Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. dec. 10. Mimkáséletcrzés és beat-domping Egy „elporolt” film Miskolcra érkezett Nem a győzelem, a részvétel... Egy „üzemi" kocka a Szép lányok, ne sírjatok című filmből. NEHfiZ helyzetben van a vidéki filmkritikus, ha a sors és a filmműsorok irányítóinak akaratából Budapesten korábban mutatnak be egy új alkotást, történetesen magyar filmet, mint vidéken. Mire a film a vidéki premiermoziba érkezik, minden szépet és jót, vagy minden rosszat elmondtak róla országos fórumokon, vagy éppen olyan pergőtűz alá veszik, mint az elmúlt héten a Miskolcra most kerülő Szép lányok, ne sírjatok című új magyar filmet, Mészáros Márta alkotását. Ezt a filmet oly sok kritika érte, annyira sokoldalúan mérlegelték — elsősorban negatív jellemzőit — az elmúlt napokban, hogy számunkra valósággal lerágott csontot jelent, az újra ismétlés veszélye nélkül alig lehet mit mondani róla. Nincs szándékunkban mérlegelni a filmmel kapcsolatban eddig megjelent kritikákat, vagy azokkal szemben megvédeni a filmet. Az a csaknem egyhangú, mélységes elmarasztalás, amely ezt a filmet fogadta, szembetűnő. Alig-alig akadt olyan kritikai megjegyzés, amely megpróbálta Mészáros Márta munkájának értékesebb jegyeit is megkeresni, s mérlegre tenni. Mégis írunk róla, mert Miskolcon és az elkövetkező hetekben Borsodban bizonyára nagyon sokan fogják megnézni, hiszen sok zenekedvelő fiatalt vonz majd a népszerű együttesek — Metró, Kex, Sirius, Tolcs- vay —, a hasonlóan népszerű énekesek és divatos beatzeneszerzők szereplése. Mindjárt el is mondhatjuk, ha ezeket, a többségben jó zeneszámokat kivágnák a film egészéből, s egy körülbelül 50—55 perces koncertfilmmé ragasztanák össze, a modern zene rajongói értékes élménnyel gazdagodhatnának. Nehéz azonban a film egészének szemlélésekor a zene értékeit különválasztani a film egyéb hatásaitól, amelyek bizony na- gyon-nagyon vitathatóak. mészáros marta első filmjével, az Eltávozott nappal, olyan mércét állított magának, amelyhez képest a második, a Holdudvar már visszalépés volt, e harmadiknál pedig csodálkozva nézzük, vajon ugyanaz a rendező alkotta-e ezt is, mint az Eltávozott napot. Vajon az abban megteremtett, rendkívül öntudatos, saját lábán élni akaró munkáslány alakja (Kovács Kati emlékezetesen nagyszerű alakítása) miként deformálódhatott az ebben a filmben látott Julivá, azzá a faluról városi gyárba került lányalakká, aki csak teng-leng az üzemi környezetben, akinek egy szava sincs rá, ha eljegyzik, de jóformán arra sem, ha a vőlegénye mellől elcsábítják, majd visszapofozzák mellé, hogy aztán azzal lépjen házasságra. Csináld magad! Ma, december lü-én, mintegy száz miskolci és megyei pedagógus részvételével tanácskozást tartanak az SZMT-székházban a Csináld magad! mozgalom kapcsán. A tanácskozáson az iskolai gyakorlati foglalkozások vezetői és az iskolai barkács- szakkörök vezetői vesznek részt. Merényi József, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitja meg a tanácskozást, majd dr. Cigány Balázs szociál-pszichológus és Szabó László, az országos barkácsbizottság titkára tart előadást az ifjúság munkára neveléséről, valamint a szakköri mozgalom és a technikai nevelés kapcsolatáról. Az előadásokat vita követi, majd a részvevők megtekintik az SZMT-székházban megrendezett kis kiállítást. A rendező alighanem azt a munkáséletérzést akarta filmjében bemutatni, amely a mai üzemi fiatalokra jellemző. Akik szívesen mennek munkahelyükről zenés szórakozóhelyekre, akik szeretnének a maguk környezetében vidáman élni. sze- ; retnének a szűkös lakásviszonyok között kicsit magukra is maradni, s mindemellett. mint a mai kor gyermekei, a beat-zenéberi találják meg az életérzéseikkel, belső feszüléseikkel rokon hullámrezgéseket. Mindebből azonban torz kép kerekedett. Látunk gyárat, benne ődöngő emberekkel. részeg munkásokat, túlzottan fegyelmezett szórakozást az Ifjúsági parkban, és randalírozásnak tűnő honfoglalást egy lebontásra ítélt házban. Látunk csábítást és szexet. Látjuk, nem tudni, miért, Vass Lajost egy legelő szélén felállított szabadtéri színpad mellett, operettszerű beállításban teknővájó cigányokat beat-muzsiká- val, és halljuk a fiatal gimnazista költőt, amint saját versét mondja, szintén nem tudni, miért. És mindennek fölébe kerekedik a már említett együttesek szűnni nem akaró, de tagadhatatlanul jó muzsikája. A Szép lányok, ne sírjatok egyébként a filmben szereplő egyik dal címe. NEM SIKERÜLT HÄT Mészáros Márta új filmje. Legalábbis nem az alkotó szándéka szerint. Az a kép, amelyet a mai munkás- életérzésről, annak kifejeződéséről kapunk, kusza, félreérthető, nem zavarmentes. S ezt a kuszaságot a jó beat- muzsika sem oldja. A vidéki bemutatás előtt ezt még el kellett mondanunk. Benedek Miklós [ pr/iíriilt e&y pályázat M/xlItm nevezési halárideje. A KISZ KB. a Művelődésügyi" Minisztérium, a Magyar Rádió és még jó néhány országos szerv közösen hirdette meg az irodaim színpadok és színjátszó cső portok számára a Szánjatok szép szavak! országos pá lyázatol. Meri igaz ugyan hogy ez is verseny, vetélkedő lesz — megyénként 1 — 1 csoport jut tovább —v. mégis hisszük és reméljük, nem reked meg a verseny szin'- jén. Meri többről van szó és többről lehet szó, mint versenyről. Amikor közművelődésünkben — főként a falvakban, a vidéki kisvárosokban — egyre nagyobb szerepet szánunk az öntevékeny művészeti mozgalomnak, ez u pályázat valóban többet adhat a versenynél. Üjabb csoportok szerveződéséhez nyújthat kedvet, s kell is, hogy nyújtson. Mert akkor, amikor mindössze egyetlenegy csoport juthat tovább, s képviselheti a megye színeit — bár a továbbjutás lehetősége elvileg minden nevező számára adott —, előre sejthető, hogy a legérettebbek, a már egy bizonyos szintet elértek kő ül kerül majd ki a legjobb A pályázatot Sí: szágos szervek megyei képviselői azonban — nagyon helyesen —, olyan álláspontot alakítottak ki, amely a kisebb, az újonnan alakult, vagy alakuló öntevékeny művészeti csoportok részvételét is kedvezően befolyásolja. Mert megyei szinten nemcsak a továbbjutót jutalmazzák majd. Mindezt azért, hogy kedvet csináljanak a részvételhez. Ä sportban gyakran mondogatják: nem a győzelem, a részvétel a fontos. Ügy véljük, s nemcsak biztatásként mondjuk, ez erre a pályázatra is érvényes. A győztesek száma kevés. Ám. iogy győztesek legyenek, ahhoz szükség van részvevőkre. Különösen akkor, amikoi olyan nemes szép feladatról an szó. mint a kuliuráli1 Ttékek terjesztése, az Ízlés fejlesz!és és az irodalmi értékek iránti igény felkelte se — az öntevékeny művészeti mozgalom segílségével Hiszen tudjuk valamennyien: a művészeti értékek be fogadása sokkal nagyob' mérvű, sokkal vonzóbb, ha r primér élmény erejével ha' Ezért is van az. hogy közművelődésünk oly nagy szerepet szán az öntevékeny művészeti mozgalomnak. A szép szavak tolmácsolói az önmaguknak szerzelt élményen kívül közönségüknek is örömet szerezhetnek: hiszen íz irodalom értékeinek tolmácsolásával, továbbadásával közönségüket is megajándékozzák tipp™ ♦^r*.eSaí a is gondolni, hogy ne közvetve. Inneni közvetlenül ösztönözzék az öntevékeny művészeti mozgalom, az irodalmi színpadok és színjátszó csoportok áldozatos, szép munkáját Egv olyan pályázatra lenne szükség, mely nég szélesebb körben hatna luzdítólag és ösztönzőleg. Vddig azonban, míg egy ilyen pályázat is ..megszületik”, csak azt tudjuk mondani: nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Csutorás Annamária Tanácsolt a pályaválasztáshoz Szülők pedagógiai szabadegyeteme Hasznos előadássorozatot hirdetett meg decemberben a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ. A szülők pedagógiai szabad- egyetemének 5 előadásán a pályaválasztással kapcsolatos tudnivalókról, a megyei és a kazincbarcikai lehetőségekről tájékoztatják az érdekelt gyermekek szüleit. Az előadássorozat első rendezvényeként tegnap, december 9-én dr. Hetényi György, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma vezetője tartott előadást. \ továbbtanulással kapcsolatos megyei lehetőségeket ismertette. A szülők pedagógiai szabadegyetemén — az elkövetkező előadásokon — a kazincbarcikai iskolák vezetői tájékoztatják majd a szülőket a felvételi vizsgák követelményeiről, és az iskoláztatási lehetőségekről. December 11-én a Ságvári Endre Gimnázium és Szakközép- iskola, december 16-án pedig a 105. számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója tart előadást. December 17- én az Irinyi János Vegyipari Technikum és Szakközépiskola, december 21-én pedig a 112. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet felvéA folyóirat első helyen közli Ludvik Svobodának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének tanulmányát A Szovjetunió szerepe a mai világban címmel. A szerző méltatja a Szovjetunió félévszázados tevékenységét a nemzetközi küzdőtéren, különös tekintettel Csehszlovákiához fűződő viszonyára és mai szerepére: a béke, a haladás támaszára az egész világon. Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt főtitkára az opportunizmus elleni harc tapasztalatait elemzi a lenini tanítások fényében. Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának tollából olvashatunk tanulmányt, amelyben a párt félévszázados harcának főbb szakaszait elemzi. Borisz Pankin, a Komszomolszkája Pravda főszerkesztője Lenin emlékezetes beszédéből (Az ifjúsági szövetségek feladatairól) merítve, a mai fiatal generáció előtt álló feladatokkal foglalkozik. Hivatkozik egyebek közt arra, hogy a világ rohamosan fiatalodik, lakosságának több mint a fele 24 éven aluli. Átfogó cikkében Halay Tibor a magyar tudománypolitikáról tájékoztatja a nemzetközi olvasótábort. A ' folyóirat a Szovjetunió gazdasági helyzetét ismerteti, a végéhez közeledő ötéves terv tényeit, adatait. Az eszmecsere rovatban ezúttal Oleg Bogomolov professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája világ- i gazdasági intézetének igaz- J gatója közöl vitaindító cik- j két a szocialista országok j gazdasági integrációjának j problémáiról. India életében központi j helyet foglal el az agrárkér- I dés. Az agrármozgalom ki- j bontakozó új szakaszáról és a Kerala államban szerzett tapasztalatokról tudósít Ch. Uani Taja. A cikk a létfontosságú probléma megoldását illetően megállapítja, hogy Indiában, akárcsak más, nemrég függetlenné vált államban, a nemzetközi helyzet kedvező alakulása következtében a mezőgazdaság kapitalista fejlődése nem elkerülhetetlen szükség- szerűség. A folyóirat két megrázó tudósítást közöl Latin-Ame- ri kából, a Haitiban és Pa- raguayban dúló terrorura- lomról, amelynek kommunisták és más, haladó hazafiak tízezrei esnek áldozatul. Figyelmet érdemel Jan Prazsky kommentárja az el neip kötelezett országok lu- sakai konferenciájáról, továbbá Henry Winstonnak, az Egyesült Államok Kommunista Pártja elnökének, Athos Favának, az Argentin Kommunista Párt titkárának és Georges Toubinek, az Izraeli Kommunista Párt KB tagjának cikke. Valódi amerikai westernt hirdetnek a mozik. Állítólag igényli a közönség. Bizonyára azok, aki 1c koruknál fogva még nem találkoztak ilyennel, s a felnőttek közül néhányan. akik a hajdani cowboyfilmekkel kapcsolatos emlékeiket, meg ifjabb koruk iránti nosztalgiájukat igyekeznek így kielégíteni. Nos, a western, a vadnyugati történet lényegében egyetlen dologban változott azalatt a negyedszázad alatt, amíg mozijainkban nem láttuk; hajdan fekete-fehér képek váltották egymást, most élénk színekben pompázó képsorok. A giccses konyhai falvédőkre, meg piaci festményekre emlékeztető, havas-csúcsos-íenyős, patakos háttér előtt vágtatnak, verekszenek és lövöldöznek a film szereplői csakúgy, mint hajdan. A most bemutatott amerikai western története is a teli lehetőségeit és a felvételhez szükséges követelményeket ismerhetik meg a szülők. régi, jól bevált sablonok szerint halad. Kilencven esztendővel ezelőtt, egy vadnyugati birtokos lánya utra- kel, hogy megbosszulja apja halálát. Két kísérője akad: egy texasi cowboy, meg egy hivatásos bűnüldöző, a félszemű seriff. Sok-sok unalmas epizód után, miközben sokat lovagolnak, s néhány ember halálát Is láthatjuk, úgy kilencven, száz perccel a film kezdete után elérkezik a hat-nyolc percnyi izgalmas rész, amelyben szédítő vágták, rettenetes lövöldözések, öldöklések és életmentések váltják egymást, végül minden bűnös elnyeri büntetését, az egyik üldöző is halálos sebet kap, egy kis elérzékenyülés, és máris megjelenik a vásznon a The End felirat, vége az izgalomnak, mehetünk haza. Hát. megérkezett mozijainkba a hamisítatlan western. Ilyen. (bm) Filmjegyzet | , A télszemű seriff
