Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÖUEÍEP A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 14. szám Ära: 1 forint Vasárnap. 1971. január 17. Mai rmunkból: Borsod közoktatási gondjairól (4. oldal) Életünk életek (á. oldal) Fagyos a Fággy $ (6. oldal) (II oldal) Ügyeletes riporterünk jelenti: His iorpte a piacon Fock Jenő nyilatkozata finnországi útjáról Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke — mint már a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala bejelentette — a Finn Köztársaság kormányának meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Finnországba utazik. Elutazása előtt a Magyar Távirati Iroda munkatársának; az alábbi nyilatkozatot adta: — Örülök, bogy a Finn Köztársaság kormányának meghívására látogatást tehetünk az ezer tó országában. Olyán barátokhoz indulunk rövidesen, akikkel nemcsak a nyelvrokonság fűz bennünket össze, hanem a béke biztosításának nemes eszméje és a számos kérdésben megnyilvánuló nézetazonosság is. — Megtiszteltetést jelent számomra, hogy kapcsolataink történetében az első kormányfői szintű magyar delegációt vezethetem FinnországbaPéter János külügyminiszterünkkel és küldöttségünk valamennyi tagjával a tárgyalásokon, de a tárgyalótermeken kívül is, az országaink közötti .kétoldalú kapcsolatok további erősítésére törekszünk majd. Derűlátással tekintünk e tárgyalások elé. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság államközi kapcsolatai ugyanis határozottan jók, s megítélésem szerint lehetőség nyílik gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködésünk fejlesztésére. — Nem egészen másfél évvel ezelőtt, 1969 szeptemberében köszönthettük hazánkban Kekkonen köztársasági elnök nrat. A látogatása idején folytatott tárgyalások nyomán gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást kötöttünk, valamint egyezményt írtunk alá a vízum- kényszer eltörléséről. Bízom benne, hogy a most sorra kerülő tanácskozásai nk is hasonlóan gyümölcsözőek lesznek. Fock Jenő ezután a fejlődőén alakuló társadalmi és gazdasági kapcsolatokról szólt. — Természetesen véleményt cserélünk majd — folytatta — a nemzetközi élet néhány főbb kérdéséről Is. Mindenekelőtt az európai biztonság kérdéseit vitatjuk meg, különös tekintettel a biztonsági konferencia előkészítésére, amely tanácskozással kapcsolatban a finn kormány 1969 májusában egyetértését nyilvánította, sőt, egyben kifejezte készségét a biztonsági konferencia és annak előkészítő tanácskozásainak megszervezésére. Mi nagyra becsüljük ezt és a finn kormány további pozitív állásfoglalásait'. — Ilyen gondolatok jegyében készülünk a magyar kormánydelegáció finnországi útjára. Remélem, visszaérkezésünkkor arról számolhatunk majd be, hogy sikerrel teljesítettük a ránk bízott feladatokat — fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő. Vizsgák az egyetemen Minden második sorban, minden harmadik helyre —* ez a zárthelyi írásbeli rendje. Első évesek matematika írásbelije a II. előadóban. (Képriport a 7. oldalon.) Ünnep Vattán Első zárszámadás a megyében NAPIRENDEN: A X. pártkongresszus anyagának feldolgozása Megbeszélés a megyei pártbizottságon Tegnap. január 16-án, szombaton megbeszélést, tartottak Miskolcon, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának székhazában, amelyen részi vettek megyénk állami, társadalmi és tömegszervezeteinek valamint megyénk pártsajtójának képviselői. A megbeszélésen ModorosGyörgy elvtárs, a megyei pártbizottság propaganda- es művelődésügyi ősztályána k vezetője tájékoztatta a jelenlevőket a megyei párt-végrehajtót) izottság határozatáról : a X. pártkongresszus anyagának feldolgozására, és ezzel összefüggésben a negyedik ötéves terv megvalósításával kapcsolatos propaganda- és agitációs feladatokról. A tanácskozáson részt vettek a Borsod megyei Tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ Borsod megyei Bizottsága, a Hazafias Népfront megyei szervezete. a TIT. az MHSZ, a KtSZÖV, a MÉSZÖV, az MTS, a munkásőrség 'negyei parancsnoksága és a megyei sajtószervék képviselői. Madarász elvtárs a jelenlévők előtt vázolta azoknak az Intézkedési terveknek alapvető követelményéit, amelyeket megyénk párt-, állami, társadalmi és tömeg- • szervezetei a közeljövőben dolgoznak ki. Á tervek négyéves idomokra szólnak majd, es ezeket az érdekelt szervek februárban mindenütt elkészítik a megyei pártbizottság illetékes osztályainak útmutatásai alapján. Egyeztetésük. koordinálásuk és megvalósításuknak ellenőrzése a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának lesz a feladata. (csé) Ma már nehéz eldönteni, faluhelyen hogyan tesznek rangsort az ünnepek között. A húsvéton, a karácsonyon kívül valamikor a búcsú napja volt a legnagyobb ünnep. i A falu ünnepe, melyre már | ^ hetekkel előtte készülődtek, * ’ főleg az asszonyok. Meszeltek, takarítottak, sütöttek, főztek. Üj abban a zárszámadás napja is elfoglalta helyét az ünnepek sorában. Az egész falu lakossága várja és számon tartja, s legalább úgy készülődnek rá, mint a búcsúra. Tegnap meglestük a vattaiak ünnepét. Vendégek voltunk a Szemere Bertalan. Termelőszövetkezet közgyűlésén. Jól is éreztük magunkat, mert vendégnek különösen jó érzés ott lenni, ahol maguk a vendéglátók is elégedettek. jókedvúek. Vattán az elmúlt évi eredmények adtak erre okot. A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság számára nehéz esztendő volt 1970. Az volt Vattán is. Nem szeretnénk, ha olvasóink szem elöl tévesztenék, hogy ebben a faluban is éppúgy esett az eső nyáron, a legnagyobb Az elnök beszámolója munkák idején, vágj' volt éppen szárazság, amikor legjobban kellett volna, a csapadék — mint máshol... Csakhogy a vattaiak okos vezetéssel, előrelátással, mondhatnánk úgy is, közgazdasági szemlélettel állandóan keresték a módját, hogyan ellensúlyozhatják az időjárás okozta terméskieséseket. Erünnepélyes külsőségek között felavatták Egyiptomban a szovjet segítséggel épült asszuáni erőrendszert. Képünkön: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Anvar Szádat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az avatóünnepélyen ről beszélgettünk az ünnepi közgyűlésen Kálmán Tibor tsz-elnökkel. Tanulságként, s hasznosítható tapasztalatként más, <i vattaival hasonló adottságú termelőszövetkezet számára mit szűrhettünk le ebből a beszélgetésből? Rugalmasan, okosan kell gazdálkodni, a közös vagyont szüntelenül gyarapítani. Hiszen osztani csak abból lehet, amit az emberek megtermelnek. Nem az elnök, nem a főkönyvelő, egyszóval nem a vezetők, hanem együttesen az egész tagság termeli, sokszor nagyon nehéz munkával a jövedelmet, amit aztán a zárszámadás napján kinek-kinek érdeme szerint részekre osztanak. Mégis, nem mindegy, hogyan gondolkodik, hogyan irányítja a tagságot a vezetés: mernek-e kezdeményezni, vállalják-e az újat, s az ezzel járó rizikót is. Vattán vállalták, keresték, az újszerű, a jövedelmezőbb gazdálkodás útjait, módjait, még akkor is, ha ezt a felületes szemlélődő, a tsz-be csak bekukkantok részéről nem követte mindig helyeslés és elismerés. Csak egy példa: Vatta a Budapest—Miskolc főközlekedési út mellett fekszik. Sok ember jár erre, sokan tettek a vattai határon áthaladva nem éppen hízelgő megjegyzéseket a „virágzó mezőgazdaságra” ... Pedig az a virágtenger, amit a gépkocsi ablakából láttak, nem vadrepce, hanem egy nagyon fontos ipari növény, a mustár virága volt. A tavaszi árpába vetették köztesként, s az eredmény: az esős időjárásban, amely me- gyeszerte nagy kárt okozott tavaly a kalászosokban, az erős szárú mustár növény fenntartotta az árpát, melyet az utolsó szemig sörárpaként értékesíthettek, magas bevétellel. A műtrágyázás és a jól megválasztó! t. vetésforgó a kukoricánál is jobb termest hozott, mint máshol, az allat- tenvésztesben pedig különösen a baromfitartás bizonyult hasznosnak. Mindent egybevetve: nem műveltek csodát Vattán, csupán mertek vállalni, kezdeményezni es volt erejük dolgozni, lgv alakulhatott k: olj-an gazdasági (Folytatói a oldalaaf
