Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

Csütörtök. 1^70. dec. 10, ÉSZAK -MAGYARORSZAG 3 Öli kell foglalkozni , ahol élnek Egy határozat a megvalósulás útján Pártunk Központi Bizott­sága ez év februárjában ha­Jogaink alapja A mögöttünk maradt ne­gyedszázadnak talán legnagyobb politikai­erkölcsi sikere, hogy az em­bert egyenrangú emberré formálta, biztosította a jogot az emberi méltóság számá­ra. A javakorabeli és az idősebb nemzedékek nagyon jól érzékelik e mondat sú­lyát; hiszen aki egykor két kezével kereste a kenyerét, megkülönböztetetten keve­sebb jogokkal rendelkezett, mint az, aki vagyonából, bankbetétjének kamataiból élt. A szocialista társadalom­ban az emberek érezhetik, hogy az alkotmány, a tör­vény értük van, védelmezi, s biztosítja jogaikat. . De a most lezáruló huszon­öt évnek ez csak egyik vo­nása. Legalább ilyen fontos a másik; a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek bele­szólhatnak országos kérdé­sekbe és döntenek helyi ügyekben. Nemcsak bele­szólnak, hanem véleményük, elgondolásuk az országos po­litika kialakításában éppen úgy, mint a helyi kérdések megoldásában is mérvadó. Különösen az utóbbi né­hány évben sikerült közéle­tünket erőteljesebben fejlesz­teni úgy, hogy hazánk felnőtt lakossága mindjobban érez­ze: ez a haza az övé. A párt X. kongresszusán meg- fogalmazasra került, hogy célunk a szocialista demok­rácia fejlesztése, ami körül­belül egyenlő a jogok és kö­telességek további bővítésé­vel. A következő négy évben népünk még inkább érzéke­li. hogy a haza dolga, sorsa ..fönt” és „lent” egyaránt személyes ügye is. E kedvező fejlődéssel egy- i dobén sokkal erőteljeseb­ben, mint eddig, jelentkez­nek nálunk olyan íratlan erkölcsi szabályok, amelyek a jövőben sem kerülnek jo­gi formulákba és mégis az írott törvényekhez hasonló erővel hatnak. Mi ez? Vegyük például az írott szabályt, hogy „a szo­cializmus a. munka társa­dalma, amelyben a munka­képes embernek dolgozniai kell, hogy jogai legyenek”. Ha ezt egyénekre vetítjük, akkor azt mondhatjuk, hogy íratlan erkölcsi szabály sze­rint hazánkban mindenki­nek annyi joga van, ameny- nyit hasznos, tisztességes munkájával biztosít önma­gának. Ez sehol sincs leír­va. Az életben azonban még­is igy van, helyesebben: igy kellene lennie mindenhol. Erről azért is érdemes szót ejteni, mert az alkotmány- biztosította jogot néha kü­lönválasztják attól az er­kölcsi szabálytól, hogy annyi a jogod, amennyit teszel a szocialista haza, a kis és nagy közösség boldogulá­sáért. Az írottakat és az íratlant tehát nem lehel el­választani egymástól. Sajnos azonban, ez az egy­ség gyakran megbomlik. Vannak olyan emberek pél­dául. akik szívességből dol­goznak a szocializmusért, S úgy viselkednek, élnek, mintha nekik is annyi jo­guk lenne, mint azoknak, akik szívvel-lélekkel, becsü­lettel végzik el vállalt mun­kájukat. Erre a furcsa helyzetre utalt a párt X. kongresszu­sának zárszavában Kádár János elvtárs a csepeli part­értekezlet egy felszólalóját idézte: „Kényszer volt egy­kor a munka, vagyis a ka­pitalista. rendszerben. Majd dicsőség. Most meg egyesek számára »szívességi”. S az­után hozzátette, hogy „ná­lunk a munka becsület dol­ga is kell legyen. És ha ne­tán akadnak olyanok, akik ezt nem fogadják el, ahogy annak idején társadalmi osztályok szamára volt kényszer a munka, majd most egyes emberek számá­ra lesz. Be fogjuk nekik bi­zonyítani, hogy nálunk nem lehet munka nélkül és a többi dolgozó rovásara .ló] megélni.'' így függ össze az íratlan erkölcsi szabály a mi társa­dalmunk egészséges tör vé­nyeivel. Akik „szívességből dolgoznak, vagy csak imnu-i ám mai végzik el munkáju­kat, azoknak semmilyen fó­rumon nincs joguk ahhoz, hogy kibic módján kritizál­ják azokat, akik a társada­lom életének, fejlődésének alapját jelentő munkával élik éveiket. Az a baj, hogy ennek az íratlan erkölcsi szabálynak az erejét nem tudjuk min­denütt jól megmutatni és főleg érvényesíteni. Pedig enélkül nehezen érhető el a jogok és kötelességek egy­séges gyakorlata és számon­kérése. S főleg a konkrét, személyhez szóló alkalma­zását sürgeti az idő. Pedig egy-egy üzemben, vagy termelőszövetkezetben, kutatóintézetben a dolgozok többsége azok mellé áll, akik személyre szólóan megmond­ják: „Nálunk mindenkinek annyi joga van, amennyit munkájával és emberi ma­gatartásával szerez. S nap­nyi fizetése, amennyit mun­kájával kiérdemel”. A be­csületes többségre kell tá­maszkodni ahhoz, hogy ér­vényesíteni tudjuk azt a kongresszusi álláspontot, hogy a szocializmus sehol sem tart igényt szívességből végzett munkára. A határozott fellépés min­denütt azt eredményezi majd, hogy míg a többség támogatja ezt a szelektálást, addig a rosszul dolgozó, má­sodállásokat hajszoló, fusi­zásból élő, szívességi mun­kát; végző ember kezdi ma­gát rosszul érezni. Szüksé­ges ezt a tisztességes elven alapuló szelekciót elvegezni, mert enélkül nem tűdj ük jól megkülönböztetni azt sem, hogy kinek mihez van és mihez nincsen joga, A jogot és a kötelességet együtt érvényesítve le­het eljutni azoknak a politikai, gazdasági és tár­sadalmi feladatoknak a meg­oldásához, amelyeket a párt X. kongresszusa reánk bí­zott. Meghívták az NDK-ba a rátkai Búzakalász Tsz vezetőit tározatot hozott a nők poli­tikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására. A határozatot országosan nagy egyetértés fogadta, s azóta fokozatosan haladunk a ki­tűzött célok megvalósítása felé. A megyei pártbizottság nem sokkal a KB-határozat megjelenése után felmérte és megvitatta milyen a dolgo­zó nő helyzete megyénkben, s mi a konkrét tenniva­lónk? A megyei határozat többek között megállapítot­ta: „A nők gondjaival első­sorban ott kell foglalkozni, ahol a nők élnek és dolgoz­nak. A pártszervezetek cél­ratörő és koordinációs mun­kájával biztosítani kell, hogy az illetékes és érdekeli álla­mi, gazdasági és társadalmi szervek a lehetőségek maxi­mális kihasználásával bizto- sitsákm a nők egyenjogúsá­gának gyakorlati érvényesü­lését a munkában, a tanu­lásban és a közéletben egy­aránt.” Az év vegére érünk. Ér­demes visszapillantani, s megvizsgálni, hogyan való­sul meg a megyei pártbizott­ság határozata. Minden (árumon A megyei pártbizottság ülésé után a járásokban is megtárgyalták a sajátos fel­adatokat, s a KB-határozat témája lett az alapszerveze­ti taggyűléseknek is. Mi lett az eredmény? A határozatot nem lehet nehány hónap alatt megva­lósítani, hosszú, folyamatos és főleg kitartó munkára van szükség. Éppen ezért a teljesség igénye nélkül íme néhány részeredmény. Az elmúlt hónapok belpo­litikai életében legfontosabb esemény a pártvezetőségék újjáválasztása és a X. kong­resszusra való készülődés volt. Mondhatnánk úgy is, hogy ez volt az első erőpró­ba, melyen le lehetett mér­ni. mennyire érvényesült a A Tiszai Vegyikombinát­ban most a legfőbb célkitű­zés: az éves termelési terv határidő előtt való teljesíté­se, valamint eleget tenni a kongresszus tiszteletére vál­lalt kötelezettségeknek. A nitrogénműtrágya-gyár dol­gozói december 4-ig már több mint 430 ezer tonna ammónnitrátot termeltek. Ez azt jelenti, hogy mindössze néhány ezer tonna hiányzik az éves tervelőirányzatból. Az utóbbi hetek termelési átlagát alapul véve, decem­ber 12-én várható, hogy a gyár teljesíti 1970. évi nit­rogénműtrágya-termelési ter­vét . Kedvezően alakult az am­móniakiszállítási terv reali­zálása is. Erre az évre 10 ezer Ionná eladást üteme­zett be a vállalat. Ezzel szemben eddig már csaknem 1? ezer tonna cseppfolyós ammóniát szállítottak el a TVK-ból a testvérvállala­toknak. illetve a külföldi megrendelőknek. A polietiléngyár kollektí­váin a napokban elhatároz­ta. hogy tovább folytatja a k ............... isi versenyt. Az I ". i; gazdasági év es a 111 öteves lerv minél sike­resebb befejezése érdekében a dolgozók úgy döntöttek. In a korábbi 5000 tonnás vállalásukat túlteljesítve — december 31 ig — további gyakorlatban a KB-határo- satnak és a. megyei pártbi­zottság határozatának az a része, amely arról szól, hogy a nőket fokozottabban be kell vonni a politikai köz­életbe. Járult az arány Bizonyos elegedettseggel állapíthatjuk meg, hogy a kongresszusra való felkészü­lés során több nőt vontak be a pártvezetőségekbe. Pél-, dát mutatott a megyei párt- bizottság, ahol most már nőt is választottak a végre­hajtó bizottságba. A járási pártbizottságokban és az alapszervezet! vezetőségek­ben azonos százalékban vesznek részt a nők. Több pártalapszervezet élére nőt választottak titkárnak. Mindenütt szóba került, hogy a nők vezetésbe való bevonásának természetes előfeltétele a pár toktatásban való részvételük. Az új párt­oktatási évben ilyen vonat­kozásban is eredmények szü­lettek. A szerencsi, az ózdi és a mezőkövesdi járásban például magasabb oktatási formákra is jelentkeztek nők. Ott, találtuk a kommunis­ta nőket a X. kongresszus küldötteinek sorában is. sőt, mint ahogyan többször is irtunk róla, az LKM darus- nője a kongresszus elnöksé­gében is helyet foglalt. Reméljük, hogy a közel­jövőben sorra kerülő tanács- választások idején a tanácsi testületekben is növekszik a nők száma. A megyei pártbizottság határozata kimondta, hogy a gazdasági életben is fel kell számolni a nők háttérbe szo­rítását. Az egyenlő bérezés megteremtése érdekében pe­dig intézkedési tervet kell kidolgozniuk a vállalatok­nak és intézményeknek. Nagyobb vállalatainknál el is készültek a tervek, s nem egy esetben annak végrehaj­tásához is hozzáláttak. A Lenin Kohászati Müvekben például egy felmérés alapján úgy találták, még 25 olyan látumot adnak terven felül a népgazdaságnak. munkaterület van, ahol na­gyobb arányban lehet nőket foglalkoztatni. Ugyanakkor az új csiszolóban öt mun­kakörből más területre irá­nyították a nőket, mert az a munka nehéz a nőknek. Korlátozták a nők túlóráz­tatását, is. Az asszonyok, lányok szakmai képzésére is gondot fordítanak ebben az üzem­ben. hiszen ez az egyik módja, hogy bérezésükön javítani lehessen. Jelenleg 120 nőt vettek fel különbö­ző szakmai tanfolyamokra. A gyár szakszervezeti nőbi­zottságának javaslatára szo­ciális segélyt adnak az egye­dülálló, családfenntartó nők­nek. Az Ózdi Kohászati Üze­mek intézkedési terve szin­tén foglalkozik a bérezési aránytalanság megszü n tété - sével. Itt 90 nőt küldtek szakmai tanfolyamra. Mii lösznek önmagukéri? Hosszan sorolhatnánk még azokat az eredményeket, amelyeket a KB és a megyei pártbizottság határozaténak megvalósítása érdekében el­értünk. Elismeréssel szólha­tunk a szakszervezet, a Ha­zafias Népfront és a szövet­kezetek munkájáról. Most azonban amikor a nők hely­zetének javítására az egész társadalom megmozdult, amikor lassan a gazdasági vezetőkkel is sikerül megér­tetni, hogy a nők helyzeté­nek javítása nemcsak gaz­dasági, hanem politikai kér­dés is, most tűnik ki, hogy 0.2 ésszerű és jó intézkedé­seket sokszor nem is olyan könnyű megvalósítani. A végrehajtásra illetékesek gyakran csfik. kötelességből, és nem belső meggyőződés­ből leszik azt, ami éppen el- mulaszthatatlan. Ilyen jelen­ségek is vannak, de ezt könnyebben leküzdenék, ha maguk a nők egységesebben és nagyobi} bizalommal tá­mogatnák annak a határo­zatnak érvényesülését, amely ! az ö életkörülményük javi- ' ! (ásót szolgálja. Az elkövetkező időkben a I konkrét intézkedések végre- I hajtásán kívül még mindig j nagyon sok tennivalónk lesz a. tudat helyes formálásában, j s ez nemcsak a férfiakra vo- ; natkozik, hanem az érdekelt dolgozó nőkre is. Nélkülük I ugyanis nem sokat lehet A napokban barati hangú levél érkezett az NDK-ból a rátkai Búzakalász Tsz-be. A Lipcse közelében levő Gross­bardau község Szabad Gaz­dák Termel őszövetkezetenek elnöke, G. Weigel volt a le­vél írója. Röviden ismertette 3800 hektáros közös gazda­ságuk főbb mutatóit, majd ; megírta, hogy termelőszövet- j kezetük vezetősége szívesen felvenné a kapcsolatokat, s létesítene tapasztalatcserét a rátkaiak közös gazdaságával. A levél végül tapasztalatcse­re-látogatásra, a további ba­ráti kapcsolatok kiépítése céljából egy kora lavaszi megbeszélésre hívta meg Grossbardauba a Búzakalás- j Tsz küldöttségét. A levélnek, a kedves barati A MTESZ Borsod megyei Szervezete, valamint a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület miskolci csoportjának rendezésében tanácskozásra kerül sor holnap, december 11-én, pénteken a MTESZ székhazában. A tanácskozás középpont­jában a borsodi nagyipar- vidék villamosenergia-elláta sának időszerű kérdései sze­repelnek, különös t ekint eltel meghívásnak érdekes a tör­ténete. Ez év szeptemberében megyénkben járt lipcsei test­vérlapunk, a Leipziger Volks- zeitung egyik szerkesztője, aki többek között R átkára is .ellátogatott. Hazatérése után nagy riportban számolt be a rátkai 1-sz életéről, munkájá­ról. Az újságcikk keltette fel a grossbardauiak érdeklődé­sét,, ,s vezette őket arra az elhatározásra, hogy kapcso­latot keressenek a rátkai ak­kui, A Búzakalász Tsz-bem örömmel fogadták a kedves meghívást, szívesen tépnek kapcsolatba az NDK-beii szö­vetkezettel. a IV ötéves terv irányelvei­re. A részvevőknek Kerén.vi A. Ödön. a Magyar Villa­mos Müvek Tröszt vezér­igazgató-helyettese tart elő­adást. A téma tárgyalás so­rán érintik a villamos <■ tor­sának egyes kérdések üzembiztonságot, valanv ■ a villamosenergia ipar és más ágazatok együtt működésén ek további lehetőségeik tenni értük. Tágas, világos munkahely Bemutatjuk a, Borsod megyei Vas- és Fémipari Vállalat szerencsi Központi üzemé* nek egyik műhelyek totó: Szabados György. A verseny tovább folytatódik 500 tonna polietilén-granu­Tanácskozás a villamos energiáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom