Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

tSíAK • M AC? V A KU ÍOÁ Aü 4 1971. január 21., csütörtök Filmjegyzet } SZERELEM erejére, amely nem hagy a széksorokban egyszerű néző­ként ülni. Részesei leszünk a cselekménynek, á szereplők­kel együtt járjuk végig kál­váriájukat, velük együtt va­gyunk egy tisztább, felsza- badultabb élet, a hazugság- és fenyegetésmentes élet után. Az öregasszony szerepére a külföldön élő Darvas Lilit, Molnár Ferenc özvegyét hív­ták meg. A magyar színpa­dok hajdani nagy alakjára csak az idősebb generáció emlékezhet. Most. évtizedek után újra megnyeri a hazai nézőket; az anyai szeretet vágyódás szinte eszköztelén megjelenítése, a mindvégig ágyhoz, székhez kötött öreg­asszony játékának sokszínű­sége hosszú időre emlékeze­tes alakítás, érdemes volt érte Darvas Lilit hazahívni. Törőcsik Mari kitűnő, a ma­gában szenvedő, minden kínját magába gyűrő fele­ség szerepében, s szűkszavú­ságában is kiváló Darvas Iván férjalakja. Nem mindennapi film született Nagyértékű, mű­vészi alkotás. (benedek) ,Szálljatok, szép szavak!” 43 borsodi együttes a pályázók között Módszertani levél a részvevőkhöz ISMERETES, hogy néhány héttel korábban a Népműve. lési Intézet más szervekkel együtt meghirdette a Szán­jatok, szép szavak! című mozgalmat, az amatőr szín­játszók rádiós vetélkedőjét. E mozgalommal népszerűsí­teni kívánják a szabad idő eltöltésének rendkívül hasz­nos formáját, nyilvánvalóvá kívánják tenni azt a felis­merést, hogy a műkedvelő színjátszás fontos művészen közvetítő szerepet tölt be, s végül friss, izgalmas pro­dukciók közvetítésével hasz nos szórakozást kívánnak nyújtani valamennyi érdek­lődő rádióhallgatónak. A Népművelési Intézet művészeti osztálya most módszertani levelet küldött ki a rádiós vetélkedő rész­vevőihez, amelyben igen sok hasznos felvilágosítással, ta­náccsal segíti az induló együtteseket. A szervezési és egyéb tájékoztatások elsősor­ban a csoportoknak szólnak, a műsorok választásával és előadásával kapcsolatos ta­nácsok azonban figyelmet érdemelnek a nagyközönség részéről is. A dokumentum­ÉSK Darvas Lili és Törőcsik Mari. Az eredeti tervhez képest három hónapot késett Makk Károly filmjének bemutatá­sa. A tavalyi pécsi film­szemle záróünnepségének kö­zönsége már találkozott ve­le. Most az egész ország él­ménye lehet. Ritka, értékes filmélmény, amelyre érde­mes volt várni, s amely a legújabb évek magyar film­művészetének kiemelkedő ér­tékei közé sorakozik majd, egyben rendezőjének koráb­bi, legjobb korszakait idézi. Déry Tibor két novellája — Két asszony és Szerelem — szo’-'áM a for"ató!cö:v.v alFP'ául. amit maga Déry Tibor írt. A film operatőrje Tóth János, zeneszerzője Mi­hály András. Szerelemről, az öreg, hal­dokló anyának távollevő fia iránti csodás szeretedéről, az öregasszonynak viszonylagos nyugalmat adó kegyes csa­lásról, hitvesi önfelál­dozásról, egy letűnt kor­szakot sajnálatosan fel­idéző emberi gerinctelenség- ről, s mindezek hátterében egy, a felnőtt nézőt megbor­zongató korszakról szól ez a ■film. Egy öregasszony maga- tehetetlenül fekszik beteg­ágyában, s várja, 'várná a fiát. Helyette a menye jön naponta, hogy kegyes ha­zugságokkal elhitesse vele: fia Amerikában él, nagy si­kerei vannak, jól él. Leve­leket is ír a férje helyett, hogy az öreg mamát hite­gesse. A fiú pedig nem Ame­rikában van. hanem itthon, börtönben. A fiatalasszony hősiesen játssza szerepét, s közben, férje bebörtönzése miatt elveszti állását, egy­kori barátai — mint gyanús elemtől — elfordulnak tőle, s később azt sem tudja, mi­ként mondja meg majd a be­szélőn a férjének a mama ha­lálát. S mikor az kijön a börtönből, lepecsételten, üre­sen találja a mama laká­sát. Szükségesnek mutatkozott a filmtörténet rövid vázolá­sa. mert annak ismeretében kell felhívnunk a figyelmet a rendező légkörteremtő Uraim, megöltem Einsteint A hét másik új filmje a csehszlovák Oldrich Lipsky alkotása. Műfaja szerint a fantasztikus filmek közé so­rolandó. Azon az ötleten alapszik, hogy majdan 2000- ben. egy tudós, időgép se­gítségével visszautazik a század elejére, amikor Einstein, a világhírű fizikus még ifjú volt, hogy megölje őt. Ha nincs Einstein, nincs magfizika, nincs atombom­ba, s az emberiség megsza­badul mindazoktól a rette­gésektől és borzalmaktól, amit később a valóságban átélt. A fantasztikus alap­ötletre épült film vígjátéki megoldásokkal operál. Fő­szereplője Jana Brejchova. Áruház Csaknem 8 millió forintos beruházással kétszintes áru­házát építenek a negyedik ötéves tervben Tokajban. Könyvszemle Steven Rose: Vádirat a vegyi és biológiai hadviselés ellen Londonban, VlSUSn haladó gondolkodású nyugati tudósok konferenciát • tartot­tak. A konferencia összehí­vásának alapja az a felis­merés volt, hogy a tömeg- pusztító fegyverek — köztük a vegyi és biológiai fegyve­rek — létezése egyértelmű fenyegetés minden szellemi és anyagi érték ellen, amit az ember valaha is alkotott és alkalmazásuk még az élet fennmaradását is kétségessé teheti. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában a közelmúlt­ban megjelent munka a konferencia teljes anyagát — a vitákat is beleértve — köz­re adja A könyv képet ad a ve­gyi és biológiai fegyverek je- , lenéről, valamint fejlődé­sünk várható tendenciájáról. Egyik kiemelkedően érdekes része elmondja, hogy az Egyesült Államok csapatai a vietnami háború során mi­ként gü-almaztak vegyi és biológiai fegyvereket. A konferencia részvevői bőven foglalkoztak azokkal a do­kumentumokkal, amelyek a vegyi és biológiai fegyverek hatását szemléltetik. Az amerikaiak a vietnami háborúban gyakorta alkal­maztak a békés lakosság el­len és a lakott települések elpusztítására napalmot és foszfort. Ez, valamint a nö­vénypusztító szerek — a her- bicidek és defoliánsok — al­kalmazása ellentmond a hadviselés alapvető törvé­nyeinek. A kongresszuson el­hangzott vélemények sze­rint az amerikaiak agresz- sziója a történelem első olyan háborúja, amelyben a me­zőgazdasági termőterületek és az erdőségek elpusztítása, a katonai stratégia és taktika részét képezi. a továbbiak­ban érdekes képet ad a nyugati orszá­gokban — elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában — folyó kutatási tevékenységről Részletesen foglalkozik az egyetemeknek a vegyi és biológiai fegyverek kutatása terén végzett munkájával, az ezzel kapcsolatos felelőssé­gükkel. Papp Zoltán zongoraestje játék és riport játék egyaránt napirendié kerül az amatő­röknél és a rádióban, s ezért külön felhívják ezekre a műkedvelők figyelmét. Ezek­nek közéleti töltése, friss mondanivalója mindenkel felébreszti a hallgató-, vagy nézőközönségnek nemcsak ügyeimét, hanem felelősség érzetéi, társadalmi tudatát is. Felhívja a figyelmet a mód­szertani levél arra is, hogy szívesen látnak a verseny­ben olyan produkciókat, amelyek nemcsak az egyete­mes nagy emberi kérdések — atomhalál háború és bé­ke. lenni vagy nem lenni — kibontására vállalkoznak, ha­nem vidámak, szatirikusak, jól szerkesztett irodalmi pa­ródiák, vagy pamflet ek. Óva int viszont, nagyon helyesen, a polgári kabaré követésé­től, valamint a hivalásos ka­baréegyüttesek műsorainak átvételétől. Javasolja a lírai, epilcus és drámai oratóriuma- kai. s a hagyományos szín­játékot. Általános érvényű tanulságként arra is felhív­ja a részvevők figyelmét, hogy mindenkor a nézőket, hallgatókat izgató, drámai feszültségű igaz műveket kell játszani. Figyelemmel • kell lenni, hogy o hallgató nem látja a produkciókat, te­hát auditív élményt kell nyújtani. Megtudjuk e módszertani levélből a lebonyolítás rész­leteit is. Megyei bemutatók­kal, illetve területi döntők­kel indul a vetélkedő közön­ség előtt márciusban és áp­rilisban. Négy vidéki város­ban, Győrött, Kaposvárott, Szegeden és Egerben, vala­mint a fővárosban tartják majd a középdöntőket ápri­lis második felében és má­jusban, s ezeket az előadá­sokat már a rádió is közve­títi. A döntő júniusban lesz Budapesten. azt egyenes adásban közvetíti a rádió, és szó van a televízió közvetí­téséről is. BORSOD MEGYÉBŐL 4.3 együttes vesz részt e nagy­szabású vetélkedőn. A bemu­tatókat március 12-e és 30-a között 7 előadásban rende­zik meg. Három bemutató, a március 12-i. 13-i és 19-1 Miskolcon lesz a Rónai Sán­dor Művelődési Központ­ban,. illetve a megyei ifjú­sági házban és -v Gárdonvj Géza Művelődési Házban, a március 2<i-i bemutató Ka­zincbarcikán, a 27-i Szeren­csen, a 28-i Sátoraljaújhe­lyen és a 30-i Ózdon. A to­vábbjutó csoportok számára a megyei bemutató április közepén Miskolcon lesz. A megyei bemutatók részletes programját, a csoportbeosz­tást a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya az érde­kelt szerveknek megküldte. A 43 BORSODI, illetve miskolci induló együttes kö­zött több nagy múltú, jó hí­rű csoportot találunk. Sze­retnénk hinni, hogy közülük nem eggyel a középdöntőn, sőt a döntőn is találkozha­tunk majd. (bm) NEM SOKAT \ könyi szerepel hangver­senydobogón, de évek óta ismert a művészete. Az évenként visszatérő alkal­mak betekintést engednek műsora gazdagodásába, hi­szen azok közé az előadómű­vészek közé tartozik, akik átgondoltan, tervszerűen gyarapítják repertoárjukat. Idei hangversenyévadunk nagy évfordulókhoz kapcso­lódik; Beethoven és Bartók művészetéhez. A Beethoven- szonáták sorát hallani vi­lágszerte és Bartók művei is mind diadalmasabban hangzanak fel. A nagy német mesterre való emlékezésben nem éreztünk hiányt, de úgy tűht — s továbbra is így látszik —, mintha a Bartók-évfor- duló visszhang nélkül ma­radna. Mindeddig zeneka­runk is, helyi művészeink is csak készülnek az alkalom­hoz illő tiszteletadásra. Papp Zoltán ezúttal Bee­thoven E-dúr szonátáját, Bartók Táncszvitjét és C. Franck Preludium, korái' és fuga című művét adta elő. A Beethoven-szonáta a mester kései remekművei közül való, különösen a 3. tétel nagyszabású variáció­sorozata teszi rendkívülivé. A műsorkezdés izgalmát ilyen remekmű természet­szerűleg megérzi, de az em­lített 3. tétel már a magá- ratalálás nyugalmát mutat­ta. Papp Zoltán mostani hangversenyén a Bartók Táncszvitben nyújtott nagy­szerű teljesítményt. Papp Zoltán előadása kitűnő volt. Első nekifutásra így előadni ezt a művet, messze kima­gaslik az átlagteljesítmény­ből. Zongoraművészi pályá­jának új és szép állomása­ként tarthatja számon. A Cesar Franck-mű szí­nes harmóniavilága, nagy­szabású variációi közeláll- nak egyéniségéhez. Nagyha­tású, szép előadást hallot­tunk. Papp Zoltán művésze­te érik, lehiggadt, és az egy- szerűség nehéz útjára tért. TALÁN MEG előbukkan a harsá­nyabb hang, de már tud olyan szépen dalolni, mint a Beethoven-szonáta és a Bar­tók-mű legszebb pillanatai­ban tette. A közönség mele­gen ünnepelte a szép össze­állítású, kitűnő megoldású hangversenyt nyújtó mű­vészt. V. Zalán Irén Bánk bán búcsúja A Miskolci Nemzeti Szín­házban csaknem két hónap­ja játsszák nagy sikerrel Ka­tona József drámáját, a Bánk bánt. Nagy nemzeti drámánk utolsó előadásait január 22- én, 23-án, 28-án, 29-én, 30- I án és 31-én tartják Miskol­con Ezzel Bánk bán elbú­csúzik városunktól, és feb­ruár 4-től Egerben kerül színre, illetve ott folytatja szép miskolci sikersorozatát. De addig is, Miskolcon még hat alkalommal látható. BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGENYE nyomán IRTA: CS. HORVÁTH TIBOR RAJZOLTA: SEBÖK IMRE Ez a Barcsa tal/n tud VALAMI r/fMPONTOZ AD­NI A NYOMOZÁSHOZ. Mahd átírom a csznd- ÖRSfrGHEZ, NOGV HALL­GASSAD r őr. fa a dója Barcsa Mv/d cszndor 7£STt--------­R ÖZOIT RtG/ BARAYsAGA'U R£HM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom