Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

iSZAK-MAGYAiORSZÄG 4 Szombat, W0, dec, 5, A SZÍNMŰVÉSZETI DÍJ, ÉS AKIK KAPTÁK Kovács Mária, Nyilassy Judit, Upor Péter, Makay Sándor és a díjjal járó díszes díplo mg (Fotó: Szabados) Művelődési központ és üzemek együttműködése A közmüveiéi IV. ötéves tervének irányelveit Sátor­aljaújhelyen a gyakorlatban váltja valóra a városi mű­velődési központ és a helyi üzemek, gazdasági szervek együttműködése. Az üzemi, vállalati művelődési felelő­sök és a szakszervezeti bi­zottságok titkárai a műve­lődési központban tartott ta ­nácskozásukon megállapod­tak kulturális munkaterveik összehangolásában. Az együttműködés tő ösztönző­je, hogy az üzemek életet mindinkább meghatározó szocialista brigádoknak az eddiginél tartalmasabb mű­velődési lehel ősegeket bizto­sítsanak. Ennek érdekében össze­hangolják az üzemeken be­lüli ismeretterjesztő tevé­kenységet, s igyekeznek a legvonzóbb formákkal — elsősorban a fiatalokban fel­kelteni az önművelés igé­nyét, Az üzemen belüli kul­turális vetélkedőkre más (Mint lapunk más helyen közöltük, pénteken szlntmi- ' Z57.í‘t) tíziakat adtak át Mis­kolcon.) A színház, a. azanmúveszet megbecsülésének újabb jele­vei találkozhatunk hát Mis­kolcon. A város, amely haj­dan mir Dérynének biztosí­tott pódiumot, majd 147 év­nél ezelőtt megteremtette Magyarország első, á-llandó kőszínházát, s nemsokára készül teátruma másfél év­százados jubileumára, felsza­badulása negyedszázados ju­bileumának évében dijat ala­pított a színművészeiben ki­emelkedőt nyújtók honorálá­sa. A város társadalmának elismerése fejeződik ki az átnyújtott díjakban, a tiszte­iét az értékes színművészeti tevékenység iránt, egyben pedig jelzi ez a díj Miskolc- nák és színházának elszakít­hatatlan együvé tartozását. A filmfesztivál és a képző- művészeti tárlat dijain kí­vül korábban zenei, majd ezt követőleg irodalmi, díjat alapított a város. Most, egy újabb művészetnek is mecé­nása lett. © A három díjazott közül az egyik Nyilassy Judit, aki az Amerikai Elektra rendezé­séért részesült e szép ki tün­tetésben. viszonylag, régi tag­ja a miskolci színháznak. Ti­A szovjet hatalom évei alatt, állami és szakszerveze­ti, valamint társadalmi in­tézmények segítségévei iél- rejött a kulturális intézmé­nyek hatalmas hálózata. Könyvtárak és a könvvkiadás A Szovjetunióban 350 ezer közmüvei ődés i köny v I á iba 11 két és fél milliárd kötőt könyv és folyóirat áll az ol­vasók rendelkezésére. A rendszeres olvasók szama 130 millió, akik egy évben mintegy 3 milliárd könyvel kölcsönöznek. A könyvtárak fele iskolai, egy hetede pe­dig tudományos és szakmai (műszaki, mezőgazdasági stb.). A közművelődési könyvtárak negyede a fal­vakban található. A Szovjetunióban evente átlag 75 ezer művet jelen­tetnek meg, közel másfél zenkét évvel ezelőtt, 195/S tavaszán itt rendezte diplo­mamunkáját, Shaw Szerelmi házasságát, u azóta nem mú­lik el olyan évad, hogy Nyi­lassy egy-egy emlékezetes rendezésével fel ne iratkoz­na arra a listára, amely mind a szakma, mind a szín - háákedvelő közönség 'körében a legértékesebb színházi pro­dukciókat őrzi. A Hajnali tűz, A fösvény, A térképen nem található, az Amerikai Elektra és még nagyon-na- gyon sok színpadi alkotás emléke igazolja, hogy a vá­rosi tanács színművészeti di­ja megérdemelten jutott Nyi­lassy Juditnak. Kovács Mária az egri szín­házzá! történt fúzió óta tag­ja szfnfcázmnknaik. A szrnház- Iátogatók mindig érdeklődés­sel várják szereplését, hiszen akárcsak Nyilassy, évről év­re ő is odaírja nevét az em­lített listára. Most, az Ame­rikai Elektra anyaszerepé­ért kapta a. város színművé­szeti díját, s ha csak egy korábbi szerepét említjük, borra Bemarda Álba háza című drá.májának főszerepét, úgy érezzük, a most díjazott alakítás nem volt előzmé­nyek nélkül való, megérde­melten jutott hozzá az elis­merés. Upor Peter a második éva­dot tölti színházunkban. Ö a kitüntetést a Riadó című, millió példányban. Ötven év alatt több mint kétmillió művet adtak ki, másfélszáz nyelven, mintegy 35 millió példányban. A világon meg­jelenő könyvek közül min­den negyedik a Szovjetunió­ban lát napvilágot. Igen kelendőek a klasszi­kusok. Puskin müveit 226” alkalommal 128 millió pél­dányban, A. Tolsztoj műveit 2170 (132 millió), Gorkijt 2801 (115 millió), Majakov­szkijt 871 (63 'millió), Solo- hovot 763 kiadásban (48 millió példányban) adták ki. A külföldiek - közül Shakespeare-t 330, Mark Twain-t 326, Balzac-ot 288. Romain Rolland-ot 226 al­kalommal jelentették meg. Schiller 1.40, Cervantes 118 kiadást ért meg. A külföldi klasszikusok alkotásait több mint 60 millió példányban adták közre. A könyvkiadásban fofitos helyet foglal el a politikai irodalom. Marx, Engels és Lenin művei 440 millió pél­nagysjkerü stúdiódráma fér­fiszerepének alakításáért kapta. Ezt az alakítást, ezt az egesz előadáson át tartó monológot és játékot lehetet­len itt, még csak nagyvona­lakban is, méltatni; az elő­adás hazai és külföldi sike­re igazolta, hogy megérdem­li ez az alakítás a nagyérté- kú honorálást. © Nem a város, hanem a Művelődésügyi Minisztérium díjazta Makay Sándort. A! nemrégen műsorra került í Zorin-komédia, A nagy kar- j rier főszerepében nyújtott j teljesítményét kívánta a mi- j Misztérium honorálni. Ebben j az alakban Makay annyira í át; tudott, lényegübii a szá­mító, gátlástalan, ügyeske­dő Vagan jan figurájába, s apró játékaival olyan szí­nessé tudta, tenni ezt az ala­kot, hogy az elismerés min- ' lenképpen megérdemelt. S bár a nivódij meghatározott szerepre vonatkozik, minden bizonnyal figyelembe vették Makaynak igen sok, nagysi­kerű, értékes korábbi sze­repforrná! asát is © Valamennyi díjazott szín­művészünket — a színház­látogató közönség nevében is — őszinte tisztelettel kö­szöntjük. fbenedeb) dányban jelentek meg. A fordításokat illetően Lenin művei a világon az első he­lyet foglalják el. Klubok, művelődési házak A klubok, művelődési há­zak az amatőr művészet és a kuli uráli, szórakozás köz­pontjai. A számuk jelenleg mintegy 140’ ezer; többségük falvakban működik. Ezek­ben az intézményekben mintegy 140 ezer szakkört és stúdiót tartottak nyilván. Évente sok százezer részve­vője van a tudományos, iro­dalmi vitáknak, előadások­nak. A több mint, 650 ezer ama- tör művészeti együttes tag­létszáma meghaladja a tíz­milliót; évente 500 millió néző előtt mintegy 3 millió előadási, koncertet rendez­tek. A képzőművészeti szék­Ki ni tud Bartókról? A KISZ Központi Bízott saga, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Magyar Rá­dió zenei főosztálya 1070. szeptember 28-án ismertette az országos Bartók művelt­ségi verseny . feltételeit és kérdéseit. A versenyen — amelyet a nagy magyar ze­neszerző halálának 25. év­fordulója tiszteletére ren­deztek meg — a középisko­lások vehettek részt. Min­den iskola 7 tagú csapattal nevezhetett be. A már említett adásban feltett kérdésekre írásban, még aznap meg kellett ^kiil- deni a választ. S a verseny­re benevezett 146 középisko­la közül 24 kerüli, be az. elő­döntőbe. Köztük a miskolci Földes Ferenc és az ózdi József Attila Gimnázium csapata. Az elődöntőt vasárnap, december 6-ón délelőtt 10 óra 50 perctől a Petőfi rá­dióban körka pcsólásos mű­sorban bonyolítják le. Az a nyolc középiskolai csapat jut be a döntőbe, amelynek tagjai a legtöbbel, tudják Bartók Béla életéről és mun­kásságáról, akik a legtájé- kozottabbnak bizonyulnak a nagy zeneszerzőről szóló is­meretekben. PARTUNK X. kongresszu­sán több ízben szó esett az oktatás korszerűsítéséről, az oktatandó ismeretanyag, köz­oktatásunk egész rendszeré­nek tökéletesítéséről. Felve­tődhet a kérdés: mindez azt jelenti-e, hogy újabb reform következik? A kongresszus — úgy véljük — nem egy újabb, a közoktatás szerve­zeti felépítését érintő reform szükségességét állapította meg. Inkább arról volt szó. arról van szó, hogy a társa­dalom igényeivel, a műszaki- technikai forradalom, a tu­domány újabb felfedezései­vel .kell még inkább össz­hangba hozni azt az ismeret- anyagot, melyet az ált alá­körök 200 ezer tagjának kö­rülbelül félmillió alkotását állították ki a tárlatokon. Múzeumok, kiállítások A Szovjetunióban mintegy ezer állami múzeum, 157 képzőművészeti múzeum és műcsarnok, és mintegy 3 ezer társadalmi népi mú­zeum működik. 1952-ben 28 millió látogatót tartottak nyilván, 1968-ban pedig 93 milliót. Minden nagyvárosban ta­lálunk kiállítóhelyiségeket. A szovjet hatalom 50. évfordu­lójára nagy kiállítási csar­nok nyílt meg Kijevben és Vilnluszban, Uijanovszkban, Sztavropolban és a Burját Autonóm Köztársaság fővá­rosában, Ulán-Udéban. A moszkvai hatalmas — 6900 négyzetméter területű — k i'litási csa’nők kiállí- lásaii egy év aluli egymil- lióati nézlek meg. A fővá­rosban emellett, külön kiál­lítási termek Valinak a Mű­vészeti Akadémián és a. Képzőművészeti Szövetségek székhazaiban. Most épül az Állami Képtár új, impozáns, huszonötezer négyzetméter alapterületű kiállítási épüle­te. nos iskolától kezdve, a kö­zépiskolában, illetve felsőfo­kú oktatási intézményeink­ben elsajátíthatnak a ta­nulók. , Ugyancsak a X. kongresz- szuson hangzott el, hogy „az ország előtt álló feladatok, valamint a tudomány és a technika , rohamos fejlődése az emberek képzettségének növelését, az ismeretek szün­telen bővülését igénylik, társadalmi méretekben”. Ezek a megállapítások ad­hatják „a megoldást”. Köz­ismert — a közelmúltban Erdei Grúz Tibor miskolci tartózkodása alatt szólt róla —, hogy a ma oktatásának ismeretanyaga lényegesen rö~ videbb idő alatt évül el, mint korábban. Ha az eddi­giekhez hasonlóan készülnek tankönyveink, álékor azok rendkívül korán elavulnak. Szükségessé válik, hogy folyton-folyvást korrigáljuk őket, s ez megnehezíti mind a tanulók, mind pedig a pe­dagógusok munkáját. Mi a megoldás? Nyilván­valóan az, amit nemcsak Erdei Grúz Tibor hangsúlyo­zott, a már említett előadá­sán, hogy ne a szükséges, hanem a nélkülözhetetlen is­meretanyagot adjuk az álta­lános és a középiskolában. Mindezt úgy — s a megol­dás módján bizonyára soka! A mezőkövesdi járás kul- túrház igazgatói, ügyintézői és könyvtárosai december 1. és 3. között körzetenként számoltak be az 1970. évi népművelési munkáról, vala­mint az 1971. évi tervekről A Tiszavalkon, Mezőkeresz­tesen, Mezőkövesden és Bükkébrányban megtartott I á j értekezletek h aszni»’ ta­üzemek szocialista brigádjait is meghívják. A munka­tervben előtérbe kerültek a változatos klubfoglalkozások is. A korszerű, kötetlen mű­velődési alkalmak iránti nö­vekvő igényt jelzi, hogy a művelődési központ — az érdekeltek kérésére — meg­szervezi az üzemi kulturá­lis felelősök klubját, ahol havonta megbeszélhetik ta­paszt alatai kai. problémáikat, s a legjobb szakemberek módszertani előadásaiból bő­víthetik ismereteiket. A művelődési központ módszertani irányító tevé­kenysége így valóban sokol­dalúan érvényesül az üze­mekben. Viszonzásul a gaz­dasági szervek anyagi tá­mogatást adnak a városi művelődési ház jó hírű ama ­tőr művészegyütteseinek működéséhez, elért ered­ményeik továbbfejlesztésé­hez. vitatkoznak, topreraÉe®ek majd tudósaink, és közokta­tásunk irányítói —, hogy ezekre az ismeretekre a ké­sőbbiek során mindenki ru­galmasan ráépíthesse egy­részt a számára szükséges is­mereteket, másrészt a leg­újabb tudományos eredmé­nyeket. Nyilvánvaló azonban, hogy a X. kongresszus határoza­tából eredően sor kerül majd közoktatási rendszerünk egé­szének még inkább össz­hangba hozására is. Olyan feszegető kérdések megoldá­si módjának kutatását sejte­ti, mint például az átmene­tek problémája, az egymást; követő iskolák ismeretanya­gának még jobb, összehan­goltabb szinkronja. Ahhoz, hogy mindezt meg­valósíthassuk — márpedig a társadalom szükséglétéi, a rohamosan fejlődő népgazda­ság érdekei megkövetelik tő­lünk — nyilvánvalóan meg kell majd oldanunk még jó- néhány problémát. Így pél­dául tovább kell fokoznunk, erősítenünk az audiovizuális oktatást, ehhez meg kell te­remtenünk a feltételeket. Nyilvánvalóan még több kor­szerű oktatási intézményre, s a hozzátartozó „járulékos beruházásokra” van szükség. Mindez azt. is feltételezi, hogy á jövőben a közokta­tásra még többet kell fordí­tanunk. ÍGY, FS CSAK ÍGY tud­ja betölteni közoktatásunk azt a funkcióját, hogy köte­lességtudó, jól képzett, nnj- veit, világnézetileg szilárd, szocialista erkölcsű szakem­bereket képezzen az ország számára. Csutorás Annamária paszta latcserek nek bizonyul­tak. A tervek azt bizonyít­ják, hogy a népművelés köz­ségi vezetői a jövőben is el­sőrendű feladatuknak tekin­tik a lakosság világnézeti, erkölcsi, politikai nevelését, a szak- és általános művelt­ség fokozását, az emberekkel való -zorr-abb együttműkö­dést, az öntevékeny művé­szeti mozgalom fellendítését. Közmíívelidés a Szovjetunióban Tények és adatok A korszerű tudás birtoklásáért „Oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a, társadalom szocialista fejlődésének egyik fő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szer­vei megvizsgálják az állami oktatás egész rendszerét, és gondoskodjanak annak megfelelő irányú továbbfejlesztésé­ről. Az oktatómunka stabilitását megerősítve, kell gondos­kodni az ismeretanyag bővülése és módosulása miatt szük­ségessé vált változtatásokról is. (A X, kongresszus határo­zatából.) Népművelési koordinációs értekezletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom