik ötéves terv fő célkitűzé­se, hogy megyénk és városunk lakói még jobb körülmények közt éljenek, legyen szép otthonuk, gyermekeiket óvodába adhassák, iskolás gyermekeik magasabb szintű oktatásban részesüljenek, a háziasszonyok életét még jobban megkony- nyítsék a különféle szolgáltatások bővítésével. Aligha lehet ennél népszerűbb feladatot tűzni egy me­gye lakói elé. S ha ez így igaz, minden joggal elvárható, hogy a lakosság, az egész társadalom közreműködik a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában. Támasszák alá mindezeket a számok is! Megyénkben — Miskolc nélkül — a tervidőszak végére 15 ezerrel nő a ve­zetékes gázzal, és 63 ezerrel a propán-butángázzal ellátott lakások száma. A tervezett szolgáltatások megvalósításához 521 millió forint központi szolgáltatásfejlesztési alapot ka­pott; a megye. Létrehoznak gyorstisztító szalonokat. A terv­időszak alatt a mosási kapacitást 180 tonnával, a vegytisz- titásét 222 ezer tétellel növelik. \1.. ,,. ,í ,.1 negyedik ötéves tervének fejlesztési és költ­"s8 1 ) BI ^égvetési összege több mint 8 és félmilliárd forint, amely azt szolgálja, hogy életkörülményeink tovább javuljanak. A. I. Abaújszántón is új létesít­ménybe költözhet a kiren­deltség, és Patakon is új vá- rosi részleg épül. •/.ónban szó i\ EM LEHET kö­vet­kezetes- érdekvédelmi tevé­kenységének, s a gazdasági vezetés felelősségtudatának együttes eredménye, hogy az üzemigazgatóság nagy terü­letén, túlzás nélkül példás­nak mondható a szociális el­látottság. A hálózatszerelők fáradsá­gos munkáját könnyíti, hogy vállalati mikrobuszok szállít­ják őket munkahelyükre, s onnét vissza. Ezenkívül me­legedő- és öltözőkocsi áll rendelkezésükre, s jól felsze­relt műhelykocsi kíséri őket. A magasépítő csoport dol­gozóit is — akik többségük­ben a környező községekben laknak — házuktól a mun­kahelyükig, és onnét ismét haza, a vállalati kocsi viszi. A központi telephelyen modern, jól fűtött csarno­kokban dolgozhatnak a sze relőmunkások. Az öt kiren­deltség közül három — a ri­cset, a sátoraljaújhelyi és a szerencsi — már korszerű­nek nevezhető körülmények között, a fejlődő igényeknek megfelelő felsze---’"«*!»! elír­va működik. De hamarosan nélkül hagy­ni, hogy ezt a jókora anyagi érteket megtestesítő szociális gondoskodást nem mindig fogadja az elvárható megbe­csülés. A vállalati buszok, öltözőkocsik műanyag bur­kolatain elnyomott, vagy padlójukba taposott cigaret­tacsikkek, a szanaszét ha­gyott szemét nem vall „tu­lajdonosi” kötelességtudásra. Nyilvánvaló, hogy a bizo­nyíthatóan kisebbségben le­vő izgágák, „fenegyerekek” közösségi fegyelemhez, em­beri rendhez való szoktatá­sa a közvetlen úti- és mun­katársak nem mellőzhető feladata. Ügy is fogalmaz­hatjuk: társadalmi munkája. Mit kapnak munkabéren kívül az OKU dolgozói? Juttatások 30 millió forint értékben — 829 gyerek üdültetése — Segítség a kislakásépítöknek A havonta rendszeresen folyósított munkabéreken kí­vül a vállalatok dolgozói a nyereség terhére egyéb jut­tatásokban, kedvezmények­ben is részesülnék. A múlt évben az Ózdi Kohászati Üzemekben a munkabéren kívüli juttatások értéke, a jóléti alappal együtt, megkö­zelítette a 30 millió forintot. Ez a nagy vállalat esetében azt jelenti, hogy egy dolgo­zó átlagosan kétezer forintot meghaladó kedvezményben, különböző juttatásokban ré­szesült. N agy esztergák A Diósgyőri Gépgyár egyedi gépgyártó csarnokában sora­koznak az úgynevezett nagyesztergák. Számos exporttermék forgástestei készülnek itt. Taxi télen A taxi állítólag szolgálta­tás. Még itt, Miskolcon is. Még akkor is, ha a pálya­udvar és a kórház előtt „al­más”. Mármint kifogni egy taxit. Késő éjjel azonban rajzanak. Nem a muslincák a bor körül, hanem a taxik. A Polóniából kiszálló piős állítólag a legjobb vendég. „Meghálálja” a szolgáltatást. * A Tiszai pályaudvar előtt házaspár, két gyerek, négy bőrönd. És végre jön egy taxi. — Hová szabad? — Tapolcára ... — Sajnos, nem vállalha­tom. Most jön a váltótárs. — De az isten szerelmé­re.. . Ügy látszik nem tudja, hogy a váltótárs is gebines, 6 nem várhat. A szolgálta­tásra váró utas igen. Ráér. Ha siet, miért nem vesz ko­csit? * Télen minden más. A mis ­kolci utakat hó borítja. Láb­fájós betegnek, utazó csa­ládnak, rohanó polgárnak még jobban kellene ez a szolgáltatás. De a taxi a ré­gi­— Főútvonalon igen. Tes­sék kérem beszállni. Mellékutcába, valahová, az Avas oldalán levő város­részbe, Perecesre? — Ugyan kérem, nem te­repjáró ez az alacsony, kis Polski FIAT! Tessék meg­próbálni valamelyik ócska Warszawát. * Ö is gebines. Nemcsak a kocsija, a gumi is ócska. — Csúszik. Sajnos, nem vállalhatom. A következő megsajnálja az összefagyott gyerekeket. — Megpróbáljuk kérem. És sikerüL Nagyszerűen sikerül. Házhoz érünk. De miért ne sikerülne? Előt­tünk egy kis Trabant is fel­jut. Igaz, ő nem gebines, ő maszek. * Az egyik téli napon régi ismerős, Polski FIAT-os is vállalja a hegymenetet. A meredek Mikesen visz- szacsúszunk, tízcentis hóban már elakadunk. — Nem való az ilyen ko­csi taxinak Miskolcra — pa­naszkodik a taxis. — Itt a havat, a rossz utat, a hegy­menetet is bírni kellene. — Még gebinben is? — Abban pláne .. . Aki hajt, aki rámegy, az keres. * Ha rajtam múlna, én is keresnék egy olyan kocsi- fajtát, ami Miskolcon, s ál­talában itt a dombvidéken télen is bírja az utakat. És állítólag szöges gumi is van már. A taxi nemcsak állítólag, hanem valóban is szolgál- tatás lehelne. <P. s.) Hogyan, s mire használta íei, ezt, a horribilisnek tűnő összeget a vállalat? Jóléti keretből A béren kívüli juttatások egyik forrását a jóléti alap biztosítja. Az elmúlt évben erre a célra 2,6 millió forin­tot szavazott meg az ÖKÜ vállalati szakszervezeti ta­nácsa. A jóléti keret fel- használása sokrétű, ezért csak a legjelentősebbeket említjük meg. A jóléti keret­ből a legnagyobb összeget tavaly is a dolgozók gyer­mekeinek üdültetésére for­dították. Övodás és iskolás korú gyerekek 829-en üdül­tek két hétig, többnyire Szil­vásváradon, az üzem saját fenntartású üdülőjében. Kö­zülük 24-en az NDK-ban csereüdültetésben vettek részt. A gyerekek üdülteté­sének költsége közel 800 ezer forint volt. A hajdúszobosatói felnőtt­üdülő fejlesztésére 200 ezer forintot fordított a vállalat. Ezenkívül 76 ezer forintért négy „víkendházat” vásárol­tak (összesen 12 férőhelyes), . s a fiatalok üdültetésének megoldása érdekében ezeket átadták az ÓKÜ KISZ-bi- zottságának. Meg kell azon­ban jegyezni, hogy a fiata­lok nem éltele megfelelően a lehetőségekkel, s talán a nem megfelelő propaganda miatt, egyedüli üdülője volt a vállalatnak, mely időnként kihasználatlanul állt, vagy ennek elkerülése érdekében idősebb dolgozó kapta meg a fiataloknak fenntartott üdülőjegyet. A jóléti keretből sporttá­mogatás címén 720 ezer fo­rintot kapott az Ózdi Kohász Sportegyesület. Kulturális célokra, a gazdasági szabá­lyozók szigorítása miatt sok­kal kevesebbet, mindössze 140 ezer forintot fordítottak. A tömegszervezetek támoga­tására, a politechnikai okta­tás segítésére, s az úttörőtá­borok „patron ál ásá ra ” ösz- saesen 300 ezer forint jutott. Külön meg kell jegyezni, hogy a sok egyéb juttatás mellett a jóléti keretből is 200 ezer. forintot az árvízká­rosult gyerekek megsegítésé­re ajánlottak fel. 3500 „bejáró" dolgozó A béren kívüli juttatások egyik formája az üzemétkez­tetési hozzájárulás. A vál­lalatnak ezt átlagosan 1800 dolgozója vette igénybe, s az étkeztetési hozzájárulás ösz- ózege megközelíti a 2,5 mil­lió forintot. Hasonló kedvez­ményben részesülnek, akik vidékről járnak az ózdi gyár­ba dolgozni. Autóbusszal és vasúton 3500-an járnak Ózdra vidékről, s ez, vala­mint a helyi közlekedési hozzájárulás megközelíti a 8 millió forintot. Sokat költ a vállalat éven­te munkaruhákra és egyéni védőfelszerelésekre. Az el­múlt évben 5 millió 900 ezer forintért vásároltak munka­ruhákat, s mintegy 7 millió forintot egyéni védőfelszere­lések beszerzésére fordítot­tak. A vállalati szociális se­gély is a béren kívüli jutta­tások közé tartozik. Tavaly 3341 dolgozó kapott szociá­lis segélyt, összesen 762 ezer forintot, s ezenkívül a be- teglátogatófc 3100 dolgozónak 59 ezer forint értékű aján­dékcsomagot vittek el. A se- gélyezósre fordítható összeg minden évben kevés, ugyan­is 1 dolgozóra havonta átla­gosan mindössze 5 forint jut. A jövőben a segélyelosztás- nál nagyobb differenciálás­ra lesz szükség. Érdekes adatok Minden évben sokat költ a vállalat védőételékre és védőitalokra. Tavaly például 1130 melegüzemi dolgozó ré­szére közéi 1,5 millió forint­ért vásároltak védőételeket. Mit, s mennyit fogyasztot­tak műszak közben a kohá­szok? Tejet 24 ezer litert, sajtot 24 ezer kilogrammot, túrót 2 ezer kilogrammot és gyümölcsöt 54 ezer kilo­grammot. A téli hideg kjé­ben szokásos teába 8 ezer kilogramm szörpöt használ­tak el, s csupán ennek az ára 115 ezer forint; Közel 2 millió forintba kerül a vál­lalatnak évente a szódavíz: Tavaly 3 millió 225 ezer li­ter szódavíz fogyott el az ÓKÜ-ben. S, hogy hideg szó­dát ihassanak a melegüzemi dolgozók, 114 ezer kilogramm jégre volt szükség. 37 ezer tonna salak A szolgálati lakások fej­újítására 1970-ben H millió forintot fordított a vállalat, s ezenkívül beruházási ke­retből 4 millió forintért több lakásba bevezették a gáz­fűtést. Sok más módon, s formában segíti még a vál­lalat dolgozóit. Kedvezmé­nyes áron, köbméterenként mindössze 1 forintért vehe­tik meg az építkezéshez szükséges salakot az üzem dolgozói. Tavaly például több mint 37 ezer tonna sa­lakot igényeltek. Kedvezmé­nyes áron vásárolhatják meg a kiselejtezett anyagokat is. A múlt évben 62 ezer darab téglát, közel 100 köbméter faanyagot, 130 darab ajtót, ablakot vásárolhattak, s 1400-an vették igénybe szál­lításra, vagy költözködésre a kedvezményes fuvart, me­lyet óránkénti 60 forint he­lyett 20 forintért kapnak. Ezek mind olyan kedvezmé­nyek, amelyeknek az érté­két. pénzben nehéz lenne ki­fejezni. Tavaly először segítette a vállalat azokat a kislakás­építőket is, akik már az építkezés végéhez közeled­nek. Az építkezés befejezé­sére, vagy hiányzó kerítés építésére 5 ezer forintot kap­hattak, kamatmentesen, hosz- szú idejű törlesztésre. T'ótJU István

Next

/
Oldalképek
Tartalom