Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
IWI/’fcrraiéf SM., es«t<brt§k ESZÄK - M AG v A;tfO*$Z * G 3 Ä terv és a reform:- i .'-ni Rang és gyarapodás A népgazdasági reform szoros kapcsolatban áll egymással. A terv a gazdaságié] lesztés céljait, arányait, irányait jelöli meg. A reform e feladatok hatékony végrehajtásához szol-, gáltat eszközöket, módszereket. Tehát a tervcélok a meghatározóak, az elsődlegesek; az eszközök, a módszerek másodlagos szerepet játszanak, jóllehet visszahatnak magáira a tervezésre. A harmadik ötéves terv harmadik esztendejétől változott meg a gazdaságirányítás rendszere. Nem kétséges, hogy a változás hozzájárult a nemrégen zárult tervidőszak célkitűzéseinek színvonalas teljesítéséhez. A negyedik ötéves terv cél- és eszközrendszere először került komplex módon, egyidejűleg, a kölcsönhatások figyelembevételével kidolgozásra. így a terv céljai és a közvetett gazdasíági szabályozás szerves egységet alkotnak. Ezt formailag is jól tükrözi az a körülmény, hogy a. negyedik ötéves tervről szóló törvény első része tartalmazza a fő elvi és ágazati célkitűzéseket, második része pedig a gazdasági szabályozás rendszerét. F* a ionnal egységet, is jelez. A negyedik ötéves terv középtávú célkitűzéseinek meghatározásánál a központi irányítás először vehette számításba az egész tervidőszakra a reform által kínált lehetőségeket. Ezért a. terv viszonylag kevés részletad atol tartalmaz, és az eddigieknél jobban összpontosít a fejlesztés fő irányaira, arányaira, a szerkezeti változásokra. A konkrét számszerű összefüggések célkitűzések sem kategorikusuk, hanem bizonyos értékhatárokat jeleznek, iöl- ig-okra utalnak. S ez érthető, hiszen az előirányzott feladatok megvalósításának fő eszköze nem közvetlen utasítás, hanem a közvetett gazdasági szabályozás. Ezért hangsúlyozza a tervtörvény második része: .,A kormány alakítsa úgy a gazdasági szabályozókat, hogy azok elősegítsék a tervben előirányzott fő arányok, az előirányzott növekedés és a fő tervcélok megvalósulását.” A negyedik ötéves terv vezérgondolatához, a hatékonyság emeléséhez alkalmazkodnak a közgazdasági szabályozás formái, módszerei is. A módosított vállalati bér- és jővedelemszabá- lyo/.ns az ésszerű eszközgazdálkodáson túl, megfelelően ösztönöz a létszám-, az élőmunka-takarékosságra. Érdekeltté teszi a vállalatokul abban, hogy hasznosítsák belső létszámtartalékaikat, s a népgazdasági tervek megfelelően emeljék a munka termelékenységét, mivel alapvetően az élőmunka hatékonyságától függ a dolgozóik bérének, egyéb személyi jövedelmének növekedése. A gazdasági szabályozás másik lényeges változása, hogy az export állami támogatása az iparág átlagos devizafcitermelési költségedhez igazodik. Ezzel — az ötéves tervvel összhangban — a gazdaságos kivitel fokozásaira ösztönzik a vállalatokat. HíJMiiilókcppen vehetnénk a gazdasági szabályozás valamennyi elemét, amely együttes hatásában eredményezi a negyeVetélkedés tíz millióért Vetélkedő nemzet vagyunk, Vetélkednek az óvodások, az iskolások, az ifjak, a felnőttek, az aggastyánok, ezt hallgatjuk a rádióban, láthatjuk a tv-ben, és sok más helyen. Most ismét egy országos vetélkedő indult el, amelyben a Volán Tröszt 24 vállalatának sok ezer dolgozója vesz reszt. Természetes, hogy lelkesen bekapcsolódnak a Volán 3. sz. Vállalatának dolgozói is. Februárban kezdődnek az elődöntők, s azokon 262, négy-négy tagból álló brigádok vesznek részt. Utána kei'ül sor a vállalati, majd a területi döntőre, végül az. országos vetélkedőre, amelyben már csak 12 brigád vei-senyez. A vetélkedő igen hasznos politikai, gazdasági és munkás- védelmi szempontból. A részvevőknek alaposan kell ismerniük a párt X. kongresszusának anyagát, a közlekedési koncepcióikat, a negyedik ötéves tervvel, az üzemi és a közúti balesetek elhárításával kapcsolatos tennivalóikat. A lét igen nagy. Az országos vetélkedőn legjobb eredményt. elérő brigád vállalata 10 millió forintot kap, amelyet szociális célra — bölcsőde, munkásszálló, öltöző stb. — használhat fel. Tagadhatatlan, az első pillanatban szinte meghökkentő a tét nagysága: a 10 millió forint, s az, hogy ennek sorsáról a szerencse dönt. De ha netán a Volán 3. sz. Vállalatának versenyzői kerülnek az első helyre, s Borsodé lesz a 10 millió forint, a megdöbbenést szívesen vállaljuk. Csorba Barnabás Múzeumba kerülnek Az Ózdi Népművelési Intézmények honismereti körének kezdeményezésére — a kohászati üzemek vezetőinek segítségével — az elmúlt évben ipartörténeti skanzent nyitottak a Béke-telepi 102. számú Gábor Áron Ipari Szakmunkásképző Intézet parkjában. itt helyezték el a kohászat kiselejtezett — de a 8yür történetében fontos szerepet betöltő — műemlék - Jellegű gépeit, köztük az 1903-ból származó generá- lorgáz-fejlesz.től, az 1801-ben tela Hilo II úgy nevezeti Tosi gőzgépét, amely villamos energiát termelt,, és az. 1914- ben felszerelt gyorsdrótsori hengerállvány hatalmas berendezéseit. A kohászat korszerűsítése során az idén megkezdték a durvahengermű 60 éve működő trió lemezsorának bontását. hogy helyébe felépítsék az. új, korszerű, folyamatos acélöntőmüvet. A bontás alatt levő üzemben már kijelölték azokat a berendezésekéi. amelyek tavasszal a skanzenbe kerülnek, A kiselejtezett gépek közül a felülvizsgáló bizottság javaslatára a hajdani lemez- sor két csikótejes görgőjét, egy hengerállványt, a lemezek jelzésé re használt különböző bélyegzőkéi és a legutolsónak, az. 1970. december 31-cn gyártptt lemeztáblát állítják ki a szabadtéri múzeumban. dik ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtását. A vállalatok kénytelenek saját terveik összeállításánál mind a gazdasági szabályozás sokoldalú hatását, követelményeit, mind a munkájukat, a kapcsolódó ágazatokat érintő népgazdasági célk i tűzéseket figyelembe venni. Saját érdekeik ellen vétenek, ha ezt elmulasztják. Az. irányító hatóságok viszont szüntelenül elemzik, hogy a gazdasági szabályozás és az egyéb körülmények hatására a vállalati magatartás, a döntés mennyiben telel meg a népgazdaság érdekeinek, a központi terv célkitűzéseinek. Kirívó ellentmondások láttán — ha azok elszigeteltek — utasíthatják a vállalatot, közvetlenü I beavat.kózhatnak a . gazdasági munkába. Ha a vállalati és a népgazdasági érdek szélesebb körben kerül szembe egymással, azért mert a szabályozás hibás, vagy elavult, akkor a közvetett irányítás közgazdasági eszközeit módosítják. A gazdasági szabályozásnak vannak viszonylag állandó és változó elemei. A változások lehetősége persze korlátozott, ha a gazdálkodás stabilitására, a. hosszabb távú vállalati érdekeltség kialakítására a középtávú népgazdasági tervek hatékony teljesítésére törekszünk. Bizonyos változtatásokat a terv célkitűzései. a népgazdaság erdekei feltétlenül megkövetelnek. Azért a központi tervcélokat és a népgazdasági érdeket sem szabad olyan abszolút fix viszonyítási pontoknak tekinteni. amelyekhez akár közvetlen beavatkozással, akár közvetett szabályozással a vállalati tevékenység minden részletét igazítani kell. A vállalati (”naau^z! dasagj szabályozás közvetett, keretjellege bizonyos fokú mozgási lehetőséget feltételez a helyi tevékenységben. Vagyis számolni kell azzal, hogy a vállalati magatartás visszahat a népgazdasági célok megvalósítására. Ez a visszahatás nem nagyobb, hanem kisebb eltérést eredményez azonban, mint amit a reform előtt a termelési egységekre felbontott tervele különböző mértékű vállalati túlteljesítése, illetve az elmaradások okozlak. Az önálló vállalati tevékenység — főként a piaci hatásokra —, azokban az apró részletekben finomítja, precizírozza a népgazdasági tervet, amelyeket a központi célkitűzések, az átfogó társadalmi szükségletek meghatározásánál eredetileg nem vehettek figyelembe. A jövő tervei Ernőd nagyközségben — Ez a Vörös Hadsereg útja — mutat az agyonhasznált, szakadozott térképre Tóth Elek, Ernőd nagyközség tanácsának vb-elnöke. Mini nagyközségi tanács vezető első ízben nyilatkozik, hiszen Ernőd nemrégiben kapta meg ezt a rangot. A Vörös Hadsereg útjának építése után azért érdeklődünk, mert hónappal ezelőtt cikkel irtunk az Emödhöz tartozó István-ma- jor lakóinak gondjairól. Nevezetesen arról, hogy ez a már említett belterületi út rendezetlensége ai. oka annak, hogy az István-major- hoz megépült négy-öt kilométeres utat sem lehet, használni. Társakat keresnek Az út azóta is úgy van, ahogy volt — mondja őszintén a tanácselnök. — Ugyanis ez meglehetősen nehéz terület. A falu szélén van. Itt volt a gépjavító, s ide tervezünk most újabb építkezést is. Nem tudjuk- saját erőből megépíteni az utat, keressük a kapcsolatot azokkal a vállalatokkal, intézményekkel, amelyek használói lesznek ennek az útnak. Közösen biztosan többre jutunk, hiszen köztudott, hogy egy kilométernyi út megépítése közel egymillió forintba kerül. — Mi épül ezen a részen? — Ide terveztek az új ovodát. Ez a második lesz a községben, mert a jelenlegi már kevés, ölvén gyermeket tudunk majd az új óvodában elhelyezni. Ezenkívül épül nyolc állami lakás. Erre már igen nagy szükség van egy ekkora településen, mint Ernőd. Sok a közhivatalnok, akiknek nem tudtunk eddig lakást adni. — A nagyközségek már OTP-társasházra is igényt tartanak. Lesz ilyen itt is? — Most szervezi az OTP. Eddig 14 igénylő van. az, első ütemben 48 lakást akarnak felépíteni. Dicsekedtünk-e vele ? Még egy i érkép kerül elő. Ez a jövő .elképzelése. Rajta van az új faluközpont, egy megálmodott új tanácsház. Csupa olyan terv, ami a távoli jövőben valósul csak meg. A közelebbi tervekről szólva megemlíti Tóth Elek az állomást is. A közel 7 millió forintos beruházás várhatóan 1972-re készül el. Ismerve a körülményekéi, igazán nem tudjuk azonban. 1 éhet-e ezzel dicsekedni? Ernőd állomását a háború alatt a németek felrobbantották. Huszonöt éve. Naponta kétezer ember jár el a községből dolgozni, vonattal. Utasszámlálást végeztek két évvel ezelőtt, s az eredmény: 1968-ban 1 380 000 utas. Örülünk, hogy végre, regre lesz állomása Ernődnek, de dicsekvés helyett inkább elmarasztalólag állapíthatjuk meg. hogy tűi sokáig kelleti erre várni! Kövesdhei félúton Ernőd i-vovizellafcásara 16 millió forintot fordítanak. A A minőségvédelem helyzetéről, problémáiról tárgyalt — több országos szerv vizsgálatai alapján — a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma. Leszögezte egyebek között, hogy a minőségvédelem jelenlegi rendszere megfelelő. A jövőben pedig az ellenőrző, a hatósági szervek fokozottabban figyelik a Valvízhálózat építése mér folyamatban van, az idén fek'i: tik le a hálózatot, s őszre c - készül az első szakasz. Ma" tervezik a község részlege , szén nyvizcsatornázását. E -. ötmillió forintba fog kerülni, s a költségeket az Ernődön működő vállalatok cs intézmények közösen vállalják. Ernőd félúton van Miskolc és Mezőkövesd között. Ezer! döntöttek úgy. hogy itt. nyissanak benzinkutat, a 3-as út: mellett. Ennek létrehozására a jövő esztendőben kerül sor. Ügy tervezik, hogy a benzinküttal szemben \ en- déglőt is nyitnak. * i el nőni a feladatokhoz Az a gyakorlat, hogy rendszerint azok a községek érik el a nagyközségi rangot, ahol a kulturális, kommunális, szociális igények kielégítésében nagyobb előrelépés történt, vagy várhatóan fog történni. A vízellátás és csatornázás terén Ernődön megnyugtató a helyzet, Egészségügyi vo natkozásban már évekkel ezelőtt megoldódtak a korábbi gondok. Korszerű, minden igényt kielégítő egészségrtáza van a falunak. A. I. lalatok minőségvédelmi te vékenységét, s a vállalatok, a vezetők munkájának értékelésekor külön vizsgáljak a minőség javítására, illetve az előirt minőség érvényesítésére hozott intézkedéseket A minőségvédelmi rendelkezések megszegőit, kijátszón gazdasági bírsággal büntetik, A minőségvédelemről Uj íelülettisztító üzem Ó A napokban megkezdődik az Üzemszerű termelés Két evvel ezelőtt, kezdtek meg mintegy 35 millió forintos költséggel egy űj fe- lülettísztító üzem építését az Ózdi Kohászati Üzemekben. Az új létesítmény gépi berendezéseinek szerelését a múlt év végén befejezték, és néhány hetes próbaüzemeltetés után, a napokban megkezdődhet a folyamatos, üzemszerű termelés a felü- lettisztitó üzemben. Az új beruházás szükségességét a hengerelt, termeTéli építkezés az LKM-ben kekkel szemben támasztott, egyre fokozódó minőségi követelmények indokolják. Ahhoz, hogy bizonyos hengerelt áruknál a késztermék minőségileg kifogástalan legyen, már a jövőben feldolgozásra kerülő bugáknál részleges, vagy teljes felülettisztítást kell végezni. Közönséges karbonacélokná! kis meny- nyiségben ezt eddig egyszerű lángfuvatással biztosították, azonban ez a tisztítási technológia nem alkalmazható nagy szilárdságú, hengerelt huzaloknál, rugóacéloknál és ötvözött acéloknál. Az új üzemben automatikus csiszológépek végzik a felülettisztítást. Ez a technológia kiválóan alkalmas nagy szilárdságú acélok minőségének javítására. A csiszoló berendezésekhez porelszívó berendezések kapcsolódnak. ezek biztosítják az. egészséges mun ka fel tételeket. A felülettisztító üzemben évente mintegy 10 ezer tonna nagy szilárdságú acélbuga- felület tisztítására nyílik lehetőség. Az üzemmel együtt áladnak egy 100 szemelve* öltözőt és fürdőt is, amelyhez üzemi étkezde kapcsolódik.
