Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

Ssombat, W70. dec. 5. ÉS2AK-MAOVARORSZAG 5 Félezer kiloinéleriiyi csatorna Beivizreisdezés a lodrogközben Az idei, szeszélyesen csa­Leghőhb vágyuk a csend ra, konny-ítenek-e sorsukon»? padékos időjárás nagy nyo­matókkal figyelmeztetett a belvízrendezés sürgős tenni­valóira. Megyénkben a Bod­rogköz iskolapéldája a vizes tájnak. Itt a mezőgazdasági művelés sikere azon áll vagy bukik, hogy folyamatos, módszeres munkával met; tudják-e zabolázni a vadvi­zeket. Az idei év tapasztala­tai különlegesen tanulságo­sak a további feladatok meghatározásához. Ezért vi­tatta meg tüzetesen a járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a vízrende­zés problémáit. Három kategória A Bodrogköz egyedi sajá­tossága, hogy országos vi­szonylatban legsűrűbb a csa­tornahálózata. Hozzávetőleg minden négyzetkilométer te­rületre egy kilométernyi fő- és mellókcsatorna jut, s ezek­hez csatlakoznak még a me­zőgazdasági üzemeken belüli csatornák. Valamennyi csa­torna együttes hossza 519 ki­lométer, kiegyenesítve átérné az országot! A csatornarendszer — fenn­tartói szerint — három kate­góriára oszlik: az első cso­portba sorolt fő- és összekötő csatornákat, a hozzájuk tar­tozó szivattyútelepekkel együtt a vízügyi igazgatóság I. számú szakaszmérnöksége kezeli, üzemelteti. A második kategóriájú, ún. üzemközi csatornák fenntartására az érdekelt mezőgazdasági üze­mek vízgazdálkodási társula­tot létesítettek. A gazdasá­gokon belüli csatornák keze­léséről pedig a használó üze­meknek kell gondoskodniuk. A kezdés «ondjai Az idei tapasztalatok fi- gyelmeztetőek. Igazán szak­Mint már beszámoltunk róla, a napokban megkezdő­dött a próbaüzem a BVK pvc II. gyárának „PO” üzemében. A földgázból ace­tilént gyártó, új üzemegység elkészültével egy több mil­liárd forintos beruházási program érkezett a befejezés szakaszához. Tíz évvel ezelőtt kutató­fúrások közben két helyen is meleg vizet találtak a geo­lógusok Sárospátak határá­ban: az egyik forrás a vá­rossal egybeépült Vegardon. a másik pedig a Botkón tort fel A Vtoiiréíj viz P" ni a is visszafojtva. kihasználatla­nul megy kárba Végardon azonban társadalmi munká­val sikerült egy kis méretű, kezdetleges berendezésű für­dőt nyitni. A fürdő egy évvel ezelőtt a vízművek kezelésébe ke­rült, éppen ezért Sárospatak lakossága nagy reményeket lüz a termálfürdő fejlesztésé­hez. Ugyanis .messze vidék­nek ez az egyetlen ineleg- vizú fürdője, ahol a Hegy- alja, Hegyköz és Bodrogköz dolgozóin kívül távolabbról, sőt, a szomszédos Kelet- Szlovákláböl is sokan keres­nek üdülést, gyógyulást a kiváló összetételű végardói vízben. szerűen és módszeresen csu­pán a szakaszmérnökség ha­táskörébe tartozó csatornákat gondozták. A főcsatorna-há­lózat külön előnye, hogy a Bodrogköz teljes vízrendezési rendszere összeköttetésben van: négy nagy szivattyúte­lep főcsatornáin át, a szük­séglet szerint, bárhonnan bárhová lehet a vizet irányí­tani. Valamennyi szivattyú- telep a legnagyobb igénybe­vétel idején is kivétel nélkül üzemképes volt. A rendszeres karban t artáson felül számot­tevő felújításokra és fejlesz­tésre is sor került. A tisza- karádi telepen például a régi gőzgép helyett elektromos szivattyúkat szereltek be. Bő­vítik és elektromos berende­zésűvé alakítják a Bodrog- szakaszon leginkább igénybe­vett törökéri szivattyútelepet is. A csatornák rendszeres tisztításánál biztató kísérle­teket folytattak az idén: az iszap és a kártékonyán el­burjánzott vízinövényzet rob­bantással való eltávolítására. Ez az új módszer igen meg­gyorsítja a hagyományos kot­rással csak nehézkesen — és költségesen — végezhető munkát. Arányos részvállalás Korántsem megnyugtató azonban az üzemközi és az üzemeken belüli csatornák állapota. Többségük elhanya­golt, gyomos, iszapos. Emiatt a megművelt területekről a belvíz nem vonult le idejé­ben, s ezek a csatornák a felgyűlt talajvizet sem vol­tak képesek leszállítani. Mindez tetemesen növelte a mezőgazdasági belvízkárt. Az üzemközi csatornák a Bodrog menti Vízgazdálkodá­Az új üzemegység jelentő­ségét mutatja az is, hogy az üzempróbák megtekintésére december 3-án, csütörtökön Kazincbarcikára, a BVK-ba látogatott Gór Nagy Sándor, a Magyar Vegyipari Egyesü­lés elnöke. A vendég a BVK szakembereinek társa­ságában tekintette meg a „PO” üzemet. A vízművek igazgatóságá­nak megrendelésére a Fővá­rosi Mélyépítési Tervező Vál­lalat a közelmúltban már cl is készítette a fürdő teljes fejlesztésének távlati tervét. Eszerint a jelen’.2gin kívül még három medencét fog­nak építeni: egy strand-, sport- és egy gyermekme­dencét. A következő évben legelőször a sportmedence építését kezdik meg, de sort kerítenek a jelenlegi meden­ce téliesítésére is A későbbiek folyamán kü­lönböző sportpályákat, ját­szótereket, parkokat és ter­mészetesen kabinsorokat lé­tesítenek. Hamarosan hoz­záfognak a fürdő kibővített területének körülkerítéséhez, s a városi tanács a fürdő- fejlesztéshez, valamint az üdülők, víkendházak építé­séhez szükséges telkekről kellő időben gondoskodott. <h. j.) si Társulat hatáskörébe tar­toznak. A társulat jelenlegi anyagi lehetőségei nagyon korlátozottak. A kívánatos javulás csali a tagság diffe­renciált anyagi hozzájárulá­sával érhető el, az új gaz­dasági mechanizmus elvei szerint: úgy, hogy a kárel­hárítás költségeiből arányo­san nagyobb részt vállaljon az az üzem, amelynek ebből a haszna is nagyobb. A leg­inkább igazságos mértéknek a gazdaságok által használt csatornahosszt .lehetne tekin­teni, ennek arányában kelle­ne megállapítani a fenntartá­si hozzájárulást. Az így be­gyűlő nagyobb anyagi alap­ból megfelelő gépeket is be­szerezhetne e társulat, s ezekkel meggyorsíthatná az elhanyagolt csatornák rend­behozatalát. A befektetés a szakszerűbb vízgazdálkodás hasznából minden érdekelt számára busásan megtérülne. (Bereez) Miskolcon, a Katowice ut­cai iskolát másfél éve adták át rendeltetésének. Környé­ke azonban mindmáig ren­dezetlen. Nincs az iskolának udvara sem, s emiatt a gye­rekeit az óraközi szüneteket is az egyébként nagyon szép épületben kénytelenek tölte­ni. Többszöri sürgetés után már épül az iskolaudvar, s a kapott információk szerint hamarosan el is készül. Százötven borsodi úttörő­tűzoltó szakkör vett részt a tűzesetek megakadályozásá­ra és a tűz korszerű oltásá­ra hirdetett akcióban. Közü­lük hat — a szemerei, a put- noki, a telkibányai, a forrói, az encsi és az aszalói — szakkör tagjai érték el a legjobb eredményeket. A ki­váló tűzoltó munkát végző úttörőket tegnap, pénteken megjutalmazták a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Üt­Belépsz a hatalmas terem­be, és visszahökkensz a zaj­tól. Mély tónusú és maga­sabb hangok, nyugodtan ki­ejtett, lassú mondatok és he­vesen görgő szavak, érthe­tetlen és zavaros beszédfosz­lányok egyszerre zúdulnak rád. Úgy érzed: áthatolha­tatlan falként magasodik előtted, egyetlen kiáltássá merevedik a húsz irányból érkező hangzavar. A szavak, a hangok, a lárma, a zaj, a kiáltás rátelepszik bőrödre, üti, veri dobhártyádat. Vé­gül úgy érzed: pattanásig feszül halántékodon az ér.. . És akkor döbbenten ve­szed észre, hogy a nők teljes nyugalommal ülnek a karos­székekben. Mozdulatlanok, csak két kezük jár motolla­gyorsasággal, precízen, pon­tosan, beidegződött mozgás­sal. Hosszú asztal két olda­lán hét órán át ülnek a lá­nyok, asszonyok, fiatalok és idősebbek. Azt mondják: aki Szeptember közepétől szinte éjjel-nappal dolgoznak itt az Üt- és Vasútépítő Vállalat emberei, földgépei és döm­perei. Eddig több mint 8000 , köbméter földet mozgattak meg a domboldalon épült is- ! kola mellett, és szállítottak ! el, hogy kialakíthassák az 57x17 méteres iskolaudvart. Már elkészült a felső súly­támfal; még két kisebb tám­fal és három lépcsősor vár megépítésre. A tervek sze­ott voltaic a megyei úttörő­elnökségnek, az Encsi járá­si Úttörőelnökségnek, az En­csi járási Tanács művelő­désügyi osztályának és a me­gyei tűzrendészen osztálypa- rancsnokságnak a képviselői, Az úttörőket értékes játék­os sportszerekkel ajándékoz­ták meg. Az ünnepség után a szakköri tagok meglátogat­ták a megyei tűzoltó lakta­nyát. egy hétig kibírja a posta in- terurbán központjában, aki­nek sikerül beilleszkednie a gépies egyformaságnak tű­nő — ám rendkívüli körül­tekintést, figyelmet kívánó, türelmet, hangot és légcsö­vet, tüdőt koptató munká­ba — az a nő ottmarad, te­lefonos „kisasszony” lesz. Tárcsáz, jegyez, központokat hív, beszél és véleményeket hallgat meg, aztán akaratla­nul is fültanúja lesz sors­döntő pillanatoknak — és nem zökkentheti ki nyugal­mából semmi. Csöppet sem irigylésre méltó, egyáltalán nem köny- nyű munka. Végzésére akár­ki nem is alkalmas. Hosszú évek tapasztalatai, a koráb­bi próbálkozások kudarca bebizonyította: csak a „gyen­gébb nem” képviselői az iga­zán rátermettek e pályára. IlillBHIIllffi Nehéz munkájukat megfe­lelőképpen méltányolják-e? Odafigyelnek-e problémáik­rint azonban 1971 elején már vidáman játszadozhat­nak itt a gyerekek. Miskolcon, a Hoffmann Ottó utca 8. 6zámű bérház általános tatarozását 1969 ta­vaszától őszéig végezték el. A bérház szárítóhelyiségét raktárnak foglalta el az épí­tőipari vállalat, s a szárító azóta is raktározás célját szolgálja. Sőt! Néhány nap­pal ezelőtt még különböző nyílászáró szerkezeteket >s raktak oda. Nyilvánvalóan azért, mert továbbra is rak­tárként akarják ezt a helyi­séget hasznain’. E szárító mellett van egy kis helyiség, ahol lehetne ugyan néhány iarab mosott ruhát száríta­ni, azonban ennek ablakai nem nyithatók. A bérházban 21 család la­kik. Mosni kell. A mosott ruhát meg kell szárítani. A nyitott, utcára néző folyosón Ezekre a nagyon fontos kér­désekre próbáltam választ keresni a miskolci főpostán, az inter-központban. Össze­gyűjtve, és mérlegelve az el­hangzott véleményeket — a válasz nem mondható egyér­telműnek és teljesen meg­nyugtatónak. A fura éppen az, hogy aránylag apró, és éppen azért nagyon is bosz- szantó dolgok váltanak lei az ott dolgozó nők körében oly­kor nemtetszést. Nem tetszik például — joggal — az, hogy az elis­merten zajártalomban dolgo­zó nők nem mentesülnek a külső hangoktól, lármától sem. A forgalmas utcára né­ző épületszárny ablakait nem zárhatják be teljesen, mert akkor megfulladnának a szellőzetlen helyiségben. A légcserét korszerű berende­zéssel kellene megoldapi — ez a kérdés egyébként leg­utóbb eléggé magas fóru­mon — termelési tanácsko­záson hangzott el. Az a kö­rülmény is bosszúságot okoz, hogy gépkocsik parkíroznak, és időnként jókora lármát okoznak a motor bejáratásá­val a központ ablakai előtt. És ezt a zajt nem idegenek, hanem a posta járművei okozzák. Hí Hl H Hogy e felfokozott zajha­tások mennyire ártalmasak, hogy rendszeres észlelésük és érzékelésük mily hatást vált ki a szellemi koncentrációt követelő munka végzőin — azt nagyon is beszédes ada­tokkal illusztrálhatjuk. Nem véletlen, hogy a távbeszélő- központ dolgozói idén több, mint ezer napot voltak tá­vol — táppénzes alapon. Az inter-központ nődolgozói kö­zül jó néhányon voltak már betegszabadságon. Nem véletlen. A hatalmas teremben a zaj. a hangok, a szófoszlányok és a kiáltások rátelepszenek, beivódnak bő­rödbe, egész lényedbe, ütik- verik, kalapálják dobhár­tyádat. Aki ott él, ott dolgo­zik, becsülettel ellátja fel­adatát, megérdemli elisme­résünket. — és talán vala­mennyivel több figyelmet is. szárítani nem lehel. Erre rendelkezés is van. A inka- sokban viszont nincs lehető­ség a szárításra. Arra .érjük '.ehál a MIK-et. tegye sza­baddá a szárítóhelyiséget, hogy rendeltetésének megfe­lelően tudjuk használni. Szombathy Zoltán. Miskolc, Hoffmann Otto u. 8. * Barnás Józsefné, a MIK 4. szánni házkezelöségénck vezetője a következőket mondja: „A lakók eddig so­ha nem használták, és nem igényelték a szárítóhelyisé­get. ezért ideiglenes jelleg­gel engedélyeztük itt a rak­tározást. Miután, mos! ké­rik a helyiséget, azt napo­kon belül rendelkezésükre bocsátjuk.” A Vegyipari Egyesülés elnöke Kazincbarcikán „Táblás ház" a Centrumnál Miskolcon, a Centrum Aruház mellett nagyméretű gépkocsiparkolót alakítottak ki. Ügy tűnik, máris kicsi lett ez, hiszen gyakori a képünkön is látható „táblás ház”. Fotó: ifj. Hollósy Endre. Úttörő-tűzoltók jutalmazása törőházban. Az ünnepségen Gyárfás Katalin Kié a szánté helyiség? Épül az iskolaudvar Négy medencéje les* a végardéi fürdőnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom