Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-04 / 2. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 2 1971. január 4., hétfő Kosziéin nyilatkozata Nógrádi Sándor elvtárs Füleken született 1894. má­jus 14-én. Apja, aki pékse­géd volt, tanoncnak adta fiát. aki a rézesztergályos és a villanyszerelő szakmát tanul­ta ki. Már kora ifjúságában a Vasas székházban, a MÉ- MOSZ-ba és a Guttenberg Otthonba járt munkásgyűlé­sekre, 16 éves korától részt vett az ifjúsági agitációs munkában. Később magán­úton elvégezte a felsőkeres­kedelmi iskolát, s 1916-tól műszaki ■ tisztviselőként a lo- sonczi gépgyárban dolgozott. Tevékenyen részt vett az üzemi szakszervezeti mozga­lomban, s 1918 szeptemberé­től tagja volt a szociálde­mokrata pártnak. 1919 febru­árjában egyik szervezője volt a megszálló cseh hadsereg ellen irányuló dél-szlovákiai általános sztrájknak, tnajd a sztrájk letörése után •*— Bu­dapesten — belépett a Kom­munisták Magyarországi Párt­jába, s részt vett annak min­den fontosabb akciójában. Hamarosan bevonult a Vörös Hadseregbe, majd a prole­tárdiktatúra leverése után Csehszlovákiába ment, ahol szintén jelentékeny munkás­mozgalmi tevékenységet fej­tett ki. T921 februárjában le­tartóztatták és kommunista propaganda miatt háromhavi börtönre ítélték. 1922 január­jában a Csehszlovák Ifjú­munkás Szövetség egyik köz­ponti titkárának választot­ták. Később — a csehszlovák rendőrség által kezdeménye­zett nagyszabású provokáció■; per elől — Berlinbe emig­rált, ahol a Kommunista Ifjúmunkás Internacionálé helyi irodájánál dolgozott. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke válaszolt az Aszaló című japán lap tudósítója ál­tal feltett kérdésekre. A szovjet Minisztertanács elnöke hangoztatta: Nem le­het kétséges, hogy sem az Egyesült Államok indokínai agressziójának nyílt kiszéle­sítése, sem a háború „viet- namizálása” nem hozza meg a győzelmet az Egyesült Ál­lamok számára. Az Egyesült Államoknak végül is Dél-Vi- etnamból ki keli vonnia az utolsó katonáját is. Ez elke­rülhetetlen. A Szovjetunió amellett fog­lal állást, hogy a közel-keleti válságot az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1967. november 22-én hozott határozat és annak előírásai alapján ren­dezzék. A politikai rendezés kérdése azonban nem jutott előbbre, mégpedig Izrael és az őt támogató Egyesült Ál­lamok obstrukciós magatar­tása miatt. Ha az Egyesült Államok nem adna pénzt és fegyvereket az agresszomak, úgy már régen sikerült volna felszámolni a közel-keleti tűzfészket — jegyezte meg a szovjet Minisztertanács elnö­ke. A fegyverzetek korlátozá­sát célzó szovjet—'amerikai tárgyalásokról szólva Koszi- gin hangoztatta: Üdvözöl­nénk, ha a stratégiai fegy­verzetek korlátozása terén ésszerű, nem egyoldalú és nemcsak az egyik fél számá­ra előnyös megállapodás szü­letne. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke rámutatott: a különböző társadalmi rend­szerű európai országok kö­zött észrevehető az a törek­vés, hogy csökkentsék a fe­szültséget és egymással jó­szomszédi kapcsolatokat lé­tesítsenek. Ebben nem kis szerepet játszik a kapcsola­tok kedvező alakulása egy­részt a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország, más­részt Franciaország között, valamint azok a szerződések, amelyeket a Szovjetunió és Lengyelország írt alá a Né­met Szövetségi Köztársaság­gal. Elutazott Budapestről Dsaeddir. Daud ötnapos látogatását befe­jezve, szombaton elutazott Budapestről Mohamed Dia- eddin Daud, az EAK elnöké­nek személyes megbízottja, az. ASZÚ legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja és kísé­rete. Diaeddin Daud magyaror­szági látogatásáról közle­ményt ad k ki, amely a többi között kihangsúlyozza, hogy a barátság és a kölcsö­nös megértés légkörében le­zajlott megbeszéléseken a fe­lek áttekintették a Közel-Ke­leten kialakult helyzetet, s megállapították, hogy néze­teik a helyzetről és a konf­liktus megoldásáról teljesen egybeesnek. Izrael agresszív cselekedetei fokozzák a fe­szültséget ebben a térségben. Izrael és az őt támogató Amerikai Egyesült Államok állandósítani akiarja az 1967 júniusi agresszió után kiala­kult helyzetet, s makacsul elutasítja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határo­zatának végrehajtását. A magyar fél ismételten kijelentette, hogy messzeme­nően támogatja az Egyesült Arab Köztársaság kormányá­nak és népének a közel-ke­leti válság igazságos rende­zését célzó erőfeszítéseit. Tu­datában van annak, hogy a tűzszünet tovább® meghosz- saábbítiása nem adhat jogcí­Jarring ismét New Yorkiban Izrael múlt heti igenlő vá­laszára — miszerint hajlan­dó folytatni a közvetített tár­gyalásokat Egyiptommal és Jordániával — már meg is érkezett New Yorkba Gun- nar Jarring, az ENSZ főtit­kárának személyes megbí­zottja a tárgyalások leveze­tése érdekében. Jarring először U Thant főtitkárt keresi Tel. Neki je­lentést tesz eddigi működé­séről és bizonnyal kap né­hány politikai utasítást is a világszervezet ’ legmagasabb rangú diplomatájától. A há­rom tárgyaló állam ENSZ­képviselői közül — őket bíz­ta meg kormányuk a Jar- ringgal való tárgyalással — most csak El-Farra, a Jordá­niái megbízott van állomás­helyén, El Zajjat, az egyip­tomi és Tekoah, az izraeli küldött hazájában tartózko­dik. Politikai megfigyelők úgy vélik, hogy Szadat elnök már szombaton részletesen megbeszélte El Zajjattal Egyiptom álláspontját, míg Tekoah a tegnapi miniszter- tanács után kapta meg kor­mánya utasításait Tel Aviv- ban. Kormányátalakítás Párizsban Az új év első napján Pom­pidou köztársasági elnök ebéden látta vendégül Cha- ban-Delmas miniszterelnököt. Politikai körökben úgy tud­Változások a csehszlovák kormányban Ludvik Svoboda, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke a szövetségi tör­vényhozás felhatalmazása alapján vasárnap több vál­tozást rendelt el a központi kormányban. Ezzel egyidejű­leg a cseh és a szlovák Nem­zeti Tanács (köztársasági par­lament) is néhány változást hajtott végre a nemzeti kor­mányokban . Az intézkedésekre azután került sor, hogy a szövetségi gyűlés decemberi ülésszakán a föderációs államjogi elren­dezés működési mechanizmu­sának megszilárdítása, rugal­masabbá tétele és tökéletes!- . lése végett a legfontosabb gazdasági ágazatok irányítá­sát közvetlenül a föderációs szervek hatáskörébe utalták, s új szövetségi minisztériu­mokat hoztak létre a meg­szüntetett bizottságok helyett. A köztársasági elnök Jind- rich Zahradnikot és Jan Gre- gort miniszterelnök-helyet­tessé nevezte ki. Ezenkívül dr. Stefan Sutkát közlekedé­si, Jaromir Matusek profesz- szort tüzelőanyag- és ener­giaügyi, Josef Simont kohó- és gépipari miniszterré: Dra- homir Kőidért pedig minisz­teri rangban á Csehszlovák Népi Ellenőrző Bizottság el­nökévé nevezte ki. Vaclav Hula miniszterel- n ök-helyettest az Állami Tervbizottság elnökévé, Ka­rol Martinka minisztert az Állami Tervbizottság elnök­helyettesévé nevezte ki. La- dislav Supkát megbízta a műszáki és beruházásfejlesz­tési minisztériupi, dr. Bo­il uslav Vecerát a mezőgazda­sági és élelmezési, Karel Hoff- maniTt a távközlési minisz­térium és dr. Ignác Rende­ket a Szövetségi Árhivatal irányításával. A köztársasági elnök más megbízatása miatt visszahív­ta a szövetségi kormányban betöltött funkciójából Jaros- lav Knizkát, Jan Paulyt pe­dig saját kérésére felmen­tette a miniszteri tisztségből. Az új miniszterek vasár­nap a prágai várban Lubo- mir Strougal miniszterelnök jelenlétében letették a hiva­tali esküt. ják, hogy a köztársasági el­nök és a miniszterelnök a fehér asztalnál a közeli na­pokban várható kormányát­alakításról tanácskozott. Olyan hírek terjedtek el, hogy a kormányátalakítás során esetleg Schumann kül­ügyminiszter és Giscard d’Estaing gazdasági és pénz­ügyminiszter is tárcát cserél. Párizsban általában arra számítanak, hogy az új mi­niszterek kinevezésére a hét végén kerül sor. Foíó­kiállítás Kiállítást rendeznek a Di­ósgyőri Vasas Fotószakköv munkáiból. A Bartók Béla Művelődési Központ rendezé­sében sorra kerülő tárlat ja­nuár 7—16-ig tekinthető meg a Diósgyőri Gépgyár műsza­ki házában. met az arab területek meg­szállásának tartósítására. Iz­raelnek konkrét lépéseket kell tennie a Biztonsági Ta­nács határozatának végrehaj­tására, s ki kell vonulnia a .megszállt arab területekről. Diaeddin Daud az Egyesült Arab Köztársaság nevében őszinte köszönetét fejezte ki a támogatásért a Magyar Népköztársaságnak. Konstantin hazatér? A Bild Am Sonntag, a nyugatnémet Springer kon­szern egyik nagy példány- számú hetilapja szerint Konstantin görög király, aki az ezredesek 1967-es puccsa után „önkéntes száműzetés­be” vonulva, Rómában tele­pedett le és azóta is ott él, rövidesen visszatér athéni trónjára. A lap szerint az uralkodó visszatéréséről folytatott tár­gyalások olyan előrehaladott stádiumba kerültek, hogy gyakorlatilag már meg sem hiúsulhatnak. A Bild Am Sonntag értesülése szerint a legfőbb közvetítő szerepet Makariosz érsek, ciprusi el­nök játszotta a királyi család és az athéni rezsim között. Úgy tudják, hogy Konstantin a következő feltételekhez fű­zi hazaitérését: bocsássák sza­badon a politikai foglyokat és szavatolják „a demokrati­kus rendszerhez való vissza­térését”. A junta pedig állí­tólag azt követelte, hogy Fre- derika anyakirálynő ne tér­jen haza. Ez utóbbi kérdés­ben sikerült megállapodásra jutni, a király feltételeinek teljesüléséről azonban nincs hír. India választások előtt LOGIKUS volt, hogy Gin, India köztársasági elnöke be­jelentette a parlament fel­oszlatását, és új választáso- kat írt ki — majd egy évvel korábban, mintsem azokra sort kellett volna kerítene Előzőleg ugyanis a legfel­sőbb bíróság döntése alkot­mányellenesnek ítélte azt az elnöki rendeletlet, amellyel megfosztották kiváltságaiktól a maharadzsákat. Ez a „trón­fosztás” azonban Indira Gandhi miniszterelnök poli­tikai útjának fontos állomá­sa. Valójában ezért nem Gi- ri elnökről, hanem Indira Gandhiról van szó. Az igazi kérdés tehát az, hogy miért akar Indira Gandhi egy év­vel korábban a választók elé állni, mint különben kelle­ne? Elsősorban azért akar, mert abban bízik, hogy a választáson mindenképpen több képviselőt szerez majd, mint ahány pártja padsorai­ban jelenleg van. Most olyan a helyzete, hogy csak bonyo­lult szövetségi politikával tudja biztosítani kormánya stabilitását. Azt reméli, hogy a választások után könnyebb lesz a dolga. Joggal bízik ebben. A bankállamosítások, a maharadzsák trónfosztása, s maga az a tény, hogy sok évi szélcsend után végre ak­tív politikai élet indult meg a Kongresszus Pártban. Új­ra megcsillantotta azt a le­hetőséget, hogy az indiai nemzeti burzsoázia képes arra, hogy mind a nagymo­nopóliumoktól, mind a kom­munistáktól f ü ggetl en í tse magát, és egyedül kormá­nyozzon. Másodsorban pedig azért akar Indira Gandhi válasz­tásokat, mert ha a maharad­zsa-ügy kapcsán áll a vá­lasztók elé, akkor helyzete nyilván sokkal kedvezőbb, mintha egész politikai kon­cepcióját kell egy általános választáson megvédenie. In­diában hetek óta folynak a spekulációk: vajon mi lesz a legfelsőbb bíróság dönté­se, vajon lesznek-e új vá­lasztások? És senki előtt nem volt^ kétséges, hogy In­dira Gandhi számára volta­képpen kedvező, hogy a leg­felsőbb bíróság a maharad­zsáit mellé állt, és Giri el­nök új parlamenti választá­sokat írt ki, mert ez a leg­felsőbb bírósági döntés egy­értelműen reakciós, a legsö­tétebb érdekeket védő hatá­rozat, amellyel szemben In­dira Gandhinak nem nehéz az indiai nemzeti burzsoázia nevében a néphez fordulni. Ha, mondjuk a földreform, vagy a monopóliumok korlá­tozásának kapcsán került volna Indira Gandhi hasonló helyzetbe, bizonyosan nehe­zebb lenne kivezető utat ta­lálnia. A NAGY kérdés persze az, hogy az új választásokon In­dira Gandhi Kongresszus Pártja milyen szövetségesek­kel lép fel. Azt már leszö­gezte, hogy nem Jdsérel meg ikoalíoiót alkotná semmilyen párttal sem. Arra azonban mindenképpen lesz módja, hogy megegyezést kössön: egyes választókerületekben nem lép fel a partnerpártok jelöltjei ellen, viszont azok sem támadják az ő jelöltjeit más helyeken. Ez a „kecske is jóllakjon..választási taktika Indiában régen is­mert. A kongresszus és a kommunisták között azonban országos szinten még soha­sem valósult meg. Nem azért, mert ezt a kommunis­ták nem akarják, vagy ez nem lenne Indira Gandhi számára hasznos — hanem azért, mert saját pártjának jobboldala hallani sem akar róla. Ha a kérdés úgy állana, hogy ki az erősebb, a jobb- oHali, s/in ’ikatus vezette pártok, vagy a baloldali pár­tok, kongresszisták, kom­munisták, szocialisták együtt, nyilvánvalóbb lenne a hely­zet. De nem így van. A két kommunista párt közül csak az egyik ismeri fel, milyen érdekdifferenciák vannak In­dira Gandhi kongresszusa és a szindikátus vezette, mono- póliumpárti kongresszus kö­zött. Hasonlóképpen a két szocialista párt közül is csak az egyik áll mögötte. Az indiai politikai térkép fehér foltja a baloldali egy­ség, Ezzel szemben a jobbol­dal inkább össze tud fogni, bár neki is vannak nehézsé­gei. A szindikátus vezette jobboldali Kongresszus Párt nem vállalja nyíltarl a jobb­oldali pártokkal való közös­séget. Ha ezt megtennék, sa­ját tömegeik előtt járatnák le magukat. INDIA mindenképpen ne­héz helyzetben, bonyolult kö­rülmények között készül az új választásokra. A nagy kérdés: ki kivel fog együtt­működni. Ez még nem vilá­gos. a választási esélyeket csak a tényleges szövetségek kialakulása után lehet mér­legelni. m * fiikor (1894-1971) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Nóg­rádi Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, vezérezredes, pártunk, valamint a magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosa, hosszan tartó, súlyos betegség következ­tében, 1971. január 1-én elhunyt. Nógrádi Sándor elvtárs temetése január 7-én (csütörtö­kön) 14 órakor katonai díszpompával történik, a Mezó' Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk hozzátartozói, elvtársai, barátai, régi harcostársai és tisztelői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar néphadsereg, a Magyar Partizán Szövetség majd Moszkvába hívták mer, hasonló beosztásba. Később az Internacionálé képviselő­jeként Romániába küldjék, ahol részt vett egy sor po­litikai akcióban, majd az il­legális P.omán Kommunista, Párt és ifjúmunkás szövet­ség többszáz funkcionáriusá- vql együtt letartóztatták. A bírósági tárgyalás idején többedmagával sikerült meg­szöknie, távollétében tízévi fegyházra ítélték. Nógrádi elvtárs ezután kü­lönböző országokban —Cseh­szlovákiában, Németország­ban, Ausztriáiban, Svájcban, Franciaországban — fejtett ki sokoldalú tevékenységet. Közben 1933—34-ben Spa­nyolországban is járt külön­féle Kommintern-megbízató,- sókkal. 1936 júliusában, a spanyol fasiszták felkelését követő napokban ismét Spa­nyolországba küldték, hogy a háború- és fasizmusellenes világbizottság nevében szer­vezzen nemzetközi akciót a spanyol köztársaságiak fegy­veres és politikai támogatá­sa érdekében. Megbízatását eredménnyel teljesítette. 1944 májusában a KMP külföldi bizottsága megbízta, hogy a Szovjetunióban szer­vezze meg a magyar parti­zánmozgalmat. 1944. szep­tember végén kisebb csoport­tal Szlovákia területén ma­ga is részt vett egy bevetés­ben. Innen szervezte több partizáncsoport fegyveres harcát. Később a salgótarjá­ni szénmedencében és Lo­sonc környékén több kisebb- nagyobb partizáncsoport csatlakozott hozzájuk. 1944. december 29-én csatlakoztak a felszabadító szovjet hadse­reg csapataihoz. Nógrádi elvtárs a felszaba­dulás után az MKP Észak­magyarországi területi titká­ra lett% majd különböző ma­gas párt-, illetve állam.i funkciókat töltött be. 1945 óta tagja az MKP, majd az UDP. 1957 óta az MSZMP Központi Bizottságának. Az MSZMP VII. és VIII. kong­resszusán a Központi Ellen­őrző Bizottság elnökévé vá­lasztották. Többször volt or­szággyűlési képviselő, s 1963. és 1967. között a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának is tagja volt. Kimagasló mun­kásmozgalmi, párt és állami tevékenységét népköztársa­ságunk számos magas kitün­tetéssel ismerte el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom