Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
ESZAK-MAGYAROR5ZÄG 6 1971. Jan. 17., vasárnap Fagyos a Faggyas A tűznél A Föld nagy, Magyarország kicsi. A Zemplénihegység rengeteg, a Szántóhegy benne csak egy folt. Faggyaskút környékét bejárni fárasztó, meredek oldalának szűz havában az emberi lábnyom csak egy árva pont. Valami ilyesmi fordult meg Orosz Ferenc erdőfelelős fejében azon a reggelen, amikor a nyíri II. Rákóczi Ferenc Tsz egyik fakitermelő brigádja először rakott tüzet Hollóháza kapujában. A szűk völgy közepén táboroztak le az út és a patak között. Egyik oldalon a Május hegy sziklás, fiatal erdeje didereg, a másik oldalon a Faggyaskút 136 éves bükkerdeje feketéink a fehér hóban. Ebben kell dolgozni. Meredek a hegyoldal, nagy a hó, ember alig tud megállni rajta. Nézte és közben ezt mondta: — Fagyos a Faggyas, nehéz lesz a munka. És veszélyes. De ezt nem mondta ki hangosan, csak gondolta. Nézte az embereket, akik egyébként többségükben traktorosok, s csak tél idején lesznek favágók és elhatározta, hogy nagyon fognak ügyelni a biztonsági előírások betartására. És azóta minden reggel meggyullad itt, a völgyben a tűz. Orosz Béla a tűz gazdája, gondozója. Azzal kezdődik a napja, hogy megvágja hozzá a fát, életre leheli a tüzet, belévet néhány téglát, ami tüzesre hevülve rezsóként szolgál majd az edényekben otthonról hozott ebéd megmelegítésé- hez. A többiek meg felküz- dik magukat a meredeken. Trudies János megélezi a fűrész fogait, csizmaszárba dugja a gömbölyű láncre- szelőt, svájcisapkás fejére erősíti a jéghideg védősisakot, aztán nekimegy a hegynek. Jobb vállát húzza a nehéz motorfűrész, lábát a nehéz csizma és a nagy hó, tüdejét a fagyos levegő és a meredek. Megáll a 30 méter magas fa tövében. Kezében dolgozik a motor, aztán a fűrész belemar az élettelen kéreg alatti életbe. Éket vág ki a fából a dőlés irányában, amely olyan, mint egy nagy diny- nyeszelet. A hajkolás után a fa másik oldalára kerül, és a döntő vágást kezdi meg. Ugrásra készen áll, kezében dolgozik a motorfűrész. Fehér hóra hullik a Dől a fa fa sárga vére. A fa törzse még mozdulatlan, de koronája fent a magasban már remeg. Azután kireccsen 136 esztendős helyéből és életéből a hatalmas test. Tompán dobban a föld, s a nagy ütés vizet sajtol a hóból. Madarak serege rebben fel. Elhallgat a motorfűrész. Csend lesz. Trudies János végigballag a kidön- tött fa törzse mellett, megáll töredezett koronájánál, aztán csendesen ezt kérdi: — Vajon ki ültette? ... És akkor fent, a tetőn megszólal a másik motorfűrész Horváth Tibor brigádvezető kezében. Nagyot sóhajtva kidől a fa, és fejjel- koronájával szánkázik lefelé a meredek, havas hegyoldalon. A csend, úgy látszik, elrepült a madarakkal, s csak délben, ebédidőre tér majd vissza. Árván maradt a tűz is. Munkától harsog a Faggyaskút környéke. Otthonok melege születik itt, ezen a meredek, sziklás, napfényt sose látó hegyoldalon. Szöveg: Oravec János Kcp: Szabados György KINT FAGY, és vakít a hó hideg fehérsége. Bent forroság, és megnyugtat a liszt sápadt fénye. Itt is fehér minden, a liszt egyformává szitál gépet és embert. Az egyhangúságot csak a frissen sült kenyerek piros barnasága oldja derűssé. Éppen most szedik ki a két kemencéből hatalmas, hosszú nyelű lapáttal a kisült vekniket. Nincs megállás, máris bevetik az újabb adagot. Egy-egy táblára 30 kenyér kerül, villámgyors mozdulatokkal dolgozik a négy ember. Bevágják, nedvesítik, címkézik, s már benn is van a kemencében. Az ajtókat lezárjál-., s egy-két perc múlva fehér pára száll a réseken, sül az újabb adag. Most van néhány perc szabad idő. A sütőipari vállalat 5. sz. telepének helyettes vezetőjével beszélgetek. Tulajdonképpen azért jöttem, hogy magyarázatot találjak a kerek kenyér hirtelen megnőtt népszerűségére. Vajon mi az oka, hogy néhány hónapja az emberek hajlandók - akár fél órát is .sorban állni, csakhogy kerek kenyérhez jussanak? Nos, kiderült, hogy titok egyszerűen nincs Ez is úgy készül, mint a vekni. Ugyanabból a lisztből, ugyanolyan technológiával. Talán az a különbség, hogy alakjánál fogva a keléskor a kerek kenyér csak felfelé tud „nőni”. Magasabb, szebb karéj szelhető belőle. Egyébként épp az elmúlt héten álltak le ennek gyártásával, a közönséggel ellentétben a felettes szervek elégedetlenek voltak a kenyér minőségével. Visszaálltak az egykilós veknik készítésére. A kerek kenyeret más telephelyen sütik ezentúl. Megtörtént már a következő adag dagasztása is, de a kedvemért bekapcsolják a gépet. Egy hatalmas, üstszerű tálban, több mint két mázsa kenyértészta enged a hajópropeller-szerű da- gasztóikamák. Méltóságteljes „csapásokkal” könnyedén forgatja a rugalmas masszát. Bizony, ilyen mennyiséget lehetetlen volna kézzel dagasztani. Pedig épp ennek a munkafolyamatnak a gépesítése árt a minőségnek, összetöri a si körláncot, csökkenti a fehérjetartalmat. Ezután, ahogy ők mondják, „kicsípik” a masszából a kilós darabokat A négy ember ismét láncot alkot. Egy csíp, egy méri a. pontos súlyt, egy formázza veknivé, egy pedig a kis, ovális kosarakba rakja a tésztát, ott pihen bevetésig. Pontos, gyors, szakszerű mozdulatok. Negyedóra sem telik el, és két állványon majdnem 20j kis kosárkában kel tovább a kenyér. Máris újabb feladat. Az előzőleg kemencébe rakott, félig sült vekniket kell forgatni. A gázzal fűtött, nagy „sütőkben” a szélre került kenyér gyorsabban pirul, mint középem. Cserélni kell, hogy valamennyi egyformán jó] átsüljön. A kinyitott ajtókon vastag, forró pára ömlik ki, Mondják is, ezt sokkal nehezebb elviselni, mint a hőséget. Dolgozik az elszívóberendezés, de bizony, nem nagyon érződik. Az itt dolgozók igen lengén öltöznek, mégis dől róluk az izzadtság, gyakran mennek a csaphoz, kezüket, arcukat lemosni. Ismét néhány perc, csak annyi, míg egy cigarettát elszívnak. Mesélik, a főtelepen még nagyobb a „hajtás”, szinte pihenő nélkül dolgozzák végig a műszakot a nagy hőségben, párában. De szeretik szakmájukat. Ahogy figyelem munkájukat, ahogy formázzák, simogatják a kenyeret, el is hiszem nekik. Szemöldöküket, hajukat az ősz szálakon kívül a liszt teszi még fehérebbé. Nem érnek rá tovább a beszélgetésre. Egyiküjc kiszedi a friss, fényes kenyereket, amelyek futószalagon utaznak a raktárba. Másikuk kovászolni indul, az éjszakás műszaknak készíti elő a tésztát. KEREK KENYERET kerestem. Azt nem találtam, de meglestem, hogyan készül mindnyájunk legfontosabb tápláléka Az udvaron már ott állt a gépkocsi. Vitte az üzletekbe a friss, foszlós kenyeret. (sz—n Felsivít a sziréna, a járművek, az emberek félrehúzódnak, utat engednek a piros tűzoltóautónak. A súlyos kocsi felgyorsít, szirénázik, elsiet. És borzongást hagy maga után, akárhányszor látjuk is. Miskolcról, a megyei tűzíendészeti osztályparancsnokság épületéből évente 400—500 alkalommal indulnak a tűzoltók, hogy harcbaszálljanak legősibb ellenségünkkel, a tűzzel. Minden év, minden hónap nehéz. „Holtszezon” soha nincs, az évszakok csak a tűzesetek módozatainak változásait hozzák. Az elmúlt év munkájáról — nyugodtan írhatjuk: harcáról — is sok a mondanivalója Csapó András alezredesnek, a megyei tűzrendészeti osztályparancsnokság vezetőjének, Török Miklós őrnagy, helyettes parancsnoknak és Siska Ferenc századosnak, Miskolc városi és járási parancsnoknak. Merevség? Köztudott, hogy a tűzoltóknak már az új létesítmények kijelölésénél is szavuk van, később pedig erélyesen megkövetelik a különböző óvó rendszabályok betartását, a szükséges feltételek megteremtését, rendszeresen ellenőriznek, ha szükséges, szabálysértési eljárást indítanak. Sok helyen kissé értetlenül fogadják a szigort, merevnek tartják a tűzoltók megelőző, ellenőrző munkáját. Pedig: tavaly Borsodban 12 gyerek és 3 felnőtt halt meg a lángokban, illetve füstmérgezésben, 23 felnőtt 7 gyerek súlyosan megsérült. A megközelítően 500 tűzeset során 4,5 millió forint anyagi kár keletkezett. Ez a számadat csak közvetlenül a tűz kártételét jelzi, de például a termeléskiesésből származó kár ennek mindig sokszorosa. Az adatok mindig szárazok. De azoknak a családoknak, akiket a 15 ember halála, vagy az elpusztult értékek sokasága érint, nagyon is eleven tragédiákat fednek. Merevség? Nagyon is szükségesek az óvó rendszabályok. A legfőbb ok Köztudott az is, hogy a tűzoltók munkája nemcsak a megelőzés, majd a lángok oltása, hanem a tűz keletkezési okainak felderítése is. Az elmúlt évi statisztika azt bizonyítja, amit több-kevesebb eltéréssel a többi évé is: az esetek 70—80 százaléka tisztán, egyértelműen emberi gondatlanságból, felelőtlenségből származik. Az emberek szinte mindennap látják a rohanó piros autókat, hallják a szirénázást, de valahogy nem hiszik el: náluk is megtörténhet a baj. A tüzek. keletkezésének okai tavaly sorrendben így következtek: 1. gyerekjáték (felügyelet nélkül hagyott gyerekek, számukra elérhető távolságban a gyufa, az öngyújtó), 2. sugárzó hő (köny- nyen gyulladó, éghető anyagot hagynak a kályha stb. közelében), 3. dohányzás, 4. nyílt láng használata meg nem engedett helyen, vagy ott, ahol ezt csak nagy óvatossággal tehetnék. A legtöbb tűz lakóházakban, mezőgazdasági létesítményekben keletkezett. Az utóbbi időben különösen elszaporodtak az olaj kályhák miatt keletkezett tüzek. Érdemes figyelni ez esetben is a tűzoltók tanácsára: ne vásároljon senki > innen-onnan összebarkácsolt ola.ikályhát, csak azért, mert olcsóbb. Még a gyárak készítményei között is akadhatnak olyan típusok, melyeket éppen tűzrendészeti szempontokat figyelembe véve nem engedélyeznek forgalomba hozni, nyilvánvaló, hogy az ezermesterke- dők készítményei milyen veszélyesek lehetnek.. Utánpótlás A törzsgárdát a 10—20 éve itt dolgozó emberek alkotják, akik értik munkájukat. Sokkal többet kell különben ebben a szakmában tudni, mint azt a külső szemlélő gondolná. Nem csupán személyes bátorságra, testi ügyességre, a nehéz, 24 órás szolgálat vállalására van szükség, hanem a legkorszerűbb oltóanyagok, gépek kezelésének, hatásának, alkalmazási módjának pontos ismeretére is. Tüdni kell, hol használható a nedves víz, a száraz víz, a könnyű víz, a haboltó, a poroltó, mikor kell a lángokba lebegtetni az oltóanyagot, és felsorolni is nehéz lenne, mennyi mindent kell tudni. Vannak modern, korszerű gépeik A poroltókocsi például három tartállyal rendelkezik, mindegyikben 7—7 mázsa oltóanyaggal. Két pisztollyal tudják kiszórni az anyagot, egy- egy pisztoly másodpercenként 10—15 kilogrammot. A kocsi egyszeri feltöltése 23 ezer forint, tudni kell hát, mikor, hol használják. A generátorszerv is hatásos gép. Feladata az áramtermelés világításhoz és a füstelszívás. Másodpercenként 4 köbméter füstöt szív el. Igen, vannak modern eszközeik, de a következő években tovább szeretnék bővíteni számát. Szükség van ezekre a gépekre azért is, mért mint mindenütt a világon, nálunk is egyre nehezebb az utánpótlás. 23 éves kortól jöhetnek ide a fiatalok, de akkorra már a legtöbb fiatal más szakmát szerez. Jöhetnének ugyan 18 évesek is, akiknek katonai mentességük van, közöttük viszont kevés a rátermett ember. Az önkéntes tűzoltókra nagy feladat hárul hát továbbra is. Főleg a megye távoli részeiben, ahová a központokból csak tetemes idő- veszteség után lehet kiérni. Megyénkben mintegy tízezer önkéntes tűzoltó yállalja ezt a munkát önzetlenül, a község érdekében. A községek vezetői a legtöbb helyen kellő támogatást is nyújtanak ezeknek- az egyesületeknek, néhány faluban már > klubot is berendeztek számukra. Jó lenne, ha ez a kezdeményezés az idén folytatódna. És legfőképpen jó lenne, ha az idén még nagyobb gondot fordítanánk a megelőzésre. Priska Tibor nojcsuK JÓZSEF ES IMRE GÁBOR REGEN», NYOMÁN IRTA: cs. HORVATH TIBOR RAJZOLTA: SEBŐK IMRE Tőr a kov/fcs? (Ms CSA7TAM A FtMh. MtGSZTDÜL. k/AÍTA/V/ M Volt dolgom mf. és? Csalt mMncsl voltam. HOGY. EMT£kSZ/k-£ ÄA. M7AGOS MOSTM/ík B/ZTOS BB/YA'B, YYOGV PAJ VÁM £6yitPÍST-BÁTRAL, MLBTkÜLRT... Harcban a lángokkal Keink ‘ kepei keresek!
